             A FreeBSD Dokumentacios Projekt iranyelvei kezdo"knek

  A FreeBSD Dokumentacios Projekt

   Verzio: 43184

   Szerzo"i jog (c) 1998-2009 DocEng

   A dokumentum tovabbadasa forras (SGML DocBook) es feldolgozott formaban
   (SGML, HTML, PDF, PostScript, RTF, stb.) modositassal vagy anelku:l a
   ko:vetkezo" feltetelek mellett lehetseges:

    1. A forraskodnak (SGML DocBook) tartalmaznia kell a fenti copyright
       megjegyzest es a feltetelek ezen listajat, valamint a ko:vetkezo" jogi
       nyilatkozatot, barmifele modositas nelku:l.

    2. Feldolgozott dokumentum tovabbadasakor (mas DTD, PDF, PostScript, RTF
       es mas formatumok) szinten meg kell tartani a fenti copyright
       megjegyzest, a feltetelek listajat, valamint a ko:vetkezo" jogi
       nyilatkozatot a dokumentumban, vagy a dokumentumot kisero" anyagokban.

  Fontos:

   EZT A DOKUMENTUMOT A FREEBSD DOKUMENTACIOS PROJEKT A JELEN FORMAJABAN
   BIZTOSITJA ES LEMOND MINDEN KIFEJEZETT VAGY TO:RVENYI SZAVATOSSAGROL,
   BELEERTVE AZ ELADHATOSAG ES EGY ADOTT CELRA VALO ALKALMASSAG
   SZAVATOSSAGAT. A FREEBSD DOKUMENTACIOS PROJEKT SEMMILYEN ESETBEN SEM
   TEHETo" FELELo"SSE A DOKUMENTUM HASZNALATABOL EREDo" BARMILYEN KO:ZVETLEN,
   KO:ZVETETT JARULEKOS, KU:LO:NLEGES, BU:NTETo" VAGY KO:VETKEZMENYES KARERT
   (BELEFOGLALVA, DE NEM KORLATOZVA A HELYETTESITo" JAVAK BESZERZESERE,
   HASZON, ADAT VAGY PROFIT ELVESZTESERE, ILLETVE U:ZLETI FORGALOM KIESESERE)
   VAGY EGYEB MAS ESETBEN SEM, AMIKOR ERo"S TEHER VAGY KIN (HANYAGSAG VAGY
   EGYEB) ERED A DOKUMENTUM AKARMIFELE FELHASZNALASABOL, MEG HA ERRE KU:LO:N
   FEL IS HIVTUK a FIGYELMET.

   2013-11-13 07:52:45 irta hrs.
   Kivonat

   Ko:szo:nju:k a reszvetelt a FreeBSD Dokumentacios Projektben! Minden
   segitseg nagyon fontos szamunkra.

   Ebben az ismerteto"ben megtalalhato a FreeBSD Dokumentacios Projekt
   munkajat segito" (ko:telezo" es ajanlott) szoftverek es segedeszko:zo:k
   leirasatol kezdo"do"en a Dokumentacios Projekt mo:go:tt allo elkepzelesek
   bemutatasaig minden olyan hasznos informacio, amelyre szu:ksegu:nk lehet a
   munkank megkezdesehez.

   A leirason folyamatosan dolgozunk, nem tekintheto" meg veglegesnek. A
   befejezetlen szakaszokat a cimu:kben csillaggal jelo:ltu:k meg.

   Forditotta: Pali Gabor, utolso elleno"rzes: 2010.11.28.

   [ Fejezetekre darabolt dokumentum / Teljes dokumentum ]

     ----------------------------------------------------------------------

   Tartalom

   Bevezetes

                1. Parancssori promptok

                2. Szedesi szabalyok

                3. Megjegyzesek, tanacsok, fontosabb informaciok,
                figyelmeztetesek es peldak

                4. Ko:szo:netnyilvanitas

   1. Attekintes

                1.1. A FreeBSD dokumentacioja

                1.2. Mielo"tt belekezdenenk

                1.3. A legfontosabb tudnivalok

   2. Eszko:zo:k

                2.1. Alapeszko:zo:k

                2.2. Kiegeszito" eszko:zo:k

   3. SGML alapismeretek

                3.1. Attekintes

                3.2. Elemek, cimkek es tulajdonsagok

                3.3. A DOCTYPE deklaraciok

                3.4. Visszavaltas az SGML hasznalatara

                3.5. Megjegyzesek

                3.6. Egyedek

                3.7. Allomanyok tartalmanak elerese egyedeken keresztu:l

                3.8. Jelo:lt szakaszok

                3.9. Befejezes

   4. Az SGML alkalmazasa

                4.1. HTML

                4.2. DocBook

   5. * Stiluslapok

                5.1. * DSSSL

                5.2. CSS

   6. A dokumentumok szervezese a doc/ ko:nyvtaron belu:l

                6.1. A legfelso" szint: a doc/ ko:nyvtar

                6.2. A nyelv.kodolas/ ko:nyvtarak

                6.3. Az egyes dokumentumokkal kapcsolatos tudnivalok

   7. A dokumentacio elo"allitasanak folyamata

                7.1. A FreeBSD dokumentacio elo"allitasanak eszko:zei

                7.2. A dokumentaciot tarolo ko:nyvtarban talalhato Makefile
                allomanyok

                7.3. A FreeBSD Dokumentacios Projekt .mk allomanyai

   8. A honlap

                8.1. Elo"keszu:letek

                8.2. A honlapok elo"allitasa

                8.3. A generalt honlapok telepitese a webszerverre

                8.4. Ko:rnyezeti valtozok

   9. Forditasok

   10. A fogalmazas stilusa

                10.1. A forraskod stilusa

                10.2. Szolista

   11. Az sgml-mode hasznalata az Emacs szo:vegszerkeszto"ben

   12. Lasd meg...

                12.1. FreeBSD Dokumentacios Projekt

                12.2. SGML

                12.3. HTML

                12.4. DocBook

                12.5. Linux Dokumentacios Projekt

   A. Peldatar

                A.1. DocBook ko:nyv, a book elem

                A.2. DocBook cikk, az article elem

                A.3. A formazott kimenet elo"allitasa

   Targymutato

   A peldak listaja

   1. Mintapelda

   3.1. Elem (kezdo"- es zarocimkek) hasznalata

   3.2. Elem (csak kezdo"cimke) hasznalata

   3.3. Elemek elemekben, az em elem

   3.4. Tulajdonsag hasznalata elemben

   3.5. A tulajdonsagok ertekenek megadasa egyszeres idezo"jellel

   3.6. Minta .profile allomany sh(1) es bash(1) parancssorokhoz

   3.7. Minta .cshrc allomany csh(1) es tcsh(1) parancssorokhoz

   3.8. Altalanos SGML megjegyzes

   3.9. Hibas SGML megjegyzesek

   3.10. Altalanos egyedek definicioja

   3.11. Parameteregyedek megadasa

   3.12. Allomanyok tartalmanak elerese altalanos egyeddel

   3.13. Allomanyok beillesztese parameteregyedekkel

   3.14. A jelo:lt szakaszok felepitese

   3.15. CDATA tipusu jelo:lt szakaszok hasznalata

   3.16. Az INCLUDE es IGNORE hasznalata jelo:lt szakaszokban

   3.17. Jelo:lt szakaszok vezerlese parameteregyeddel

   4.1. Egy atlagos HTML dokumentum felepitese

   4.2. A h1, h2, stb. elmek

   4.3. A hn elemek helytelen sorrendje

   4.4. A p elem

   4.5. A blockquote elem

   4.6. Az ul es ol elemek

   4.7. Definicios felsorolasok a dl elemmel

   4.8. A pre elem

   4.9. A table egyszeru" hasznalata

   4.10. A rowspan tulajdonsag

   4.11. A colspan tulajdonsag

   4.12. A rowspan es colspan tulajdonsagok egyu:ttes hasznalata

   4.13. A em es strong elemek

   4.14. A b es i elemek

   4.15. A tt elem

   4.16. A big, small es a font elemek

   4.17. Az <a href="..."> elem

   4.18. Az <a name="..."> elem

   4.19. Egy masik dokumentum nevesitett reszenek elerese

   4.20. Ugyanazon dokumentum nevesitett reszenek elerese

   4.21. Egy book es bookinfo elemek segitsegevel definialt ko:nyvsablon

   4.22. Egy article es articleinfo elemek segitsegevel definialt cikksablon

   4.23. Egy egyszeru" fejezet

   4.24. U:res fejezetek

   4.25. Szakaszok fejezetekben

   4.26. A para elem

   4.27. A blockquote elem

   4.28. A warning elem

   4.29. Az itemizedlist, orderedlist es procedure elemek

   4.30. A programlisting elem

   4.31. A co es calloutlist elemek

   4.32. Az informaltable elem

   4.33. A frame="none" tipusu tablazat

   4.34. A screen, prompt es userinput elemek

   4.35. Az emphasis elem

   4.36. Idezetek

   4.37. Billentyu"k, egergombok es azok kombinacioja

   4.38. Alkalmazasok, parancsok es kapcsolok

   4.39. A filename elem

   4.40. A filename elem es a package role egyu:ttes hasznalata

   4.41. A devicename elem

   4.42. A hostid elem es a ku:lo:nbo:zo" role ertekek

   4.43. A username elem

   4.44. A maketarget es a makevar elemek

   4.45. A literal elem

   4.46. A replaceable elem

   4.47. Az errorname elem

   4.48. Az id tulajdonsag fejezeteknel es szakaszoknal

   4.49. Az anchor elem

   4.50. Az xref elem

   4.51. A link elem

   4.52. Az ulink elem

   A.1. DocBook book

   A.2. DocBook article

   A.3. DocBook forras atalakitasa HTML formatumura (egyetlen nagy allomany)

   A.4. DocBook forras atalakitasa HTML formatumura (to:bb kisebb allomany)

   A.5. DocBook forras atalakitasa Postscript formatumura

   A.6. DocBook forras atalakitasa PDF formatumura

                                   Bevezetes

   Tartalom

   1. Parancssori promptok

   2. Szedesi szabalyok

   3. Megjegyzesek, tanacsok, fontosabb informaciok, figyelmeztetesek es
   peldak

   4. Ko:szo:netnyilvanitas

1. Parancssori promptok

   A ko:vetkezo" tablazatban lathatjuk a rendszer alapertelmezett promptjat
   es a rendszeradminisztrator promptjat. A peldakban ilyen elemek
   segitsegevel fogjuk jelezni, hogy milyen felhasznalokent kell azokat
   lefuttatni.

                    Felhasznalo                             Prompt            
   Egyszeru" felhasznalo                         %                            
   Rendszeradminisztrator                        #                            

2. Szedesi szabalyok

   Az alabbi tablazatban ro:viden o:sszefoglaljuk a ko:nyvben alkalmazott
   szedesi iranyelveket.

                   Leiras                                Pelda                
   Parancsok                               A ls -l hasznalataval listazzuk ki 
                                           az o:sszes allomanyt.              
   Allomanynevek                           Nyissuk meg a .login allomanyt.    
   Kepernyo"n megjeleno" u:zenetek         You have mail.                     
   Felhasznaloi parancsok                  % su                               
                                           Password:                          
   Hivatkozasok man oldalakra              A su(1) hasznalataval valtsunk     
                                           felhasznalot.                      
   Felhasznaloi- es csoportnevek           Ezt kizarolag csak a root          
                                           felhasznalo vegezheti el.          
   Kiemelesek                              Ezt meg kell csinalni.             
   Parancssori valtozok: helyettesitsu:k   Az allomany to:rlesehez adjuk ki   
   egy valodi nevvel vagy valtozoval       az rm allomanynev parancsot.       
   Ko:rnyezeti valtozok                    A $HOME a sajat felhasznaloi       
                                           ko:nyvtarunkat tartalmazza.        

3. Megjegyzesek, tanacsok, fontosabb informaciok, figyelmeztetesek es peldak

   A szo:vegben elo"fordulhatnak megjegyzesek, figyelmeztetesek es peldak.

  Megjegyzes:

   Igy jelennek meg a megjegyzesek es altalaban rank hatassal levo"
   informaciokat tartalmaznak, amelyeket erdemes figyelembe vennu:nk.

  Tipp:

   Igy jelennek meg a gyakorta hasznos tanacsok, amelyek esetenkent egy
   masik, gyakran egyszeru"bb megoldast mutatnak be.

  Fontos:

   Igy jelennek meg a fontosabb informaciok. Altalaban meg tovabbi
   elvegzendo" lepeseket adnak meg.

  Figyelem:

   Igy jelennek meg a figyelmeztetesek. Hatarozottan erdemes rajuk figyelni,
   mert ha nem ko:vetju:k pontosan a bennu:k megadott utasitasokat, akkor
   azzal kart okozhatunk a rendszeru:nkben. Ez lehet fizikai, tehat a
   hardvereszko:zeink seru:leset okozo problema, vagy nem fizikai, tehat
   peldaul egy fontos allomany akartlan to:rlese.

   1. pelda - Mintapelda

   Igy jelennek meg a peldak, amelyek jellemzo"en valaminek a reszletes
   bemutatasat vagy egy konkret mu"velet eredmenyet tartalmazzak.

4. Ko:szo:netnyilvanitas

   Szeretnenk megko:szo:nni Sue Blake, Patrick Durusau, Jon Hamilton, Peter
   Flynn es Christopher Maden munkajat, akik kello" forditottak ido"t arra,
   hogy atolvassak a ko:nyv kezdeti valtozatait, majd azt szamos ertekes
   megjegyzessel es javaslattal gazdagitsak.

                            1. fejezet - Attekintes

   Tartalom

   1.1. A FreeBSD dokumentacioja

   1.2. Mielo"tt belekezdenenk

   1.3. A legfontosabb tudnivalok

   U:dvo:zo:lju:k a FreeBSD Dokumentacios Projektben! A FreeBSD
   sikeressegehez elegendhetetlenu:l fontos a jo mino"segu" dokumentacio,
   amelynek jelento"s reszet a FreeBSD Dokumentacios Projekt (ro:viden FDP)
   allitja elo". Ez a projekt rendkivu:l ertekesnek tart barmilyen fajta
   tamogatast.

   Ennek a dokumentumnak fo" celja, hogy bemutassa az FDP szervezo"deset,
   hogyan keszitsu:nk es ku:ldju:nk az FDP reszere dokumentaciot, es hogyan
   hasznaljuk hatekonyan a dokumentaciok irasahoz keszitett eszko:zo:ket.

   Az FDP barkit szivesen fogad. A tagsagnak nincs semmifele elo"feltetele, a
   tagoknak nem ko:telezo" havonta adott mennyisegu" dokumentaciok irniuk. A
   belepesnek mindo:ssze annyit kell tennu:nk, hogy feliratkozunk a FreeBSD
   Dokumentacios Projekt levelezesi lista tagjai ko:ze.

   A ko:nyv elolvasasa soran megismerju:k:

     * milyen dokumentaciokat tart karban az FDP;

     * az FDP altal karbantartott dokumentaciok megirasahoz hasznalt SGML
       nyelvet;

     * hogyan keszitsu:nk modositasokat a dokumentaciohoz;

     * hogyan ku:ldju:k be es nezessu:k at a modositasainkat, ezek mikent
       keru:lhetnek be a FreeBSD hivatalos dokumentaciojaba.

1.1. A FreeBSD dokumentacioja

   Az FDP a FreeBSD-hez mellekelt dokumentaciok negy fajtajaert felelo"s:

   Man oldalak

           Az angol nyelvu" man oldalakat nem az FDP tagjai keszitik, azok az
           alaprendszer reszei. Az FDP viszont az olvashatosag vagy az
           esetleges pontatlansagok javitasa erdekeben at tudja fogalmazni
           ezeket.

           Tovabba a ku:lo:nbo:zo" forditoi csoportok felelo"sek a
           rendszerhez tartozo egyes man oldalak forditasaiert, amelyek
           szinten az FDP keretein belu:l keszu:lnek.

   GYIK

           A GYIK celja a FreeBSD-vel foglalkozo ku:lo:nbo:zo" levelezo"
           listakon es hircsoportokon felbukkano gyakran ismetelt kerdesek
           (ro:vid, lenyegreto:ro") megvalaszolasa. Ez a formatum nem teszi
           leheto"ve hosszabb es minden reszletre kiterjedo" valaszok
           megfogalmazasat.

   Keziko:nyv

           A keziko:nyv a FreeBSD felhasznalok szamara o:sszeallitott atfogo,
           intereten keresztu:l is olvashato referencia.

   Honlap

           A http://www.FreeBSD.org/ cimen, illetve annak ku:lo:nbo:zo"
           tu:kro:zesein keresztu:l elerheto" honlapok kepviselik a FreeBSD
           elso"dleges megjelenesi formajat a vilaghalon. Legto:bben ezen az
           oldalon talalkoznak a FreeBSD-vel elo"szo:r.

   Az iment felsorolt kategoriak mindegyike megtalalhato a FreeBSD
   repositoryjaban, ezert a velu:k kapcsolatos valtoztatasokhoz tartozo
   naplobejegyzesek mindenki szamara lathatoak, illetve a CVSup vagy CTM
   alkalmazasok hasznalataval a dokumentaciokbol letre tudunk hozni egy helyi
   masolatot.

   Mindezek mellett sokan keszitettek tovabbi oktatoanyagokat es FreeBSD-hez
   kapcsolodo honlapokat. Ezek nemelyike (a szerzo" elo"zetes engedelyevel) a
   repositoryban is megtalalhato. A to:bbi esetben a szerzo"k ugy
   do:nto:ttek, hogy a FreeBSD forrasaitol fu:ggetlen helyen szeretnek
   tarolni a leirasaikat. Ilyenkor pedig az FDP to:rekszik belinkelni ezeket.

1.2. Mielo"tt belekezdenenk

   Az alabbi ismereteket feltetelezzu:k az olvaso reszero"l:

     * Kepesek vagyunk lekerni es folyamatosan frissiteni a FreeBSD
       repository egy helyi szamitogepen tarolt valtozatat (peldaul a CVS,
       CVSup vagy CTM alkalmazasok valamelyikenek hasznalataval), vagy
       egyszeru"en csak leto:lteni belo"le a CVSup segitsegevel egy elo"re
       kikert peldanyt.

     * Tudunk szoftvereket telepiteni a FreeBSD Portgyu"jtemenyebo"l vagy a
       pkg_add(1) hasznalataval.

1.3. A legfontosabb tudnivalok

   Ha most csak a legalapveto"bb ismeretekre van szu:ksegu:nk, es a
   reszletekkel csupan keso"bb akarunk majd foglalkozni, akkor az alabbi
   utasitasok alapjan javasolt elindulni:

    1. Telepitsu:k a textproc/docproj metaportot:

 # cd /usr/ports/textproc/docproj
 # make JADETEX=no install

    2. Keszitsu:nk egy helyi masolatot a FreeBSD forrasanak doc
       ko:nyvtararol. Erre megfelel a CVSup checkout modja vagy a repository
       teljes tartalmanak leto:ltese.

       Egy hasznalhato helyi masolathoz legalabb a doc/share es
       doc/en_US.ISO8859-1/share ko:nyvtarakat kell kikernu:nk:

 % cvs checkout doc/share
 % cvs checkout doc/en_US.ISO8859-1/share

       Ha viszont sok tarhellyel rendelkezu:k, akkor akar mindent
       kikerhetu:nk:

 % cvs checkout doc

    3. Amikor egy korabban felrakott ko:nyvho:z vagy cikkhez keszitu:nk
       modositasokat, elo"tte kerju:k ki a repositorybol. Ha egy uj ko:nyvet
       vagy cikket szeretnek beku:ldeni, akkor epitkezzu:nk a meglevo"ekbo"l.

       Tegyu:k fel peldaul, hogy irtunk egy cikket a FreeBSD es Windows(R)
       2000 rendszerek ko:zti VPN-halozatok letrehozasarol:

         1. Kerju:k ki az articles ko:nyvtar tartalmat.

 % cvs checkout doc/en_US.ISO8859-1/articles

         2. Masoljunk le valamelyik cikket es hasznaljuk fel sablonkent. Most
            ugy do:nto:ttu:k, hogy az uj cikket a vpn-w2k ko:nyvtarba
            helyezzu:k el:

 % cd doc/en_US.ISO8859-1/articles
 % cp -R committers-guide vpn-w2k

       Ha viszont egy mar letezo" dokumentumot akarunk szerkeszteni, peldaul
       a GYIK-ot, akkor kerju:k ki azt a ko:nyvtarat, amelyikben talalhato.
       Ez ebben az esetben a doc/en_US.ISO8859-1/books/faq:

 % cvs checkout doc/en_US.ISO8859-1/books/faq

    4. A ko:nyvtarban talalhato .xml allomanyokat irjuk at a kedvenc
       szo:vegszerkeszto"nkkel.

    5. A forrasban hasznalt jelo:lo"ket a lint cel segitsegevel
       elleno"rizhetju:k. Ilyenkor anelku:l tudjuk megtalalni a dokumentum
       forrasaban rejto"zo" hibakat, hogy tenylegesen el kellene vegeznu:nk
       azok ido"igenyes atalakitasat:

 % make lint

       Amikor viszont valoban le akarjuk generaltatni a dokumentumot, a
       FORMATS valtozoban tudjuk felsorolt a kert formatumokat. Itt jelen
       pillanatban a html, html-split, txt, ps, pdf es rtf ertekeket
       szerepeltethetju:k. A tamogatott formatumok legfrissebb listajat
       mellesleg a doc/share/doc.docbook.mk allomanyban talalhatjuk meg. Ha
       egyszerre to:bb formatumot kertu:nk, akkor ne felejtsu:k el
       idezo"jelek ko:ze tenni a felsorolast.

       Peldaul igy lehet egy dokumentumot csak html formatumra alakitani:

 % make FORMATS=html

       Ha viszont egyszerre szeretnenk a dokumentumbol html es txt formatumot
       letrehozatni, akkor megtehetju:k azt ket ku:lo:n make(1) paranccsal:

 % make FORMATS=html
 % make FORMATS=txt

       Vagy egyetlen paranccsal:

 % make FORMATS="html txt"

    6. Ku:ldju:k be a modositasainkat a send-pr(1) hasznalataval.

                            2. fejezet - Eszko:zo:k

   Tartalom

   2.1. Alapeszko:zo:k

   2.2. Kiegeszito" eszko:zo:k

   Az FDP a FreeBSD dokumentaciojat to:bbfele eszko:z segitsegevel tartja
   karban, alakitja at ku:lo:nbo:zo" kimeneti formatumokra es igy tovabb. Ha
   tehat a FreeBSD dokumentaciojaval akarunk dolgozni, akkor mindezekre az
   eszko:zo:kre neku:nk is szu:ksegu:nk lesz.

   Ezek az eszko:zo:k a FreeBSD csomag- es portgyu"jtemenyeben is
   megtalalhatoak, ami igy nagyban megko:nnyiti a telepitesu:ket.

   Tehat erdemes elvegeznu:nk a telepitesu:ket mielo"tt foglalkoznank a
   keso"bbi fejezetekben talalhato peldakkal. Az egyes programok konkret
   hasznalataval is majd ezekben a fejezetekben fogunk reszletesebben
   foglalkozni.

  Leheto"seg szerint a textproc/docproj portot hasznaljuk:

   A textproc/docproj port telepitesevel rengeteg ido"t es faradalmat
   megtakarithatunk magunknak. Ez egy un. metaport, amely o:nmaga nem
   tartalmaz semmilyen szoftvert, helyette azonban fu:gg az egyebkent
   telepitendo" portoktol. Igy tehat csupan ezen port telepitesevel
   automatikusan le kellene to:lto"dnie es telepu:lnie kellene a fejezetben
   ismertetett o:sszes csomagnak.

   Az egyik telepitesre javasolt csomag a JadeTeX elnevezesu" makrokeszlet,
   amelynek viszont szu:ksege van a TeX csomagra. A TeX egy viszonylag nagy
   meretu" csomag, ennek a tenyleges telepiteset csak abban az esetben
   javasoljuk, ha a dokumentaciobol Postscript vagy PDF valtozatot akarunk
   kesziteni.

   Telepitesi ido" es tarteru:let szempontjabol nyilatkoznunk kell rola, hogy
   a port reszekent a JadeTeX (es igy a TeX) felkeru:ljo:n vagy sem. Ennek
   megfelelo"en valaszthatunk:

 # make JADETEX=yes install

   vagy

 # make JADETEX=no install

   Ugyanezt a valasztast a textproc/docproj-jadetex vagy a
   textproc/docproj-nojadetex portok valamelyikenek telepitesevel is
   megtehetju:k. Ezek a segedportok helyettu:nk mar definialjak a JADETEX
   valtozo erteket, es ennek megfelelo"en telepitik gepu:nkre az
   alkalmazasokat. Ne felejtsu:k el, hogy ha nem tesszu:k fel a JadeTeX
   csomagot, akkor csak HTML es ASCII formatumu dokumentaciot leszu:nk
   kepesek elo"allitani. Postscript vagy PDF keszitesehez mindenkeppen
   szu:kseges a TeX.

2.1. Alapeszko:zo:k

  2.1.1. Szoftverek

   A FreeBSD dokumentaciojaval csak az ebben a szakaszban ismertetett
   programok segitsegevel tudunk erdemben dolgozni. Ezekkel a programokkal
   tudjuk lenyegeben atalakitani a dokumentaciot to:bbek ko:zt egyszeru"
   ASCII szo:vegge, HTML oldalakka vagy RTF dokumentumokka. Mindegyiku:k
   resze a textproc/docproj csomagnak.

   Jade (textproc/jade)

           Egy DSSSL implementacio, ezen keresztu:l alakithatoak at a
           dokumentumok jelo:lo"kkel ellatott forrasai mas, peldaul HTML vagy
           TeX formatumokba.

   Tidy (www/tidy)

           Egy HTML forrasokra alkalmazhato "formazo", amellyel a to:bbi
           program altal automatikusan letrehozott egyes HTML allomanyokat
           lehet emberek szamara ko:nnyebben ertheto" alakra hozni.

   Links (www/links)

           Egy szo:veges modban mu"ko:do" webbo:ngeszo", amely remeku:l
           hasznalhato HTML oldalak egyszeru" szo:veges valtozatainak
           letrehozasara.

   peps (graphics/peps)

           A dokumentacioban nehol talalhatoak abrak, amelyek nemelyike EPS
           allomanyokban tarolodik. A webbo:ngeszo"k azonban csak akkor
           fogjak tudni ezeket megjeleniteni, ha elo"tte atalakitjuk PNG
           allomanyokka.

  2.1.2. Dokumentumtipus-definiciok es egyedek

   Az FDP az itt felsorolt dokumentumtipus-definiciokat (DTD-ket) hasznalja.
   A dokumentacioval csak ezek telepitese utan tudunk dolgozni.

   HTML DTD (textproc/html)

           A HTML a World Wide Web nyelvekent egysegesen elfogadott
           jelo:lo"nyelv, amely ezaltal a FreeBSD honlapjanak is alapja.

   DocBook DTD (textproc/docbook)

           A DocBook a ku:lo:nfele szakmai jellegu" dokumentaciok
           keszitesehez kialakitott jelo:lo"nyelv. A FreeBSD teljes
           dokumentacioja DocBook formatumban keszu:l.

   ISO 8879 szabvanyu egyedek (textproc/iso8879)

           Az ISO 8879:1986 szabvanyban meghatarozott karakteregyed-keszletek
           ko:zu:l 19 elo"fordul szamos DTD reszekent. Ezekben szerepelnek
           matematikai szimbolumok, a Latin karakterkeszletekben megjeleno"
           tovabbi (ekezetes, mellekjeles stb.) karakterek es go:ro:g
           szimbolumok.

  2.1.3. Stiluslapok

   A stiluslapok felhasznalasaval tudjuk a kepernyo", a nyomtatas stb.
   szamara alkalmassa tenni a dokumentaciokat az atalakitas vagy a formazas
   soran.

   Modularis DocBook stiluslapok (textproc/dsssl-docbook-modular)

           A modularis DocBook stiluslapok alkalmazasaval alakitjuk at a
           DocBook formaban elo"keszitett dokumentaciot mas, peldaul HTML
           vagy RTF valtozatura.

2.2. Kiegeszito" eszko:zo:k

   Ebben a szakaszban tovabbi valaszthato eszko:zo:ket sorolunk fel.
   Telepitesu:k nem ko:telezo", azonban jelento"s mertekben meg tudjak
   ko:nnyiteni a munkankat, illetve a dokumentaciobol elo"allithato kimeneti
   formatumok teren kinalnak nagyobb rugalmassagot.

  2.2.1. Szoftverek

   JadeTeX es teTeX (print/jadetex es print/teTeX)

           A Jade es a teTeX alkalmazasok segitsegevel alakithatoak at a
           DocBook dokumentumaink DVI, Postscript es PDF allomanyokka. Ehhez
           viszont a JadeTeX makrokat is telepitenu:nk kell.

           Ha az iment emlitett formatumok egyikere sincs szu:ksegu:nk (tehat
           elegendo" a HTML, szo:veges es RTF kimenet), akkor nem kell
           telepitenu:nk a JadeTeX es teTeX szoftvereket. Ezzel egyebkent
           viszonylag sok helyet megsporolhatunk, mivel a teTeX ko:zel 30 MB
           meretu".

  Fontos:

           Ha a JadeTeX es a teTeX telepitese mellett do:ntu:nk, akkor a
           JadeTeX telepitese utan megfelelo"en be kell allitanunk a teTeX
           alkalmazast. Az erre vonatkozo reszletes utasitasokat a
           print/jadetex/pkg-message allomanyban olvashatjuk.

   Emacs vagy XEmacs (editors/emacs vagy editors/xemacs)

           Mind a ket szo:vegszerkeszto" tartalmaz az SGML DTD-hez igazodo
           specialis szerkesztesi modot. Ebben olyan parancsok talalhatoak,
           amelyekkel cso:kkentheto" a munka elvegzesehez szu:kseges gepeles
           es ezaltal a hibak keletkezesenek valoszinu"sege.

           Egyaltalan nem ko:telezo" ezeket hasznalni. A feladatra barmilyen
           szabadon valasztott szo:vegszerkeszto" to:keletesen megfelelo",
           viszont a fentiek nemileg megko:nnyithetik a munkavegzest.

   Ha ismeru:nk az SGML dokumentumok feldolgozasa soran alkalmazhato tovabbi
   hasznos szoftvereket, akkor jelezzu:k batran a Documentation Engineering
   Team <doceng@FreeBSD.org> fele es felveszik erre a listara.

                        3. fejezet - SGML alapismeretek

   Tartalom

   3.1. Attekintes

   3.2. Elemek, cimkek es tulajdonsagok

   3.3. A DOCTYPE deklaraciok

   3.4. Visszavaltas az SGML hasznalatara

   3.5. Megjegyzesek

   3.6. Egyedek

   3.7. Allomanyok tartalmanak elerese egyedeken keresztu:l

   3.8. Jelo:lt szakaszok

   3.9. Befejezes

   Az FDP kereteben keszitett dokumentaciok to:bbsege az SGML valamilyen
   alkalmazasaban irodik. Ebben a fejezetben reszletesebben kifejtju:k a
   mo:go:tte allo fogalmakat, a dokumentumok alapjaul szolgalo forrasok
   megerteset es irasat, illetve a dokumentacio forrasainak tanulmanyozasa
   soran elo"keru:lo" ku:lo:nfele SGML-tru:kko:ket.

   A bemutatas alapjaul szolgaltak Mark Galassi Get Going With DocBook cimu"
   irasanak egyes reszei.

3.1. Attekintes

   A kezdeti ido"kben meg viszonylag ko:nnyen el lehetett boldogulni az
   elektronikus formaban tarolt szo:vegekkel. Elegendo" volt csupan annyit
   tudni., hogy az adott irast milyen karakterkodolassal keszitettek (ez
   lehetett ASCII, EBCDIC vagy eppen valami mas). A szo:veg nem volt to:bb
   mint egyszeru" szo:veg, es ko:zvetlenu:l a vegleges formajat adta. Semmi
   csel, semmi formazas, semmi hozzaadott ertelem.

   Ezen a fokon aztan elkeru:lhetetlen modon tovabb kellett lepni. Hiszen ha
   egyszer a szo:veges informaciokat egy szamitogep altal kezelheto" alakban
   taroljuk, akkor jogosan elvarhatjuk, hogy az kepes legyen felhasznalni es
   ertelmesen feldolgozni. Szeretnenk a szo:veg bizonyos reszeit peldaul
   kiemelni, felvenni egy szojegyzekbe, vagy eppen hivatkozassal ellatni. Az
   allomanyok neveit a kepernyo"n "irogepszeru"", a nyomtatasban viszont mar
   "do"ltbetu"s" stilusban szeretnenk latni, nem is beszelve a szo:veg
   megjelenesenek szamtalan egyeb modjarol.

   Egy ido"ben a Mesterseges Intelligencia (MI) megjeleneseto"l vartak a
   megvaltast ezen a teru:leten. A szamitogepu:nk majd szepen beolvassa az
   altalunk irt dokumentumot es magatol felismeri a fontosabb kulcsszavakat,
   allomanyneveket, a felhasznalo altal begepelendo" szo:vegeket, a peldakat
   es igy tovabb. Sajnalatosan azonban a valosagban ez meg egyaltalan nem
   valosult meg, a szamitogepeknek ezert szu:ksegu:nk van nemi segitsegre a
   szo:veges adatok ertelmes feldolgozasaban.

   Pontosabban ugy fogalmazhatnank, hogy segitenu:nk kell nekik az egyes
   elemek beazonositasaban. Nezzu:k meg peldaul ezt a szo:veget:

     Az rm(1) parancs hasznalataval to:ro:lju:k a /tmp/ize allomanyt:

 % rm /tmp/ize

   Emberi szemmel ko:nnyeden fel tudjuk ismerni benne az allomanyneveket, a
   parancsokat, a man oldalak hivatkozasait es igy tovabb, azonban a
   szamitogep erre o:nalloan nem kepes. Ezert lesz szu:ksegu:nk jelo:lo"kre.

   A "jelo:lo"" szo eredetijet (markup) gyakran olyan ertelemben hasznaljak
   mint "haszonkulcs" vagy "kockazati potlek". Keves elvonatkoztatassal
   ugyanez lenyegeben alkalmazhato a szo:vegek eseteben is. A jelo:lo"k a
   dokumentumban szereplo" kiegeszito", hasznos, az azonositas kockazatat
   cso:kkento", a szo:veg to:bbi reszeto"l egyertelmu"en
   megku:lo:nbo:ztetheto" tovabbi szo:veges informaciokat jelentik. Ezek
   alapjan a programok a dokumentumok feldolgozasa soran kepesek o:nalloan
   meghozni bizonyos do:nteseket. A szo:vegszerkeszto"k el tudjak rejteni
   ezeket a to:bbletinformaciokat az olvasok elo"l, igy azok egyaltalan nem
   zavarjak o"ket.

