       Gyakran Ismetelt Kerdesek a FreeBSD 6.X, 7.X es 8.X valtozatairol

  A FreeBSD Dokumentacios Projekt

   Verzio: 43184

   Szerzo"i jog (c) 1995-2010 A FreeBSD Dokumentacios Projekt

   A dokumentum tovabbadasa forras (SGML DocBook) es feldolgozott formaban
   (SGML, HTML, PDF, PostScript, RTF, stb.) modositassal vagy anelku:l a
   ko:vetkezo" feltetelek mellett lehetseges:

    1. A forraskodnak (SGML DocBook) tartalmaznia kell a fenti copyright
       megjegyzest es a feltetelek ezen listajat, valamint a ko:vetkezo" jogi
       nyilatkozatot, barmifele modositas nelku:l.

    2. Feldolgozott dokumentum tovabbadasakor (mas DTD, PDF, PostScript, RTF
       es mas formatumok) szinten meg kell tartani a fenti copyright
       megjegyzest, a feltetelek listajat, valamint a ko:vetkezo" jogi
       nyilatkozatot a dokumentumban, vagy a dokumentumot kisero" anyagokban.

  Fontos:

   EZT A DOKUMENTUMOT A FREEBSD DOKUMENTACIOS PROJEKT A JELEN FORMAJABAN
   BIZTOSITJA ES LEMOND MINDEN KIFEJEZETT VAGY TO:RVENYI SZAVATOSSAGROL,
   BELEERTVE AZ ELADHATOSAG ES EGY ADOTT CELRA VALO ALKALMASSAG
   SZAVATOSSAGAT. A FREEBSD DOKUMENTACIOS PROJEKT SEMMILYEN ESETBEN SEM
   TEHETo" FELELo"SSE A DOKUMENTUM HASZNALATABOL EREDo" BARMILYEN KO:ZVETLEN,
   KO:ZVETETT JARULEKOS, KU:LO:NLEGES, BU:NTETo" VAGY KO:VETKEZMENYES KARERT
   (BELEFOGLALVA, DE NEM KORLATOZVA A HELYETTESITo" JAVAK BESZERZESERE,
   HASZON, ADAT VAGY PROFIT ELVESZTESERE, ILLETVE U:ZLETI FORGALOM KIESESERE)
   VAGY EGYEB MAS ESETBEN SEM, AMIKOR ERo"S TEHER VAGY KIN (HANYAGSAG VAGY
   EGYEB) ERED A DOKUMENTUM AKARMIFELE FELHASZNALASABOL, MEG HA ERRE KU:LO:N
   FEL IS HIVTUK a FIGYELMET.

   A FreeBSD a FreeBSD Foundation bejegyzett vedjegye.

   A 3Com es HomeConnect a 3Com Corporation bejegyzett vedjegyei.

   Az Adobe, Acrobat, Acrobat Reader, es PostScript az Adobe Systems
   Incorporated bejegyzett vedjegyei, vagy vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban
   es/vagy mas orszagokban.

   A Sound Blaster a Creative Technology Ltd. vedjegye az Egyesu:lt
   Allamokban es/vagy mas orszagokban.

   A CVSup John D. Polstra bejegyzett vedjegye.

   Az IBM, AIX, OS/2, PowerPC, PS/2, S/390 es ThinkPad az International
   Business Machines Corporation vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban, mas
   orszagokban, vagy mindketto"ben.

   Az IEEE, POSIX es 802 az Institute of Electrical and Electronics
   Engineers, Inc. bejegyzett vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban.

   Az Intel, Celeron, EtherExpress, i386, i486, Itanium, Pentium es Xeon az
   Intel Corporation vagy leanyvallalatainak vedjegyei vagy bejegyzett
   vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es mas orszagokban.

   Az Iomega, Zip es Jaz az Iomega bejegyzett vedjegyei vagy vedjegyei az
   Egyesu:lt Allamokban es/vagy mas orszagokban.

   A Linux Linus Torvalds bejegyzett vedjegye.

   A Microsoft, IntelliMouse, MS-DOS, Outlook, Windows, Windows Media es
   Windows NT a Microsoft Corporation bejegyzett veacute;djegyei, vagy
   vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es/vagy mas orszagokban.

   A MIPS es R4000 a MIPS Technologies, Inc. bejegyzett vedjegyei az
   Egyesu:lt Allamokban es mas orszagokban.

   A Netscape es a Netscape Navigator a Netscape Communications Corporation
   bejegyzett vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es mas orszagokban.

   A Motif, OSF/1 es UNIX a The Open Group bejegyzett vedjegyei, az IT
   DialTone es a The Open Group pedig vedjegyei az Egyesu:lt allamokban
   es/vagy mas orszagokban.

   Az Oracle az Oracle Corporation bejegyzett vedjegye.