   A jelo:lo"kben tarolt adatok tehat no:velik a dokumentumok hasznat. A
   jelo:lo"k hozzaadasat, a szo:veg bejelo:leset ertelemszeru"en emberek
   vegzik, hiszen ha erre a szamitogepek is kepesek lennenek, akkor nem is
   lenne rajuk egyaltalan szu:kseg. Ezzel azonban potlekot kell nyujtanunk
   (vagyis tovabbi ko:ltsegeket raforditanunk) a dokumentumok megirasahoz.

   Az elo"zo" peldaban szereplo" szo:veget ennek megfelelo"en a ko:vetkezo"
   modon irjuk meg:

 <para>Az &man.rm.1; parancs hasznalataval
   to:ro:lju:k a <filename>/tmp/ize</filename>
   allomanyt:</para>

 <screen>&prompt.user; <userinput>rm /tmp/ize</userinput></screen>

   Lathatjuk, hogy a jelo:lo"k nagyon jol elku:lo:nitheto"ek a szo:veg
   tartalmatol.

   A jelo:lo"k hasznalatahoz nyilvanvaloan valamilyen modon meg kell
   hataroznunk, hogy az adott jelo:lo"k mit jelentenek es hogyan kell azokat
   ertelmezni. A jelo:lo"k o:sszefogasahoz tehat szu:ksegu:nk van egy un.
   jelo:lo"nyelvre, amely alapjan aztan jelo:lni fogjuk a dokumentumainkat.

   Ehhez termeszetesen egyetlen jelo:lo"nyelv o:nmagaban meg nem feltetlenu:l
   lesz eleg. A szaknyelven irodott dokumentaciokhoz igazitott
   jelo:lo"nyelvvel szemben teljesen masak az elvarasaink, mint peldaul a
   receptek leirasahoz hasznalt nyelv eseteben, ez pedig megint mas, mint
   amivel verseket tudunk jelo:lni. Elo"szo:r tehat egy olyan nyelvet kell
   megfogalmaznunk, amely ilyen jelo:lo"nyelvek elo"irasara hasznalhato. Ezt
   nevezzu:k a jelo:lo"nyelvek jelo:lo"nyelvenek, vagyis a
   meta-jelo:lo"nyelvnek.

   Az SGML, avagy Standard Generalized Markup Language (Szabvanyos
   Altalanositott Jelo:lo"nyelv) pontosan egy ilyen nyelv. Szamos
   jelo:lo"nyelv keszu:lt az SGML segitsegevel, to:bbek ko:zt az FDP altal
   leginkabb hasznalt HTML es DocBook.

   Az egyes nyelvek reszletes leirasat hivatalosan
   dokumetumtipus-definicionak (Documentum Type Definition, DTD) nevezik. A
   DTD felhasznalasaval adhatjuk meg a szo:vegben jelo:lo"kent alkalmazhato
   elemeket, azok sorrendjet (vagy eppen egymasba agyazhatosaganak mikentjet)
   es a hozzajuk kapcsolodo egyeb informaciokat. A DTD-ket gyakran csak ugy
   emlitik mint az SGML alkalmazasait.

   A DTD tartalmazza az o:sszes felhasznalhato elem leirasat, azok
   hasznalatanak sorrendjet, megadja, hogy ezek ko:zu:l melyeknek kell
   szerepelniu:k, illetve melyek hagyhatoak el es igy tovabb. Ennek
   ko:szo:nheto"en keszitheto" egy olyan SGML alapjan mu"ko:do" elemzo",
   amely a DTD es egy dokumentum birtokaban kepes megallapitani, hogy az
   adott dokumentum megfelel-e a DTD altal meghatarozott szabalyoknak: a
   benne szereplo" elemek a megfelelo" sorrendben vannak, esetleg
   tartalmaznak hibakat. Ezt a lepest nevezik altalaban a "dokumentum
   ervenyesitesenek".

  Megjegyzes:

   Az elleno"rzes folyaman egyszeru"en annyi to:rtenik, hogy az elemzo" a
   megadott DTD alapjan jovahagyja a dokumentumban feltu:ntetett elemeket,
   azok rendezettseget es a to:bbit. A jelo:lo"k helyes hasznalatat azonban
   nem vizsgalja. Ha eppen fu:ggvenynevkent jelo:lju:k be a szo:vegben
   megjeleno" allomanyok neveit, akkor az elemezo" ezt nem fogja hibanak
   tekinteni (ekkor termeszetesen feltetelezzu:k, hogy a DTD definialja az
   allomany- es fu:ggvenynevek jelo:lesere alkalmas elemeket, illetve ezek
   ugyanazokon a helyeken szerepelhetnek).

   A Dokumentacios Projekt szamara beku:ldo:tt munkainkban jo esellyel a HTML
   vagy a DocBook nyelvek valamelyike szerint kell dokumentumokat
   megjelo:lnu:nk, es nem kell a DTD modositasaval foglalkoznunk. Ennelfogva
   ez a leiras sem ter ki a DTD irasanak reszleteire.

3.2. Elemek, cimkek es tulajdonsagok

   Az SGML hasznalataval keszitett dokumentumtipus-definiciok mindegyikenek
   vannak ko:zo:s jellemzo"i. Ez viszont aligha lesz szamunkra meglepo",
   ahogy majd fokozatosan megismerkedu:nk az SGML kialakitasa mo:go:tt allo
   alapveto" gondolatokkal. Ezek ko:zu:l a legkezenfekvo"bbek a tartalom es
   az elem.

   A dokumentacio minden esetben (legyen az most egy normal honlap vagy eppen
   egy vaskos ko:nyv) rendelkezik valamilyen tartalommal, amelyet aztan
   tovabb (esetleg meg tovabb) osztunk elemekre. A jelo:lo"k elhelyezesenek
   ezen elemek hatarainak kijelo:leseben es elnevezeseben van szerepe a
   feldolgozas keso"bbi szakaszaiban.

   Ehhez peldakent tekintsu:nk egy hagyomanyos ko:nyvet. A legfelso" szinten
   ez a ko:nyv o:nmagaban egy elemet kepvisel. Ez a "ko:nyv" elem aztan
   magatol erteto"do" modon tartalmaz fejezeteket, amelyek szinten o:nallo
   elemeknek tekintheto"ek. Minden ilyen fejezet tovabbi elemeket foglal
   magaban, peldaul bekezdeseket, idezeteket es labjegyzeteket. Minden egyes
   bekezdesben talalhatunk ujabb elemeket, amelyek elaruljak neku:nk, hogy a
   bennu:k szereplo" szo:vegben melyik reszeben beszelnek egymassal a
   szereplo"k, vagy eppen hogy hivjak az egyes karaktereket.

   Az egeszet ugy kepzelhetju:k el mint a tartalom "feldarabolasat". A
   legfelso" szinten adott egy darab, maga a ko:nyv. Ahogy haladunk kicsivel
   lentebb, ujabb darabokat talalunk, a fejezeteket. Ezeket aztan tovabb
   bomlanak bekezdesekre, labjegyzetekre, a karakterek neveire es a to:bbi.

   Meglepo", hogy az SGML leheto"segeinek igenybevetele nelku:l milyen
   ko:nnyen ku:lo:nbseget tudunk tenni az egyes elemek ko:zt. Ehhez valojaban
   elegendo" a ko:nyv nyomtatott valtozata, nehany ku:lo:nbo:zo" szinu"
   kiemelo", amelyekkel aztan bejelo:lju:k a tartalom egyes reszeit.

   Sajnos a kiemelo"knek nem letezik elektronikus valtozata, ezert talalnunk
   kell valamilyen egyeb modot a tartalom egyes reszeinek megjelo:lesere. Az
   SGML-ben megfogalmazott nyelvek (HTML, DocBook es tarsaik) ezt cimkekkel
   oldjak meg.

   A cimkekkel mondhatjuk meg hol kezdo"dnek es hol fejezo"dnek be az egyes
   elemek. A cimke nem az elem resze. Mivel a DTD altalaban azert keszu:l,
   hogy a szo:vegben adott tipusu informaciokat tudjunk jelo:lni, adott
   tipusu elemeket fog elfogadni, ezert ezeknek megfelelo"en kell cimkeket
   letrehoznunk.

   Egy elem elemhez tartozo kezdo"cimke altalanos alakja az elem. Az hozza
   tartozo zarocimke pedig az /elem.

   3.1. pelda - Elem (kezdo"- es zarocimkek) hasznalata

   A HTML-ben a bekezdeseket a p (mint paragrafus) elemmel jelo:lhetju:k.
   Ehhez az elemhez tartozik kezdo"- es zarocimke.

 <p>Ez egy bekezdes.  A 'p' elem kezdo"cimkejeto"l indul es a 'p'
   zarocimkejenel fejezdo"dik be.</p>

 <p>Ez meg egy masik bekezdes.  Ez viszont mar ro:videbb.</p>

   Nem mindegyik elemnel kell zarocimket hasznalnunk, egyes elemekhez ugyanis
   nem jarul semmilyen tartalom. Peldaul egy HTML allomanyban jelo:lhetju:k,
   hogy legyen a dokumentumban egy vizszintes elvalaszto. Ehhez a vonalhoz
   ertelemszeru"en nem kapcsolodik tartalom, ezert eleg egy kezdo"cimket
   beszurni.

   3.2. pelda - Elem (csak kezdo"cimke) hasznalata

   A HTML-ben van egy hr nevu" elem, amellyel vizszintes elvalasztokat
   (horizontal rule) jelo:lhetu:nk. Ennek az elemnek nincs tartalma, ezert
   csak kezdo"cimkevel rendelkezik.

 <p>Ez itt egy bekezdes.</p>

 <hr>

 <p>Ez pedig egy masik bekezdes.  Az elo"zo" bekezdesto"l egy vizszintes
   vonal valasztja el.</p>

   Ha eddig meg nem sejtettu:k volna, megemlitju:k, hogy az elemek
   termeszetesen elemeket is tartalmazhatnak. A korabbi ko:nyves peldankban a
   ko:nyv elem magaban foglalta az o:sszes fejezet elemet, amelyek pedig a
   bekezdes elemeket es igy tovabb.

   3.3. pelda - Elemek elemekben, az em elem

 <p>Ez egy egyszeru" <em>bekezdes</em>, amelyben nehany <em>szot</em>
   szepen <em>kiemeltu:nk</em>.</p>

   A DTD pontosan tartalmazza mely elemek tartalmazhatnak tovabbi elemeket,
   valamint az elemek egymasba agyazhatosaganak szabalyait.

  Fontos:

   Az emberek gyakran o:sszetevesztik a cimkeket az altaluk jelo:lt
   elemekkel, es egymas szinonimajakent hasznaljak ezeket a kifejezeseket. Ez
   viszont helytelen.

   A dokumentumokat elemekbo"l epitju:k fel. Minden elem elo"re meghatarozott
   modon kezdo"dik es fejezo"dik be. Az elemek kezdetet es veget cimkek
   jelo:lik.

   Amikor ez a dokumentum (vagy barki, az SGML hasznalataban jaratos szemely)
   "a p cimkere" hivatkozik, akkor ez alatt a <, p, > karakterekbo"l allo
   sorozatot erti. Ezzel szemben viszont "a p" a teljes elemre vonatkozik.

   Ez egy nagyon kicsi elteres, de mindig tartsuk eszben!

   Az elemeknek lehetnek tulajdonsagaik. A tulajdonsagokat nevek es ertekek
   parosai alkotjak, segitsegu:kkel az elemhez fejthetu:nk ki tovabbi
   informaciokat. Ez lehet az adott elem altal jelo:lt tartalom
   megjelenitesere vonatkozo utasitas, esetleg az elem valamilyen azonositoja
   vagy valami mas.

   Az elemek tulajdonsagait mindig az adott elem kezdo"cimkejen belu:l
   soroljuk fel, tulajdonsag="ertek" alakban.

   A HTML ujabb valtozataiban peldaul a p elemnek van egy align tulajdonsaga,
   amely a HTML megjelenitese soran javasolja, hogy az altala jelo:lt
   bekezdest merre igazitsuk.

   Ez az align tulajdonsag negy elo"re meghatarozott ertek valamelyiket
   kaphatja meg: left (balra zart), center (ko:zepre zart), right (jobbra
   zart) es justify (sorkizart). Ha nem adjuk meg a tulajdonsag erteket a
   kezdo"cimkeben, akkor alapertelmezes szerint left lesz.

   3.4. pelda - Tulajdonsag hasznalata elemben

 <p align="left">Az 'align' tulajdonsag ebben a bekezdesben igazabol
   teljesen felesleges, hiszen alapertelmezes szerint is balra zart
   lenne.</p>

 <p align="center">Ennek viszont mar ko:zepre kellene keru:lnie.</p>

   Egyes tulajdonsagok csak adott ertekeket vehetnek fel, mint peldaul left
   vagy justify, masoknal viszont lenyegeben barmit megadhatunk. Ha a
   tulajdonsag ertekenek megfogalmazasa soran idezo"jeleket (") is hasznalni
   akarunk, akkor az egesz kifejezest tegyu:k egyszeres idezo"jelbe.

   3.5. pelda - A tulajdonsagok ertekenek megadasa egyszeres idezo"jellel

 <p align='right'>Jobbra zart!</p>

   Elo"fordulhat, hogy az ertek megadasakor egyaltalan nem kell semmilyen
   idezo"jelet hasznalni. Ennek szabalyai viszont nagyon halvanyak, ezert
   sokkal egyszeru"bb mindig idezo"jelbe tenni a tulajdonsagok ertekeit.

   Az elemekhez, cimkekhez es tulajdonsagokhoz tartozo informaciok SGML
   katalogusokban keru:lnek tarolasra. A Dokumentacios Projektben hasznalt
   eszko:zo:k ilyen katalogusok menten nezik at a munkankat. A
   textproc/docproj csomagban a segedprogramok mellett rengeteg ilyen
   SGML-katalogust talalhatunk. A FreeBSD Dokumentacios Projektnek is vannak
   sajat katalogusai. Az alkalmazott eszko:zo:knek mind a ket fajta
   katalogusokat ismerniu:k kell.

  3.2.1. Egy kis gyakorlas...

   A szakaszban szereplo" peldak kiprobalasahoz telepitenu:nk kell bizonyos
   szoftvereket, illetve beallitani egy ko:rnyezeti valtozo erteket.

    1. To:ltsu:k le es telepitsu:k a textproc/docproj portot a FreeBSD
       Portgyu"jtemenyebo"l. Ez portoknak a portja, tehat egy metaport, igy a
       Dokumentacios Projektben hasznalt o:sszes eszko:z rajta keresztu:l
       leto:lto"dik es telepito"dik.

    2. A parancssorunk konfiguracios allomanyaban allitsuk be az
       SGML_CATALOG_FILES ko:rnyezeti valtozo erteket. (Amennyiben nem az
       angol nyelvu" dokumentacioval dolgozunk, itt erdemes a nyelvu:nknek
       megfelelo" ko:nyvtarakat megadni.)

       3.6. pelda - Minta .profile allomany sh(1) es bash(1) parancssorokhoz

 SGML_ROOT=/usr/local/share/xml
 SGML_CATALOG_FILES=${SGML_ROOT}/jade/catalog
 SGML_CATALOG_FILES=${SGML_ROOT}/docbook/4.1/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 SGML_CATALOG_FILES=${SGML_ROOT}/html/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 SGML_CATALOG_FILES=${SGML_ROOT}/iso8879/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 SGML_CATALOG_FILES=/usr/doc/share/xml/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 SGML_CATALOG_FILES=/usr/doc/en_US.ISO8859-1/share/xml/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 export SGML_CATALOG_FILES

       3.7. pelda - Minta .cshrc allomany csh(1) es tcsh(1) parancssorokhoz

 setenv SGML_ROOT /usr/local/share/xml
 setenv SGML_CATALOG_FILES ${SGML_ROOT}/jade/catalog
 setenv SGML_CATALOG_FILES ${SGML_ROOT}/docbook/4.1/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 setenv SGML_CATALOG_FILES ${SGML_ROOT}/html/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 setenv SGML_CATALOG_FILES ${SGML_ROOT}/iso8879/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 setenv SGML_CATALOG_FILES /usr/doc/share/xml/catalog:$SGML_CATALOG_FILES
 setenv SGML_CATALOG_FILES /usr/doc/en_US.ISO8859-1/share/xml/catalog:$SGML_CATALOG_FILES

       A modositasok elvegzese utan vagy jelentkezzu:k ki majd be, vagy pedig
       adjuk ki a ko:zvetlenu:l parancssorban az adott parancsokat.

    1. Hozzunk letre egy proba.xml nevu" allomanyt, es irjuk bele az alabbi
       szo:veget:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">

 <html>
   <head>
     <title>Proba HTML allomany</title>
   </head>

   <body>
     <p>Ebben a bekezdesben legyen valamennyi szo:veg.</p>

     <p>Az utana ko:vetkezo" bekezdesbe is rakjunk meg valamennyi szo:veget.</p>

     <p align="right">Ennek a bekezdesnek jobbra zartnak kellene lennie.</p>
   </body>
 </html>

    2. Probaljuk meg az allomanyt ervenyesiteni valamelyik SGML elemezo"vel.

       A textproc/docproj csomagnak resze az onsgmls nevu" ervenyesitest
       vegzo" elemezo". Az onsgmls beolvas egy tetszo"leges SGML DTD szerint
       definialt elemekkel jelo:lt dokumentumot es ebbo"l elkesziti a hozza
       tartozo elemstruktura-informacios halmazt (Element Structure
       Information Set, ESIS, de ezzel itt most nem foglalkozunk).

       Ha viszont az onsgmls parancsnak megadjuk a -s parametert, akkor nem
       general tenyleges eredmenyt, csupan a hibau:zenetek jeleniti meg.
       Ennek ko:szo:nheto"en ko:nnyen elleno"rizni tudjuk, hogy az altalunk
       keszitett dokumentum ervenyes vagy sem.

       Az onsgmls parancs hasznalataval tehat elleno"rizzu:k az iment
       letrehozott dokumentumunk ervenyesseget:

 % onsgmls -s proba.xml

       Lathatjuk, hogy az onsgmls nem jelez semmifele hibat, ami azt jelenti,
       hogy a dokumentumunk valoban ervenyes.

    3. Nezzu:k meg mi to:rtenik akkor, ha kihagyjuk a ko:telezo" elemeket.
       To:ro:lju:k peldaul a title es /title cimkeket, majd probaljuk meg
       ujra az ervenyesitest.

 % onsgmls -s proba.xml
 onsgmls:proba.xml:5:4:E: character data is not allowed here
 onsgmls:proba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished

       Az onsgmls altal generalt hibau:zenetek ketto"spontokkal tagolt
       csoportokba vagy oszlopokba sorolhatoak.

       Oszlop                            Jelentes                             
       1      A hibat jelzo" program neve. Ez minden esetben az onsgmls.      
       2      A hibat tartalmazo allomany neve.                               
       3      A hibat tartalmazo sor szama.                                   
       4      A hibat tartalmazo oszlop szama.                                
              A generalt u:zenet jelleget megado egybetu"s kod. Az I          
       5      informaciot, a W figyelmeztetest, az E hibat [a], vegu:l pedig  
              az X a kereszthivatkozast jelez. Ebbo"l megallapithato, hogy az 
              imenti u:zenetek hibakra vonatkoznak.                           
       6      Az u:zenet szo:vege.                                            
       [a] Ez nem minden esetben az o:to:dik oszlopban szerepel. Az onsgmls
       -sv peldaul az onsgmls:I: "OpenSP" version "1.5.2" u:zenetet adja
       vissza (a tenyleges verziojatol fu:ggo"en). Ez peldaul egy informacios
       u:zenet.

       Egyedu:l a title cimke elhagyasaval ket ku:lo:nbo:zo" hibat kaptunk.

       Ezek ko:zu:l az elso" jelzi, hogy az SGML elemzo" olyan helyen
       talalkozott tartalommal (amely ebben esetben konkretan karaktereket
       jelent es nem az elemet bevezeto" kezdo"cimket), ahol valami masra
       szamitott. Az elemzo" itt ugyanis valamelyik, a head elemen belu:l
       szabalyosan elhelyezheto" elem kezdo"cimkejet varja (amilyen peldaul a
       title).

       A masodik hibat pedig azert kaptuk, mert a head elemeknek
       tartalmazniuk kell title elemet. Az onsgmls ezt azonban nem ebben a
       formaban ko:zli: mivel az elemet meg a befejezo"dese (tehat a title
       megemlitese) elo"tt lezartuk, szerinte egyszeru"en csak nem ert veget
       rendesen.

    4. Tegyu:k vissza a title elemet.

3.3. A DOCTYPE deklaraciok

   A dokumentumok elejen mindig meg kell adni annak a
   dokumentipus-deklaracionak a nevet, amely alapjan keszitju:k. Ennek
   ko:szo:nheto"en az SGML elemzo"k elo" tudjak keresni a dokumentum
   ervenyesitesehez kello" DTD-t.

   Ezt az informaciot altalaban egyetlen sorban, a DOCTYPE deklaracioban
   adjuk meg.

   A HTML DTD 4.0 valtozatanak megfelelo" dokumentumokat tehat peldaul igy
   vezetju:k be:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN">

   Ebben a sorban to:bb ku:lo:nbo:zo" tipusu alkotoreszt fedezhetu:nk fel.

   <!

           Ez egy jelzes, amellyel jelezzu:k egy SGML-beli deklaracio
           kezdetet. Ez a sor a dokumentum tipusat hatarozza meg.

   DOCTYPE

           A dokumentumtipus SGML-beli deklaraciojat vezeti be.

   html

           A dokumentumban elso"kent megjeleno" elemet nevezi meg.

   PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN"

           Megadja a dokumentum DTD-jehez tartozo formalis publikus
           azonositot (Formal Public Identifier, FPI). Az SGML elemzo" ennek
           alapjan talalja meg a dokumentum feldolgozasa soran szu:kseges
           DTD-t.

           A PUBLIC nem resze az azonositonak, azonban segit az SGML
           elemzo"nek megtalalni a benne megfogalmazott DTD-t. Keso"bb
           tovabbi modszereket is lathatunk majd erre.

   >

           A deklaracio lezarasa.

  3.3.1. Formalis publikus azonositok

  Megjegyzes:

   Ebben a szakaszban csupan kiegeszito" ismeretek szerepelnek. Ezek viszont
   hasznos hatteret adhatnak peldaul olyan esetekben, amikor ki akarjuk
   deriteni, hogy az SGML feldolgozo miert nem eri el a megadott DTD
   allomanyokat.

   A formalis publikus azonositok (FPI) egy specialis felirassal
   rendelkeznek, amely a ko:vetkezo":

 "Tulajdonos//Kulcsszo Leiras//Nyelv"

   Tulajdonos

           Ez hatarozza meg kihez tartozik az FPI.

           Ha az erteke az "ISO" reszlettel kezdo"dik, akkor az FPI az ISO
           tulajdona. Peldaul a "ISO 8879:1986//ENTITIES Greek Symbols//EN"
           eseten a go:ro:g szimbolumokat tartalmazo egyedkeszlet
           tulajdonosa. Az ISO 8879:1986 az SGML szabvany ISO szama.

           Minden mas esetben az erteke a ko:vetkezo" alaku lesz:
           -//Tulajdonos vagy +//Tulajdonos (vegyu:k eszre, hogy a ket
           valtozat csak a sor elejen levo" + es - jelekben ter el).

           Ha az ertek a - jellel kezdo"dik, akkor a tulajdonos adatai nem
           regisztraltak, a + eseteben pedig regisztraltak.

           Az ISO 9070:1991 szabvany definialja a regisztralt nevek
           elo"allitasat, amelynek ertelmeben egy ISO publikacio, egy ISBN
           kod vagy az adott szervezet ISO 6523 szabvanynak megfelelo"
           kodjanak szamabol kell szarmaztatni, illetve a nevek kiosztasat
           egy erre felhatalmazott szerv vegzi. Ezt a feladatot az Amerikai
           Nemzeti Szabvanyu:gyi Intezetre (ANSI) bizta az ISO tanacsa.

           Mivel a FreeBSD Projekt nem regisztralta magat, a hozza tartozo
           ertek tehat a -//FreeBSD lesz. Lathato egyebkent, hogy a W3C sem
           regisztralta meg magat.

   Kulcsszo

           Az allomanyban talalhato informacio tipusanak megadasara
           ku:lo:nbo:zo" kulcsszavak hasznalhatoak. Ezek altalaban a DTD,
           ELEMENT, ENTITIES es TEXT. A DTD csak DTD allomanyokhoz
           hasznalatos, az ELEMENT pedig olyan DTD reszletekhez, amelyekeben
           csak egyedek vagy elemek leirasai talalhatoak. A TEXT SGML
           tartalmat jelent (szo:vegeket es jelo:lo"ket).

   Leiras

           Minden egyeb adat, amit az allomany tartalmarol meg meg akarunk
           adni. Tartalmazhat verzioszamokat, vagy barmilyen szamunkra
           ertelmes es az SGML rendszer szamara egyedien azonosithato ro:vid
           szo:veget.

   Nyelv

           Ketkarakteres, ISO szabvany szerint megadott kod, amellyel az
           allomany nativ nyelvet adjuk meg. Az angol eseteben ez az EN.

    3.3.1.1. Katalogusok

   Az SGML feldolgozonak a dokumentum feldolgozasa soran valamilyen modon az
   igy megadott formalis publikus azonositobol vissza kell tudnia fejtenie a
   DTD-t tartalmazo allomany nevet.

   Mindehhez egy katalogusra lesz szu:ksegu:nk. Ezek (amelyeket altalaban
   catalog neven talalhatunk meg) tartalmazzak az azonositok es a hozzajuk
   tartozo allomanynevek o:sszerendeleseit. Peldaul, ha egy katalogusban a
   ko:vetkezo" sor talalhato:

 PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN"             "4.0/strict.dtd"

   Az SGML feldolgozo a catalog allomanyt tartalmazo ko:nyvtar 4.0
   alko:nyvtaraban levo" strict.dtd allomanyban fogja keresni az adott DTD-t.

   Nezzu:nk szet kicsit a /usr/local/share/xml/html/catalog allomanyban. Ez
   tartalmazza a textproc/docproj portbol telepitett HTML DTD-kre vonatkozo
   allomanyinformaciokat.

    3.3.1.2. Az SGML_CATALOG_FILES ko:rnyezeti valtozo

   Az SGML feldolgozonak valahogy tudnia kell hol keresse a katalogusokat.
   Szamos implementaciojuk parancssori parametereken keresztu:l teszi
   leheto"ve a feldolgozas soran hasznalni kivant katalogus vagy katalogusok
   felsorolasat.

   Emellett az SGML_CATALOG_FILES ko:rnyezeti valtozo segitsegevel is
   megadhatoak ezek az allomanyok. A valtozo ertekenek a (teljes eleresi
   utvonallal kifejtett) katalogusok vesszo"vel tagolt felsorolasat kell
   beallitani.

   Az esetek do:nto" to:bbsegeben a ko:vetkezo" allomanyokat kell ilyen modon
   felvennu:nk:

     * /usr/local/share/xml/docbook/4.1/catalog

     * /usr/local/share/xml/html/catalog

     * /usr/local/share/xml/iso8879/catalog

     * /usr/local/share/xml/jade/catalog

   Ezt egyebkent korabban mar elvegeztu:k.

  3.3.2. Azonositok helyett

   A formalis publikus azonositok hasznalata helyett akar ko:zvetlenu:l meg
   is adhatjuk a dokumentum ervenyesseget definialo DTD-t tartalmazo konkret
   allomany nevet.

   Ennek felirasa nemileg elter:

 <!DOCTYPE html SYSTEM "/az/eleresi/ut/allomany.dtd">

   A SYSTEM kulcsszoval jelezzu:k, hogy az SGML feldolgozo a DTD leirasat
   rendszerszinten keresse. Ez altalaban (de nem mindig) azt jelenti, hogy a
   DTD elerheto"seget allomanynev formajaban adjuk meg.

   Az FPI hasznalata leginkabb a hordozhatosag tamogatasa miatt ajanlott.
   Ilyenkor nem kell ugyanis a dokumentumokhoz mellekelni a DTD egy
   peldanyat, illetve ha a SYSTEM kulcsszoval adnank meg, akkor mindig az
   adott helyre kellene tenni a DTD allomanyokat.

3.4. Visszavaltas az SGML hasznalatara

   Az alapismeretek targyalasa soran mar korabban szoba keru:lt, hogy az SGML
   csak a dokumentumtipus-deklaracio leirasahoz hasznalatos. Ez azonban nem
   to:keletesen igaz, mivel leteznek olyan SGML-beli szerkezetek, amelyeket
   magukban a dokumentumokban is fel tudunk hasznalni. Peldaul a
   dokumentumokba beszurhatoak az elemzo" reszero"l figyelmen kivu:l hagyando
   megjegyzesek. Ezeket az SGML szabalyai szerint adjuk meg. A to:bbi
   szerkezet hasznalatara kicsivel keso"bb mutatunk meg peldakat.

   Nyilvanvaloan valamilyen modon jeleznu:nk kell az SGML feldolgozonak, hogy
   a soron ko:vetkezo" elem tartalmat hagyja figyelmen kivu:l, de az elemzo"
   ezt alapveto"en az SGML alapjan eszleli.

   Az ilyen reszeket <! ... > formaban jelo:lju:k. Az elhatarolok ko:zo:tt
   szabalyos SGML szerkezetek szerepelhetnek, pontosan olyanok, amelyeket az
   DTD-k keszitesenel is alkalmaznak.

   Az elo"bb bemutatott DOCTYPE deklaracio erre eppen remek peldakent
   szolgalhat.

3.5. Megjegyzesek

   A megjegyzesek tehat SGML-beli konstrukciok, es altalaban csak a DTD-ben
   ervenyes a hasznalatuk. A 3.4. szakasz - Visszavaltas az SGML
   hasznalataraban viszont lathattuk, hogy az SGML szerkezetei akar a
   dokumentumokban is hasznalhatoak.

   Az SGML megjegyzeseket "--" szimbolumok hasznalataval hatarolhatjuk el. A
   szimbolum elso" elo"fordulasaval kezdju:k a megjegyzest es a masodikkal
   zarjuk le.

   3.8. pelda - Altalanos SGML megjegyzes

 <!-- proba megjegyzes -->

 <!-- Most a megjegyzes belsejeben vagyunk -->

 <!-- Ez pedig egy masik megjegyzes    -->

 <!-- Igy lehet peldaul
      to:bbsoros megjegyzeseket irni -->

 <!-- Ez egy masik modja a   --
   -- to:bbsoros megjegyzesek irasanak -->

   Ha dolgoztunk mar korabban HTML koddal, akkor elo"fordulhat, hogy mas
   meghatarozast lattunk a megjegyzesekre. Ezert tevesen azt gondolhattuk,
   hogy a megjegyzeseket a <!-- karaktersorozat vezeti be, es csak a -->
   zarhatja le.

   Valojaban viszont nem igy van. Sok bo:ngeszo" hibas HTML elemzo"t
   tartalmaz, ezert ezt ervenyesnek fogadjak el. A Dokumentacios Projektben
   hasznalt SGML elemzo"k azonban ennel sokkal szigorubbak es az ilyen hibas
   dokumentumokat visszadobjak.

   3.9. pelda - Hibas SGML megjegyzesek

 <!-- Most egy megjegyzes belsejeben vagyunk -->

      KIVU:L VAGYUNK A MEGJEGYZESEN!

   -- ismet megjegyzesben vagyunk -->

   Az SGML elemzo" ezt valahogy igy fogja ertelmezni:

 <!KIVU:L VAGYUNK A MEGJEGYZESEN>

   Ez nem szabalyos SGML es raadasul felrevezeto" hibau:zenetet eredmenyez.

 <!----- Ez nem szep dolog! ----->

   A pelda szo:vege szerint sem javasolt ilyen megjegyzeseket irni.

 <!--===================================================-->

   Ez mar (valamivel) ertelmesebb megoldas, de meg felall a veszelye, hogy
   megteveszti az SGML-ben jaratlan olvasokat.

  3.5.1. Egy kis gyakorlas...

    1. Tegyu:nk nehany megjegyzest a korabban keszitett proba.xml
       allomanyunkba, majd az onsgmls segitsegevel elleno"rizzu:k, hogy
       ko:zben ervenyes marad.

    2. Tegyu:nk nehany ervenytelen megjegyzest a proba.xml allomanyba, majd
       nezzu:k meg, hogy az onsgmls milyen hibau:zeneteket ad rajuk.

3.6. Egyedek

   Az egyedek felhasznalasaval neveket tudunk rendelni a tartalom egyes
   darabjaihoz. Az SGML elemzo" a dokumentum feldolgozasa ko:zben ezeket az
   egyedeket megtalalja es helyu:kre beszurja az altaluk hivatkozott
   tartalmat.

   Ezzel az SGML dokumentumokban ko:nnyeden ki tudunk alakitani
   ujrafelhasznalhato, gyorsan cserelheto" tartalmat, illetve kizarolag ezen
   a modon lehet jelo:lo"kkel ellatott SGML allomanyokat beletenni egy masik
   hasonlo SGML allomanyba.

   Az egyedek ketfajta tipusa letezik, amelyek mindegyike eltero"
   helyzetekben hasznalhato: ezek az altalanos egyedek es a parameteregyedek.

  3.6.1. Altalanos egyedek

   Altalanos egyedeket nem lehet SGML ko:rnyezetben hasznalni (habar
   definialni igen), egyedu:l magaban a dokumentumban. Vessu:k o:ssze a
   parameteregyedekkel.

   Mindegyik altalanos egyed rendelkezik egy nevvel. Igy tudunk hivatkozni
   egy altalanos egyedre (ezaltal mindarra a szo:vegre, amelyet kepvisel a
   dokumentumunkban): &egyednev;. Vegyu:k peldaul, hogy van egy
   jelenlegi.valtozat nevu" egyedu:nk, amely a termeku:nk jelenlegi
   verzioszamat helyettesiti be a szo:vegbe. Ezt igy fogalmaznank meg:

 <para>A termeku:nk jelenlegi valtozata a(z)
   &jelenlegi.valtozat;.</para>

   Igy a verzioszam valtozasakor egyszeru"en csupan az altalanos egyed
   definiciojat kell megvaltoztatni, majd ujra feldolgozni a dokumentumot.

   Az altalanos egyedek segitsegevel olyan karakterek is megadhatova valnak,
   amelyeket egyebkent nem tudnank SGML dokumentumokban leirni. Peldaul a <
   es a & normalis esetben nem lehet resze SGML dokumentumoknak. Amikor
   ugyanis az SGML elemzo" egy < szimbolumot eszlel, feltetelezi, hogy ezzel
   egy (kezdo"- vagy zaro) cimke kezdo"dik, illetve amikor pedig egy &
   szimbolumot talal, akkor a ko:vetkezo" lepesben egy egyed nevet varja.

   Szerencsere ezek a szimbolumok a szo:vegben barmikor kivalthatoak az &lt;
   es &amp; altalanos egyedek hasznalataval.

   Altalanos egyedek csak SGML ko:rnyezetben definialhatoak. Ezeket altalaban
   ko:zvetlenu:l a DOCTYPE deklaracio utan soroljak fel.

   3.10. pelda - Altalanos egyedek definicioja

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY jelenlegi.valtozat    "3.0-RELEASE">
 <!ENTITY legutolso.valtozat    "2.2.7-RELEASE">
 ]>

   Figyelju:k meg, hogy a DOCTYPE deklaraciot a sor vegen egy szo:gletes
   nyito zarojel elhelyezesevel kibo"vitettu:k: a kiegesziteskent felvett ket
   egyedet az utana ko:vetkezo" ket sorban definialtuk, majd bezartuk a
   szo:gletes zarojelet es DOCTYPE deklaraciot.

   A szo:gletes zarojelek szu:ksegesek ahhoz, hogy jelezzu:k a DOCTYPE
   deklaracioban megadott DTD tovabbi kiegesziteseit.

  3.6.2. Parameteregyedek

   Az altalanos egyedekhez hasonloan a parameteregyedek is ujrafelhasznalhato
   szo:vegreszek elnevezeset engedik meg. Miko:zben azonban az altalanos
   egyedek csak a dokumentumokban alkalmazhatoak, addig a parameteregyedek
   csak SGML ko:rnyezetekben hasznalhatoak.

   A parameteregyedek az altalanos egyedekhez hasonlo modon definialhatoak,
   az &egyednev; feliras helyett azonban az %egyednev; alakban tudunk rajuk
   hivatkozni. Tovabba a definiciojukban az ENTITY kulcsszo es az egyed neve
   ko:ze be kell szurni a % (szazalekjel) szimbolumot.

   3.11. pelda - Parameteregyedek megadasa

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY % param.valami "valami">
 <!ENTITY % param.szoveg "szo:veg">
 <!ENTITY % param.uj  "%param.valami mas %param.szoveg">

   Ez most meg nem tu"nik ku:lo:no:sebben hasznosnak. Keso"bb viszont majd az
   lesz.

  3.6.3. Egy kis gyakorlas...

    1. Tegyu:k bele a proba.xml allomanyunkba a ko:vetkezo" altalanos
       egyedet:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN" [
 <!ENTITY valtozat "1.1">
 ]>

 <html>
   <head>
     <title>Egy minta HTML allomany</title>
   </head>

   <body>
     <p>Ebben a bekezdesben van egy kis szo:veg.</p>

     <p>Ez a bekezdes meg tartalmaz nemi szo:veget.</p>

     <p align="right">Ennek a bekezdesnek jobbra zartnak kellene lennie.</p>

     <p>A dokumentum jelenlegi valtozata: &valtozat;</p>
   </body>
 </html>

    2. Az onsgmls hasznalataval vizsgaltassuk meg a dokumentum ervenyesseget.

    3. To:ltsu:k be a proba.xml allomanyt a bo:ngeszo"nkbe (elo"fordulhat,
       hogy masolatot kell kesziteni rola proba.html neven, mert a
       bo:ngeszo"nk csak igy ismerne fel HTML dokumentumkent).

       Hacsak a bo:ngeszo"nk nem annyira fejlett, a dokumentumban a
       &valtozat; egyedhivatkozas nem fog lecserelo"dni a verzioszamra. A
       bo:ngeszo"k to:bbsegeben nagyon primitiv elemzo"k talalhatoak, amelyek
       nem kepesek rendesen kezelni az SGML dokumentumokat[1].

    4. A megoldast a dokumentum normalizalasa jelenti, amelyet egy SGML
       normalizaloval tudunk elvegezni. A normalizalo beolvas egy ervenyes
       SGML allomanyt es eredmenykent egy szinten ervenyes, de valamilyen
       modon atalakitott SGML allomanyt keszit. Az SGML allomanyok
       atalakitasanak egyik ilyen modja a dokumentumban talalhato
       egyedhivatkozasok helyettesitese az altaluk kepviselt szo:veggel.

       Erre a celra az osgmlnorm hasznalhato.

 % osgmlnorm proba.xml > proba.html

       Ennek hatasara proba.html neven letrejo:n a dokumentum normalizalt
       (vagyis a kifejtett egyedhivatkozasokkal letrehozott) valtozata, es
       most mar beto:ltheto" a bo:ngeszo"nkbe.

    5. Ha most megnezzu:k az osgmlnorm altal gyartott vegeredmenyt, akkor
       tapasztalhatjuk, hogy az elejen nem szerepel DOCTYPE deklaracio. Ezt a
       -d kapcsoloval tehetju:k hozza:

 % osgmlnorm -d proba.xml > proba.html

3.7. Allomanyok tartalmanak elerese egyedeken keresztu:l

   Az (altalanos es parameter-) egyedek ku:lo:no:sen hasznosak olyan
   esetekben, amikor allomanyok tartalmat akarjuk beilleszteni masik
   allomanyokba.

  3.7.1. Allomanyok tartalmanak elerese altalanos egyedekkel

   Tegyu:k fel, hogy egy ko:nyvo:n dolgozunk az SGML felhasznalasaval,
   amelyet fejezetenkent allomanyokra bontottunk, fejezet1.xml, fejezet2.xml
   stb. neven, illetve a ko:nyv.xml allomany tartalmazza ezeket a fejezeket.

   Az allomanyok tartalmat a SYSTEM kulcsszo hasznalataval tudjuk egyedek
   ertekekent megadni. Ennek hatasara az SGML elemzo" a megadott allomany
   tartalmat adja az egyed ertekenek.

   3.12. pelda - Allomanyok tartalmanak elerese altalanos egyeddel

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY fejezet.1 SYSTEM "fejezet1.xml">
 <!ENTITY fejezet.2 SYSTEM "fejezet2.xml">
 <!ENTITY fejezet.3 SYSTEM "fejezet3.xml">
 ]>

 <html>

   &fejezet.1;
   &fejezet.2;
   &fejezet.3;
 </html>

  Figyelem:

   Amikor altalanos egyedeken keresztu:l illesztu:nk be allomanyokat egy
   masik allomanyba, a beillesztett allomanyok (amilyen peldaul a
   fejezet1.xml, fejezet2.xml es a to:bbi) nem kezdo"dhetnek DOCTYPE
   deklaracioval. Ez szintaktikai hibat eredmenyez!

  3.7.2. Allomanyok tartalmanak elerese parameteregyedekkel

   Emlekezzu:nk vissza, hogy a parameteregyedek csak SGML ko:rnyezetben
   alkalmazhatoak. Miert akarnank allomanyokat beilleszteni egy SGML
   ko:rnyezetbe?

   Igy tudunk gondoskodni az altalanos egyedek ujrafelhasznalhatosagarol.

   Tegyu:k fel, hogy a dokumentumunkban rengeteg fejezet talalhato es ezeket
   ket ku:lo:nbo:zo" ko:nyvben is felhasznaltuk, azonban eltero" stilusban.

   A ko:nyvek elejen fel lehetne sorolni az egyedeket, de ezzel viszont
   gyorsan kezelhetetlenne valnanak.

   Ehelyett csak tegyu:nk az altalanos egyedekre vonatkozo definiciokat
   egyetlen allomanyba es a dokumentumunkban erre epitve parameteregyedek
   beiktatasaval vegezzu:k az adott allomanyok beilleszteset.

   3.13. pelda - Allomanyok beillesztese parameteregyedekkel

   Elo"szo:r vegyu:k az egyedek definicioit egy ku:lo:n fejezetek.ent
   allomanyba. Ebben a ko:vetkezo"ek talalhatoak:

 <!ENTITY fejezet.1 SYSTEM "fejezet1.xml">
 <!ENTITY fejezet.2 SYSTEM "fejezet2.xml">
 <!ENTITY fejezet.3 SYSTEM "fejezet3.xml">

   Most pedig hozunk letre egy parameteregyedet az allomany tartalmanak
   hivatkozasara. Ezutan az imenti parameteregyeddel illesszu:k be az
   allomanyt a dokumentumba, igy az o:sszes altalanos egyed elerheto"ve
   valik. Innento"l mar a megszokott modon hasznalhatjuk az altalanos
   egyedeket:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY % fejezetek SYSTEM "fejezetek.ent">
 %fejezetek;
 ]>

 <html>
   &fejezet.1;
   &fejezet.2;
   &fejezet.3;
 </html>

  3.7.3. Egy kis gyakorlas...

    3.7.3.1. Allomanyok beillesztese altalanos egyedek segitsegevel

    1. Hozzunk letre harom allomanyt: bekezd1.xml, bekezd2.xml es
       bekezd3.xml.

       To:ltsu:k fel ezeket valami hasonlo szo:veggel:

 <p>Ez az elso" bekezdes.</p>

    2. Szerkesszu:k at a proba.xml allomanyunk tartalmat az alabbi modon:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY valtozat "1.1">
 <!ENTITY bekezd1 SYSTEM "bekezd1.xml">
 <!ENTITY bekezd2 SYSTEM "bekezd2.xml">
 <!ENTITY bekezd3 SYSTEM "bekezd3.xml">
 ]>

 <html>
   <head>
     <title>Proba HTML allomany</title>
   </head>

   <body>
     <p>A dokumentum jelenlegi valtozata: &valtozat;</p>

     &bekezd1;
     &bekezd2;
     &bekezd3;
   </body>
 </html>

    3. A proba.xml normalizalasaval hozzuk letre a proba.html allomanyt.

 % osgmlnorm -d proba.xml > proba.html

    4. Nyissuk meg a bo:ngeszo"nkkel a proba.html allomanyt es
       elleno"rizzu:k, hogy a bekezdn.xml allomanyok tartalma bekeru:lt a
       proba.html allomanyba.

    3.7.3.2. Allomanyok beillesztese parameteregyedek segitsegevel

  Megjegyzes:

   Ehhez elo"szo:r vegezzu:k el az elo"bbi lepeseket.

    1. Szerkesszu:k at a proba.xml allomanyt a ko:vetkezo"eknek megfelelo"en:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY % egyedek SYSTEM "egyedek.xml"> %egyedek;
 ]>

 <html>
   <head>
     <title>Proba HTML allomany</title>
   </head>

   <body>
     <p>A dokumentum jelenlegi valtozata: &valtozat;</p>

     &bekezd1;
     &bekezd2;
     &bekezd3;
   </body>
 </html>

    2. Hozzunk letre egy uj allomanyt egyedek.xml neven a ko:vetkezo"
       tartalommal:

 <!ENTITY valtozat "1.1">
 <!ENTITY bekezd1 SYSTEM "bekezd1.xml">
 <!ENTITY bekezd2 SYSTEM "bekezd2.xml">
 <!ENTITY bekezd3 SYSTEM "bekezd3.xml">

    3. A proba.xml normalizalasaval allitsuk elo" a proba.html allomanyt:

 % osgmlnorm -d proba.xml > proba.html

    4. Nyissuk meg a bo:ngeszo"nkben a proba.html allomanyt es
       elleno"rizzu:k, hogy a bekezdn.xml allomanyok szerepelnek a proba.html
       allomanyban.

3.8. Jelo:lt szakaszok

   Az SGML tartalmaz olyan megoldast, amellyel a dokumentum bizonyos reszeit
   specialis feldolgozasra jelo:lhetju:k meg. Ezeket nevezik "jelo:lt
   szakaszoknak".

   3.14. pelda - A jelo:lt szakaszok felepitese

 <![ KULCSSZO [
   A jelo:lt szakasz tartalma.
 ]]>

   A korabbiakban tapasztaltak szerint termeszetesen a jelo:lt szakaszokat az
   SGML reszekent a <! szimbolummal vezetju:k be.

   Ezt ko:veto"en az elso" szo:gletes zarojel hatarolja el a jelo:lt
   szakaszt.

   Az elemzo" a feldolgozas soran a KULCSSZO alapjan ertelmezi az adott
   jelo:lt szakaszt.

   A masodik szo:gletes zarojellel kezdo"dik a jelo:lt szakasz tenyleges
   tartalma.

   A jelo:lt szakasz az imenti ket szo:gletes zarojel lezarasaval er veget,
   majd a > szimbolummal visszavaltunk az SGML ko:rnyezetbo"l a dokumentum
   ko:rnyezetebe.

  3.8.1. A jelo:lt szakaszok kulcsszavai

    3.8.1.1. CDATA, RCDATA

   A kulcsszavakkal a jelo:lt szakasz tartalmi modelljet tudjuk
   megvaltoztatni.

   Az SGML elemzo" a dokumentum feldolgozasa soran tarol egy un. "tartalmi
   modellt".

   Ro:viden ugy foglalhatnank o:ssze, hogy ez a tartalmi modell irja le az
   elemzo" reszero"l vart informaciokat es azok feldolgozasat.

   A ket ilyen leghasznosabb tartalmi modell a CDATA es az RCDATA.

   A CDATA jelentese "Character Data", vagyis "karakteres adat". Az elemzo"
   ebben a tartalmi modellben kizarolag csak karaktereket lat. Ebben a
   modellben a < es & szimbolumok elveszitik ku:lo:nleges jelentesu:ket.

   Az RCDATA jelentese "Entity references and character data", vagyis
   "egyedhivatkozasok es karakteres adatok". Ebben a tartalmi modellben az
   elemzo" karakterekre es egyedekre szamit. A < szimbolum ilyenkor elvesziti
   a ku:lo:nleges jelenteset, azonban az & tovabbra is altalanos egyedek
   kezdetet fogja jelo:lni.

   Ezek hasznalata ku:lo:no:sen hasznos abban az esetben, amikor rengeteg <
   es & karaktert tartalmazo nyers szo:veget akarunk beilleszteni valahova a
   dokumentumba. Termeszetesen ez megoldhato ugy is, ha minden < szimbolumot
   &lt; karaktersorozatta, illetve minden & szimbolumot &amp;
   karaktersorozatta alakitunk, de sokkal ko:nnyebb ezeket a szakaszokat
   CDATA tipusunak megjelo:lni. Az SGML elemzo"k ilyenkor tehat figyelmen
   kivu:l hagyjak a tartalomban talalt < es & szimbolumokat.

  Megjegyzes:

   A CDATA vagy RCDATA kulcsszavakat bemutato SGML peldakkal kapcsolatban
   megjegyezzu:k, hogy a CDATA szakaszok tartalma nem ervenyesito"dik. Az igy
   beillesztett SGML szo:veget valamilyen mas modon kell elleno"rizni.
   Peldaul irjuk meg a karakteres szakasz tartalmat egy masik dokumentumban,
   elleno"riztessu:k le, majd masoljuk be a CDATA reszbe.

   3.15. pelda - CDATA tipusu jelo:lt szakaszok hasznalata

 <para>Ebben a peldaban lathatjuk hogyan tudunk sok <literal>&lt;</literal>
   es <literal>&amp;</literal> szimbolumot tartalmazo szo:veget elhelyezni
   a dokumentumunkban.  A minta most egy HTML kodreszlet lesz, az ezt o:vezo"
   szo:veg (<para>) es (<programlisting>) pedig DocBook.</para>

 <programlisting>
   <![CDATA[ 
     <p>Ezzel a peldaval mutatjuk HTML elemek hasznalatat a
       dokumentumban.  Mivel eleg sok relaciojelet kell ilyenkor megadni,
       sokkal egyszeru"bb azt mondani, hogy legyen az egesz pelda egy
       CDATA szakaszban, mintsem vegig egyedekkel jelo:lju:k a balra es
       jobb nyito relaciojeleket.</p>

     <ul>
       <li>Ez egy listaelem</li>
       <li>Ez egy masik listaelem</li>
       <li>Ez mar egy harmadik listaelem</li>
     </ul>

     <p>Itt a vege a peldanak.</p>
   ]]>
 </programlisting>

   Ha megnezzu:k a dokumentum forrasat, lathatjuk a jelo:lesnel alkalmazott
   megoldasokat.

    3.8.1.2. INCLUDE es IGNORE

   Az INCLUDE kulcsszo megadasakor a jelo:lt szakasz teljes tartalma
   feldolgozodik. Ezzel szemben viszont az IGNORE kulcsszo eseten a jelo:lt
   szakasz tartalmat figyelmen kivu:l fogja hagyni az elemzo" es ezaltal nem
   dolgozodik fel, tehat nem jelenik meg az eredmenyben.

   3.16. pelda - Az INCLUDE es IGNORE hasznalata jelo:lt szakaszokban

 <![ INCLUDE [
   Ez a szo:veg feldolgozodik es beilleszto"dik.
 ]]>

 <![ IGNORE [
   Ez a szo:veg nem dolgozodik fel es nem is illeszto"dik be.
 ]]>

   Ezek o:nmagukban nem tulzottan hasznosak, elvegre, ha el akarunk
   tavolitani egy szo:vegreszt a dokumentumunkbol, akkor vagy egyszeru"en
   kivagjuk, vagy megjegyzesbe tesszu:k.

   Sokkal hasznosabba valhatnak viszont a szamunkra, ha eszrevesszu:k, hogy
   parameteregyedek segitsegevel mindez vezerelheto". Emlekezzu:nk vissza,
   hogy a parameteregyedek csak SGML ko:rnyezetben hasznalhatoak, es a
   jelo:lt szakaszokhoz tartozo kulcsszavak pontosan egy ilyen SGML
   ko:rnyezetben vannak.

   Peldaul tegyu:k fel, hogy egy dokumentacio nyomtatott es elektronikus
   valtozatan dolgozunk egyszerre. Az elektronikus valtozatban szeretnenk
   azonban nehany olyan elemet is betenni, amelyeket nem akarunk
   megjelentetni nyomtatasban.

   Hozzunk letre egy parameteregyedet es legyen az erteke INCLUDE. Keszitsu:k
   el a dokumentumot, es jelo:lt szakaszokkal hataroljuk el a csak az
   elektronikus valtozat megjeleno" reszeket. Ezekben a jelo:lt szakaszokban
   a kulcsszavak helyere irjuk be az elo"bbi parameteregyedet.

   Amikor a dokumentumot nyomtatasra akarjuk elo"kesziteni, akkor legyen a
   parameteregyed erteke IGNORE, majd dolgozzuk fel ujra az egesz
   dokumentumot.

   3.17. pelda - Jelo:lt szakaszok vezerlese parameteregyeddel

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY % elektronikus.valtozat "INCLUDE">
 ]]>

 ...

 <![ %elektronikus.valtozat [
   Ez a resz csak a dokumentum elektronikus valtozataban fog megjelenni.
 ]]>

   A nyomtatott valtozat elo"keszitesekor igy allitsuk at az egyed erteket:

 <!ENTITY % elektronikus.valtozat "IGNORE">

   A dokumentum ujboli feldolgozasa soran a jelo:lt szakaszok a
   %elektronikus.valtozat erteket fogjak kulcsszokent megkapni, es igy
   kimaradnak.

  3.8.2. Egy kis gyakorlas...

    1. A ko:vetkezo" szo:veggel hozzunk letre egy allomanyt szakasz.xml
       neven:

 <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
 <!ENTITY % szoveges.kimenet "INCLUDE">
 ]>

 <html>
   <head>
     <title>Pelda a jelo:lt szakaszok hasznalatara</title>
   </head>

   <body>
     <p>Ez a bekezdes <![CDATA[sok-sok <
       karaktert (< < < < <) tartalmaz, igy erdemesebb
       CDATA szakaszba tenni]]>.</p>

     <![IGNORE[
     <p>Ez a bekezdes egyertelmu"en nem fog latszodni az eredmenyben.</p>
     ]]>

     <![ %szoveges.kimenet [
     <p>Ez a bekezdes nem fog feltetlenu:l megjelenni az eredmenyben.</p>

     <p>A konkret megjeleneset a %szoveges.kimenet
       parameteregyed erteke befolyasolja.</p>
     ]]>
   </body>
 </html>

    2. A osgmlnorm hasznalataval normalizaljuk ezt az allomanyt, majd
       elemezzu:k az eredmenyt. Nezzu:k meg melyik bekezdesek tu"ntek el,
       melyek jelentek meg es mi to:rtent a CDATA szakaszok tartalmaval.

    3. A szoveges.kimenet erteke legyen INCLUDE az IGNORE helyett. Futassuk
       le ujra igy a normalizalast es vizsgaljuk meg mi valtozott az
       eredmenyben.

3.9. Befejezes

   Ezzel befejeztu:k az SGML alapismeretek bemutatasat. A helyigeny, illetve
   a bonyolultsag visszaszoritasa erdekeben bizonyos temakkal teljes
   melysegeben (vagy egyaltalan) nem foglalkoztunk, azonban az imenti
   szakaszokban elkeru:lt SGML ismeretek elegendo"ek lesznek az FDP altal
   keszitett dokumentacio megertesehez.

     ----------------------------------------------------------------------

   [1] Micsoda szegyen! Kepzelju:k csak el, mennyi gondot es u:gyeskedest
   (mint peldaul a szerver oldalan beemelt allomanyokat) el tudnank keru:lni,
   ha rendesen tamogatnak.

                        4. fejezet - Az SGML alkalmazasa

   Tartalom

   4.1. HTML

   4.2. DocBook

   Ebben a fejezetben a FreeBSD Dokumentacios Projekt keretein belu:l ket
   leggyakrabban elo"fordulo jelo:lo"nyelvet ismerhetju:k meg. Az egyes
   szakaszokban ezen nyelvek bemutatasara, illetve jelenleg alkalmazott vagy
   alkalmazando jelo:lesi sajatossagaira teru:nk ki.

   Az itt targyalt jelo:lo"nyelvek nagy szamu elemet tartalmaznak, es ezert
   gyakorta zavarba ejto" lehet az adott helyzetnek leginkabb megfelelo"
   elemek kivalasztasa a rengeteg kinalkozo alternativa ko:zu:l. Ebben a
   szakaszban ezert igyekezu:k erinteni az o:sszes fontosabb elemet, valamint
   peldakat mutatni a megfelelo" hasznalatukra.

   Ez az o:sszefoglalas termeszetesen nem tartalmazza mindegyik elemet, mivel
   ezzel lenyegeben a nyelv sajat dokumentaciojat irnank le ismetelten. Ebben
   a szakaszban elso"sorban inkabb azon elemek ismerteteset tu"ztu:k ki
   celul, amelyek a munkank soran valoszinu"leg a leghasznosabbaknak fognak
   bizonyulni. A tovabbi ku:lo:nbo:zo" jelo:lesi megoldasokra vonatkozoan
   batran kerhetu:nk tanacsot a FreeBSD Dokumentacios Projekt levelezesi
   lista tagjaitol!

  Belso" elemek kontra blokkok:

   A leiras tovabbi reszeiben belso"nek nevezzu:k azokat az elemeket, amelyek
   szerepelhetnek blokkelemekben es nem okoznak sorto:rest. Ezzel szemben
   viszont a blokk formatumu elemek feldolgozasa sorto:rest (vagy egyeb
   feldolgozasi lepeseket) eredmenyez.

4.1. HTML

   A HTML, mas neven HyperText Markup Language, a Vilaghalo jelo:lo"nyelve.
   Ezzel kapcsolatban reszlesebb leirasokat a http://www.w3.org/ cimen
   talalhatunk.

   A HTML hasznalata a FreeBSD honlapjan talalhato oldalak keszitesenel
   jelenik meg. Mas dokumentaciokhoz azonban (altalanossagban) nem szoktak
   alkalmazni, mivel a DocBook ennel sokkal bo"segesebb eszko:zo:ket kinal
   fel. Ennek ko:vetkezmenyekeppen tehat to:bbnyire csak a honlap fejlesztese
   soran fogunk HTML oldalakkal talalkozni.

   A HTML letrejo:tte ota to:bb verziovaltason is keresztu:lment mar, az 1,
   2, 3.0, 3.2 verziokat ko:veto"en egeszen a legfrissebb 4.0 valtozataig
   (amely egyarant elerheto" szigoru (strict) es enyhebb (loose) formaiban
   is).

   A HTML DTD-k a Portgyu"jtemenybo"l a textproc/html porton keresztu:l
   erheto"ek el. A textproc/docproj port ezt automatikusan telepiti.

  4.1.1. Formalis publikus azonosito

   A HTML megfelelni kivant verziojatol (amelyet sokszor szintnek is szoktak
   nevezni) fu:ggo"en ku:lo:nbo:zo" formalis publikus azonosito (FPI) all
   rendelkezesu:nkre.

   A FreeBSD honlapjan talalhato HTML dokumentumok to:bbsege a HTML 4.0
   enyhebb valtozatanak felel meg:

 PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN"

  4.1.2. A dokumentum reszei

   A HTML dokumentumok altalanos esetben ket reszre oszthatoak. Az elso",
   fejnek nevezett resz tartalmazza a dokumentumhoz tartozo
   metainformaciokat, peldaul a cimet, a szerzo" nevet, a szu:lo"dokumentumot
   es igy tovabb. A masodik, to:rzsnek hivott resz pedig a felhasznalo
   reszere megjelenitett tartalmat foglalja magaban.

   A dokumentum ezen reszeit rendre a head (mint angolul a "fej") es a body
   (mint angolul a "to:rzs") elemekkel jelo:lju:k. Ezeket az elemeket vegu:l
   a legfelso"bb szinten allo html elem tartalmazza.

   4.1. pelda - Egy atlagos HTML dokumentum felepitese

 <html>
   <head>
   <title>A dokumentum cime</title>
   </head>

   <body>

     ...

   </body>
 </html>

  4.1.3. Blokkok

    4.1.3.1. Fejlecek

   A HTML leheto"ve teszi fejlecek jelo:leset egeszen hat ku:lo:nbo:zo"
   szintig.

   A legnagyobb es legkiemelkedo"bb fejlec a h1, majd ezt ko:veti a h2,
   egeszen a h6 cimkeig.

   Az elem tartalma a fejlec szo:vege lesz.

   4.2. pelda - A h1, h2, stb. elmek

   A hasznalat modja:

 <h1>Elso" szakasz</h1>

 <!-- Ide keru:l a dokumentum bevezeto" resze -->

 <h2>Ez az elso" szakasz fejlece</h2>

 <!-- Az elso" szakasz tartalma ko:vetkezik -->

 <h3>Ez az elso" alszakasz fejlece</h3>

 <!-- Az elso" alszakasz tartalma itt foglal helyet -->

 <h2>Ez a masodik szakasz fejlece</h2>

 <!-- A masodik szakasz tartalma ezen a reszen lesz -->

   A HTML oldalaknak altalaban rendelkezniu:k kell elso" szintu" fejleccel
   (h1). Ez tetszo"leges szamu masodik szintu" fejlecet (h2) tartalmazhat,
   amelyek szinten tetszo"leges mennyisegu" harmadik szintu" fejlecet.
   U:gyelju:nk arra, hogy minden hn elem mindig a nala eggyel nagyobb szintu"
   elemet tartalmazza, a sorszamozasban tehat nem javasolt ko:zo:ket hagyni.

   4.3. pelda - A hn elemek helytelen sorrendje

   A hasznalati modja:

 <h1>Elso" szakasz</h1>

 <!--> A dokumentum bevezeto"je -->

 <h3>Alszakasz</h3>

 <!-- Nem jo, mert kimaradt a <h2> szint! -->

    4.1.3.2. Bekezdesek

   A HTML egyetlen bekezdesfajtat ismer, ez a p.

   4.4. pelda - A p elem

   A hasznalat modja:

 <p>Ez egy bekezdes.  Szinte barmilyen mas elemet tartalmazhat.</p>

    4.1.3.3. Idezetblokkok

   Az idezetblokkok mas dokumentumok nagyobb reszeinek idezesere
   hasznalhatoak az aktualis bekezdesen tul.

   4.5. pelda - A blockquote elem

   A hasznalat modja:

 <p>Reszlet a Szozatbol:</p>

 <blockquote>Hazadnak rendu:letlenu"l
   Legy hive, oh magyar,
   Bo:lcso"d az 's majdan sirod is,
   Melly apol 's eltakar.

   A' nagy vilagon e' kivu"l
   Nincsen szamodra hely,
   Aldjon vagy verjen sors' keze,
   Itt elned, halnod kell.

   Ez a' fo:ld, mellyen annyiszor
   Apaid' vere folyt;
   Ez, mellyhez minden szent nevet
   Egy ezredev csatolt.

   Itt ku:zdtenek honert a' ho"s
   Arpadnak hadai,
   Itt to:rtek o:ssze rabigat
   Hunyadnak karjai.

   Szabadsag! Itten hordozak
   Veres zaszloidat,
   'S elhulltanak legjobbjaink
   A' hosszu harcz alatt.</blockquote>

    4.1.3.4. Felsorolasok

   A dokumentumokban haromfele felsorolast hasznalhatunk: sorszamozott,
   sorszamozas nelku:l es definicios.

   Ro:viden ugy mutathatnank be ezeket a formatumokat, hogy a sorszamozott
   felsorolasban az elemek ele szamok keru:lnek, a sorszamozas nelku:li
   esetben pontok, a definicios felsorolasban pedig a bejegyzesek ket
   reszebo"l jo:nnek letre az elemek. Ezek ko:zu:l az elso" reszben a
   meghatarozando fogalom talalhato, mig a masodik reszben annak
   meghatarozasa.

   A sorszamozott felsorolasokat az ol elem jelzi, a sorszamozas nelku:li
   felsorolasokat az ul elem, vegu:l a definicios felsorolasokat a dl elem.

   A sorszamozott es sorszamozas nelku:li felsorolasok a felsorolas elemeit
   tartalmazzak, amelyeket a li elemekkel vezetu:nk be. A felsorolasok
   elemeinek szo:veges tartalma lehet, vagy ha ezeket becsomagoljuk egy vagy
   to:bb p elembe, tovabbi elemeket tartalmazhatnak.

   A definicios felsorolasok meghatarozando fogalmakat (dt) es
   meghatarozasokat (dd) tartalmazhatnak. A meghatarozando fogalmat
   tartalmazo reszben csak belso" elemek szerepelhetnek. A meghatarozasokban
   viszont tovabbi blokkok is megjelenhetnek.

   4.6. pelda - Az ul es ol elemek

   A hasznalat modja:

 <p>Egy sorszamozas nelku:l felsorolas.  A felsorolas elemei elo"tt minden
   bizonnyal pontok fognak megjelenni.</p>

 <ul>
   <li>Elso" elem</li>

   <li>Masodik elem</li>

   <li>Harmadik elem</li>
 </ul>

 <p>Egy sorszamozott lista, ahol az elemek to:bb bekezdesbo"l allnak.
   Mindegyik elem (figyelem: nem mindegyik bekezdes) elo"tt egy sorszamnak kell
   szerepelnie.</p>

 <ol>
   <li>
     <p>Ez az elso" elem.  Ennek csak egy bekezdese van.</p>
   </li>

   <li>
     <p>Ez a masodik elem elso" bekezdese.</p>

     <p>Ez a masodik elem masodik bekezdese.</p>
   </li>

   <li>
     <p>Ez az elso" es egyetlen bekezdes a harmadik elemben.</p>
   </li>
 </ol>

   4.7. pelda - Definicios felsorolasok a dl elemmel

   A hasznalat modja:

 <dl>
   <dt>Elso" fogalom</dt>

   <dd>
     <p>Az elso" fogalom meghatarozasanak elso" bekezdese.</p>

     <p>Az elso" fogalom meghatarozasanak masodik bekezdese.</p>
   </dd>

   <dt>Masodik fogalom</dt>

   <dd>
     <p>A masodik fogalom meghatarozasanak elso" bekezdese.</p>
   </dd>

   <dt>Harmadik fogalom</dt>

   <dd>
     <p>A harmadik fogalom meghatarozasanak elso" bekezdese.</p>
   </dd>
 </dl>

    4.1.3.5. Formazott szo:veg

   Megadhatjuk, hogy a szo:veg egyes reszei pontosan abban a formaban
   keru:ljenek a felhasznalo ele, ahogy az eredetileg szerepel. Ilyenkor
   altalaban a szo:veg ro:gzitett szelessegu" betu"tipussal jelenik meg, az
   egymas mellett levo" szoko:zo:k nem vonodnak o:ssze, a sorto:resek hatasa
   fontossa valik.

   Mindezt a pre elemen keresztu:l erhetju:k el.

   4.8. pelda - A pre elem

   A pre elem peldaul remeku:l alkalmas e-mailek jelo:lesere:

 <pre>  From: Gabor PALI &lt;pgj@FreeBSD.org&gt;
   To: bsd@hu.FreeBSD.org
   Subject: Uj FreeBSD-cikk forditas: Naplozo UFS hasznalata asztali szamitogepeken

   Kedves listatagok!


     Nemreg elkeszitettem az ``Implementing UFS Journaling on a Desktop
   PC'' neven szerepelo [1] FreeBSD-cikk magyar forditasat [2].
   Szeretnek megkerni mindenkit, akit erdekel a honositott valtozat,
   hogy olvassa el, nezze at, betatesztelje es mondjon rola velemenyt.
   Egyelore meg csak a sajat Perforce repositorynkbol erheto el, de a
   megadott linken naponta egyszer automatikusan frissul a HTML valtozat
   a feltoltott valtoztatasok (peldaul hibajavitasok) fuggvenyeben.
   Elore is nagyon szepen koszonom mindenkinek a segitseget!

   :g

   [1] http://www.freebsd.org/doc/en/articles/gjournal-desktop/
   [2] http://people.freebsd.org/~pgj/gjournal-desktop_hu/</pre>

   Hasznos azonban tudnunk, hogy a < es & jelek a formazott szo:vegben
   tovabbra is specialis jelentessel birnak. A peldaban ezert is hasznaltunk
   &lt; egyedeket a < jelek helyett. Ugyanezert a &gt; a > helyen is lathato.
   Ezert mindig ko:ru:ltekinto"en banjunk a nyers szo:vegbo"l, peldaul
   e-mailbo"l vagy forraskodbol bemasolt reszletekkel, es ne felejtsu:k el
   atalakitani a bennu:k talalhato specialis karaktereket.

    4.1.3.6. Tablazatok

  Megjegyzes:

   A legto:bb (Lynx-hez hasonlo) szo:veges modban futo bo:ngeszo"
   kifejezetten u:gyetlen modon jeleniti meg a tablazatokat. Ha az oldalon a
   tablazatos felepitest valasztjuk, akkor a problemak elkeru:lesehez erdemes
   egy alternativ jelo:lesi modszert alkalmazni.

   A tablazatos formaban megjeleniteni kivant informaciot jelo:lju:k a table
   elemmel. A tablazatok egy to:bb sorbol (tr mint "table row") allnak,
   amelyek egy vagy to:bb adatcellat (td mint "table data") tartalmaznak.
   Mindegyik cella tartalmazhat tovabbi blokkokat, peldaul bekezdeseket vagy
   listakat, de akar tablazatokat (ez a beagyazas tetszo"leges melysegig
   folytathato). Ha a cella tartalma csak egyetlen bekezdes, akkor nincs
   szu:kseg a p elem hasznalatara.

   4.9. pelda - A table egyszeru" hasznalata

   A hasznalat modja:

 <p>Ez egy 2x2-es tablazat.</p>

 <table>
   <tr>
     <td>Bal felso" cella</td>

     <td>Jobb felso" cella</td>
   </tr>

   <tr>
     <td>Bal also cella</td>

     <td>Jobb also cella</td>
   </tr>
 </table>

   Egy cella to:bb sorra vagy oszlopra is atnyulhat. Ennek jelzesehez a
   kiterjesztendo" sorokhoz a rowspan es/vagy oszlopokhoz a colspan
   tulajdonsagot adjuk meg a megfelelo" ertekkel.

   4.10. pelda - A rowspan tulajdonsag

   A hasznalat modja:

 <p>Egy magas keskeny cella a bal oldalon, mellette jobbra
   ket ro:vid cella.</p>

 <table>
   <tr>
     <td rowspan="2">Hosszu es keskeny</td>
   </tr>

   <tr>
     <td>Felso" cella</td>

     <td>Also cella</td>
   </tr>
 </table>

   4.11. pelda - A colspan tulajdonsag

   A hasznalat modja:

 <p>Felu:l egy hosszu cella, alatt ket ro:videbb cella.</p>

 <table>
   <tr>
     <td colspan="2">Felso" cella</td>
   </tr>

   <tr>
     <td>Bal also cella</td>

     <td>Jobb also cella</td>
   </tr>
 </table>

   4.12. pelda - A rowspan es colspan tulajdonsagok egyu:ttes hasznalata

   A hasznalat modja:

 <p>Egy 3x3-as racson a bal felso" blokk 2x2 egymasba olvasztott
   cellabol all.  A to:bbi cella normalis.</p>

 <table>
   <tr>
     <td colspan="2" rowspan="2">Bal felso" nagy cella</td>

     <td>Jobb felso" cella</td>
   </tr>

   <tr>
     <td>Jobb ko:zepso" cella</td>
   </tr>

   <tr>
     <td>Bal also cella</td>

     <td>Bal ko:zepso" cella</td>

     <td>Jobb also cella</td>
   </tr>
 </table>

  4.1.4. Belso" elemek

    4.1.4.1. Az informacio kiemelese

   A HTML eseten a kiemelesnek ket szintje letezik, az em es a strong. Ezek
   ko:zu:l az em jelenti a hagyomanyos kiemelest es a strong az ero"sebbet.

   Az em elem tartalma altalaban do"lt betu"vel jelenik meg, miko:zben a
   strong elem tartalma felko:veren. Ez a megallapitas azonban nem minden
   esetben igaz, ezert nem szabad semmi ilyesmit felteteleznu:nk a
   hasznalatukkor.

   4.13. pelda - A em es strong elemek

   A hasznalat modja:

 <p><em>Ezt</em> a reszt kiemeltu:k, miko:zben <strong>ezt</strong> reszt
   ero"sebben kiemeltu:k.</p>

    4.1.4.2. Felko:ver es do"lt formazas

   Mivel a HTML tartalmaz konkretan a megjelenitesre vonatkozo jelo:lo"ket
   is, ezert ku:lo:n jelezni tudjuk a forrasban, hogy a szo:veg melyik reszet
   szeretnenk felko:veren vagy do"lten latni. Ezeket a funkciokat a b,
   illetve az i elemekkel erhetju:k el.

   4.14. pelda - A b es i elemek

 <p><b>Ez</b> felko:ver, <i>ez</i> pedig do"lt.</p>

    4.1.4.3. Irogepszeru" formazas

   Az irogepszeru"en (ro:gzitett szelessegu" karakterekkel) irt szo:vegek
   formazasahoz a tt (mint "teletype") elemet hasznalhatjuk.

   4.15. pelda - A tt elem

   A hasznalat modja:

 <p>Ezt a dokumentumot eredetileg Pali Gabor forditotta,
   es a ko:vetkezo" cimen erheto" el: <tt>pgj@FreeBSD.org</tt>.</p>

    4.1.4.4. Meretezes

   Elo"fordulhat, hogy szeretnenk no:velni vagy cso:kkenteni a szo:veg
   megjelenitesehez hasznalt betu"tipus meretet. Erre alapveto"en harom
   leheto"seg kinalkozik.

    1. Agyazzuk az atmeterezendo" szo:veget big es small elemekbe. Ezeket a
       cimkeket tetszo"leges melysegig egymasba tudjuk agyazni, tehat irhato
       olyan, hogy <big><big>Ez mar sokkal nagyobb!</big></big>.

    2. Hasznaljuk a font elemet, es a size tulajdonsagat allitsuk a +1 vagy
       -1 ertekre. Ez hatasa szerint megegyezik a big es a small elemek
       hasznalataval, azonban ez a tipusu megoldas mar elavult.

    3. A font size tulajdonsaga 1 es 7 ko:zo:tt allithato. A betu"
       alapertelmezett merete 3. Ez a megko:zelites mar elavult.

   4.16. pelda - A big, small es a font elemek

   A ko:vetkezo" kodreszleteknek ugyanaz a hatasa.

 <p>Ez a szo:veg <small>valamivel kisebb</small>.  Ez a
   a szo:veg viszont <big>valamivel nagyobb</big>.</p>

 <p>Ez a szo:veg <font size="-1">valamivel kisebb</font>.  Ez a
   szo:veg viszont <font size="+1">valamivel nagyobb</font>.</p>

 <p>Ez a szo:veg <font size="2">valamivel kisebb</font>.  Ez a
   szo:veg viszont <font size="4">valamivel nagyobb</font>.</p>

  4.1.5. Hivatkozasok

  Megjegyzes:

   A hivatkozasok is belso" elemek.

    4.1.5.1. Hivatkozas mas dokumentumokra a Vilaghalon

   A Vilaghalon elhelyezkedo" dokumentumokat ugy tudjuk hivatkozni, ha
   ismerju:k a helyu:ket.

   A hivatkozast az a elemmel adhatjuk meg, amelynek a href tulajdonsaga
   tartalmazza a hivatkozott dokumentum helyet. Az elem tartalma ekkor egy
   hivatkozassa valtozik, es a felhasznalo szamara is jol lathato modon
   jelenik meg (alahuzassal, mas szinnel, mas egermutatoval es igy tovabb).

   4.17. pelda - Az <a href="..."> elem

   A hasznalat modja:

 <p>Erre vonatkozoan reszletesebb informaciokat a
   <a href="http://www.FreeBSD.org/">FreeBSD honlapjan</a> talalhatunk.</p>

   Ezeket a hivatkozasok a felhasznalot az adott dokumentum elejere
   iranyitjak.

    4.1.5.2. A dokumentumok mas reszeinek hivatkozasa

   A dokumentumok egyeb reszeire (akar ugyanazon a dokumentumon belu:l) csak
   akkor tudunk hivatkozni, ha a szerzo" elo"zetesen hivatkozasi pontokat
   helyeztu:nk el bennu:k.

   Hivatkozasi pontokat szinten a elemekkel adhatunk meg, azonban a href
   tulajdonsag helyett a name hasznalataval.

   4.18. pelda - Az <a name="..."> elem

   A hasznalat modja:

 <p><a name="bekezd1">Ez</a> a bekezdes a hivatkozasokban a <tt>bekezd1</tt>
   nevvel erheto" el.</p>

   A dokumentum igy megnevezett reszet egy egyszeru" hivatkozas keszitesevel
   tudjuk elerni, azonban a hivatkozasi pont neve ele tennu:nk kell egy #
   jelet.

   4.19. pelda - Egy masik dokumentum nevesitett reszenek elerese

   Tetelezzu:k fel, hogy a bekezd1 peldank az ize.html allomanyban talalhato.

 <p>A temarol tovabbi informaciokat az <tt>ize.html</tt>
   <a href="ize.html#bekezd1">elso" bekezdeseben</a> talalhatunk.</p>

   Ha egy hivatkozasi pontra ugyanazon a dokumentumon belu:l szeretnenk
   hivatkozni, akkor nyugodtan elhagyhatjuk a dokumentum nevet, elegendo"
   egyszeru"en magat a hivatkozasi pontot megadnunk (termeszetesen a hozza
   tartozo # jellel egyu:tt).

   4.20. pelda - Ugyanazon dokumentum nevesitett reszenek elerese

   Tetelezzu:k fel, hogy a bekezd1 pelda ugyanezen a dokumentumon belu:l
   helyezkedik el:

 <p>A temarol tovabbi informaciokat az
   <a href="#bekezd1">elso" bekezdesben</a> talalhatunk.</p>

4.2. DocBook

   A DocBook jelo:lo"nyelvet eredetileg a HaL Computer Systems es az O'Reilly
   & Associates dolgozta ki a mu"szaki jellegu" dokumentaciok irasahoz[2],
   illetve 1998 ota a DocBook Mu"szaki Bizottsag tartja karban. Mint ilyen
   nyelv, eltero"en a LinuxDoc es a HTML megoldasaitol, a DocBook ero"sen
   olyan jelo:lesek iranyaba orientalodik, amelyek nem azt irjak le hogyan,
   hanem mit jelenitsu:nk meg.

  Formalis kontra informalis:

   Bizonyos elemeknek letezik un. formalis es informalis valtozata. A
   formalis valtozat altalaban egy cimbo"l es az adott elem informalis
   valtozatabol all. Az informalis valtozat nem tartalmaz cimet.

   A DocBook hasznalatahoz szu:kseges DTD a Portgyu"jtemenybo"l a
   textproc/docbook porton keresztu:l erheto" el. Ez a textproc/docproj port
   reszekent automatikusan telepito"dik.

  4.2.1. A FreeBSD kiterjesztesei

   A FreeBSD Dokumentacios Projekt kiterjesztette a hivatalos DocBook DTD-t
   tovabbi elemekkel. Segitsegu:kkel bizonyos jelo:lesek sokkal pontosabba
   teheto"ek.

   A kizarolag a FreeBSD eseten alkalmazott elemeket egyertelmu"en jelezni
   fogjuk a felsorolasban.

   A dokumentum tovabbi reszeben a "DocBook" kifejezes a DocBook DTD FreeBSD
   kiterjeszteseivel egyu:tt ertendo".

  Megjegyzes:

   Szeretnenk megemliteni, hogy a hozzaadott kiegeszitesekben azonban semmi
   olyan nincs, ami kizarolag a FreeBSD-re vonatkozna, egyszeru"en csak a
   Projektben felmeru:lt igenyek menten szeretne alkalmazni nehany javitast.
   Ha mas UNIX(R) jellegu" rendszerek (NetBSD, OpenBSD, Linux, stb.)
   fejleszto"it esetleg erdekelne a DocBook tovabbi fejlesztese, kerju:k,
   vegyek fel velu:nk a kapcsolatot a Documentation Engineering Team
   <doceng@FreeBSD.org> cimen.

   A FreeBSD kapcsan alkalmazott kiterjesztesek (jelenleg) nem erheto"ek el a
   Portgyu"jtemenybo"l, hanem a FreeBSD repositoryban talaljuk meg a
   doc/share/xml/freebsd.dtd helyen.

  4.2.2. Formalis publikus azonosito

   A DocBook a testreszabott valtozatok formalis publikus azonositoira
   vonatkozo iranyelvei szerint a FreeBSD kiterjeszteseivel bo"vitett DocBook
   DTD formalis publikus azonositoja a ko:vetkezo" lesz:

 PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN"

  4.2.3. A dokumentum szerkezete

   A DocBook to:bbfele modon kinal leheto"segeket a dokumentumok
   szerkezetenek kialakitasara. A FreeBSD Dokumentacios Projektben a DocBook
   dokumentumok ket alapveto" fajtajat hasznaljuk, a ko:nyvet es a cikket.

   A ko:nyvek fejezetekbo"l (chapter) allnak, amelyek hasznalata ko:telezo".
   A ko:nyv es a fejezetek ko:ze meg tovabbi szervezesi retegkent
   beilleszheto"ek reszek (part) is. Peldaul a FreeBSD keziko:nyv szerkezetet
   is ennek megfelelo"en alakitottuk ki.

   A fejezetek tartalmazhatnak (vagy sem) egy vagy to:bb szakaszt, amelyeket
   sect1 elemekkel jelezhetu:nk. Amennyiben egy szakasz ujabb szakaszt
   tartalmaz, akkor hasznaljuk a sect2 elemet, es igy tovabb egeszen a sect5
   szintig.

   A fejezetek es a szakaszok tartalmazzak a dokumentum tartalmanak
   fennmarado reszet.

   Egy cikk egy ko:nyvnel egyszeru"bb felepitesu", es nem tartalmaz
   fejezeteket. Helyette a cikkek tartalmat egy vagy to:bb szakaszba
   szervezzu:k, a ko:nyvnel mar emlitett sect1 (sect2 es igy tovabb) elemek
   segitsegevel.

   A keszitendo" dokumentaciorol ertelemszeru"en jellegenek merlegelesevel
   tudjuk eldo:nteni, hogy ko:nyvkent esetleg cikk-kent erdemesebb jelo:lni.
   A cikk formatum valasztasa leginkabb olyan informaciok eseten celszeru",
   ahol nincs szu:ksegu:nk ku:lo:n fejezetekre. Ro:viden szolva tehat egy
   viszonylag ro:vid, legfeljebb 20-25 oldalas irast takar. A ko:nyv formatum
   ezzel szemben leginkabb olyan esetekben alkalmazhato, amikor az informacio
   fejezetekre bonthato, amelyhez fu:ggelekek es hasonlok is tarsulhatnak.

   A FreeBSD-hez keszitett cikkek mindegyiket cikk-kent jelo:ltu:k, miko:zben
   peldaul ez a dokumentum, a FreeBSD GYIK, es a FreeBSD keziko:nyv
   ko:nyvkent keru:lt jelo:lesre.

    4.2.3.1. Ko:nyv irasa

   A ko:nyvek tartalmat egy book elemben adjuk meg. Ez a jelo:lo" amellett,
   hogy magaban foglalja a ko:nyv teljes felepiteset, tovabb informaciokat
   tud tarolni magarol a ko:nyvro"l. Ez lehet akar hivatkozasi celokat
   szolgalo metainformacio, vagy eppen a cimlap elkeszitesehez szu:kseges
   egyeb leiras.

   A ko:nyvre vonatkozo tovabbi informaciokat egy bookinfo elemen belu:l
   adhatjuk meg.

   4.21. pelda - Egy book es bookinfo elemek segitsegevel definialt
   ko:nyvsablon

 <book>
   <bookinfo>
     <title>Ide irjuk a cimet</title>

     <author>
       <surname>Vezeteknev</surname>
       <firstname>Keresztnev</firstname>
       <affiliation>
         <address><email>E-mail cim</email></address>
       </affiliation>
     </author>

     <copyright>
       <year>2008</year>
       <holder role="mailto:E-mail cim">Nev</holder>
     </copyright>

     <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>

     <abstract>
       <para>Ide keru:ljo:n a ko:nyv tartalmanak ro:vid o:sszefoglalasa.</para>
     </abstract>
   </bookinfo>

   ...

 </book>

    4.2.3.2. Cikk irasa

   A cikk tartalma az article elembe keru:l. A dokumentum szervezesen kivu:l
   ennek az elemnek feladata leheto"seget kinalni tovabbi informaciok
   elhelyezesere. Ez lehet hivatkozasi celokra alkalmas metainformacio, vagy
   peldaul a cimlap elo"allitasahoz szu:kseges egyeb adatok.

   A cikk-kel kapcsolatos tovabbi informaciok egy articleinfo elemben
   adhatoak meg.

   4.22. pelda - Egy article es articleinfo elemek segitsegevel definialt
   cikksablon

 <article>
   <articleinfo>
     <title>Ide irjuk a cimet</title>

     <author>
       <surname>Vezeteknev</surname>
       <firstname>Keresztnev</firstname>
       <affiliation>
         <address><email>E-mail cim</email></address>
       </affiliation>
     </author>

     <copyright>
       <year>2008</year>
       <holder role="mailto:E-mail cim">Nev</holder>
     </copyright>

     <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>

     <abstract>
       <para>Ide keru:ljo:n a cikk tartalmanak ro:vid o:sszefoglalasa.</para>
     </abstract>
   </articleinfo>

   ...

 </article>

    4.2.3.3. Fejezetek keszitese

   A chapter elem hasznalataval tudunk fejezeteket jelo:lni. Minden
   fejezetnek ko:telezo"en rendelkeznie kell egy cimmel, vagyis egy title
   elemmel. A cikkek nem tartalmazhatnak fejezeteket, kizarolag ko:nyvek
   szamara tartjak fenn.

   4.23. pelda - Egy egyszeru" fejezet

 <chapter>
   <title>Fejezetcim</title>

   ...
 </chapter>

   A fejezetek nem lehetnek u:resek, a title elem mellett meg tartalmazniuk
   kell valamilyen masik elemet is. Az u:res fejezetek keszitesehez
   hasznaljunk egy u:res bekezdest.

   4.24. pelda - U:res fejezetek

 <chapter>
   <title>Ez egy u:res fejezet</title>

   <para></para>
 </chapter>

    4.2.3.4. Szakaszok fejezetek alatt

   A ko:nyvekben a fejezetek tovabbi szakaszokra, alszakaszokra stb.
   bonthatoak (de nem ko:telezo"). A cikkekben azonban a szakaszok az
   alapveto" szervezo"elemek, ezert minden cikknek legalabb egy szakaszt
   tartalmaznia kell. A szakaszok letrehozasara a sectn elemet hasznalhatjuk,
   ahol az n szam adja meg a szakasz szintjet.

   Az elso" ilyen sectn elem a sect1, amelybo"l egy fejezetben egy vagy to:bb
   is szerepelhet. Ezek egy vagy to:bb sect2 elemet tartalmazhatnak, es igy
   tovabb egeszen az sect5 szintjeig.

   4.25. pelda - Szakaszok fejezetekben

 <chapter>
   <title>Minta fejezet</title>

   <para>Egy kis fejezetbeli szo:veg.</para>

   <sect1>
     <title>Elso" szakasz (1.1)</title>

     &hellip;
   </sect1>

   <sect1>
     <title>Masodik szakasz (1.2)</title>

     <sect2>
       <title>Elso" alszakasz (1.2.1)</title>

       <sect3>
         <title>Elso" al-alszakasz (1.2.1.1)</title>

         &hellip;
       </sect3>
     </sect2>

     <sect2>
       <title>Masodik alszakasz (1.2.2)</title>

       &hellip;
     </sect2>
   </sect1>
 </chapter>

  Megjegyzes:

   Lathatjuk, hogy ebben a peldaban a szakaszok neveiben megjelenik a
   szakaszok szamozasa. Ezt azonban ne irjuk bele a dokumentumainkba! A
   szakaszok szamozasat a stiluslapok vegzik (erro"l meg keso"bb szo lesz),
   ezekkel egyaltalan nem kell foglalkoznunk.

    4.2.3.5. A dokumentum felosztasa part elemek hasznalataval

   A book es chapter elemek reszero"l felkinalt szervezesi szintek ko:ze a
   part elemek alkalmazasaval egy ujabbat tudunk illeszteni. Erre a cikkek
   eseteben nincs leheto"segu:nk.

 <part>
   <title>Bevezetes</title>

   <chapter>
     <title>Attekintes</title>

     ...
   </chapter>

   <chapter>
     <title>Mi a FreeBSD?</title>

     ...
   </chapter>

   <chapter>
     <title>To:rtenet</title>

     ...
   </chapter>
 </part>

  4.2.4. Blokkok

    4.2.4.1. Bekezdesek

   A DocBookban a bekezdesek haromfele tipusat talalhatjuk meg: formalpara,
   para es simpara.

   Az imentiek ko:zu:l a legto:bb esetben az para elemre lesz szu:ksegu:nk. A
   formalpara tartalmaz meg egy title elemet, illetve a simpara nem
   engedelyezi bizonyos elemek hasznalatat a bekezdesben. Erdemes tehat
   inkabb ko:vetkezetesen a para hasznalatanal maradni.

   4.26. pelda - A para elem

   A hasznalat modja:

 <para>Ez egy bekezdes.  Tetszo"leges egyeb elem megjelenhet benne.</para>

   Igy jelenik meg:

   Ez egy bekezdes. Tetszo"leges egyeb elem megjelenhet benne.

    4.2.4.2. Idezetblokkok

   Az idezetblokkok egy masik dokumentumbol szarmazo, kiterjedtebb hosszusagu
   idezetet jelo:lnek, amelyeknek az aktualis bekezdesto"l fu:ggetlenu:l kell
   megjelenniu:k. Erre valoszinu"leg csak nagyon ritkan lesz tenylegesen
   szu:ksegu:nk.

   Az idezetblokkok opcionalisan cimeket es szerzo"t is tartalmazhatnak (de
   akar szerepelhetnek cim vagy szerzo" nelku:l).

   4.27. pelda - A blockquote elem

   A hasznalat modja:

 <para>Reszlet Szerb Antal <quote>A Pendragon legenda</quote> cimu"
   mu"vebo"l:</para>

 <blockquote>
   <title>A Pendragon legenda</title>

   <attribution>Szerb Antal</attribution>

   <para>Minden no"ben azt elveztem, hogy a szimboluma volt valaminek.  Volt
     no", akit azert szerettem, mert o" volt Svedorszag, volt no", akit azert,
     mert a XVIII.  szazadra emlekeztetett to:rekeny S`evres-mivolta.
     Volt, akiben Jeanne d'Arc-ot almodtam, volt, akiben az ezermellu"
     ephesusi Dianat.  Cynthiat, ha megcsokoltam, ugy ereztem, most az
     angol szonetekkel flo:rto:lo:k, o:to:dfeles jambusokban.  Volt, akinek edes
     tehenszeru"segeben svajci, alpesi reteket elveztem.</para>
 </blockquote>

   Igy jelenik meg:

   Reszlet Szerb Antal "A Pendragon legenda" cimu" mu"vebo"l:

     A Pendragon legenda                                                      
                                                                            
     Minden no"ben azt elveztem, hogy a szimboluma volt valaminek. Volt     
     no", akit azert szerettem, mert o" volt Svedorszag, volt no", akit     
     azert, mert a XVIII. szazadra emlekeztetett to:rekeny S`evres-mivolta. 
     Volt, akiben Jeanne d'Arc-ot almodtam, volt, akiben az ezermellu"      
     ephesusi Dianat. Cynthiat, ha megcsokoltam, ugy ereztem, most az angol 
     szonetekkel flo:rto:lo:k, o:to:dfeles jambusokban. Volt, akinek edes   
     tehenszeru"segeben svajci, alpesi reteket elveztem.                    
                                                                --Szerb Antal

    4.2.4.3. Tanacsok, megjegyzesek, felhivasok, figyelmeztetesek, fontos es
    mellekes informaciok

   Esetenkent szu:ksegu:nk lehet arra, hogy bizonyos to:bbletinformaciot
   ko:zo:lju:nk az olvasoval a szo:vegto"l elku:lo:nitheto" modon. Ez
   to:bbnyire olyan "metainformacio", amelyre a felhasznalonak tekintettel
   erdemes lennie.

   Az adott informacio jellegeto"l fu:ggo"en erre a celra a tip (tanacs),
   note (megjegyzes), warning (felhivas), caution (figyelmeztetes) es
   important (fontos informacio) elemek valamelyiket tudjuk hasznalni.
   Amennyiben a ko:zo:lni kivant informacio ko:to"dik ugyan a szo:veghez,
   azonban az elo"bbiek ko:zu:l egyik kategoriaba sem sorolhato be, akkor
   hasznalhatjuk a sidebar (mellekinformacio) elemet is.

   Nem teljesen tisztazott, hogy az iment felsorolt elemek ko:zu:l pontosan
   mikor melyiket kell alkalmazni. A DocBook dokumentacioja ezzel
   kapcsolatban a ko:vetkezo"ket javasolja:

     * A note elemek olyan informaciokat jelo:lnek, amelyek az olvaso
       reszero"l megszivlelendo"ek.

     * Az important elemek a note elemek egyik valtozata.

     * A caution elemmel olyan informaciot jelo:lnek, amelyek ismeretenek
       hianyaban adatvesztes vagy szoftveres karodas ko:vetkezhet be.

     * A warning elemek olyan informaciokat jelo:lnek, amelyek ismeretenek
       hianya hardver karosodasat, eletveszelyt vagy a vegtagok seru:leset
       eredmenyezheti.

   4.28. pelda - A warning elem

   A hasznalat modja:

 <warning>
   <para>A FreeBSD telepitese utan ko:nnyen elo"fordulhat, hogy a Windowst
     teljesen le akarjuk to:ro:lni a merevlemezu:nkro"l.</para>
 </warning>

   Igy jelenik meg:

  Figyelem:

   A FreeBSD telepitese utan ko:nnyen elo"fordulhat, hogy a Windowst teljesen
   le akarjuk to:ro:lni a merevlemezu:nkro"l.

    4.2.4.4. Felsorolasok es eljarasok

   Gyakran adodhatnak olyan helyzetek, amikor az olvaso fele fel kell
   sorolnunk valamilyen informaciokat, vagy egy adott cel elerese erdekeben
   be kell mutatnunk neki egy sorszamozott, egyenkent vegrehajtando
   lepessorozatot.

   Erre a celra rendelkezesu:nkre allnak az itemizedlist, az orderedlist,
   illetve a procedure elemek[3].

   Az itemizedlist es az orderedlist elemek hasonloak az HTML eseten mar
   megismert megfelelo"ikhez, az ul es ol elemekhez. Egy vagy to:bb listitem
   elembo"l allnak es mindegyik listitem egy vagy to:bb blokkot tartalmaz. A
   listitem elemek a HTML li elemeihez hasonloak, azonban ebben az esetben
   ko:telezo" megadni ezeket.

   A procedure elem etto"l nemileg elter. Itt step elemekbo"l epu:l fel,
   amelyek tovabbi step vagy substep tipusu elemeket foglalhatnak magukban. A
   step elemek mindegyike blokkokat tartalmaz.

   4.29. pelda - Az itemizedlist, orderedlist es procedure elemek

   A hasznalat modja:

 <itemizedlist>
   <listitem>
     <para>Ez a felsorolas elso" eleme.</para>
   </listitem>

   <listitem>
     <para>A a felsorolas masodik eleme.</para>
   </listitem>
 </itemizedlist>

 <orderedlist>
   <listitem>
     <para>Ez az elso" sorszamozott elem.</para>
   </listitem>

   <listitem>
     <para>Ez a masodik sorszamozott elem.</para>
   </listitem>
 </orderedlist>

 <procedure>
   <step>
     <para>Csinaljuk ezt.</para>
   </step>

   <step>
     <para>Majd csinaljuk azt.</para>
   </step>

   <step>
     <para>Most pedig csinaljuk igy.</para>
   </step>
 </procedure>

   Igy jelenik meg:

     * Ez a felsorolas elso" eleme.

     * Ez a felsorolas masodik eleme.

    1. Ez az elso" sorszamozott elem.

    2. Ez a masodik sorszamozott elem.

    1. Csinaljuk ezt.

    2. Majd csinaljuk azt.

    3. Most pedig csinaljuk igy.

    4.2.4.5. Peldak allomanyokra

   Ha allomanyreszeket (vagy akar teljes allomanyokat) akarunk bemutatni az
   olvasonak, akkor erdemes ezeket egy programlisting elembe illeszteni.

   A programlisting elemeken belu:l alkalmazott to:rdeles es a sorto:resek
   helye jelentessel bir. Ennek egyik fontos ko:vetkezmenye, hogy a
   nyitocimkenek az allomany tartalmanak elso" soraval egyu:tt kell
   megjelennie, illetve a zarocimkenek pedig az utolso sorban, ellenkezo"
   esetben u:res sorok fognak keletkezni a kimenetben.

   4.30. pelda - A programlisting elem

   A hasznalat modja:

 <para>Miutan befejeztu:k a feladatot, a programunknak valahogy igy kell
   majd kineznie:</para>

 <programlisting>#include &lt;stdio.h&gt;

 int
 main(void)
 {
     printf("Hallo mindenki!\n");
 }</programlisting>

   Lathatjuk, hogy az #include utan a relacios jeleket nem ko:zvetlenu:l
   adtuk meg, hanem a nekik megfelelo" egyedekkel.

   Igy jelenik meg:

   Miutan befejeztu:k a feladatot, a programunknak valahogy igy kell majd
   kineznie:

 #include <stdio.h>

 int
 main(void)
 {
     printf("Hallo mindenki!\n");
 }

    4.2.4.6. Magyarazo szo:vegek

   A magyarazo szo:vegek hasznalataval a szo:veg egy korabbi reszere vagy egy
   korabbi pelda adott helyere tudunk visszahivatkozni anelku:l, hogy a
   szo:vegen magan belu:l hivatkoznank ra.

   Ehhez a co elem hasznalataval jelo:lju:k be a pelda (programlisting,
   literallayout vagy barmi mas) fontosabb reszeit. Mindegyik elemhez egy
   egyedi azonositot kell tarsitanunk. A pelda utan helyezzu:nk el egy
   calloutlist elemet, amelyben a megfelelo" tovabbi magyarazat megadasaval
   egyu:tt visszahivatkozunk a pelda egyes reszeire.

   4.31. pelda - A co es calloutlist elemek

 <para>Miutan befejeztu:k a feladatot, a programunknak valahogy igy kell
   majd kineznie:</para>

 <programlisting>#include &lt;stdio.h&gt; <co id="co-ex-include"/>

 int <co id="co-ex-return"/>
 main(void)
 {
     printf("Hallo mindenki!\n"); <co id="co-ex-printf"/>
 }</programlisting>

 <calloutlist>
   <callout arearefs="co-ex-include">
     <para>A szabvanyos allomanymu"veleteket tartalmazo header
       allomany.</para>
   </callout>

   <callout arearefs="co-ex-return">
     <para>Megadjuk, hogy a <function>main()</function> fu:ggveny egy
       <literal>int</literal> tipusu ertekkel terjen vissza.</para>
   </callout>

   <callout arearefs="co-ex-printf">
     <para>A <function>printf()</function> hivassal egy
       <literal>Hallo mindenki!</literal> szo:veget irunk ki a szabvanyos
       kimenetre.</para>
   </callout>
 </calloutlist>

   Igy jelenik meg:

   Miutan befejeztu:k a feladatot, a programunknak valahogy igy kell majd
   kineznie:

 #include <stdio.h> 1

 int 2
 main(void)
 {
     printf("Hallo mindenki!\n"); 3
 }

   1 A szabvanyos allomanymu"veleteket tartalmazo header allomany.            
   2 Megadjuk, hogy a main() fu:ggveny egy int tipusu ertekkel terjen vissza. 
   3 A printf() hivassal egy Hallo mindenki! szo:veget irunk ki a szabvanyos  
     kimenetre.                                                               

    4.2.4.7. Tablazatok

   A HTML kapcsan megismertekto"l eltero"en a szo:veg elrendezesenek
   befolyasolasahoz nem kell tablazatokat hasznalnunk, mivel erro"l majd a
   stiluslapok gondoskodnak helyettu:nk. Ehelyett egyszeru"en csak akkor
   hasznaljunk tablazatokat, amikor tablazatosan akarunk adatokat megadni.

   Altalanos ertelemben veve (ennek tovabbi reszleteit lasd a DocBook
   leirasaban) a tablazatok (amelyek lehetnek formalisak vagy informalisak)
   egy table elembo"l allnak. Ennek magaban kell foglalnia legalabb egy
   csoportot jelo:lo" tgroup elemet, amely (tulajdonsagkent) megadja, hogy
   benne mennyi oszlop talalhato. Ezekben a csoportokban aztan a thead
   elemmel fejlecet adhatunk meg az egyes oszlopoknak, illetve azok to:rzseit
   pedig tbody elemek specifikaljak.

   A tgroup es thead elemek egyarant tartalmaznak row elemeket, amelyek pedig
   entry elemekre bonthatoak tovabb. Mindegyik ilyen entry elem a tablazat
   egy cellajat jelo:li.

   4.32. pelda - Az informaltable elem

   A hasznalat modja:

 <informaltable pgwide="1">
   <tgroup cols="2">
     <thead>
       <row>
         <entry>Ez az elso" oszlop fejlece</entry>
         <entry>Ez a masodik oszlop fejlece</entry>
       </row>
     </thead>

     <tbody>
       <row>
         <entry>Elso" oszlop, elso" sor</entry>
         <entry>Masodik oszlop, elso" sor</entry>
       </row>

       <row>
         <entry>Elso" oszlop, masodik sor</entry>
         <entry>Masodik oszlop, masodik sor</entry>
       </row>
     </tbody>
   </tgroup>
 </informaltable>

   Igy jelenik meg:

   +------------------------------------------------------------------------+
   |    Ez az elso" oszlop fejlece     |    Ez a masodik oszlop fejlece     |
   |-----------------------------------+------------------------------------|
   | Elso" oszlop, elso" sor           | Masodik oszlop, elso" sor          |
   |-----------------------------------+------------------------------------|
   | Elso" oszlop, masodik sor         | Masodik oszlop, masodik sor        |
   +------------------------------------------------------------------------+

   Az informaltable elemek eseten a pgwide tulajdonsagot mindig az 1 ertekkel
   hasznaljuk, ellenkezo" esetben az Internet Explorer egyik hibaja miatt a
   tablazat nem fog rendesen megjelenni.

   Amennyiben nem szeretnenk keretet a tablazathoz, allitsuk az informaltable
   elem frame tulajdonsagat a none ertekre (vagyis <informaltable
   frame="none">).

   4.33. pelda - A frame="none" tipusu tablazat

   Igy jelenik meg:

        Ez az elso" oszlop fejlece           Ez a masodik oszlop fejlece      
   Elso" oszlop, elso" sor              Masodik oszlop, elso" sor             
   Elso" oszlop, masodik sor            Masodik oszlop, masodik sor           

    4.2.4.8. Peldak mu"veletekre

   Rengetegszer elo"fordulhat, hogy az olvasonak valamilyen modon be kell
   mutatnunk mikent kell egy bizonyos feladatot megoldania a rendszerben.
   Ezek a peldak altalaban valamilyen parbeszedet jelentek a szamitogeppel:
   az olvaso begepel egy parancsot, amelyre kap egy valaszt, majd begepel egy
   ujabb parancsot es igy tovabb.

   Ilyen helyzetek to:bb ku:lo:nbo:zo" elem es egyed alkalmazhato.

   A screen elem

           Az olvaso a peldaval kapcsolatos informaciokat a elso"sorban
           kepernyo"ro"l kapja, ennek jelo:lesere hasznaljuk a screen elemet.

           A screen elemeken belu:l szamit a szo:veg to:rdelese.

   A prompt elem, &prompt.root; es &prompt.user; egyedek

           Az olvaso a kepernyo"n mindig valamilyen promptot is latni fog (ez
           lehet az operacios rendszer, a parancsertelmezo" vagy az adott
           alkalmazas). Ezt a prompt elemmel tudjuk jelo:lni.

           Az egyszeru" felhasznalo es a rendszergazda szamara ket ku:lo:n
           egyed letezik a parancssori promptok jelo:lesere. Amikor tehat az
           olvasonak egy paranccsorban kell tevekenykednie, akkor a
           &prompt.root; vagy a &prompt.user; egyedek valamelyiket
           hasznaljuk. Ezeket nem kell prompt elembe tenni.

  Megjegyzes:

           A &prompt.root; es &prompt.user; egyedek nem reszei az eredeti
           DocBook DTD-nek, csupan a FreeBSD kiterjesztesei.

   A userinput elem

           A peldaban az olvaso altal begepelendo" reszeket tegyu:k userinput
           elemekbe. Ez az olvaso fele valoszinu"leg majd maskeppen jelenik
           meg.

   4.34. pelda - A screen, prompt es userinput elemek

   A hasznalat modja:

 <screen>&prompt.user; <userinput>ls -1</userinput>
 ize1
 ize2
 ize3
 &prompt.user; <userinput>ls -1 | grep ize2</userinput>
 ize2
 &prompt.user; <userinput>su</userinput>
 <prompt>Password: </prompt>
 &prompt.root; <userinput>cat ize2</userinput>
 Ez lenne az 'ize2' nevu" allomany.</screen>

   Igy jelenik meg:

 % ls -1
 ize1
 ize2
 ize3
 % ls -1 | grep ize2
 ize2
 % su
 Password:
 # cat ize2
 Ez lenne az 'ize2' nevu" allomany.

  Megjegyzes:

   Annak ellenere, hogy a peldaban szerepeltettu:k az ize2 allomany
   tartalmat, nem a programlisting elemmel jelo:ltu:k. A programlisting
   elemeket inkabb allomanyreszletek jelo:leseben alkalmazzuk, fu:ggetlenu:l
   az olvaso reszero"l vart mu"veletekto"l.

  4.2.5. Belso" elemek

    4.2.5.1. Az informacio kiemelese

   Az egyes szavak vagy kifejezesek kiemelesehez alkalmazzuk az emphasis
   elemet. Ennek hatasara a kiemelt szo:vegresz do"lten, esetleg felko:veren
   jelenik meg, illetve a ku:lo:nbo:zo" felolvaso szoftverek mas
   hangsulyozassal mondjak el.

   A kiemelt szo:vegreszek tenyleges megjeleneset nem tudjuk befolyasolni,
   nem tekintheto" egyenlo"nek a HTML b es i elemeivel. Ha fontos informaciot
   kivanunk ko:zo:lni, akkor az emphasis helyett erdemesebb inkabb az
   important elem hasznalatat megfontolni.

   4.35. pelda - Az emphasis elem

   A hasznalat modja:

 <para>A FreeBSD az Intel architekturan ketseg kivu:l
   <emphasis>a</emphasis> legjobb UNIX-szeru" operacios rendszer.</para>

   Igy jelenik meg:

   A FreeBSD az Intel architekturan ketseg kivu:l a legjobb UNIX-szeru"
   operacios rendszer.

    4.2.5.2. Idezetek

   Ha mas dokumentumokbol vagy forrasbol akarunk idezni a szo:vegben, esetleg
   valamire csak kepletesen szeretnenk utalni, akkor hasznaljuk a quote
   elemet. A quote elemen belu:l a legto:bb jelo:lo" elerheto" a szo:vegben.

   4.36. pelda - Idezetek

   A hasznalat modja:

 <para>Arra viszont u:gyelju:nk, hogy hogy a keresesi rend ne lepje at a
   <quote>helyi es nyilvanos adminisztracio ko:zo:tt meghuzodo
   hatart</quote>, ahogy azt az RFC 1535 nevezi.</para>

   Igy jelenik meg:

   Arra viszont u:gyelju:nk, hogy hogy a keresesi rend ne lepje at a "helyi
   es nyilvanos adminisztracio ko:zo:tt meghuzodo hatart", ahogy azt az RFC
   1535 nevezi.

    4.2.5.3. Billentyu"k, egergombok es azok kombinacioja

   A billentyu"zeten egy adott billentyu"re a keycap elem segitsegevel tudunk
   hivatkozni. Ugyanezt a leheto"seget az eger gombjaira vonatkozoan a
   mousebutton elem nyujta. A billentyu"k es egergombok egyu:ttes hasznalatat
   pedig a keycombo elemmel tudjuk jelo:lni.

   A keycombo elemnek van egy action (tevekenyseg) nevu" tulajdonsaga, amely
   lehet click (kattintas), double-click (ketto"s kattintas), other (egyeb),
   press (nyomva tartas), seq (egymas utani), illetve simul (egyu:ttes
   hasznalat). Az utobbi ket ertekkel jelo:lhetju:k, hogy a megadott
   billentyu"ket vagy gombokat egymas utan esetleg egyszerre kell lenyomnunk.

   Az elemben felsorolt billentyu"k es gombok nevei ko:ze a stiluslapok
   automatikusan beillesztik a megfelelo" o:sszekapcsolo szimbolumot, peldaul
   a + jelet.

   4.37. pelda - Billentyu"k, egergombok es azok kombinacioja

   A hasznalat modja:

 <para>A masodik virtualis terminalra az <keycombo
     action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
   billentyu"kombinacioval tudunk
   atvaltani.</para>

 <para>A <command>vi</command> programbol ugy tudunk mentes nelku:l kilepni, ha begepelju:k a <keycombo
     action="seq"><keycap>Esc</keycap><keycap>:</keycap>
   <keycap>q</keycap><keycap>!</keycap></keycombo> sorozatot.</para>

 <para>Az ablakkezelo"t most ugy allitottuk be, hogy az <keycombo
     action="simul"><keycap>Alt</keycap>
   <mousebutton>jobb</mousebutton></keycombo> egergomb segitsegevel
   tudjuk mozgatni az ablakokat.</para>

   Igy jelenik meg:

   A masodik virtualis terminalra az Alt+F1 billentyu"kombinacioval tudunk
   atvaltani.

   A vi programbol ugy tudunk mentes nelku:l kilepni, ha begepelju:k az Esc :
   q ! sorozatot.

   Az ablakkezelo"t most ugy allitottuk be, hogy az Alt+jobb egyergomb
   segitsegevel tudjuk mozgatni az ablakokat.

    4.2.5.4. Alkalmazasok, parancsok, kapcsolok es man hivatkozasok

   Nem szokatlan az igeny, hogy a dokumentacio irasa soran gyakran szeretnenk
   hivatkozni alkalmazasokra es parancsokra egyarant. A ket fajta elem ko:zti
   ku:lo:nbseg egyszeru": az alkalmazas az adott feladatot megvalosito
   programcsomag (vagy program) neve, miko:zben a parancs konkretan annak a
   programnak a neve, amelyet az olvaso futtatni tud.

   Mindezek mellett alkalmankent szu:ksegu:nk lehet arra, hogy a parancs
   altal vart egy vagy to:bb parametert valamilyen modon felsoroljuk.

   Vegu:l hozzatesszu:k, hogy sokszor szu:ksegu:nk lehet a parancsokat a
   hozzajuk tartozo man oldalakkal egyu:tt hivatkozni, a UNIX tipusu
   keziko:nyvek megszokott "parancs(szam)" jelo:lesben.

   Az alkalmazasok neveit az application elemmel tudjuk jelo:lni.

   Ha egy parancsot a hozza tartozo man oldallal egyu:tt akarunk hivatkozni
   (amire valoszinu"leg az esetek nagy to:bbsegeben szu:ksegu:nk is lesz),
   akkor az ennek megfelelo" Docbook elem a citerefentry lesz. Ez tovabbi ket
   elemet tartalmaz, ezek a refentrytitle es a manvolnum. A refentrytitle
   tartalma a parancs neve, illetve a manvolnum lesz a hozza tartozo man
   oldal megfelelo" szekcioja.

   Az imenti jelo:lesek irasa esetenkent nehezkesnek bizonyulhat, ezert ennek
   megko:nnyitesere letrehoztunk altalanos egyedeket. Az egyedek
   &man.man-oldal.man-szekcio; alakban erheto"ek el.

   Ezeket az egyedeket a doc/share/xml/man-refs.ent allomanyban talaljuk meg,
   amelyre a ko:vetkezo" formalis publikus azonosito segitsegevel tudunk
   hivatkozni:

 PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook Manual Page Entities//EN"

   Ezert tehat a dokumentumunk elejen minden bizonnyal szerepelni fog egy
   ilyen sor:

 <!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [

 <!ENTITY % man PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook Manual Page Entities//EN">
 %man;

 ...

 ]>

   A command elemmel a parancsok neveit tudjuk a szo:vegben hivatkozni
   ko:zvetlenu:l, az olvaso altal begepelendo" formaban.

   Az option elem segitsegevel a parancsok szamara megadhato kapcsolokat
   jelo:lhetju:k.

   Amikor to:bbszo:r ugyanarra a parancsra hivatkozunk egymashoz viszonylag
   ko:zel, a &man.parancs.szekcio; tipusu jelo:lest erdemes csak az elso"
   hivatkozasnal alkalmazni, a to:bbi inkabb legyen egyszeru"en csak command
   elemben. Az ebbo"l keszitett kimenet, ku:lo:no:sen a HTML eseteben igy
   kinezeteben sokkal olvashatobb.

   A jelo:lesi megoldasok ko:zti valasztas etto"l fu:ggetlenu:l ido"nkent nem
   mindig egyertelmu", de remelheto"leg a ko:vetkezo" pelda segit ebben.

   4.38. pelda - Alkalmazasok, parancsok es kapcsolok

   A hasznalat modja:

 <para>A <application>sendmail</application> az egyik legelterjedtebb
   levelezo" alkalmazas UNIX rendszereken.</para>

 <para>A <application>sendmail</application> alkalmazas reszei a
   <citerefentry>
     <refentrytitle>sendmail</refentrytitle>
     <manvolnum>8</manvolnum>
   </citerefentry>, &man.mailq.1; es &man.newaliases.1;
   programok.</para>

 <para>A <citerefentry>
     <refentrytitle>sendmail</refentrytitle>
     <manvolnum>8</manvolnum>
   </citerefentry> egyik kapcsoloja a <option>-bp</option>, amellyel a
   levelezesi sorban talalhato u:zenetek aktualis allapotat kerdezhetju:k
   le.  Ezt a <command>sendmail -bp</command> parancs kiadasaval tehetju:k
   meg.</para>

   Igy jelenik meg:

   A sendmail az egyik legelterjedtebb levelezo" alkalmazas UNIX
   rendszereken.

   A sendmail alkalmazas reszei a sendmail(8), mailq(1) es newaliases(1)
   programok.

   A sendmail(8) egyik kapcsoloja a -bp, amellyel a levelezesi sorban
   talalhato u:zenetek aktualis allapotat kerdezhetju:k le. Ezt a sendmail
   -bp parancs kiadasaval tehetju:k meg.

  Megjegyzes:

   Figyelju:k meg, hogy a &man.parancs.szekcio; jelo:les mennyivel
   ko:nnyebben olvashato.

    4.2.5.5. Allomanyok, ko:nyvtarak, kiterjesztesek

   Amikor allomanyok neveire, ko:nyvtarakra, esetleg kiterjesztesekre akarunk
   hivatkozni, hasznaljunk a filename elemeket.

   4.39. pelda - A filename elem

   A hasznalat modja:

 <para>A keziko:nyv magyar valtozatanak SGML forrasa a <filename
     class="directory">/usr/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/</filename>
   ko:nyvtarban talalhato.  Ebben a ko:nyvtarban a
   <filename>book.xml</filename> lesz a fo" forrasallomany.  Mellette
   lathatunk meg egy <filename>Makefile</filename> allomanyt es to:bb
   <filename>.ent</filename> kiterjesztessel rendelkezo"
   allomanyt.</para>

   Igy jelenik meg:

   A keziko:nyv magyar valtozatanak SGML forrasa a
   /usr/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook ko:nyvtarban talalhato. Ebben a
   ko:nyvtarban a book.xml lesz a fo" forrasallomany. Mellette talalhatunk
   meg egy Makefile allomanyt es to:bb .ent kiterjesztessel rendelkezo"
   allomanyt.

    4.2.5.6. A portok nevei

  A FreeBSD kiterjesztese:

   Ezek az elemek a FreeBSD DocBookhoz keszitett kiterjeszteseinek reszei, az
   eredeti DocBook DTD-ben nem szerepelnek.

   Esetenkent szu:ksegu:nk lehet a FreeBSD Portgyu"jtemenyeben talalhato
   bizonyos programok nevenek megemlitesere a dokumentacioban. Ezt a filename
   elem role tulajdonsaganak a package ertekre allitasaval tehetju:k meg.
   Mivel a Portgyu"jtemeny tetszo"leges helyre telepitheto", ezert mindig
   csak a port kategoriajat es nevet adjuk meg, a /usr/ports resz
   elhagyasaval.

   4.40. pelda - A filename elem es a package role egyu:ttes hasznalata

   A hasznalat modja:

 <para>A halozati forgalom figyelesehez telepitsu:k a <filename
     role="package">net/ethereal</filename> portot.</para>

   Igy jelenik meg:

   A halozati forgalom figyelesehez telepitsu:k a net/ethereal portot.

    4.2.5.7. Eszko:zo:k

  A FreeBSD kiterjesztese:

   Ezek az elemek a FreeBSD DocBookhoz keszitett kiterjeszteseinek reszei, az
   eredeti DocBook DTD-ben nem szerepelnek.

   Az eszko:zo:k hivatkozasat ket modon jelo:lhetju:k. Az eszko:zre
   hivatkozhatunk a /dev ko:nyvtarban megjeleno" neve szerint, vagy pedig a
   rendszermagbeli neve szerint. Ez utobbi esetben hasznaljuk a devicename
   jelo:lest.

   Neha elo"fordulhat, hogy nincs valasztasi leheto"segu:nk. Bizonyos
   eszko:zo:k, peldaul a halozati kartyakhoz nem tartozik semmilyen bejegyzes
   a /dev ko:nyvtarban, esetleg az ott megjeleno" nevu:k teljesen elter.

   4.41. pelda - A devicename elem

   A hasznalat modja:

 <para>A FreeBSD rendszermagjaban a <devicename>sio</devicename>
   eszko:zo:ket a soros vonali kommunikaciora hasznaljuk.  A
   <devicename>sio</devicename> eszko:zo:k az ido"k soran to:bb ku:lo:nbo:zo"
   alakban jelentek meg a <filename>/dev</filename> ko:nyvtarban, peldaul
   <filename>/dev/ttyd0</filename> es <filename>/dev/cuaa0</filename>
   neven.</para>

 <para>Ezzel szemben a halozati eszko:zo:k, mint peldaul az
   <devicename>ed0</devicename> nem jelennek meg a
   <filename>/dev</filename> ko:nyvtarban.</para>

 <para>Az MS-DOS rendszerekben az elso"dleges hajlekonylemezes meghajtot
   az <devicename>a:</devicename> neven erhetju:k el, miko:zben FreeBSD
   alatt ennek a neve <filename>/dev/fd0</filename>.</para>

   Igy jelenik meg:

   A FreeBSD rendszermagjaban a sio eszko:zo:ket a soros vonali
   kommunikaciora hasznaljuk. A sio eszko:zo:k az ido"k soran to:bb
   ku:lo:nbo:zo" alakban jelentek meg a /dev ko:nyvtarban, peldaul /dev/ttyd0
   es /dev/cuaa0 neven.

   Ezzel szemben a halozati eszko:zo:k, mint peldaul az ed0 nem jelennek meg
   a /dev ko:nyvtarban.

   Az MS-DOS rendszerekben az elso"dleges hajlekonylemezes meghajtot az a:
   neven erhetju:k el, miko:zben FreeBSD alatt ennek a neve /dev/fd0.

    4.2.5.8. Halozati nevek, tartomanyok, IP-cimek es igy tovabb

  A FreeBSD kiterjesztese:

   Ezek az elemek a FreeBSD DocBookhoz keszitett kiterjeszteseinek reszei, az
   eredeti DocBook DTD-ben nem szerepelnek.

   A vonatkozo informacio jellegeto"l fu:ggo"en a halozatba kapcsolt
   szamitogepek azonositasara szolgalo adatatokat to:bbfele modon is jelo:lni
   tudjuk. Minden esetben a hostid elemre fogunk tamaszkodni, amely role
   tulajdonsagaval tudjuk megvalasztani a jelo:lt informacio tipusat.

   Nem szerepel a role tulajdonsag vagy role="hostname"

           A role tulajdonsag megadasa nelku:l (vagyis az elem
           hostid.../hostid alaku) a jelo:lt informacio egy halozati nev,
           mint peldaul freefall vagy disznohal. Ugyanezt explicit modon a
           role="hostname" hozzaadasaval tudjuk jelo:lni.

   role="domainname"

           Az elem tartalma egy tartomany nevet jelo:li, mint peldaul
           FreeBSD.org vagy inf.elte.hu. Ekkor nincs benne konkret halozati
           nev.

   role="fqdn"

           Az elem tartalma egy teljes halozati nev, amely mar tartalmaz
           tartomanynevet es halozati nevet.

   role="ipaddr"

           Az elem egy IP-cimet jelo:l, negy, pontokkal tagolt szam
           formajaban.

   role="ip6addr"

           Az elem egy IPv6 formatumu IP-cimet jelo:l.

   role="netmask"

           Az elem tartalma egy halozati maszk, amelyet megadhatunk pontokkal
           elvalasztott szamokkal, hexadecimalis szamjegyekkel vagy a /
           szimbolumot ko:veto"en egy szammal.

   role="mac"

           Az elemben egy Ethernet MAC-cimet adtunk meg, ketjegyu"
           hexadecimalis szamok ketto"spontokkal tagolt sorozatakent.

   4.42. pelda - A hostid elem es a ku:lo:nbo:zo" role ertekek

   A hasznalat modja:

 <para>A gepu:nk mindig elerheto" <hostid>localhost</hostid> neven,
   amelyhez a <hostid role="ipaddr">127.0.0.1</hostid> IP-cim
   tartozik.</para>

 <para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid> tartomany to:bb
   ku:lo:nbo:zo" gepet foglal magaban, to:bbek ko:zt a <hostid
     role="fqdn">freefall.FreeBSD.org</hostid> es <hostid
     role="fqdn">pointyhat.FreeBSD.org</hostid> cimeket.</para>

 <para>Amikor egy interfeszhez IP-alneveket tarsitunk (az
   <command>ifconfig</command> paranccsal), akkor ehhez
   <emphasis>mindig</emphasis> a <hostid
     role="netmask">255.255.255.255</hostid> halozati maszkot adjuk meg
   (amelyet <hostid role="netmask">0xffffffff</hostid> formaban is
   irhatunk).</para>

 <para>A MAC-cim az o:sszes letezo" halozati eszko:zt egyertelmu"en
   azonositja.  A MAC-cimek altalaban a <hostid
     role="mac">08:00:20:87:ef:d0</hostid> cimhez hasonloak.</para>

   Igy jelenik meg:

   A gepu:nk mindig elerheto" localhost neven, amelyhez a 127.0.0.1 IP-cim
   tartozik.

   A FreeBSD.org tartomany to:bb ku:lo:nbo:zo" gepet foglal magaban, to:bbek
   ko:zt a freefall.FreeBSD.org es pointyhat.FreeBSD.org cimeket.

   Amikor egy interfeszhez IP-alneveket tarsitunk (az ifconfig paranccsal),
   akkor ehhez mindig a 255.255.255.255 halozati maszkot adjuk meg (amelyet
   0xffffffff formaban is irhatunk).

   A MAC-cim az o:sszes letezo" halozati eszko:zt egyertelmu"en azonositja. A
   MAC-cimek altalaban a 08:00:20:87:ef:d0 cimhez hasonloak.

    4.2.5.9. Felhasznaloi nevek

  A FreeBSD kiterjesztese:

   Ezek az elemek a FreeBSD DocBookhoz keszitett kiterjeszteseinek reszei, az
   eredeti DocBook DTD-ben nem szerepelnek.

   Ha felhasznalokra (peldaul root vagy bin) kell hivatkoznunk a szo:vegben,
   hasznaljuk a username elemet.

   4.43. pelda - A username elem

   A felhasznalas modja:

 <para>A rendszeru:nk karbantartasaval kapcsolatos legto:bb feladatot
   kizarolag csak a <username>root</username> felhasznaloval tudjuk
   elvegezni.</para>

   Igy jelenik meg:

   A rendszeru:nk karbantartasaval kapcsolatos legto:bb feladatot kizarolag
   csak a root felhasznaloval tudjuk elvegezni.

    4.2.5.10. A Makefile allomanyokkal kapcsolatos jelo:lesek

  A FreeBSD kiterjesztese:

   Ezek az elemek a FreeBSD DocBookhoz keszitett kiterjeszteseinek reszei, az
   eredeti DocBook DTD-ben nem szerepelnek.

   A Makefile allomanyok egyes reszeinek jelo:lesehez a maketarget es makevar
   elemeket tudjuk hasznalni.

   A maketarget azokat a Makefile allomanyokban megadott forditasi celokat
   azonositja, amelyeket a make parameterekent lehet hasznalni. A makevar
   pedig azokat a (ko:rnyezetben, a make hivasakor vagy a Makefile allomanyon
   belu:l definialt) valtozokat azonositja, amelyekkel a forditas folyamat
   lehet szabalyozni.

   4.44. pelda - A maketarget es a makevar elemek

   A hasznalat modja:

 <para>A <filename>Makefile</filename> allomanyokban ket igen gyakori cel
   az <maketarget>all</maketarget> es a
   <maketarget>clean</maketarget>.</para>

 <para>Az <maketarget>all</maketarget> megadasakor altalaban
   ujraforditjuk az alkalmazast, a <maketarget>clean</maketarget>
   megadasakor pedig eltavolitjuk a forditas ko:zben keletkezett
   ideiglenes allomanyokat (peldaul az <filename>.o</filename>
   allomanyokat).</para>

 <para>A <maketarget>clean</maketarget> viselkedeset szamos valtozo
   befolyasolja, to:bbek ko:zt a <makevar>CLOBBER</makevar> es a
   <makevar>RECURSE</makevar>.</para>

   Igy jelenik meg:

   A Makefile allomanyokban ket igen gyakori cel az all es a clean.

   Az all megadasakor altalaban ujraforditjuk az alkalmazast, a clean
   megadasakor pedig eltavolitjuk a forditas ko:zben keletkezett ideiglenes
   allomanyokat (peldaul az .o allomanyokat).

   A clean viselkedeset szamos valtozo befolyasolja, to:bbek ko:zt a CLOBBER
   es a RECURSE.

    4.2.5.11. Formazatlan szo:veg

   Sokszor lehet szu:ksegu:nk "formazatlan" szo:vegekre a dokumentacio irasa
   ko:zben. Ilyen szo:veg jellemzo" modon egy valamelyik masik allomanybol
   atvett reszlet, vagy amelyet magabol a dokumentaciobol kell szo szerint
   atmasolni egy allomanyba.

   Nehany esetben a korabban mar bemutatott programlisting pontosan elegendo"
   ehhez a feladathoz. Azonban ez a jelo:lesi modszer nem minden esetben
   megfelelo", ku:lo:no:sen olyan helyzetekben, amikor az allomany egy reszet
   magaba a bekezdesbe akarjuk tenni.

   Ilyen alkalmakkor hasznaljuk a literal elemet.

   4.45. pelda - A literal elem

   A hasznalat modja:

 <para>A rendszermag konfiguracios allomanyaban a
   <literal>maxusers 10</literal> sor hatarozza meg ku:lo:nbo:zo"
   rendszerszintu" tablazatok meretet, es ezaltal ad egy durva becslest
   arra, hogy a rendszeru:nk mennyi bejelentkezest lesz kepes egyszerre
   kezelni.</para>

   Igy jelenik meg:

   A rendszermag konfiguracios allomanyaban a maxusers 10 sor hatarozza meg
   ku:lo:nbo:zo" rendszerszintu" tablazatok meretet, es ezaltal ad egy durva
   becslest arra, hogy a rendszeru:nk mennyi bejelentkezest lesz kepes
   egyszerre kezelni.

    4.2.5.12. Az olvaso altal ko:telezo"en kito:ltendo" reszek jelo:lese

   Minden bizonnyal lesznek olyan reszek a dokumentacioban, ahol meg
   szeretnenk mutatni az olvasonak mit kell csinalnia, esetleg hivatkozni
   akarunk egy allomany nevere vagy egy parancsra stb., viszont nem
   ko:zvetlenu:l a megadott nevet kell bemasolnia, hanem o:nmagatol kell
   kipotolnia egy semat.

   Pontosan ilyen esheto"segekre talaltak ki a replaceable elemet. Mas
   elemeken belu:l hasznalva olyan reszeket tudunk vele megjelo:lni,
   amelyeket az olvasonak kell kito:ltenie.

   4.46. pelda - A replaceable elem

   A hasznalat modja:

 <screen>&prompt.user; <userinput>man <replaceable>parancs</replaceable></userinput></screen>

   Igy jelenik meg:

 % man parancs

   A replaceable to:bb ku:lo:nbo:zo" elemen belu:l is alkalmazhato, egyik
   ilyen a literal. Ebben a peldaban azt is megmutatjuk, hogy a replaceable
   elembe tenylegesen csak azt a reszt kell tennu:nk, amelyet az olvasonak
   kell hozzatennie, rajta kivu:l semmi mast nem kell megvaltoztatnia.

   A hasznalat modja:

 <para>A rendszermag konfiguracios allomanyaban a <literal>maxusers <replaceable>n</replaceable></literal> sor hatarozza
   meg ku:lo:nbo:zo" rendszerszintu" tablazatok meretet, es ezaltal ad egy
   durva becslest arra, hogy a rendszeru:nk mennyi bejelentkezest
   lesz kepes egyszerre kezelni.</para>

 <para>Asztali munkaallomasok eseten az n helyere irhatjuk peldaul a <literal>32</literal>
   erteket.</para>

   Igy jelenik meg:

   A rendszermag konfiguracios allomanyaban a maxusers n sor hatarozza meg
   ku:lo:nbo:zo" rendszerszintu" tablazatok meretet, es ezaltal ad egy durva
   becslest arra, hogy a rendszeru:nk mennyi bejelentkezest lesz kepes
   egyszerre kezelni.

   Asztali munkaallomasok eseten az n helyere irhatjuk peldaul a 32 erteket.

    4.2.5.13. Hibau:zenetek idezese

   Olykor szu:ksegu:nk lehet a FreeBSD altal jelzett hibak jelo:lesere. A
   hibak soran keletkezo" pontos hibau:zeneteket tegyu:k errorname elemekbe.

   4.47. pelda - Az errorname elem

   A hasznalat modja:

 <screen><errorname>Panic: cannot mount root</errorname></screen>

   Igy jelenik meg:

 Panic: cannot mount root

  4.2.6. Kepek

  Fontos:

   A dokumentacioban a kepek hasznalatanak tamogatasa jelen pillanatban meg
   csak kiserleti jellegu". Az itt leirt ismeretek valoszinu"leg nem fognak
   valtozni, de nem szavatoljuk.

   A ku:lo:nfele kepformatumok ko:zti atalakitasokhoz meg telepitenu:nk kell
   a graphics/ImageMagick portot. Ez egy nagy meretu" port es a legto:bb
   reszere nincs is konkretan szu:ksegu:nk, viszont jelento"sen meg tudja
   ko:nnyiteni a dolgunkat, amikor Makefile allomanyokkal es egyeb
   infrastrukturalis elemekkel dolgozunk. Ez a port nem resze a
   textproc/docproj metaportnak, ku:lo:n kell egyedileg telepitenu:nk.

   A kepek hasznalatara talan a legjobb peldat a
   doc/en_US.ISO8859-1/articles/vm-design szolgaltatja. Ha tehat nem ertenenk
   teljesen a szakaszban leirtakat, nezzu:k meg ezt az allomanyt es a
   gyakorlatban is latni fogjuk hogyan kapcsolodnak o:ssze az felhasznalt
   elemek. Ne restellju:nk kiserletezgetni a ku:lo:nbo:zo" formazasi
   stilusokkal, igy lathatjuk mikent jelennek meg a jelo:lt kepek a formazott
   kimenetben.

    4.2.6.1. Kepformatumok

   Jelenleg ketfele kepformatum tamogatott. A beillesztendo" kep jellegeto"l
   fu:gg, hogy ezek ko:zu:l tenylegesen melyiket kell majd hasznalnunk a
   dokumentumban.

   Az alapveto"en vektoros szerkezetu" kepeket, mint peldaul a halozati
   kapcsolatokat bemutato diagramokat, ido"vonalakat es ehhez hasonlokat
   Encapsulated Postscript formatumban erdemes abrazolnunk. Gondoskodjunk
   rola, hogy ezek a kepek .eps kiterjesztessel rendelkezzenek.

   A raszteres kepeket, mint peldaul a kepernyo" elmentett tartalmat Portable
   Network Graphic formatumban keszitsu:k el. Figyelju:nk ra, hogy az ilyen
   tipusu kepek kiterjesztese mindig .png legyen.

   Ezek tehat kizarolagosan azok a formatumok, amelyek bekeru:lhetnek a
   repositoryba.

   A kepekhez mindig valasszuk a megfelelo" formatumot, teljesen elfogadott a
   dokumentacioban az EPS es PNG formatumu kepek vegyes alkalmazasa. A
   Makefile allomanyok gondoskodni fognak a kepek formatumuknak megfelelo"
   szabalyos feldolgozasarol. Ugyanazt a kepet a repositoryban ne taroljuk el
   mind a ket formatumban!

  Fontos:

   A Dokumentacios Projekt elo"relathatolag a jo:vo"ben majd a vektoros kepek
   abrazolasara a Scalable Vector Graphic (SVG) formatumot fogja hasznalni,
   azonban jelenleg meg nem allnak rendelkezesre olyan SVG szerkeszto"k,
   amelyek ezt a gyakorlatban is hatekonnya tennek.

    4.2.6.2. Jelo:lesek

   A kepek jelo:lese viszonylag egyszeru". Elo"szo:r is keszitsu:nk egy
   mediaobject elemet. A mediaobject elembe ezutan tovabbi, pontosabban
   specifikalo objektumokat helyezhetu:nk el. Most ket ilyen elemmel
   foglakozunk, ezek az imageobject es a textobject.

   Egy imageobject es ket textobject elemet kell megadnunk. Az imageobject a
   beilleszteni kivant kep nevere fog hivatkozni (kiterjesztes nelku:l). A
   textobject elemekben olyan informacio szerepel, amelyet az olvaso a kep
   mellett vagy eppen helyett fog latni a dokumentumban.

   Ilyen ket esetben fordulat elo":

     * A dokumentum HTML valtozatat olvassuk. Ekkor minden kephez szu:kseg
       van meg egy helyettesito" szo:vegre, amelyet a kep beto:lto"desekor
       lathatunk, vagy amikor az egermutatot a kep fele visszu:k.

     * A dokumentumot nyers szo:veges formatumban olvassuk. Ekkor a kep ASCII
       karakterekbo"l kirakott valtozatat kellene latnia az olvasonak.

   Egy peldan keresztu:l mindez valoszinu"leg sokkal ko:nnyebben ertheto"ve
   valik. Tegyu:k tehat most fel, hogy van egy abra1.png nevu" kepu:nk,
   amelyet szeretnenk betenni a dokumentumba. Ez a kep egy A betu"t abrazol
   egy teglalapban. A hozza tartozo jelo:les a ko:vetkezo" lesz:

 <mediaobject>
   <imageobject>
     <imagedata fileref="abra1"> 1
   </imageobject>

   <textobject>
     <literallayout class="monospaced">+---------------+ 2
 |       A       |
 +---------------+</literallayout>
   </textobject>

   <textobject>
     <phrase>Egy kep</phrase> 3
   </textobject>
 </mediaobject>

   1 Helyezzu:nk el egy imagedata elemet az imageobject elembe. A fileref     
     tulajdonsagban kell megadnunk kiterjesztes nelku:l a kephez tartozo      
     allomany nevet. A stiluslapok maguktol megallapitjak a neki megfelelo"   
     kiterjesztest.                                                           
   2 Az elso" textobject elemben szerepelnie kell egy literallayout elemnek,  
     ahol a class tulajdonsag erteke monospaced legyen. Itt tudjuk megmutatni 
     milyen jol tudunk ASCII karakterekkel rajzolni. Ezt a dokumentum nyers   
     szo:veges valtozatanak elo"allitasakor fogjuk felhasznalni.              
                                                                              
     A literallayout elem belsejenek elso" es utolso soraban                  
     megfigyelhetju:k, hogy ko:zvetlenu:l a szo:veges abra mellett            
     kezdo"dnek, igy garantalhatjuk, hogy semmilyen tovabbi felesleges        
     szoko:z nem jelenik meg a generalt valtozatban.                          
   3 A masodik textobject elemben egy phrase elemnek kell lennie. Ennek       
     tartalma lesz a HTML valtozatban a kephez tartozo alt tulajdonsag        
     erteke.                                                                  

    4.2.6.3. A Makefile felepitese

   A Makefile allomanyokban az IMAGES valtozoban kell felsorolnunk a
   dokumentumhoz tartozo kepeket. Ebben a valtozoban kell megadnunk a kepek
   forrasat. Tehat peldaul, ha van harom abrank, nev szerint az abra1.eps,
   abra2.png es abra3.png, akkor ennek megfelelo"en a Makefile allomanynak a
   ko:vetkezo" sorokat kellene tartalmaznia:

 ...
 IMAGES= abra1.eps abra2.png abra3.png
 ...

   vagy

 ...
 IMAGES=  abra1.eps
 IMAGES+= abra2.png
 IMAGES+= abra3.png
 ...

   A Makefile magatol el fogja kesziteni a dokumentum leforditasahoz
   szu:kseges kepek teljes listajat, neku:nk egyedu:l tehat csak azokat a
   kepeket kell megadnunk, amelyeket mi keszitettu:nk.

    4.2.6.4. Kepek es fejezetek alko:nyvtarakban

   Nem art ovatosnak lennu:nk, amikor a dokumentumunkat kisebb allomanyokra
   bontjuk szet (lasd 3.7.1. szakasz - Allomanyok tartalmanak elerese
   altalanos egyedekkel) to:bb ku:lo:nbo:zo" alko:nyvtarban.

   Tegyu:k fel, hogy van egy harom fejezetbo"l allo ko:nyvu:nk, ahol az egyes
   fejezeteket a sajat ko:nyvtaraikban taroljuk: fejezet1/fejezet.xml,
   fejezet2/fejezet.xml es fejezet3/fejezet.xml. Ha az egyes fejezetekhez
   kepeket akartunk tarsitani, akkor javasolt ezeket a fejezetek
   alko:nyvtaraba (fejezet1, fejezet2, fejezet3) tennu:nk.

   Ekkor azonban ne felejtsu:k el, hogy a Makefile allomany IMAGES
   valtozojaban es az imagedata elemekben is a ko:nyvtarak neveivel egyu:tt
   kell hivatkoznunk a kepekre.

   Peldaul a fejezet1/abra.png kep eseteben a fejezet1/fejezet.xml
   allomanyban a ko:vetkezo"t kell megadnunk:

 <mediaobject>
   <imageobject>
     <imagedata fileref="fejezet1/abra1"> 1
   </imageobject>

   ...

 </mediaobject>

   1   A ko:nyvtar nevet is meg kell adnunk a fileref tulajdonsagban.  

   Az ennek megfelelo" Makefile allomany tartalma:

 ...
 IMAGES=  fejezet1/fejezet1.png
 ...

   Ezzel mar minden remeku:l mu"ko:dik.

  4.2.7. Hivatkozasok

  Megjegyzes:

   A hivatkozasok is belso" elemek.

    4.2.7.1. Hivatkozas ugyazon a dokumentumon belu:l

   A dokumentum belu:l ugy tudunk hivatkozasokat kesziteni, ha egyreszt
   megadjuk honnan hivatkozunk (tehat szu:ksegu:nk lesz egy olyan elemre,
   amelyre az olvaso kattinthat vagy megjelo:lheto" a hivatkozas
   forrasakent), masreszt megadjuk hova hivatkozunk (tehat a celt).

   A DocBook o:sszes eleme rendelkezik egy id tulajdonsaggal, amelyben az
   adott elem adott peldanyahoz tudunk kapcsolni egy egyedi azonositot.

   Ezt az erteket kell megadnunk a hivatkozas forrasanak megjelo:lesekor.

   Altalaban tehat amikor fejezeteket vagy szakaszokat hivatkozunk, erdemes
   felvennu:nk hozzajuk egy id tulajdonsagot.

   4.48. pelda - Az id tulajdonsag fejezeteknel es szakaszoknal

 <chapter id="fejezet">
   <title>Bevezetes</title>

   <para>Ez a bevezetes.  Ebben szerepel egy szinten azonositoval
     rendelkezo" alszakasz.</para>

   <sect1 id="fejezet1-szakasz1">
     <title>Elso" alszakasz</title>

     <para>Ez az alszakasz.</para>
   </sect1>
 </chapter>

   A dokumentacio irasakor nyilvan ennel beszedesebb azonositokat lesz majd
   erdemes kitalalnunk. Mindig u:gyelju:nk arra, hogy az azonositoknak
   egyedieknek kell lenniu:k a dokumentumban (tehat nem csak az adott
   allomanyon, hanem a teljes dokumentum belu:l). Figyelju:k meg hogyan
   kepeztu:k a peldaban az alszakasz id tulajdonsagat a fejezet id
   tulajdonsaganak ertekebo"l. Ezzel szavatoltuk az azonosito egyediseget.

   Ha a dokumentum valamelyik ko:zbenso" elemere (jellemzo"en egy bekezdes
   vagy egy pelda ko:zepere) akarunk hivatkozni, akkor hasznaljuk az anchor
   elemet. Ennek az elemnek nincs tartalma, azonban rendelkezik id
   tulajdonsaggal.

   4.49. pelda - Az anchor elem

 <para>Ebben a bekezdesben elrejtettu:nk egy <anchor
     id="bekezd">hivatkozas forrasat.  Ez a dokumentumban nem fog
   latszani.</para>

   Ha a dokumentum egy id tulajdonsaggal rendelkezo" reszere szeretnenk
   letrehozni egy hivatkozast (amelyet peldaul kattintassal el lehet erni),
   akkor hasznaljuk az xref vagy link elemeket.

   Mind a ket iment emlitett elemnek van egy linkend tulajdonsaga. Ennek az
   erteke lenyegeben ugyanaz lesz, amelyet a hivatkozas forrasaban az id
   tulajdonsag ertekenek megadtunk (nem szamit, hogy ez szerepelt-e mar a
   dokumentumban a hivatkozas helye elo"tt, mert elo"re es visszafele is
   lehet hivatkozni).

   Az xref elem hasznalatakor a hivatkozas szo:vege magatol jo:n letre, nem
   tudjuk befolyasolni.

   4.50. pelda - Az xref elem

   Tegyu:k fel, hogy felbukkan a ko:vetkezo" szo:vegreszlet valahol a
   dokumentumban, amely hivatkozik a korabbi id tulajdonsagot bemutato
   peldank azonositoira:

 <para>A temaval kapcsolatos reszleteket az
   <xref linkend="fejezet1"> foglalja o:ssze.</para>

 <para>Tovabbi reszleteket pedig a <xref linkend="fejezet1-szakasz1"> tar
   fel.</para>

   Ekkor tehat a hivatkozas szo:vege magatol letrejo:n, igy a ko:vetkezo"
   szo:veget kapjuk (a kiemelt resz jelzi a hivatkozas szo:veget):

     A temaval kapcsolatos reszleteket az Elso" fejezet foglalja o:ssze.

     Tovabbi reszleteket pedig az Elso" alszakasz tar fel.

   Figyelju:k meg hogyan kepezo"do:tt a fejezet szamabol vagy a szakasz
   cimebo"l a megfelelo" hivatkozas.

  Megjegyzes:

   Az imentiekbo"l ko:vetkezik, hogy az xref elemmel nem lehet anchor elemek
   id tulajdonsagaira hivatkozni. Az anchor elemben nincs semmi, ezert az
   xref nem kepes magatol letrehozni hozza a hivatkozas szo:veget.

   Ha szeretnenk kezzel megadni a hivatkozasok szo:veget, akkor hasznaljuk a
   link elemet, amelynek a tartalmaban szerepeltethetju:k ezt.

   4.51. pelda - A link elem

   Tegyu:k fel, hogy a ko:vetkezo" szo:vegreszlet jelenik meg valahol a
   dokumentumnkban, es az id tulajdonsagot bemutato peldaban definialt
   azonositokra hivatkozik.

 <para>Erro"l bo"vebb tajekoztatast <link linkend="fejezet1">az elso"
   fejezetben</link> kapunk.</para>

 <para>Erro"l a reszro"l pedig <link linkend="fejezet1-szakasz1">ebben</link> a szakaszban olvashatunk
   to:bbet.</para>

   Ez a ko:vetkezo"keppen jelenik meg (ahol a kiemelt szo:vegek jelzik a
   hivatkozasokat magukat):

     Erro"l bo"vebb tajekoztatast az elso" fejezetben kapunk.

     Erro"l a reszro"l pedig ebben a szakaszban olvashatunk to:bbet.

  Megjegyzes:

   Ez utobbi nem teljesen egy jo pelda. Leheto"leg ne "ebben" vagy "itt"
   neven hivatkozzunk, mert az olvaso igy nem fogja ko:zvetlenu:l latni, hogy
   az adott hivatkozas pontosan hova is viszi.

  Megjegyzes:

   A link elemmel mar tudunk hivatkozni anchor elemek id tulajdonsagaira,
   hiszen a link elemben mar megadhato a hivatkozas szo:vege.

    4.2.7.2. A Vilaghalon talalhato dokumentumok hivatkozasa

   A ku:lso" dokumentumok hivatkozasa valamennyivel ko:nnyebb a belso"
   hivatkozasok hasznalatanal, mivel ehhez csak annyit kell tudunk, milyen
   cimre akarunk mutatni. Erre az ulink elem alkalmas. Rendelkezik egy url
   tulajdonsaggal, amelyben a hivatkozni kivant oldal cimet kell megadnunk.
   Az elem belsejeben pedig a hivatkozas olvaso fele megjeleno" szo:veget
   adhatjuk meg.

   4.52. pelda - Az ulink elem

   A hasznalat modja:

 <para>Termeszetesen mar most felhagyhatunk a dokumentum olvasasaval es
   helyette megnezhetju:k a <ulink
     url="&url.base;/index.html">FreeBSD honlapjat</ulink>.</para>

   Igy jelenik meg:

   Termeszetesen mar most felhagyhatunk a dokumentum olvasasaval es helyette
   megnezhetju:k a FreeBSD honlapjat.

     ----------------------------------------------------------------------

   [2] Ennek ro:vid to:rtenete a
   http://www.oasis-open.org/docbook/intro.shtml#d0e41 cimen olvashato.

   [3] A felsorolasok megadasara a DocBook tovabbi leheto"segeket is
   felkinal, azonban ezekkel itt most nem foglalkozunk.

                           5. fejezet - * Stiluslapok

   Tartalom

   5.1. * DSSSL

   5.2. CSS

   Az SGML szabvany nem rendelkezik arrol, hogy a dokumentumokat milyen modon
   kell megjeleniteni a felhasznalonak vagy mikent kell papirra vetni. Ennek
   megvalositasahoz to:bb ku:lo:nbo:zo" nyelvet hoztak letre stilusleirasok
   keszitesehez, ilyen peldaul a DynaText, a Panorama, a SPICE, a JSSS, a
   FOSI, a CSS es a DSSSL.

   A stiluslapok DocBook eseteben a DSSSL, mig a HTML eseten a CSS szabalyai
   szerint keszu:lnek.

5.1. * DSSSL

   A Dokumentacios Projekt Norm Walsh eredeti modularis DocBook
   stiluslapjainak nemileg modositott valtozatat hasznalja.

   A modularis stiluslapok a textproc/dsssl-docbook-modular portbol erheto"ek
   el.

   A Projekt altal hasznalt modositott stiluslapok nincsenek a
   Portgyu"jtemenyben. Ezeket a Dokumentacios Projekt repositoryjaban, a
   doc/share/xml/freebsd.dsl allomanyban talalhatjuk meg. A megerteset a
   benne elhelyezett rengeteg megjegyzes segiti, es lathatjuk benne hogyan
   alakitottak at a szabvanyos stiluslapokat a FreeBSD Dokumentacios Projekt
   igenyeinek megfelelo"en. Ebben az allomanyban tovabbi peldakat lathatunk a
   stiluslap altal felismert elemek bo"vitesere, illetve ezek formazasanak
   leirasara. A fejezet elolvasasa mellett tehat javasoljuk ennek is az
   alapos atnezeset.

5.2. CSS

   A Cascading Stylesheets (CSS) egy olyan megoldas, amellyel anelku:l tudunk
   ku:lo:nbo:zo" stilusinformaciokat (betu"tipus, szelesseg, meret, szin es
   igy tovabb) hozzakapcsolni egy HTML dokumentum elemeihez, hogy erro"l a
   dokumentumbol barmit is leirnank.

  5.2.1. DocBook dokumentumok

   A FreeBSD DSSSL stiluslapok hivatkoznak egy docbook.css nevu" stiluslapra,
   amelynek a HTML allomanyokkal egy ko:nyvtarban kell lennie. A dokumentumok
   HTML valtozatanak elkeszitesekor a doc/share/misc/docbook.css allomany fog
   minden helyre magatol bemasolodni es telepito"dni.

        6. fejezet - A dokumentumok szervezese a doc/ ko:nyvtaron belu:l

   Tartalom

   6.1. A legfelso" szint: a doc/ ko:nyvtar

   6.2. A nyelv.kodolas/ ko:nyvtarak

   6.3. Az egyes dokumentumokkal kapcsolatos tudnivalok

   A doc/ ko:nyvtar tartalma egy adott modon szervezo"dik, es ennek
   megfelelo"en a FreeBSD Dokumentacios Projektben keszitett dokumentumok is
   adott modon keru:lnek elrendezesre. Celunk ezzel megko:nnyiteni az ujabb
   dokumentaciok felvetelet, illetve:

    1. leegyszeru"siteni az uj dokumentum automatikus atalakitasat
       ku:lo:nbo:zo" formatumokba;

    2. megteremteni a ku:lo:nbo:zo" dokumentumok ko:zti ko:vetkezetes
       elrendezest, igy ko:nnyebben lehet ko:ztu:k valtani munka ko:zben;

    3. segiteni az uj dokumentumok helyenek egyszeru" eldo:nteseben.

   Mindezek mellett a dokumentaciot tarolo ko:nyvtarnak olyan felepitesu"nek
   kell lennie, amely leheto"ve teszi to:bb ku:lo:nbo:zo" nyelven es to:bb
   ku:lo:nbo:zo" kodolasban irt dokumentumok kenyelmes elhelyezeset. Fontos
   hozzatennu:nk, hogy a ko:nyvtar szerkezete nem ko:vetel meg semmilyen
   ku:lo:nleges elo"feltetelezest vagy kulturalis berendezkedest.

6.1. A legfelso" szint: a doc/ ko:nyvtar

   A doc/ tovabbi ket, ku:lo:nleges nevvel es jelentessel rendelkezo"
   ko:nyvtarat rejt.

   Ko:nyvtar: share/
   Leiras: Ebben a ko:nyvtarban talaljuk azokat az allomanyokat, amelyek
   fu:ggetlenek az egyes forditasoktol es kodolasoktol. A benne talalhato
   alko:nyvtarakon keresztu:l tovabb csoportositodik a tartalmuk. Peldaul a
   dokumentacio elo"allitasahoz kapcsolodo make(1) infrastruktura allomanyai
   a share/mk, miko:zben a SGML hasznalatahoz szu:kseges tovabbi allomanyok
   (mint peldaul a FreeBSD kiterjeszteseit tartalmazo DocBook DTD) a
   share/xml alko:nyvtarban helyezkednek el.
   Ko:nyvtar: nyelv.kodolas/
   Leiras: Minden forditashoz es annak kodolasahoz tartozik egy ko:nyvtar,
   peldaul en_US.ISO8859-1 vagy hu_HU.ISO8859-2. A nevek alapveto"en
   hosszuak, de pontosan meghatarozzak az adott nyelvet es a dokumentacio
   irasahoz alkalmazott kodolast. Ezzel igyekszu:k felkeszu:lni olyan
   esetekre, amikor a forditocsapatok egy nyelven to:bbfele kodolas szerint
   is szeretnenek dokumentaciot kesziteni. Ez a megoldas egyben kiutat
   szolgaltat egy esetleges keso"bbi, Unicode kodolasra valtas soran
   felmeru:lo" problemak elo"l.

6.2. A nyelv.kodolas/ ko:nyvtarak

   Ezek a ko:nyvtarak tartalmazzak magukat a dokumentumokat. A dokumentumokat
   ezen a szinten a ku:lo:nbo:zo" ko:nyvtarak neveinek megfelelo"en harom
   vagy to:bb kategoriara osztjuk.

   Ko:nyvtar: articles
   Tartalom: Az itt talalhato dokumentumokat a DocBook article eleme szerint
   (vagy egy azzal egyenlo" megoldassal) jelo:ltu:k. Viszonylag ro:vid,
   szakaszokra osztott dokumentumokat talalhatunk itt. Altalaban egyetlen
   HTML allomanykent erheto"ek el.
   Ko:nyvtar: books
   Tartalom: Ebben a ko:nyvtarban a DocBook book eleme szerint (vagy egy
   azzal egyenlo" megoldassal) jelo:ltu:k. Hosszabb, fejezetekre osztott
   dokumentum. Altalaban egyetlen nagyobb HTML allomanykent (a gyors
   internetkapcsolattal rendelkezo", vagy a dokumentumot a bo:ngeszo"bo"l
   nyomtatni kivano egyenek szamara), illetve to:bb kisebb allomanykent
   egyu:ttesekent is elerheto".
   Ko:nyvtar: man
   Tartalom: A rendszerhez tartozo man oldalak forditasai. A leforditott
   szakaszoknak megfelelo"en ebben a ko:nyvtarban egy vagy to:bb mann nevu"
   alko:nyvtarat talalhatunk.

   Nem mindegyik nyelv.kodolas ko:nyvtar tartalmazza ezeket az
   alko:nyvtarakat. Az egyes forditasok tartalma mindig attol fu:gg, hogy az
   adott forditocsapatnak mennyit sikeru:lt eddig leforditania.

6.3. Az egyes dokumentumokkal kapcsolatos tudnivalok

   Ebben a szakaszban a FreeBSD Dokumentacios Projekt keretein belu:l
   gondozott ku:lo:nbo:zo" dokumentumokat ismerhetju:k meg reszletesebben.

  6.3.1. A keziko:nyv

    books/handbook/

   A keziko:nyv a FreeBSD kiterjeszteseit tartalmazo DocBook DTD szerint
   keszu:lt.

   A keziko:nyv a DocBook book elemenek megfelelo"en szervezo"dik. To:bb part
   elemmel jelo:lt reszbo"l all, amelyek mindegyike to:bb chapter elemmel
   jelo:lt fejezetet foglal magaban. Ezek a fejezetek tovabbi szakaszokra
   (sect1) bomlanak, amelyek helyenkent alszakaszokra (sect2, sect3)
   oszlanak, es igy tovabb.

    6.3.1.1. Fizikai szervezes

   A keziko:nyv forrasai to:bb ku:lo:nbo:zo" allomanyban es ko:nyvtarban a
   handbook ko:nyvtaron belu:l talalhatoak.

  Megjegyzes:

   A keziko:nyv szervezese ido"ro"l-ido"re valtozik, ezert ko:nnyen
   elo"fordulhat, hogy ez a dokumentum csak kisse kesve ko:veti ezeket a
   valtoztatasokat. Ha tovabbi kerdeseink lennenek a keziko:nyv
   szervezesero"l, batran irjunk a FreeBSD Dokumentacios Projekt levelezesi
   lista cimere!

      6.3.1.1.1. Makefile

   A Makefile allomanyban definialodnak olyan valtozok, amelyek a SGML
   forrasok ku:lo:nbo:zo" formatumura alakitasanak menetet befolyasoljak,
   illetve hivatkozik a keziko:nyv forrasaira. Ezutan beemeli a
   doc.project.mk allomanyt, es igy lenyegeben beto:lti a dokumentumok
   atalakitasaert felelo"s tovabbi utasitasokat.

      6.3.1.1.2. book.xml

   Ez a keziko:nyv legfelso" szintu" dokumentuma. Ebben van a keziko:nyv
   dokumentipus-deklaracioja, illetve a szerkezetet leiro tovabbi elemek.

   A book.xml az .ent kiterjesztesu" allomanyokat parameteregyedek
   segitsegevel to:lti be. Ezek az allomanyok (amelyekro"l keso"bb meg szo
   lesz) aztan a keziko:nyv tovabbi reszeiben hasznalt altalanos egyedeket
   definialnak.

      6.3.1.1.3. ko:nyvtar/chapter.xml

   A keziko:nyv egyes fejezetei egymastol ku:lo:nallo ko:nyvtarakban,
   chapter.xml nevu" allomanyokban tarolodnak. Ezeket a ko:nyvtarakat az
   adott fejezetet jelo:lo" chapter id tulajdonsaga szerint szoktak
   elnevezni.

   Peldaul ha az egyik fejezet forrasaban a ko:vetkezo" sor olvashato:

 <chapter id="kernelconfig">
 ...
 </chapter>

   Ekkor a chapter.xml nevu" allomanyt tartalmazo ko:nyvtar neve kernelconfig
   lesz. Egy ilyen allomany altalaban a teljes fejezetet tartalmazza.

   A keziko:nyv HTML valtozatanak keszitese soran ebbo"l a kernelconfig.html
   allomany fog keletkezni. Ezt azonban az id erteke hatarozza meg, semmi
   ko:ze nincs a ko:nyvtar elnevezesehez.

   A keziko:nyv korabbi valtozataiban az o:sszes forras a book.xml
   allomannyal volt egy szinten, es az adott chapter elemek id
   tulajdonsaganak megfelelo"en keru:lt elnevezesre. Az egyes fejezetekhez
   most mar ku:lo:n-ku:lo:n tudunk kepeket csatolni, amelyeket a fejezeteknek
   megfelelo" ko:nyvtarban kell elhelyezni a share/images/books/handbook
   ko:nyvtaron belu:l. Ha honositani akarjuk a kepeket, akkor viszont
   u:gyelju:nk arra, hogy az adott fejezet ko:nyvtaraba, az SGML forrasok
   melle tegyu:k a leforditott kepeket. A nevu:tko:zes egy ido" utan ugyis
   elkeru:lhetetlenne valik, es sok, keves allomanyt tartalmazo ko:nyvtarral
   egyebkent is ko:nnyebb dolgozni, mint egy sok allomanyt tartalmazo
   ko:nyvtarral.

   A keziko:nyv forrasaiban ko:nnyen lathatjuk, hogy sok ilyen ko:nyvtar van,
   bennu:k egy-egy chapter.xml allomannyal. Peldaul basics/chapter.xml,
   introduction/chapter.xml es printing/chapter.xml.

  Fontos:

   A fejezeteket es ko:nyvtarakat nem szabad semmilyen sorrendisegre utalo
   modon elnevezni. A fejezetek elrendezese ugyanis valtozhat a keziko:nyv
   egy esetleges atszervezese soran. Az ilyen atszervezesek soran pedig
   (altalaban) nem lenne szabad allomanyokat atnevezni (hacsak komplett
   fejezeteket nem mozgatunk fentebb vagy lentebb a szerkezetben).

   Az egyes chapter.xml allomanyok o:nmagukban teljes SGML dokumentumok.
   Ku:lo:no:sen azert, mert semmilyen DOCTYPE sor nem talalhato az
   eleju:ko:n.

   Ez abbol a szempontbol hatranyos, hogy ezeket az allomanyokat ezert nem
   tudjuk normal SGML allomanyokkent kezelni. Emiatt ezeket nem lehet
   egyszeru"en, a keziko:nyvho:z hasonloan modon HTML, RTF, PS vagy mas egyeb
   formatumba atalakitani. Ezert tehat ko:nnyen elo"fordulhat, hogy a
   fejezetek megvaltoztatasakor a teljes keziko:nyvet elo" kell allitanunk.

             7. fejezet - A dokumentacio elo"allitasanak folyamata

   Tartalom

   7.1. A FreeBSD dokumentacio elo"allitasanak eszko:zei

   7.2. A dokumentaciot tarolo ko:nyvtarban talalhato Makefile allomanyok

   7.3. A FreeBSD Dokumentacios Projekt .mk allomanyai

   Ebben a fejezetben szeretnenk pontosan tisztazni hogyan szervezo"dik a
   dokumentacio elo"allitasanak folyamata es hogyan tudunk ebbe beavatkozni.

   A fejezet elolvasasa soran megismerju:k:

     * az SGML eszko:zeiro"l szolo fejezetben emlitetteken tul a FreeBSD
       Dokumentacios Projekt keretein belu:l keszitett dokumentacio
       ku:lo:nbo:zo" valtozatainak elo"allitasahoz mire van meg szu:ksegu:nk;

     * a dokumentumokhoz tartozo Makefile allomanyokban szereplo" make
       utasitasokat, valamint a hivatkozott doc.project.mk vazlatos
       felepiteset;

     * tovabbi make valtozokon es celokon keresztu:l mikent tudjuk
       testreszabni a dokumentacio ku:lo:nbo:zo" valtozatainak elo"allitasi
       folyamatat.

7.1. A FreeBSD dokumentacio elo"allitasanak eszko:zei

   Munkank folyaman az itt felsorolt eszko:zo:k allnak rendelkezesu:nkre.
   Hasznaljuk ki az altaluk nyujtott leheto"segeket, amennyire csak tudjuk.

     * Az elso"dleges eszko:z maga a make parancs, pontosabban a Berkeley
       Make.

     * Csomagokat a FreeBSD alaprendszereben megtalalhato pkg_create
       programmal tudunk kesziteni. Ha nem FreeBSD alatt dolgozunk, akkor
       vagy csomagok nelku:l kell dolgoznunk, vagy magunknak kell ezeket
       elkeszitenu:nk.

     * A gzip segitsegevel lehet az elo"allitott dokumentumok to:mo:ritett
       valtozatat elkesziteni. Emellett meg a bzip2 es zip tipusu to:mo:rites
       is tamogatott. A tar programot is tamogatjuk, a csomagok keszitesehez
       kell.

     * A dokumentacio telepitesenek elfogadott eszko:ze az install program.
       Termeszetesen leteznek egyeb megoldasok is.

  Megjegyzes:

   Nem valoszinu", hogy ez az utolso ket eszko:zt ne lenne elerheto" a
   rendszeru:nko:n, csupan a teljesseg kedveert emlitettu:k meg ezeket.

7.2. A dokumentaciot tarolo ko:nyvtarban talalhato Makefile allomanyok

   A FreeBSD Dokumentacios Projekt altal hasznalt ko:nyvtarakban megtalalhato
   Makefile allomanyoknak harom tipusa letezik:

     * Az alko:nyvtari Makefile allomanyok egyszeru"en csak tovabbadjak a
       parancsokat az alko:nyvtaraiknak.

     * A dokumentumokra vonatkozo Makefile allomanyok irjak le, hogy milyen
       dokumentumokat kellene az adott ko:nyvtarban elo"allitani.

     * Az .mk allomanyok segitik valamilyen formaban a dokumentumok
       elo"allitasat. To:bbnyire doc.xxx.mk nevvel lathatoak.

  7.2.1. Az alko:nyvtari Makefile allomanyok

   Ezek a tipusu Makefile allomanyok altalaban a ko:vetkezo" alakuak:

 SUBDIR =articles
 SUBDIR+=books

 COMPAT_SYMLINK = en

 DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/..
 .include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"

   Ro:viden o:sszefoglalva: az elso" negy nem u:res sorban un. make
   valtozokat definialunk. Ezek rendre a SUBDIR, COMPAT_SYMLINK es
   DOC_PREFIX.

   Az elso" SUBDIR sornal, illetve a COMPAT_SYMLINK soraban lathatjuk hogyan
   kell egy uj erteket beallitani egy ilyen valtozonak.

   A masodik SUBDIR sorban azt lathatjuk, hogyan tudunk a valtozo aktualis
   ertekehez tovabbiakat hozzafu"zni. Ebben az esetben tehat az utasitas
   vegrehajtasa utan a SUBDIR erteke articles books lesz.

   A DOC_PREFIX eseteben pedig olyan ertekadast figyelhetu:nk meg, amelyik
   csak akkor hajtodik vegre tenylegesen, ha a valtozonak addig meg nem volt
   erteke. Ez olyankor tud kapora jo:nni, amikor a DOC_PREFIX nem pontosan
   az, amire a Makefile szamit - a felhasznalo ekkor meg tudja adni a helyes
   erteket.

   Ez igy egyu:ttesen tehat mit is jelent? A SUBDIR o:sszefoglalja azokat a
   ko:nyvtarakat, amelyekben a dokumentumok elo"allitasanak folyamatanak
   folytatodnia kell majd.

   A COMPAT_SYMLINK a kompatibilitas celjabol letrehozott szimbolikus
   linkekre vonatkozik, amelyek (valamilyen csoda folytan) az adott nyelv
   hivatalos kodolasara mutatnak (tehat peldaul a doc/en a en_US.ISO8859-1
   ko:nyvtarra).

   A DOC_PREFIX a FreeBSD Dokumentacios Projekt fo"ko:nyvtarahoz vezeto" utat
   adja meg. Ezt nem mindig egyszeru" megtalalni, ezert a rugalmassag
   kedveert ko:nnyeden felu:l is definialhato. A .CURDIR a make egyik sajat
   belso" valtozoja, amelyben az aktualis ko:nyvtar eleresi utjat tarolja.

   Vegu:l az utolso sorban a FreeBSD Dokumentacios Projekt o:sszes Makefile
   allomanyara vonatkozo, rendszerszintu" doc.project.mk allomanyra
   hivatkozunk, amelyen keresztu:l az imenti valtozokbol epu:l fel a
   dokumentumok elo"allitasanak pontos menete.

  7.2.2. A dokumentumokra vonatkozo Makefile allomanyok

   Ezekben a Makefile allomanyokban az adott ko:nyvtarban talalhato
   dokumentumok elo"allitasat leiro ku:lo:nbo:zo" make valtozok szerepelnek.

   Lassunk erre egy peldat:

 MAINTAINER=pgj@FreeBSD.org

 DOC?= book

 FORMATS?= html-split html

 INSTALL_COMPRESSED?= gz
 INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=

 # Az SGML forras
 SRCS=  book.xml

 DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..

 .include "$(DOC_PREFIX)/share/mk/docproj.docbook.mk"

   A MAINTAINER valtozo nagyon fontos. A FreeBSD Dokumentacios Projekten
   belu:l ezen a valtozon keresztu:l jelezhetju:k a dokumentum birtoklasat,
   vagyis karbantartasi ko:telezettsegu:nket.

   A DOC hivatkozik (az .xml kiterjesztes nelku:l) az adott ko:nyvtarban
   talalhato dokumentum fo" forrasara. Emellett az SRCS valtozoban kell
   o:sszefoglalnunk a dokumentumot alkoto forrasok neveit. Ebben erdemes
   megadni minden olyan allomanyt, amelynek megvaltozasa eseten ujra elo"
   kell allitani az erintett dokumentumot.

   A FORMATS segitsegevel definialjuk a dokumentum alapertelmezetten
   elo"allitando formatumait. A INSTALL_COMPRESSED valtozoban a dokumentum
   elkeszitesekor felhasznalando to:mo:ritesi formakat adhatjuk meg. A
   INSTALL_ONLY_COMPRESSED valtozo alapbol u:res, de ha adunk neki valamilyen
   egyeb erteket, akkor a dokumentumoknak csak a to:mo:ritett valtozata fog
   elkeszu:lni.

  Megjegyzes:

   A valtozok felteteles ertekadasarol mar volt szo az elo"zo" szakaszban.

   A DOC_PREFIX valtozo es az .include utasitas a korabbiak alapjan mar
   ismero"s lehet.

7.3. A FreeBSD Dokumentacios Projekt .mk allomanyai

   Ezek az allomanyok legjobban talan o:nmagukon keresztu:l mutathatoak be. A
   ko:vetkezo" rendszerszintu" .mk allomanyokat hasznaljuk a FreeBSD
   Dokumentacios Projektben:

     * A doc.project.mk a ko:zponti .mk allomany, amely szu:kseg szerint
       hivatkozik az o:sszes to:bbi .mk allomanyra.

     * Az elo"allitas es a telepites soran a doc.subdir.mk felelo"s a
       dokumentumokat tarolo ko:nyvtarak bejarasert.

     * A doc.install.mk tartalmazza a karbantartoval es a telepitessel
       kapcsolatos valtozokat.

     * A doc.docbook.mk allomany csak akkor keru:l feldolgozasra, ha a
       DOCFORMAT erteke docbook es a DOC valtozonak van erteke.

  7.3.1. A doc.project.mk allomany

   Nezzu:nk bele:

 DOCFORMAT?=     docbook
 MAINTAINER?=    doc@FreeBSD.org

 PREFIX?=        /usr/local
 PRI_LANG?=      en_US.ISO8859-1

 .if defined(DOC)
 .if ${DOCFORMAT} == "docbook"
 .include "doc.docbook.mk"
 .endif
 .endif

 .include "doc.subdir.mk"
 .include "doc.install.mk"

    7.3.1.1. Valtozok

   Ha nem allitjuk be a dokumentum Makefile allomanyaban, akkor a DOCFORMAT
   es a MAINTAINER valtozok ezen a helyen kapnak erteket.

   A PREFIX adja azt a ko:nyvtarat, amelyen belu:l elerheto"ek a dokumentacio
   elo"allitasahoz szu:kseges eszko:zo:k. A csomagok es portok atlagos
   hasznalata eseten ez a /usr/local.

   A PRI_LANG adja meg azt a nyelvet es kodolast, amely a dokumentaciot
   olvaso felhasznalo szamara elso"dlegeskent leginkabb elfogadott.
   Alapertelmezes szerint ez az amerikai angol.

  Megjegyzes:

   A PRI_LANG valtozo semmilyen hatassal nincs a dokumentumok elo"allitasara.
   Egyedu:l a FreeBSD dokumentacio telepitesekor a leggyakrabban hivatkozott
   dokumentumokhoz letrehozando szimbolikus linkek keszitesenel van szerepe.

    7.3.1.2. Elagazasok

   A .if defined(DOC) sorban a Makefile allomanyokban megadhato elagazasokra
   lathatunk peldat. Hasonloan mas programokhoz, a Makefile mu"ko:deset
   tudjuk meghatarozni egy logikai kifejezes igazsagertekto"l fu:ggo"en.
   Ebben a kifejezesben a defined fu:ggveny, amely megadja, hogy a
   parameterekent megadott valtozo definialt-e.

   A ko:vetkezo" elagazasban, vagyis az .if ${DOCFORMAT} == "docbook"
   utasitasban azt vizsgaljuk meg, hogy a DOCFORMAT valtozo erteke "docbook"
   vagy sem. Amennyiben a valasz erre igen (vagyis "igaz"), beemelju:k a
   doc.docbook.mk tartalmat.

   Az elo"bb emlitett ket elagazast rendre az .endif kulcsszoval zarjuk le.

  7.3.2. A doc.subdir.mk allomany

   Ez az allomany mar tulsagosan nagy ahhoz, hogy a fejezeten belu:l ko:nnyen
   ki lehessen elemezni. Ezert az elo"zo" szakaszok alapjan a reszleteket a
   kedves Olvasora bizzuk, ehhez adunk meg itt nemi segitseget.

    7.3.2.1. Valtozok

     * A SUBDIR tartalmazza azokat az alko:nyvtarakat, amelyeket a
       feldolgozas soran be kell jarnunk.

     * A ROOT_SYMLINKS a dokumentacio fo"ko:nyvtarabol szimbolikusan
       linkelendo" ko:nyvtarak neveit adja meg, amennyiben az adott nyelv (a
       PRI_LANG valtozo szerint) az elso"dleges.

     * A COMPAT_SYMLINK valtozot mar korabban bemutattuk az alko:nyvtari
       Makefile allomanyok cimu" szakaszban.

    7.3.2.2. Celok es makrok

   A fu:ggo"segi viszonyokat cel: fu:ggo"seg1 fu:ggo"seg2 ... formaban irjuk
   fel, ahol igy megmondjuk, hogy a cel letrehozasahoz elo"szo:r milyen
   elemeknek kell letezniu:k. Ezeket nevezzu:k fu:ggo"segeknek.

   A fu:ggo"segi viszony megadasa alatt leheto"segu:nk van reszletezni a
   fu:ggo"segekbo"l a cel elo"allitasahoz szu:kseges utasitasokat. Ezt akkor
   kell megtenni, ha a cel es a fu:ggo"segek ko:zti atalakitast elo"zo"leg
   meg nem definialtuk, vagy ha az adott esetben az atalakitas elter a
   korabbiaktol.

   A .USE nevu" specialis fu:ggo"seg egy makroval egyenerteku" eszko:z
   hasznalatara ad leheto"seget.

 _SUBDIRUSE: .USE
 .for entry in ${SUBDIR}
         @${ECHO} "===> ${DIRPRFX}${entry}"
         @(cd ${.CURDIR}/${entry} && \
         ${MAKE} ${.TARGET:S/realpackage/package/:S/realinstall/install/} DIRPRFX=${DIRPRFX}${entry}/ )
 .endfor

   A fenti kodreszletben tehat a _SUBDIRUSE most mar egy "makro" lesz, amely
   ha megjelenik a fu:ggo"segek ko:zo:tt, akkor a to:rzseben megadott
   parancsokat hajtja vegre.

   Mi ku:lo:nbo:zteti meg ezt a makrot a to:bbi celtol? Ket lenyeges elteres:
   elo"szo:r is, a benne megadott utasitasok a ra fu:ggo"segkent hivatkozo
   celhoz tarsitott atalakitast vegzo" utasitasok utan fognak lefutni,
   masreszt nem befolyasolja a jelenleg feldolgozas alatt allo cel nevet
   tarolo .TARGET valtozo erteket.

 clean: _SUBDIRUSE
         rm -f ${CLEANFILES}

   Ebben a kodreszletben a tehat clean eseteben csak az rm -r ${CLEANFILES}
   parancs lefutasa utan fog vegrehajtodni a _SUBDIRUSE makro tartalma. Ennek
   hatasara a clean megy egyre lentebb es lentebb a ko:nyvtarszerkezetben,
   miko:zben to:rli a elo"zo"leg elo"allitott allomanyokat.

      7.3.2.2.1. Definialt celok

     * Az install es a package celok egyarant folyamatosan haladnak lefele a
       ko:nyvtarszerkezetben es az alko:nyvtarakban hivjak sajat maguk
       tenyleges valtozatat (ezek a realinstall es realpackage).

     * A clean eltavolitja a folyamat soran keletkezett allomanyokat (es az
       elo"bbiekhez hasonloan lefele halad a ko:nyvtarszerkezetben). A
       cleandir ugyanezt csinalja, de ha talal a targykodokhoz tartozo
       ko:nyvtarat, akkor azt is to:rli.

    7.3.2.3. Bo"vebben a felteteles kifejezesekro"l

     * Az exists egy masik logikai fu:ggveny, amellyel lekerdezhetju:k, hogy
       a parameterekent megadott allomany letezik-e.

     * Az empty logikai fu:ggveny igaz erteku", ha a parameterekent megadott
       valtozo erteke u:res.

     * A target logikai fu:ggveny igaz erteku", ha a parameterkent megadott
       cel meg nem letezik.

    7.3.2.4. Ciklusszerverzesi leheto"segek (.for)

   A .for utasitas segitsegevel adott utasitasokat tudunk elvegezni egy
   valtozo tartalmakent megadott, szoko:zo:kkel hatarolt elemekre. A ciklus
   belsejeben egy valtozobol erhetju:k el az aktualisan feldolgozott elemet.

 _SUBDIRUSE: .USE
 .for entry in ${SUBDIR}
         @${ECHO} "===> ${DIRPRFX}${entry}"
         @(cd ${.CURDIR}/${entry} && \
         ${MAKE} ${.TARGET:S/realpackage/package/:S/realinstall/install/} DIRPRFX=${DIRPRFX}${entry}/ )
 .endfor

   A fenti kodreszletben ha a SUBDIR u:res, akkor nem to:rtenik semmi. Ha
   viszont egy vagy to:bb elemet is tartalmaz, akkor a .for es az .endfor
   ko:zo:tt megadott utasitasok megismetlo"dnek minden egyes elem eseten.
   Ezek erteket a ciklus belsejeben rendre a entry valtozoban veszi fel.

                             8. fejezet - A honlap

   Tartalom

   8.1. Elo"keszu:letek

   8.2. A honlapok elo"allitasa

   8.3. A generalt honlapok telepitese a webszerverre

   8.4. Ko:rnyezeti valtozok

8.1. Elo"keszu:letek

   A honlap elo"allitasahoz elso"sorban elegendo" szabad teru:letet kell
   keresnu:nk valamelyik merevlemezu:nko:n. Ennek mennyisege a valasztott
   modszerto"l fu:ggo"en ugy nagyjabol 200 MB-tol 500 MB-ig terjedhet. Ez a
   becsles magaban foglalja az SGML eszko:zo:kho:z, a CVS repository
   megfelelo" reszeihez, valamint a honlap generalasahoz szu:kseges
   lemezteru:letet.

  Megjegyzes:

   Mindig elleno"rizzu:k, hogy a dokumentacio elo"allitasahoz hasznalt portok
   frissek legyenek. Ha nem vagyunk benne biztosak, akkor a portok telepitese
   elo"tt a pkg_delete(1) paranccsal to:ro:lju:k a korabbi valtozatukat.
   Peldaul ha a jade-1.2 csomagra van szu:ksegu:nk es a rendszeru:nko:n mar
   megtalalhato a jade-1.1, akkor a ko:vetkezo"t kell tennu:nk:

 # pkg_delete jade-1.1

   A honlap elo"allitasahoz ebben a fejezetben most ket modszert adunk meg:

     * A csup parancs hasznalataval hozzuk letre es tartsunk karban a
       gepu:nko:n a forrasok helyi masolatat valamelyik CVSup szerverro"l. Ez
       a legegyszeru"bb megoldas, mivel semmilyen tovabbi szoftver
       telepiteset nem igenyli. Ehhez a ko:vetkezo" szakaszban megadott
       supfile allomany mindig a szu:kseges allomanyok legfrissebb valtozatat
       keri le. Ez abban az esetben to:keletesen megfelelo", ha egyszeru"en
       csak le akarjuk generalni a honlapokat es nem kivanunk a forrasokkal
       dolgozni.

  Megjegyzes:

       A csup(1) a FreeBSD 6.2-RELEASE kiadastol az alaprendszer resze.
       Amennyiben meg a FreeBSD egy korabbi valtozatat hasznaljuk, akkor ezt
       a programot a Portgyu"jtemenybo"l a net/csup port telepitesevel
       erhetju:k el.

     * A cvsup parancs hasznalataval "CVS modban" hozzunk letre es tartsunk
       karban egy helyi CVS repositoryt a szu:kseges allomanyokkal. Ehhez
       peldaul a net/cvsup-without-gui port telepiteset kell elvegeznu:nk,
       ezaltal viszont egy sokkal rugalmasabb modszert nyeru:nk abban az
       esetben, ha gyorsan es ko:nnyeden hozza szeretnenk ferni a doc es www
       repositorykban tarolt allomanyok ku:lo:nbo:zo" revizioihoz,
       elo"zmenyeihez vagy eppen tarolni szeretnenk a FreeBSD ko:zponti CVS
       repositoryjaba.

  8.1.1. Az egyszeru" megoldas: a csup hasznalata

   A csup az alaprendszer resze lett, de egy ideje mar nagyon sokan
   hasznaljak, to:bbek ko:zt a sajat portgyu"jtemenyu:k frissitesere. A most
   ko:vetkezo" pelda supfile allomannyal a honlapok elo"allitasahoz
   szu:kseges allomanyokat tudjuk elerni:

 #
 # Ezzel a konfiguracios allomannyal a FreeBSD honlapjanak
 # legeneralasahoz szu:kseges gyu"jtemenyeket tudjuk elerni.
 #
 # A http://www.freebsd.org/doc/handbook/mirrors.html honlapon talalhato
 # felsorolasbol valasszuk ki a hozzank legko:zelebb elhelyezkedo" CVSup
 # tu:kro:zest.

 *default host=cvsup10.FreeBSD.org
 *default base=/var/db
 *default prefix=/usr/build
 *default release=cvs tag=.
 *default delete use-rel-suffix
 *default compress

 # A FreeBSD repository teljes doc agat lekerju:k.

 doc-all

 # Lekerju:k a honlap forrasait.

 www

 # A holnapok elo"allitasahoz szu:kseges nehany alapveto" port lekerese.

 ports-base

   A default host helyere termeszetesen ne felejtsu:k el megadni a hozzank
   legko:zelebb elhelyezkedo" CVSup tu:kro:zest (peldaul
   cvsup.hu.FreeBSD.org), illetve a default prefix bejegyzesnel azt a
   ko:nyvtarat, ahova a lekert allomanyokat szeretnenk elhelyezni. Ezutan az
   igy kito:lto:tt mintat mentsu:k el peldaul doc-www-supfile neven es adjuk
   ki a ko:vetkezo" parancsot:

 # csup -g -L2 doc-www-supfile

   A parancs lefutasanak eredmenyekeppen ekkor tehat a default prefix
   ertekekent megadott ko:nyvtaron belu:l letrejo:nnek a doc/, www/ es ports/
   alko:nyvtarak (amely a peldankban a /usr/build volt). Ebben a ko:nyvtarban
   fogjuk egyebkent letrehozni az allomanyokat, ezert ezt erdemes egy olyan
   allomanyrendszerre tenni, ahol tehat elegendo" szabad teru:let all
   rendelkezesre.

   Remek! Most lepju:nk tovabb a honlap elo"allitasarol szolo reszhez.

  8.1.2. A rugalmasabb megoldas: sajat doc es www repositoryk letrehozasa es
  karbantartasa

   Ez a modszer to:bb leheto"seget kinal, viszont cserebe telepitenu:nk kell
   hozza a net/cvsup-without-gui portot vagy csomagot.

  Megjegyzes:

   A net/cvsup-without-gui port forditasahoz szu:kseges a lang/ezm3 port,
   vagyis egy Modula 3 fordito. Ennek a forditasa viszonylag sok ido"t vesz
   igenybe es raadasul a legto:bben nem is hasznaljak masra, ezert a CVSup
   telepitesehez elso"sorban a csomagok hasznalatat javasoljuk.

   A CVSup program rendelkezik egy specialis, un. "CVS moddal", amelynek
   ko:szo:nheto"en leheto"ve teszi a CVS repositoryt alkoto ,v allomanyok
   elereset. Ez a funkcio jelenleg meg nem erheto" el a csup programban. A
   CVSup reszletes bemutatasat a FreeBSD keziko:nyv A forrasok
   szinkronizalasa cimu" reszeben olvashatjuk.

   A most ko:vetkezo" supfile allomany lekeri a holnapok elo"allitasahoz
   szu:kseges gyu"jtemenyeket es letrehozza a CVS repository helyi masolatat:

 #
 # Ezzel az allomannyal letre tudjuk hozni a CVS repository egy olyan
 # helyi masolatat, amelyben csak a FreeBSD holnapjanak elo"allitasahoz
 # szu:kseges gyu"jtemenyek talalhatoak meg.  Jelen pillanatban *kizarolag*
 # a cvsup paranccsal fog mu"ko:dni (a csup programmal tehat nem)

 *default host=cvsup10.FreeBSD.org
 *default base=/var/db
 *default prefix=/usr/dcvs
 *default release=cvs
 *default delete use-rel-suffix
 *default compress

 # A honlapok generalasahoz az alabbi gyu"jtemenyekre lesz szu:ksegu:nk:

 ports-base
 doc-all
 www

 # A CVS funkciokhoz meg ezek a gyu"jtemenyek is kelleni fognak:

 cvsroot-common
 cvsroot-ports
 cvsroot-doc

   A default host sorban ertelemszeru"en a hozzank legko:zelebb elhelyezkedo"
   CVSup tu:kro:zest adjuk meg (peldaul cvsup.hu.FreeBSD.org), illetve a
   default prefix bejegyzesnel pedig azt a ko:nyvtarat, ahol a repository
   allomanyait kivanjuk tarolni. Valamilyen, peldaul doc-ww-cvsfile neven
   mentsu:k el ezt a mintat es adjuk ki a ko:vetkezo" parancsot:

 # cvsup -g -L2 doc-www-cvsfile

   Tovabba erdemes meg a parancsertelmezo"nk inditoallomanyaiban beallitani a
   CVSROOT ko:rnyezeti valtozo erteket is. Peldaul vegyu:k fel az alabbi sort
   a .cshrc allomanyunkba:

 setenv CVSROOT /usr/dcvs

   Ennek megadasaval a repositoryval kapcsolatos mu"veletek elvegzesekor a
   (lentebb lathato) parancsbol elhagyhatjuk a -d parameter megadasat.

   Jelenleg a repositoryban tarolt allomanyok befogadasahoz legalabb 400 MB
   tarteru:letre lesz szu:ksegu:nk. A honlapok elo"allitasa soran ezen felu:l
   ideiglenesen meg nagyjabol tovabbi 200 MB hely kellhet. A cvsup parancs
   lefutasa utan mar ki is kerhetju:k a forrasokat a munkako:nyvtarunkba:

 # mkdir /usr/build
 # cd /usr/build
 # cvs -d /usr/dcvs -R co -AP doc www ports

   Ez a parancs lenyegeben ugyanannak felel meg, ahogy a csup keri le az
   allomanyokat a CVSup szerverto"l. A folyamat befejezo"dese utan a
   munkako:nyvtarban tehat tulajdonkeppen ugyanazokat fogjuk talalni, mint az
   egyszeru"bb, csup alapu modszer eseteben.

   Az iment bemutatott cvsup parancs folyamatos hasznalataval tudjuk
   rendszeresen karbantartani a CVS repository helyi masolatat. Az elso"
   esetben meg viszonylag sok allomany fog leto:lto"dni, azonban a
   keso"bbiekben mar viszont csak nehany percet vesz igenybe a frissites.

8.2. A honlapok elo"allitasa

   Miutan az elo"bb targyalt modszerek valamelyikevel elo"keszitettu:k
   rendszeru:nko:n a honlapok forrasainak egy naprakesz masolatat, keszen
   allunk a honlapok letrehozasara. A peldankban az ehhez hasznalt
   munkako:nyvtar a /usr/build volt, ahol mar minden szu:kseges allomany
   megtalalhato.

    1. Lepju:nk be a munkako:nyvtarba:

 # cd /usr/build

    2. A honlapok elo"allitasa a www/en ko:nyvtarbol indul, az all make(1)
       cel vegrehajtasaval megkezdo"dik a honlapok keszitese.

 # cd www/en
 # make all

8.3. A generalt honlapok telepitese a webszerverre

    1. Ha nem az en ko:nyvtarban allunk, akkor valtsunk vissza ra.

 # cd /usr/build/www/en

    2. A DESTDIR valtozoban allitsuk be a honlapok tenyleges helyet, es
       futtassuk le vele a install make(1) celt.

 # env DESTDIR=/usr/local/www make install

    3. Ha az elo"bb megadott ko:nyvtarba korabban mar masoltunk honlapokat,
       akkor az ujabb masolas soran nem to:rlo"dnek a regi vagy elavult
       lapok. Peldaul ha a honlapokat napi rendszereseggel frissitju:k, akkor
       a ko:vetkezo" paranccsal meg tudjuk keresni es to:ro:lhetju:k azokat a
       lapokat, amelyeket mar harom napja nem frissitettu:nk.

 # find /usr/local/www -ctime 3 -print0 | xargs -0 rm

8.4. Ko:rnyezeti valtozok

   CVSROOT

           A CVS allomanyait tarolo ko:nyvtar gyo:kere. Ha a CVSup alapu
           modszert alkalmazzuk, akkor erdemes a hozza tartozo valtozot
           beallitanunk:

 # CVSROOT=/usr/dcvs; export CVSROOT

           A CVSROOT egy ko:rnyezeti valtozo. Vagy a paranccsorban, vagy
           pedig a parancsertelmezo"nknek megfelelo" konfiguracios
           allomanyban (peldaul .profile) kell beallitanunk. Ennek pontos
           mikentjet maga a parancsertelmezo" hatarozza meg (a fenti
           parancsban peldaul a bash es a hozza hasonlo parancsertelmezo"k
           altal alkalmazott megadasi mod lathato).

   ENGLISH_ONLY

           Ha beallitjuk es nem u:res, akkor a folyamat soran csak az angol
           nyelvu" oldalak fognak elkeszu:lni, a forditasok figyelmen kivu:l
           maradnak. Peldaul:

 # make ENGLISH_ONLY=YES all install

           Ha le akarjuk tiltani az ENGLISH_ONLY hatasat es az o:sszes oldalt
           az o:sszes elerheto" forditassal letrehozni, akkor az ENGLISH_ONLY
           valtozonak adjunk u:res erteket:

 # make ENGLISH_ONLY="" all install clean

   WEB_ONLY

           Ha beallitottuk es az erteke nem u:res, akkor hatasara csak a www
           ko:nyvtarban talalhato HTML oldalak allitodnak elo" es
           telepito"dnek. Ilyenkor a doc ko:nyvtar teljes tartalma
           (keziko:nyv, GYIK es egyeb leirasok) figyelmen kivu:l marad.

 # make WEB_ONLY=YES all install

   WEB_LANG

           Ha beallitottuk, akkor a www ko:nyvtaron belu:l csak a benne
           megadott nyelvekhez tartozo ko:nyvtarak fognak elo"allitodni. Az
           angol kivetel tehat ilyenkor minden mas nyelv kimarad a
           feldolgozasbol. Peldaul:

 # make WEB_LANG="el es hu nl" all install

   NOPORTSCVS

           Ennek megadasakor a Makefile allomanyok nem kernek ki allomanyokat
           a portokhoz tartozo repositorybol. Ehelyett a szu:kseges
           allomanyokat ko:zvetlenu:l a /usr/ports ko:nyvtarbol (vagy ahova a
           PORTSBASE valtozo erteke mutat) fogjak atmasolni.

   A WEB_ONLY, WEB_LANG, ENGLISH_ONLY es NOPORTSCVS valtozok a make
   programhoz tartoznak. Ezek erteket az /etc/make.conf allomanyban, vagy
   ko:rnyezeti valtozokhoz hasonloan parancssorbol, illetve a
   parancsertelmezo" konfiguracios allomanyaiban allithatjuk be.

                            9. fejezet - Forditasok

   Ebben a fejezetben gyakran ismetelt kerdesek es valaszok formajaban
   probalunk segitseget nyujtani a FreeBSD dokumentaciojanak (a keziko:nyv, a
   GYIK, ku:lo:nbo:zo" leirasok, man oldalak es egyebek) ku:lo:nbo:zo"
   nyelvekre forditasaban.

   Az itt szereplo" bejegyzesek nagyreszt az eredetileg Frank Gru:nder
   (<elwood@mc5sys.in-berlin.de>) altal a Nemet FreeBSD Dokumentacios Projekt
   szamara o:sszeallitott GYIK tartalman alapszanak, amelyet Bernd Warken
   (<bwarken@mayn.de>) forditott keso"bb angolra.

   A bejegyzeseket jelenleg a Documentation Engineering Team
   <doceng@FreeBSD.org> tartja karban.

   9.1. Miert eppen GYIK?

   9.2. Mit az az i18n es l10n?

   9.3. Van ku:lo:n levelezesi lista a forditok szamara is?

   9.4. Szu:kseg van meg forditokra?

   9.5. Milyen nyelveket kell ismerni?

   9.6. Milyen szoftvereket kell ismerni?

   9.7. Honnan lehet kideriteni, hogy esetleg valaki mas mar dolgozik
   ugyanazon nyelv forditasan?

   9.8. Senki sem fordit a kivalasztott nyelvre. Mi a teendo"?

   9.9. Hova lehet ku:ldeni forditasokat?

   9.10. Hova lehet beku:ldeni a forditasokat, ha senki mas nem dolgozik meg
   forditason az adott nyelvhez?

   9.11. A forditas tartalmazhat a nyelvre vagy orszagra vonatkozo tovabbi
   informaciokat?

   9.12. Hogyan illesztheto"ek be a dokumentacioba nemzeti karakterek?

   9.13. Hogyan szolitsuk meg az Olvasot?

   9.14. Kell mas egyeb informaciot elhelyeznu:nk a forditasokban?

9.1.  Miert eppen GYIK?                                                                                                     
      A freebsd-doc levelezesi listan egyre to:bben es to:bben jelzik, hogy szeretnek leforditani a FreeBSD dokumentaciojat 
      ku:lo:nbo:zo" idegennyelvekre. Az itt o:sszegyu"jto:tt kerdesekben ezert most igyekszu:nk megvalaszolni az ilyenkor   
      altalaban elo"keru:lo" problemakat, hogy minel gyorsabban el tudjak kezdeni a munkat.                                 
9.2.  Mit az az i18n es l10n?                                                                                               
      Az i18n jelentese internationalization (idegennyelvu"seg), az l10n jelentese pedig localization (honositas). Ezeket   
      egyszeru"sitettek le es ro:viditettek.                                                                                
                                                                                                                            
      Az i18n ugy ertelmezheto", hogy elo"szo:r egy "i", majd 18 betu", aztan egy "n". Ehhez hasonloan, az l10n egy "l",    
      amelyet 10 betu" ko:vet es egy "n" zar.                                                                               
9.3.  Van ku:lo:n levelezesi lista a forditok szamara is?                                                                   
      Igen. Az egyes forditoi csapatoknak to:bbnyire van sajat o:nallo levelezesi listajuk. Ezzel, illetve a csapatok altal 
      mu"ko:dtetett webhelyekkel kapcsolatban a forditoi projektekkel foglalkozo oldalon talalhatunk bo"vebb informaciokat. 
9.4.  Szu:kseg van meg forditokra?                                                                                          
      Igen. Minel to:bben dolgoznak egy forditason, annal gyorsabban keszu:l el, illetve annal gyorsabban frissu:l az       
      eredeti angol dokumentacio valtozasai szerint.                                                                        
                                                                                                                            
      Nem kell kepzett szakforditonak lenni ahhoz, hogy segiteni tudjunk.                                                   
9.5.  Milyen nyelveket kell ismerni?                                                                                        
      Nem art jol ismernu:nk az irott angolt es ertelemszeru"en folyekonyan beszelni a forditas celnyelvet.                 
                                                                                                                            
      Az angol nyelv ismerete egyebkent nem ko:telezo". Peldaul a GYIK spanyol forditasat elkeszithetju:k a magyar valtozat 
      alapjan is.                                                                                                           
9.6.  Milyen szoftvereket kell ismerni?                                                                                     
      Mindenkeppen javasoljuk, hogy hozzunk letre magunknak egy helyi masolatot a FreeBSD repositoryjarol (legalabb a       
      dokumentaciorol) a CTM vagy a CVSup segitsegevel. Az emlitett alkalmazasok hasznalatarol a FreeBSD keziko:nyv A       
      forras szinkronizalasa cimu" szakaszaban olvashatunk reszletesebben.                                                  
                                                                                                                            
      Hasznos, ha jaratosak vagyunk a CVS hasznalataban. Segitsegevel meg tudjuk nezni, hogy mi valtozott a ku:lo:nbo:zo"   
      reviziokban, igy mindig csak a valtozasok leforditasaval karban tudjuk tartani a leforditott dokumentaciokat.         
9.7.  Honnan lehet kideriteni, hogy esetleg valaki mas mar dolgozik ugyanazon nyelv forditasan?                             
      A Dokumentacios Projekt forditasokkal foglalkozo oldalan megtalalhatjuk a jelenleg ismert o:sszes forditast. Ha       
      valaki vagy valakik mar dolgoznak forditason a kivalasztott nyelvhez, akkor inkabb vegyu:k fel velu:k a kapcsolatot,  
      hogy ne dolgozzon senki sem feleslegesen.                                                                             
                                                                                                                            
      Attol fu:ggetlenu:l, hogy az emlitett oldal szerint senki sem foglalkozik az adott nyelvre forditassal, a biztonsag   
      kedveert ku:ldju:nk meg egy levelet a FreeBSD Dokumentacios Projekt levelezesi lista cimere. Elo"fordulhat ugyanis,   
      hogy hozzank hasonloan valaki szinten szeretne forditani, de hivatalosan meg nem jelentette be.                       
9.8.  Senki sem fordit a kivalasztott nyelvre. Mi a teendo"?                                                                
      Nos, ebben az esetben gratulalunk, mienk a "Nyelv FreeBSD Dokumentacios Projekt"! Isten hozott a fedelzeten!          
                                                                                                                            
      Elso"kent alaposan fontoljuk meg, hogy valoban hajlandoak vagyunk kello" ido"t szentelni ra. Mivel jelen pillanatban  
      egyedu:l csak mi foglalkozunk az adott nyelvi forditassal, neku:nk magunknak kell kepviselnu:nk es nepszeru"sitenu:nk 
      a munkankat, illetve iranyitani a keso"bb csatlakozni kivano o:nkentesek munkajat.                                    
                                                                                                                            
      Irjunk egy levelet a FreeBSD Dokumentacios Projekt levelezesi listajara, amelyben bejelentju:k, hogy nekikezdu:nk     
      forditani az adott nyelvre, ezaltal felkeru:l az elo"bb emlitett honlapra.                                            
                                                                                                                            
      Ha az adott nyelvhez tartozo orszagban van a FreeBSD Projektnek valamilyen tu:kro:zese, akkor erdemes kapcsolatba     
      lepnu:nk az u:zemelteto"ito"l es kerni a munkankhoz nemi tarhelyet, esetleg a levelezes tamogatasat vagy sajat egy    
      levelezesi listat.                                                                                                    
                                                                                                                            
      Valasszunk egy dokumentumot es kezdju:k el forditani. Erdemes valamelyik ro:videbb resszel kezdeni, peldaul a         
      GYIK-kal vagy valamelyik leirassal.                                                                                   
9.9.  Hova lehet ku:ldeni forditasokat?                                                                                     
      Ez valtozo. Ha mar az adott nyelven dolgozik egy forditocsapat (peldaul a magyar vagy a nemet), akkor a sajat         
      honlapjukon valoszinu"leg megadjak hogyan kezelik es hogy lehet hozzajuk eljuttatni a forditasokat.                   
                                                                                                                            
      Amennyiben viszont meg csak egyedu:l dolgozunk az erintett nyelven (vagy a forditocsapatunk kepviseleteben szeretnenk 
      eljuttatni a munkankat a FreeBSD Projektnek), akkor erdemes ko:zvetlenu:l a FreeBSD Projektnek ku:ldeni a             
      forditasainkat (lasd a ko:vetkezo" kerdest).                                                                          
9.10. Hova lehet beku:ldeni a forditasokat, ha senki mas nem dolgozik meg forditason az adott nyelvhez?                     
                                                                                                                            
      avagy:                                                                                                                
                                                                                                                            
      A forditocsapatok hova tudjak ku:ldeni a tagjaik altal keszitett forditasokat?                                        
      Elo"szo:r is az elkeszu:lt forditasokat a megfelelo" formara kell hoznunk. Ez nagyjabol azt jelenti, hogy tegyu:k a   
      mar meglevo" dokumentaciok ko:ze es probaljuk meg elo"allitani belo"le a ku:lo:nbo:zo" formatumokat.                  
                                                                                                                            
      A FreeBSD dokumentacioja jelenleg a legfelso" szinten egy doc/ ko:nyvtarba szervezo"dik. A benne talalhato            
      ko:nyvtarakat az adott nyelvek ISO639 szabvanyu (a FreeBSD 1999. januar 20. utani valtozataiban a                     
      /usr/share/misc/iso639 allomanyban definialt) kodja szerint nevezik el.                                               
                                                                                                                            
      Ha az adott nyelv to:bbfele kodolassal is rendelkezik (mint peldaul a kinai), akkor ezen a szinten az egyes           
      kodolasokhoz ku:lo:n ko:nyvtarak fognak tartozni.                                                                     
                                                                                                                            
      Vegezetu:l az egyes dokumentumokat tegyu:nk ku:lo:n ko:nyvtarakba.                                                    
                                                                                                                            
      Peldaul egy kepzeletbeli sved forditas ko:ru:lbelu:l igy nezne ki:                                                    
                                                                                                                            
      doc/                                                                                                                  
          sv_SE.ISO8859-1/                                                                                                  
                           Makefile                                                                                         
                           books/                                                                                           
                                 faq/                                                                                       
                                     Makefile                                                                               
                                     book.xml                                                                               
                                                                                                                            
      Az sv_SE.ISO8859-1 a forditas neve, amely tehat a korabban targyalt nyelv.kodolas alakban szerepel. A dokumentacio    
      elo"allitasahoz elhelyeztu:nk meg benne ket Makefile allomanyt is.                                                    
                                                                                                                            
      A tar(1) es gzip(1) programok segitsegevel to:mo:ritsu:k o:ssze az igy o:sszekeszitett dokumentaciot es juttassuk el  
      a Projekthez.                                                                                                         
                                                                                                                            
      % cd doc                                                                                                              
      % tar cf swedish-docs.tar sv_SE.ISO8859-1                                                                             
      % gzip -9 swedish-docs.tar                                                                                            
                                                                                                                            
      Az igy keletkezo" swedish-docs.tar.gz allomanyt to:ltsu:k fel valahova. Ha nincs sajat tarhelyu:nk az interneten      
      (mert peldaul a szolgaltatonk nem bocsatott a rendelkezesu:nkre), akkor ku:ldju:nk egy levelet a Documentation        
      Engineering Team <doceng@FreeBSD.org> cimere es segitenek megszervezni az allomany atvetelet.                         
                                                                                                                            
      Akarmelyik megoldast is valasztjuk, a send-pr(1) hasznalataval ne felejtsu:k el jelezni, hogy beku:ldtu:k a           
      forditast. Mivel nem nagyon valoszinu", hogy a forditast tenylegesen tarolo szemely folyekonyan beszelne az adott     
      nyelvet, ezert mielo"tt elku:ldju:k, erdemes rendesen atnezetni a forditasunkat.                                      
                                                                                                                            
      Valaki (valoszinu"leg a Dokumentacios Projekt valamelyik vezeto"je, a Documentation Engineering Team                  
      <doceng@FreeBSD.org> tagja) ezutan elleno"rzi, hogy beku:ldo:tt forditas nem tartalmaz semmilyen technikai hibat.     
      Ku:lo:no:sen a ko:vetkezo"kre figyelnek ilyenkor:                                                                     
                                                                                                                            
       1. Minden allomanyban megvan a verziokezeleshez szu:kseges azonosito (mint peldaul a Projekt eseteben a "FreeBSD")?  
                                                                                                                            
       2. Az sv_SE.ISO8859-1 ko:nyvtarban hibamentesen lefut a make all parancs?                                            
                                                                                                                            
       3. A forditassal kiegeszitve a teljesen FreeBSD dokumentaciora hibamentesen lefut a make install parancs?            
                                                                                                                            
      Akarki is nezi majd at a beku:ldo:tt forditast, ha az elo"bb felsoroltak barmelyikevel problema akad, vissza fogjak   
      ku:ldeni, hogy javitsuk ki.                                                                                           
                                                                                                                            
      Ha viszont mindent rendben talalnak, akkor a forditasunk hamarosan bekeru:l a FreeBSD repositoryjaba.                 
9.11. A forditas tartalmazhat a nyelvre vagy orszagra vonatkozo tovabbi informaciokat?                                      
      Alapveto"en ezt nem javasoljuk.                                                                                       
                                                                                                                            
      Peldaul a keziko:nyv koreai forditasaban szeretnenk hozzaadni egy szakaszt a Koreaban talalhato boltokrol.            
                                                                                                                            
      Igazabol nem latjuk indokoltnak, hogy ez az informacio miert ne lehetne resze az angol (vagy nemet, spanyol, magyar   
      stb.) valtozatoknak. Ko:nnyen elo"fordulhat ugyanis, hogy egy Koreaban elo", angol nyelvi beszelo" szeretne a         
      ko:rnyeken keresni egy ilyen u:zletet. Mellesleg ezzel inkabb jobban lathatova valik mindenki szamara, hogy a FreeBSD 
      a vilag mennyi orszagaban elerheto". Ez azert nem is olyan rossz.                                                     
                                                                                                                            
      Ha tehat valamilyen orszagfu:ggo" informaciot szeretnenk betenni a dokumentacioba, akkor elo"szo:r ku:ldju:nk rola    
      egy hibajelentest (a send-pr(1) segitsegevel) a keziko:nyv szamara, es csak ezutan forditsuk vissza az adott nyelvre. 
                                                                                                                            
      Ko:szo:nju:k az egyu:ttmu"ko:dest!                                                                                    
9.12. Hogyan illesztheto"ek be a dokumentacioba nemzeti karakterek?                                                         
      Az alap ASCII keszletben meg nem jeleno" karaktereket hivatalosan SGML egyedek formajaban kell hasznalnunk.           
                                                                                                                            
      Ro:viden: egy "es jellel" (&) kezdo"dnek, majd az azonositojukat ko:veto"en egy pontosvesszo"vel (;) zarulnak.        
                                                                                                                            
      A nemzeti karakterek abrazolasara hasznalhato egyedeket az ISO8879 szabvanyban definialtak, amely a                   
      Portgyu"jtemenybo"l a textproc/iso8879 porton keresztu:l erheto" el.                                                  
                                                                                                                            
      Nehany peldakeppen ezek ko:zu:l:                                                                                      
                                                                                                                            
      Egyed: &eacute;                                                                                                       
      Megjelenes: e                                                                                                         
      Leiras: Ekezetes "e".                                                                                                 
      Egyed: &Eacute;                                                                                                       
      Megjelenes: E                                                                                                         
      Leiras: Ekezetes "E".                                                                                                 
      Egyed: &uuml;                                                                                                         
      Megjelenes: u:                                                                                                        
      Leiras: Tremas (umlautos, ketpontos) "u".                                                                             
                                                                                                                            
      Miutan telepitettu:k az emlitett portot, a /usr/local/share/xml/iso8879 ko:nyvtarban talalhato allomanyokban lesz a   
      szabvany szerint elfogadott o:sszes egyed.                                                                            
9.13. Hogyan szolitsuk meg az Olvasot?                                                                                      
      Az angol nyelvu" dokumentacioban az Olvasot altalaban a "you" szoval szoktak megszolitani, azonban ezzel sok mas      
      nyelvto"l eltero"en nem valasztjak ku:lo:n az informalis es formalis stilust.                                         
                                                                                                                            
      Ha olyan nyelvre forditunk, amelyben letezik ez a megku:lo:nbo:ztetes, probaljunk az adott nyelven irott              
      szakszo:vegek stilusahoz illeszkedni. Ha nincs semmilyen o:tletu:nk, akkor irjunk visszafogott, illedelmes            
      megfogalmazasban.                                                                                                     
9.14. Kell mas egyeb informaciot elhelyeznu:nk a forditasokban?                                                             
      Igen!                                                                                                                 
                                                                                                                            
      Az angol nyelvu" dokumentumok fejlece altalaban valahogy igy szokott kinezni:                                         
                                                                                                                            
      <!--                                                                                                                  
           The FreeBSD Documentation Project                                                                                
                                                                                                                            
           $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/translations/chapter.xml,v 1.5 2000/07/07 18:38:38 dannyboy Exp $ 
      -->                                                                                                                   
                                                                                                                            
      A pontos felepites etto"l nemileg elterhet, de szinte biztos, hogy mindig talalunk benne egy $FreeBSD$ kezdetu" sort, 
      illetve egy The FreeBSD Documentation Project szo:veget. A $FreeBSD$ reszt a verziokezelo" rendszer fogja magatol     
      behelyettesiteni, ezert az uj allomanyok eseteben ennek u:resnek kell lennie (egyszeru"en csak $FreeBSD$).            
                                                                                                                            
      A forditasoknak tartalmazniuk kell egy sajat $FreeBSD$ sort, illetve a FreeBSD Documentation Project nevet cserelju:k 
      ki az adott nyelvhez tartozo The FreeBSD nyelv-angolul Documentation Project nevre.                                   
                                                                                                                            
      Mindezek mellett erdemes meg egy harmadik sort is felvenni a dokumentumba, amellyel jelezzu:k a forraskodban, hogy a  
      forditas melyik angol nyelvu" szo:veg alapjan keszu:lt.                                                               
                                                                                                                            
      Ennek megfelelo"en tehat a magyar forditasokban altalaban a ko:vetkezo" szo:veg szerepel:                             
                                                                                                                            
      <!--                                                                                                                  
           The FreeBSD Hungarian Documentation Project                                                                      
                                                                                                                            
           $FreeBSD: head/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml 43126 2013-11-07 16:37:11Z gabor $      
           Original revision: 1.31                                                                                          
      -->                                                                                                                   

                       10. fejezet - A fogalmazas stilusa

   Tartalom

   10.1. A forraskod stilusa

   10.2. Szolista

   A FreeBSD dokumentaciojat keszito" rengeteg iro munkajanak
   o:sszehangolasara ebben a fejezetben megadunk nehany ko:vetendo"
   alapelvet.

   Az angol nyelvu" dokumentacio irasakor az amerikai angol szerinti
   helyesirast hasznaljuk!

           A szavak helyesirasat tekintve az angolnak to:bb ku:lo:nbo:zo"
           valtozata letezik. Vitas helyzetekben az egysegesseg kedveert
           ezert mindig az amerikai helyesirast tekintsu:k iranyadonak. Ennek
           megfelelo"en tehat "color" es nem "colour", "rationalize" es nem
           "rationalise", stb.

  Megjegyzes:

           A brit angol hasznalata elfogadott lehet beku:ldo:tt cikkek
           eseteben, viszont ilyenkor a helyesirasnak egysegesnek kell lennie
           a teljes dokumentumon belu:l. Az o:sszes to:bbi dokumentum, tehat
           ko:nyvek, honlapok, man oldalak stb. eseten azonban mindig
           amerikai angolt kell alkalmazni.

   Ne ro:viditsu:nk!

           Ne alkalmazzunk ro:viditeseket a szo:vegben. Mindig minden
           kifejezest, szot irjunk ki teljes alakjaban. "Pl. ez a pelda"
           tehat nem helyes. Angol nyelven mindez az o:sszevonasok
           elkeru:lesere vonatkozik, tehat a formalis fogalmazasi stilusra.

           A ro:viditesek elhagyasaval ko:nnyebb a szo:vegnek formalis
           jelleget adni, igy sokkal precizebben megfogalmazott, a forditok
           szamara is ertheto"bb mondatokat nyeru:nk.

   A felsorolasoknal tegyu:nk ki vesszo"ket!

           Angol nyelven, ha to:bb elemet sorolunk fel egyetlen bekezdesben,
           akkor ezeket mindig vesszo"kkel kell tagolnunk. Az utolso elemnel
           mindezt egeszitsu:k ki meg egy "and" ("es") szoval. A magyarban
           figyelju:nk arra, hogy ez ele mar nem kell vesszo".

           Peldaul tekintsu:k a ko:vetkezo" mondatot:

             This is a list of one, two and three items.

           Magyarul:

             Ez a lista egy, ket es harom elembo"l all.

           Az angol valtozat eseten felveto"dhet a kerdes, hogy ez a lista
           most "egy", "ket" es "harom" elembo"l all, vagy "egy", "ket es
           harom" elembo"l.

           Ezert itt az utolso tag elo"tt is ki kell tenni a vesszo"t:

             This is a list of one, two, and three items.

   Keru:lju:k a szoismetlest!

           Leheto"seg szerint to:rekedju:nk a szoismetlesek elkeru:lesere. Ez
           konkretan a "a parancs", "az allomany" es "man parancs" jellegu"
           kifejezesek mello"zeset jelenti, mert ezek sokszor feleslegesen
           szerepelnek a szo:vegben. A magyar forditasban azonban neha
           hasznosnak bizonyulnak, ku:lo:no:sen a ragozasban.

           Most mutatunk ket peldat a parancsokra. Ezek ko:zu:l a masodikban
           bemutatott stilust javasoljuk az angol szo:vegek eseten.

           Use the command cvsup to update your sources.

           Use cvsup to update your sources.

           A magyar szo:vegben viszont ennek to:keletesen elfogadott a
           ko:vetkezo" tipusu forditasa, mivel igy ko:nnyebb ragozni a
           parancsot:

           A forrasainkat a cvsup paranccsal frissitsu:k.

           Ha a magyarban is el akarjuk keru:lni minden aron az ilyen
           jellegu" ismetleseket, akkor probalkozhatunk ugy irni a mondatot,
           hogy ne kelljen az idegen szot ragoznunk:

           A cvsup segitsegevel frissitsu:k a forrasainkat.

           Az alabbi peldakban az allomanyok neveire lathatunk peldakat,
           amelyek ko:zu:l ismet a masodikat javasoljuk az angol nyelv
           eseten:

           ... in the filename /etc/rc.local...

           ... in /etc/rc.local...

           A magyarban szinten a korabbiak ervenyesek.

           A most ko:vetkezo" peldakban man hivatkozasokat lathatunk.
           Ko:zu:lu:k ismet a masodik lesz a javasolt:

           See man csh for more information.

           See csh(1).

           A magyar forditasban:

           Lasd csh(1).

           Vagy:

           Lasd a csh(1) man oldalt.

   Mindig hagyjunk ket szoko:zt a mondatok ko:zo:tt!

           A mondatok vegen mindig hagyjunk ket szoko:znyi helyet. Ezaltal
           javul a szo:veg olvashatosaga, valamint megko:nnyiti az Emacs es a
           hozza hasonlo eszko:zo:k hasznalatat.

           Habar vitathato, hogy ez a megku:lo:nbo:ztetes egyaltalan
           szu:kseges-e, bizonyos esetekben valoban hasznos lehet,
           ku:lo:no:sen neveknel. Erre remek pelda "Jordan K. Hubbard". Ebben
           a nevben ko:zepen talalhato egy H, amelyet a mondat vegehez
           hasonloan egy pont es egy szoko:z ko:vet, viszont jol lathato,
           hogy itt nem er veget a mondat.

   Az angol nyelvu" fogalmazasi stilus szabalyairol reszletesebb bemutatast
   William Strunk Elements of Style cimu" ko:nyvebo"l kaphatunk.

10.1. A forraskod stilusa

   Mivel a dokumentacio forrasat egyszerre to:bben szerkesztik, valamilyen
   modon egyseges formaban kell tartani. Ennek erdekeben legyu:nk szivesek az
   alabbiakban megadott iranymutatasok szerint dolgozni.

  10.1.1. Kis- es nagybetu"k

   A cimkeket soha ne nagybetu"kkel, hanem mindig kisbetu"kkel irjuk, peldaul
   para es nem PARA.

   Az SGML ko:rnyezetekben megjeleno" szo:vegeket viszont altalaban
   nagybetu"vel kell irni, peldaul <!ENTITY...>, <!DOCTYPE...>, es nem
   <!entity...> vagy <!doctype...>.

  10.1.2. Mozaikszavak

   A mozaikszavakat elso" alkalommal altalaban illik rendesen kiirni,
   peldaul: "Network Time Protocol (NTP)". Miutan definialtuk a mozaikszo
   mo:go:tt allo jelentest, elegendo" csak a ro:viditett alakot hasznalni
   (nem kell tehat a teljes kifejezest, kiveve, ha az adott
   szo:vegko:rnyezetben annak to:bb ertelme van). A mozaikszavakat
   dokumentumonkent egyszer definialjuk. Ha viszont neku:nk jobban megfelel,
   akkor akar fejezetenkent is kifejthetju:k az egyes mozaikszavakat.

   A mozaikszavak elso" harom megjeleneset az acronym elemmel kell jelo:lni,
   ahol egy role tulajdonsagban megadjuk a mo:go:tt allo teljes kifejezest.
   Ennek ko:szo:nheto"en a dokumentumok feldolgozasa soran letre lehet hozni
   szoszedetet az alkalmazott ro:viditesekhez, illetve a honlapokon meg lehet
   oldani, hogy ha az egerrel fele visszu:k a kurzort, megjelenjen a teljes
   megnevezes.

  10.1.3. To:rdeles

   Mindegyik forras to:rdelese a nulladik oszloptol indul, fu:ggetlenu:l
   attol, hogy az adott allomanyt milyen mas allomany fogja keso"bb
   tartalmazni.

   A nyitocimkek utan ket szoko:zzel kell bentebb huzni a szo:veget. Ennek
   megfelelo"en a zarocimkek pedig ket szoko:zzel cso:kkentik az aktualis
   behuzas merteket. A sorok elejen szereplo" szoko:zo:ket nyolcas csoportban
   cserelju:nk tabulatorokra. Ne hasznaljunk szoko:zo:ket a tabulatorok
   elo"tt, es ne tegyu:nk tovabbi szoko:zo:ket a sorok vegere. Ha az elemek
   tartalma egy sornal hosszabb, akkor a ko:vetkezo" sort az elem
   nyitocimkejehez kepest mindig ket szoko:zzel bentebb kell kezdeni.

   Peldaul ennek a szakasznak igy nez ki a szabalyos to:rdelese:

 +--- Ez a nulladik oszlop
 V
 <chapter>
   <title>...</title>

   <sect1>
     <title>...</title>

     <sect2>
       <title>To:rdeles</title>

       <para>Mindegyik forras to:rdelese a nulladik oszloptol indul,
         <emphasis>fu:ggetlenu:l</emphasis> attol, hogy az adott allomany
         milyen mas allomany fogja keso"bb tartalmazni.</para>

       ...
     </sect2>
   </sect1>
 </chapter>

   Ha az Emacs vagy XEmacs szerkeszto"kkel dolgozunk, akkor az allomanyok
   megnyitasakor automatikusan be kellene to:lto"dnie az sgml-mode
   kiegeszitesnek, illetve az egyes forrasok vegen talalhato valtozok
   pontosan a fenti szabalyok betartatasarol gondoskodnak.

   A Vim szerkeszto"vel dolgozoknak pedig a ko:vetkezo" beallitasokat
   javasoljuk:

 augroup sgmledit
   autocmd FileType sgml set formatoptions=cq2l " Specialis formazasi beallitasok
   autocmd FileType sgml set textwidth=70       " Legfeljebb 70 oszlop szeles sorok
   autocmd FileType sgml set shiftwidth=2       " Az automatikus behuzas merteke
   autocmd FileType sgml set softtabstop=2      " A tabulator 2 szoko:zzel visz bentebb
   autocmd FileType sgml set tabstop=8          " 8 szoko:z csereje egy tabulatorra
   autocmd FileType sgml set autoindent         " Automatikus behuzas
 augroup END

  10.1.4. A cimkek stilusa

    10.1.4.1. A cimkek elrendezese

   Az egy behuzasi szinten talalhato cimkeket mindig valasszuk el egy u:res
   sorral, a to:bbi esetben viszont ne:

 <article>
   <articleinfo>
     <title>NIS</title>

     <pubdate>1999 oktober</pubdate>

     <abstract>
       <para>...
         ...
         ...</para>
     </abstract>
   </articleinfo>

   <sect1>
     <title>...</title>

     <para>...</para>
   </sect1>

   <sect1>
     <title>...</title>

     <para>...</para>
   </sect1>
 </article>

    10.1.4.2. A cimkek tagolasa

   Bizonyos cimkek, mint peldaul az itemizedlist, amelyekben tovabbi cimkek
   szerepelnek es nem karakteres adat, mindig egyedu:l allnak egy sorban.

   A para es term cimkek eseten viszont szu:kseg van tovabbi cimkekre a
   karakteres adatok befoglalasahoz, ezert ilyenkor a tartalom ko:zvetlenu:l
   a cimke utan ko:vetkezik, ugyanabban a sorban.

   Ugyanez ervenyes az emlitett cimketipusok zarasakor.

   A cimketipusok keveredese egy nyilvanvalo problemat eredmenyez.

   Amikor egy karakteres adatot tarolni nem kepes elemet nyito cimke
   ko:zvetlenu:l ko:vet egy karakteres adatokat bevezeto" cimket, ku:lo:n
   sorba kell keru:lniu:k. A masodik cimket a szabalyok szerint kell behuzni.

   Amikor egy karakteres adatokat befoglalo cimke zarodik ko:zvetlenu:l a
   karakteres adatokat tartalmazni nem kepes cimke utan, szerepelhetnek
   ugyanabban a sorban.

  10.1.5. Valtoztatasok a forras to:rdelesen

   A forrasok valtoztatasa soran u:gyelju:nk arra, hogy sose taroljunk
   egyszerre a repositoryba tartalmat es to:rdelest erinto" modositasokat.

   Ennek ko:szo:nheto"en a dokumentaciot fordito csapatok ko:nnyebben
   eszreveszik, hogy mi valtozott a modositasunk nyoman. Igy nem kell azon
   gondolkozniuk, hogy vajon most tenyleg valtozott a tartalom, vagy csak
   ujrato:rdeltu:k a sorokat.

   Peldaul ha felvettu:nk ket mondatot meg egy bekezdeshez, es ezzel az adott
   bekezdes sorainak hossza tulsagosan megno"tt, akkor elo"szo:r taroljuk a
   hosszu sorokat tartalmazo valtozatot. Ezutan vegezzu:k el a szu:kseges
   to:rdelest es taroljuk azt a valtozatot is. Ez utobbi esetben azonban ne
   felejtsu:k egyertelmu"en jelezni a tarolashoz tartozo u:zenetben, hogy
   csak a to:rdelesen valtoztattunk ("whitespace-only change"). Igy a
   forditok tudni fogjak, hogy ezt figyelmen kivu:l kell hagyniuk.

  10.1.6. Nem to:rheto" szoko:zo:k

   Leheto"leg keru:lju:k a sorto:reseket olyan helyeken, ahol csunyan
   neznenek ki, vagy rontananak a szo:veg olvashatosagan. A sorto:resek
   mindig a kimeneti formatum altal alkalmazott sorszelessegto"l fu:ggenek.
   Ku:lo:no:sen a HTML oldalakon talalhato formazott bekezdesek jelennek meg
   izlestelenu:l egy szo:veges bo:ngeszo"ben, mint peldaul ez is:

 Az adattarolo kapacitasa altalaban 40 MB es 15
 GB ko:zo:tt valtozik.  Hardveres to:mo:ritessel ...

   Az &nbsp; altalanos egyed viszont megtiltja az egymashoz szorosan
   ko:to"do" elemek ko:zti sorto:rest. Az ilyen "nem to:rheto"" szoko:zo:k
   hasznalatat elso"sorban a ko:vetkezo" helyeken javasoljuk:

     * mennyisegek es egysegek ko:zo:tt:

 57600&nbsp;bps

     * program neve es verzioszama ko:zo:tt:

 FreeBSD&nbsp;7.1

     * to:bb szobol allo nevek eseten (ovatosan banjunk ezzel viszont olyan
       hosszabb neveknel, mint peldaul a "The FreeBSD Brazilian Portugese
       Documentation Project"):

 Sun&nbsp;Microsystems

10.2. Szolista

   Ebben a ro:vid szolistaban o:sszefoglalunk nehany angol szot a FreeBSD
   Dokumentacios Projektben alkalmazando irasmodjuk szerint. Ha a keresendo"
   szo nem szerepel ebben a felsorolasban, nezzu:k meg az O'Reilly-fele
   gyu"jtemenyt.

     * 2.2.X

     * 4.X-STABLE

     * CD-ROM

     * DoS (Denial of Service)

     * Ports Collection

     * IPsec

     * Internet

     * MHz

     * Soft Updates

     * Unix

     * disk label

     * email

     * file system

     * manual page

     * mail server

     * name server

     * null-modem

     * web server

      11. fejezet - Az sgml-mode hasznalata az Emacs szo:vegszerkeszto"ben

   Az Emacs es XEmacs ujabb valtozataihoz tartozik egy psgml nevu", nagyon
   hasznos csomag (a Portgyu"jtemenybo"l a editors/psgml portbol
   telepithetju:k fel). Ez a kiegeszites vagy az .xml allomanyok
   megnyitasakor to:lto"dik be automatikusan, vagy pedig az M-x sgml-mode
   parancs begepelesevel. Altalanossagban veve ez az SGML allomanyok es a
   bennu:k talalhato elemek es tulajdonsagok szerkesztesere alkalmas mod.

   Az alabbiakban bemutatunk nehany olyan alapveto" parancsot ebben a modban,
   amelyekkel ko:nnyebbe valik a ku:lo:nbo:zo" SGML dokumentumok, to:bbek
   ko:zt a keziko:nyv szerkesztese.

   C-c C-e

           Meghivja az sgml-insert-element fu:ggvenyt. Ekkor meg kell adnunk
           az adott pontra beillesztendo" elem nevet. Itt a Tab lenyomasaval
           kerhetju:k a nev kiegesziteset, az adott ponton ervenytelen elemek
           neveit ilyenkor nem erhetju:k el.

           A szo:vegbe ekkor bekeru:lnek az elemhez tartozo kezdo"- es
           zarocimkek. Amennyiben az elemhez meg tartoznak mas egyeb
           ko:telezo" elemek is, akkor egyuttal ezek is beszurodnak.

   C-c =

           Meghivja az sgml-change-element-name fu:ggvenyt. A parancs
           hasznalatahoz alljunk a modositando elembe. A vegrehajtashoz meg
           kell meg adnunk azt is, hogy mire akarjuk atirni az elem nevet.
           Ezutan az erintett elem kezdo"- es zarocimkei lecserelo"dnek.

   C-c C-r

           Meghivja az sgml-tag-region fu:ggvenyt. A hasznalatahoz elo"szo:r
           jelo:lju:k ki a szo:veg egy reszet (vigyu:k a kurzort a kijelo:les
           kezdetehez, adjuk ki a C-space billentyu"parancsot, vigyu:k a
           kurzort a kijelo:les vegehez es ismet adjuk ki a C-space
           parancsot). Ezutan meg kell adnunk meg a bejelo:lt resz
           jelo:lesehez hasznalni kivant elemet. Ennek eredmenyekeppen vegu:l
           a kijelo:lt szakasz elejere es vegere bekeru:l az adott elem
           kezdo"- es zarocimkeje.

   C-c -

           Meghivja az sgml-untag-element fu:ggvenyt. Alljunk a kurzorral az
           eltavolitani kivant elem kezdo"- vagy zarocimkejere es adjuk ki a
           parancsot. Ekkor az elem kezdo"- es zarocimkei to:rlesre
           keru:lnek.

   C-c C-q

           Meghivja az sgml-fill-element fu:ggvenyt. Ennek hatasara az elem,
           amelyben allunk a kurzorral rekurzivan feldolgozasra keru:l
           (peldaul ujraformazodik). Ez a valtoztatas a to:rdelest is
           erinteni fogja, tehat peldaul meg programlisting elemek eseteben
           is. Ezert mindig csak ko:ru:ltekintessel alkalmazzuk!

   C-c C-a

           Meghivja az sgml-edit-attributes fu:ggvenyt. Ekkor a legko:zelebbi
           befoglalo elemhez megnyilik egy masik szerkesztesi pufferben az
           o:sszes hozza tartozo tulajdonsag, ertekekkel egyu:tt. Itt a Tab
           lenyomasaval tudunk lepkedni az egyes elemek ko:zo:tt, a C-k
           paranccsal lecserelni egy meglevo" erteket egy ujra, illetve a C-c
           C-c paranccsal bezarni a puffert es visszaterni az eredeti
           dokumentum szerkesztesehez.

   C-c C-v

           Meghivja az sgml-validate fu:ggvenyt. Felajanlja a jelenleg
           megnyitott dokumentum menteset (amennyiben szu:kseges) es
           elleno"rzi az SGML szabvany szerinti ervenyesseget. A vizsgalat
           eredmenye egy uj pufferbe keru:l, ahol szepen sorban vegig tudjuk
           nezni az o:sszes hibat es javitani ezeket menet ko:zben.

   C-c /

           Meghivja az sgml-insert-end-tag fu:ggvenyt. Bezarja a kurzor
           elo"tt megkezdett elemet.

   Nyilvanvaloan ebben a modban meg vannak tovabbi hasznos funkciok, de az
   emlitetteket hasznaljak a leggyakrabban.

   A Dokumentacios Projekten belu:li munkahoz az .emacs allomanyban a
   ko:vetkezo" bejegyzeseket erdemes megadni a megfelelo" to:rdeleshez,
   elrendezeshez es sorszelesseghez:

     (defun local-sgml-mode-hook
       (setq fill-column 70
             indent-tabs-mode nil
             next-line-add-newlines nil
             standard-indent 4
             sgml-indent-data t)
       (auto-fill-mode t)
       (setq sgml-catalog-files '("/usr/local/share/xml/catalog")))
     (add-hook 'psgml-mode-hook
       '(lambda () (local-psgml-mode-hook)))
  

                           12. fejezet - Lasd meg...

   Tartalom

   12.1. FreeBSD Dokumentacios Projekt

   12.2. SGML

   12.3. HTML

   12.4. DocBook

   12.5. Linux Dokumentacios Projekt

   Ez a dokumentum szandekosan nem to:rekszik az SGML es az emlitett DTD-k,
   valamint a FreeBSD Dokumentacios Projekt reszletes bemutatasara. Ezekro"l
   reszletesebb informaciokat az ebben a fejezetben o:sszegyu"jto:tt
   hivatkozasok menten kaphatunk.

12.1. FreeBSD Dokumentacios Projekt

     * A FreeBSD Dokumentacios Projekt honlapja

     * A FreeBSD keziko:nyv

12.2. SGML

     * Az SGML/XML honlapja, minden, ami SGML

     * Ko:nnyed bevezetes az SGML hasznalataba (angolul)

12.3. HTML

     * A World Wide Web Consortium honlapja

     * A HTML 4.0 specifikacioja

12.4. DocBook

     * DocBook Mu"szaki Bizottsag, a DocBook DTD karbantartoi

     * DocBook: The Definitive Guide, a DocBook DTD interneten olvashato
       dokumentacioja

     * Nyilt DocBook Repository, ku:lo:nbo:zo" DSSSL stiluslapok es egyeb
       forrasok a DocBook felhasznalok szamara

12.5. Linux Dokumentacios Projekt

     * A Linux Dokumentacios Projekt honlapja

                            A. fu:ggelek - Peldatar

   Tartalom

   A.1. DocBook ko:nyv, a book elem

   A.2. DocBook cikk, az article elem

   A.3. A formazott kimenet elo"allitasa

   Ebben a fu:ggelekben bemutatunk nehany minta SGML forrast, illetve azokat
   a parancsokat, amelyekkel egyik formatumbol a masikba lehet ezeket
   alakitani. Amennyiben sikeresen telepitettu:k rendszeru:nkre a
   Dokumentacios Projektben hasznalt segedprogramokat, akkor az itt megadott
   minta forrasokat akar ko:zvetlenu:l is fel tudjuk hasznalni.

   A mintakepp mellekelt forrasok nem fednek le mindent - nem tartalmazzak az
   o:sszes korabban ismertetett elemet, es egyaltalan nem ternek ki a
   ro:videbb reszek, peldaul bevezetes, elo"szo, ko:szo:netnyilvanitas stb.
   jelo:lesere. Ha konkret jelo:lesi megoldasokra lenne szu:ksegu:nk, akkor
   kerju:k le a repositorybol a doc CVSup gyu"jtemenyt, es nezzu:k at a benne
   szereplo" SGML forrasokat, vagy bo:ngesszu:k ezeket ko:zvetlenu:l a
   http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/ honlapon keresztu:l.

   A felreertesek elkeru:lese vegett ezek a peldak a szabvany DocBook 4.1 DTD
   szerint irodtak, mello"zik a FreeBSD kiterjeszteseit. Ugyanugy nem
   epitkeznek a FreeBSD Dokumentacios Projekt altal modositott stiluslapokra
   sem, hanem a Norm Walsh eredetileg kiadott stiluslapjait hasznaljak. Ennek
   ko:szo:nheto"en altalanos DocBook mintaknak is tekintheto"ek.

A.1. DocBook ko:nyv, a book elem

   A.1. pelda - DocBook book

 <!DOCTYPE book PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">

 <book lang='hu'>
   <bookinfo>
     <title>Ko:nyvminta</title>

     <author>
       <surname>Vezeteknev</surname>
       <firstname>Keresztnev</firstname>
       <affiliation>
         <address><email>ize@minta.hu</email></address>
       </affiliation>
     </author>

     <copyright>
       <year>2008</year>
       <holder>A copyright szo:vege</holder>
     </copyright>

     <abstract>
       <para>Ha tartozik a ko:nyvho:z ro:vid tartalmi o:sszefoglalo
         (absztrakt), akkor azt ide irjuk.</para>
     </abstract>
   </bookinfo>

   <preface>
     <title>Elo"szo</title>

     <para>A ko:nyvho:z tartozhat elo"szo is, amelyet itt kell
       szerepeltetnu:nk.</para>
   </preface>

   <chapter>
     <title>Elso" fejezet</title>

     <para>Ez a ko:nyv elso" fejezetenek tartalma.</para>

     <sect1>
       <title>Az elso" szakasz</title>

       <para>Ez a ko:nyv elso" szakasza.</para>
     </sect1>
   </chapter>
 </book>

A.2. DocBook cikk, az article elem

   A.2. pelda - DocBook article

 <!DOCTYPE article PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">

 <article lang='hu'>
   <articleinfo>
     <title>Cikkminta</title>

     <author>
       <surname>Vezeteknev</surname>
       <firstname>Keresztnev</firstname>
       <affiliation>
         <address><email>ize@minta.hu</email></address>
       </affiliation>
     </author>

     <copyright>
       <year>2008</year>
       <holder>A copyright szo:vege</holder>
     </copyright>

     <abstract>
       <para>Ha tartozik a cikkhez ro:vid tartalmi o:sszefoglalas
         (absztrakt), akkor annak ide kell keru:lnie.</para>
     </abstract>
   </articleinfo>

   <sect1>
     <title>Elso" szakasz</title>

     <para>Ez a cikk elso" szakasza.</para>

     <sect2>
       <title>Elso" alszakasz</title>

       <para>Ez a cikk elso" alszakasza.</para>
     </sect2>
   </sect1>
 </article>

A.3. A formazott kimenet elo"allitasa

   Ebben a szakaszban feltetelezzu:k, hogy mar vagy kezzel vagy pedig a hozza
   tartozo port segitsegevel telepitettu:k a textproc/docproj portban
   szereplo" segedeszko:zo:ket. Emellett tovabba meg feltesszu:k, hogy az
   o:sszes eszko:zt a /usr/local ko:nyvtar ala telepitettu:k es a binarisok
   eleresi utvonala resze a PATH ko:rnyezeti valtozonak. Amennyiben ezekto"l
   a feltetelezesekto"l valamilyen modon eltertu:nk, akkor a peldakat
   ertelemszeru"en a sajat ko:rnyezetu:nkre alkalmazva kell vegrehajtani.

  A.3.1. A Jade hasznalata

   A.3. pelda - DocBook forras atalakitasa HTML formatumura (egyetlen nagy
   allomany)

 % jade -V nochunks \  1
     -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ 2
     -c /usr/local/share/xml/docbook/catalog \
     -c /usr/local/share/xml/jade/catalog \
     -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \3
     -t sgml 4 allomany.xml > allomany.html 5

   1 A nochunks parametert adja at a stiluslapoknak es az eredmenyt a         
     szabvanyos kimenetre iranyitattja at (Norm Walsh stiluslapjait           
     hasznaljuk).                                                             
   2 Megadjuk a Jade altal feldolgozando katalogusokat. Itt harom katalogust  
     kell megadni. Az elso" katalogus a DSSSL stiluslapok, a masodik a        
     DocBook DTD es a harmadik a Jade szamara tartalmaz informaciokat.        
   3 A Jade a dokumentum feldolgozasahoz az itt megadott DSSSL stiluslapot    
     fogja felhasznalni.                                                      
   4 A Jade itt kap utasitast arra, hogy az egyik DTD-bol a masikba alakitsa  
     at a dokumentumot. Ebben a peldaban most a DocBook DTD-bol alakitunk at  
     a HTML DTD-ba.                                                           
   5 Megadjuk a feldolgozando allomanyt a Jade szamara es atiranyitjuk a      
     kimenetet egy .html kiterjesztesu" allomanyba.                           

   A.4. pelda - DocBook forras atalakitasa HTML formatumura (to:bb kisebb
   allomany)

 % jade \
     -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ 1
     -c /usr/local/share/xml/docbook/catalog \
     -c /usr/local/share/xml/jade/catalog \
     -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \2
     -t sgml 3 allomany.xml 4

   1 Megadjuk a Jade altal feldolgozando katalogusokat. Itt harom katalogust  
     kell megadni. Az elso" katalogus a DSSSL stiluslapok, a masodik a        
     DocBook DTD es a harmadik a Jade szamara tartalmaz informaciokat.        
   2 A Jade a dokumentum feldolgozasahoz az itt megadott DSSSL stiluslapot    
     fogja felhasznalni.                                                      
   3 A Jade itt kap utasitast arra, hogy az egyik DTD-bol a masikba alakitsa  
     at a dokumentumot. Ebben a peldaban most a DocBook DTD-bol alakitunk at  
     a HTML DTD-ba.                                                           
   4 Megadjuk a feldolgozando allomanyt a Jade szamara. A stiluslap fogja     
     majd eldo:nteni, hogy mi legyen a neve a menet ko:zben keletkezo" egyes  
     HTML allomanyoknak, illetve a "gyo:kernek" (ez az az allomany, ahonnan a 
     dokumentum kezdo"dik).                                                   

   Elo"fordulhat, hogy ez a parancs szinten csak egyetlen HTML allomanyt
   general. Ez fu:gg a feldolgozando dokumentum szerkezeteto"l es a stiluslap
   feldarabolast vezerlo" szabalyaitol.

   A.5. pelda - DocBook forras atalakitasa Postscript formatumura

   Az SGML forrast TeX allomannya akarjuk alakitani.

 % jade -V tex-backend \ 1
     -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ 2
     -c /usr/local/share/xml/docbook/catalog \
     -c /usr/local/share/xml/jade/catalog \
     -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/print/docbook.dsl \3
     -t tex 4 allomany.xml

   1 Felparameterezzu:k a stiluslapot a TeX formatumu kimenet                 
     elo"allitasahoz.                                                         
   2 Megadjuk a Jade altal feldolgozando katalogusokat. Itt harom katalogust  
     kell megadni. Az elso" katalogus a DSSSL stiluslapok, a masodik a        
     DocBook DTD es a harmadik a Jade szamara tartalmaz informaciokat.        
   3 A Jade a dokumentum feldolgozasahoz az itt megadott DSSSL stiluslapot    
     fogja felhasznalni.                                                      
   4 Megadjuk a Jade szamara, hogy TeX formatumu kimenetet keszitsen.         

   Az igy keletkezo" .tex kiterjesztesu" allomany aztan a &jadetex
   makrocsomaggal egyu:tt atadhato bemenetkent a tex parancsnak.

 % tex "&jadetex" allomany.tex

   A tex parancsot legalabb haromszor le kell futtatni. Elo"szo:r feldolgozza
   a dokumentumot, es szetvalogatja az egyes reszeit, hogy meg tudja
   allapitani reszeit hivatkoztuk valahonnan mashonnan, hogyan indexelje stb.

   Ha ebben a fazbisban ku:lo:nbo:zo" figyelmezteteseket latunk, mint peldaul
   LaTeX Warning: Reference `136' on page 5 undefined on input line 728.,
   akkor meg ilyenkor ne foglalkozzunk ku:lo:no:sebben velu:k.

   A masodik futtatas soran ujra feldolgozza a dokumentumot a korabbi
   feldolgozasbol szarmazo bizonyos elo"ismeretek (peldaul a dokumentum
   oldalszamanak) alapjan. Ekkor az indexek es a kereszthivatkozasok mar gond
   nelku:l feloldhatoak.

   A harmadik menetben elvegzi az utolso simitasokat, amennyiben szu:kseg van
   rajuk.

   Ebben a fazisban egy allomany.dvi alaku eredmenyt kapunk.

   Vegezetu:l az iment kapott .dvi allomany Postscript formatumura
   alakitasahoz futtassuk le a dvips parancsot:

 % dvips -o allomany.ps allomany.dvi

   A.6. pelda - DocBook forras atalakitasa PDF formatumura

   A feldolgozasi folyamat elso" resze hasonlo ahhoz, amikor DocBook
   forrasbol akarunk Postscript formatumu allomanyt kesziteni, tehat
   elegendo" a jade parancsot az elo"bb megadott parameterekkel meghivni
   (lasd A.5. pelda - DocBook forras atalakitasa Postscript formatumura).

   Amikor viszont megkaptuk a .tex allomanyt, akkor a pdfTeX programot
   futtassuk le ra. U:gyelju:nk arra, hogy ekkor mar a &pdfjadetex
   makrocsomagot kell hasznalnunk:

 % pdftex "&pdfjadetex" allomany.tex

   Ebben az esetben is haromszor kell lefuttatnunk a parancsot.

   Ennek eredmenyekeppen aztan vegu:l elo"all egy tovabbi feldolgozast mar
   nem igenylo" allomany.pdf allomany.

                                  Targymutato

  F

   formalis publikus azonosito, A DOCTYPE deklaraciok, Formalis publikus
   azonositok

  T

   tagsag, Attekintes