   A Silicon Graphics, SGI es OpenGL a Silicon Graphics, Inc. bejegyzett
   vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es/vagy mas orszagokban vilagszerte.

   A SPARC, SPARC64, es UltraSPARC a SPARC International, Inc vedjegyei az
   Egyesu:lt allamokban es mas orszagokban. A SPARC International, Inc
   birtokolja az o:sszes SPARC vedjegyet es annak tagjai ko:zo:tt teszi azok
   megfelelo" hasznalatat elerheto"ve a licencelesi megegyezesek alapjan.

   A Sun, Sun Microsystems, Java, Java Virtual Machine, JDK, JRE, JSP, JVM,
   Netra, OpenJDK, Solaris, StarOffice, SunOS es VirtualBox a Sun
   Microsystems, Inc. vedjegyei vagy bejegyzett vedjegyei az Egyesu:lt
   Allamokban es mas orszagokban.

   A U.S. Robotics es Sportster a U.S. Robotics Corporation. bejegyzett
   vedjegyei.

   Az XFree86 az XFree86 Project, Inc. vedjegye.

   A gyartok es terjeszto"k altal hasznalt megnevezesek ko:zu:l sok vedjegy
   jogot ko:vetel. Ahol ilyen megnevezes tu"nik fel ebben a dokumentumban, es
   a FreeBSD Projektnek tudomasa volt a vedjegyro"l, a megnevezest a "TM"
   vagy a "(R)" szimbolum ko:veti.

   Kivonat

   Ezek a gyakran ismetelt kerdesek a FreeBSD 6.X, 7.X es 8.X valtozataira
   vonatkoznak. Az o:sszes bejegyzes a FreeBSD 6.X vagy annal ujabb
   valtozataira vonatkozik, hacsak azt ku:lo:n nem jelezzu:k. Ha szeretnenk
   segiteni a projektnek, akkor ku:ldju:nk egy levelet a FreeBSD
   Dokumentacios Projekt levelezesi lista cimere! Ennek a dokumentumnak a
   legfrissebb valtozata mindig elerheto" a FreeBSD World Wide Web
   szerverero"l. HTTP-n keresztu:l leto:ltheto" egyetlen nagy HTML
   allomanykent, vagy a FreeBSD FTP szerverero"l szo:veges, PostScript(R) PDF
   stb. formatumban. Tovabba keresni is tudunk a GYIK-ban.

   Forditotta: Pali Gabor, utolso elleno"rzes: 2010.11.28.

   [ Fejezetekre darabolt dokumentum / Teljes dokumentum ]

     ----------------------------------------------------------------------

   Tartalom

   1. Bevezetes

   2. Dokumentacios es tamogatas

   3. Telepites

   4. Hardverkompatibilitas

                4.1. Altalanos kerdesek

                4.2. Memoria

                4.3. Architekturak es processzorok

                4.4. Merevlemezes, szalagos, CD- es DVD-meghajtok

                4.5. Eger es billentyu"zet

                4.6. Halozati es soros eszko:zo:k

                4.7. Hang

                4.8. Egyeb eszko:zo:k

   5. Hibaelharitas

   6. Kereskedelmi alkalmazasok

   7. Felhasznaloi alkalmazasok

   8. A rendszermag beallitasa

   9. Lemezek, allomanyrendszerek es rendszerto:lto"k

   10. Rendszeradminisztracio

   11. Az X Window System es a virtualis konzolok hasznalata

   12. Halozatok

   13. Biztonsag

   14. PPP

   15. Soros vonali kommunikacio

   16. Egyeb kerdesek

   17. Mokas dolgok a FreeBSD-vel kapcsolatban

   18. Temak haladoknak

   19. Ko:szo:netnyilvanitas

   Irodalomjegyzek

   A tablazatok listaja

   3.1. Az allomanyok maximalis merete

   12.1. A DEC PCI chipkeszletere epu:lo" halozati kartyak

   A peldak listaja

   11.1. Egy pelda Xorg konfiguracios allomany "InputDevice" szakasza
   go:rgo"s egerekhez

   11.2. Egy egyszeru" pelda ".emacs" allomany go:rgo"s egerek (opcionalis)
   hasznalatahoz

                             1. fejezet - Bevezetes

   U:dvo:zo:lju:k a FreeBSD 6.X-8.X Gyakran Ismetelt Kerdeseiben!

   Hasonloan a Usenetes GYIK-okhoz, ennek a dokumentumnak is az a celja, hogy
   a FreeBSD operacios rendszerrel kapcsolatban feltegye a legyakrabban
   ismetelt kerdeseket (es persze megvalaszolja ezeket!). Habar eredetileg
   azert irodott, hogy megsporolja a feleslegesen elvesztegetett
   savszelesseget es hogy megelo"zze a regota ismert kerdesek ujboli
   feltetelet, a GYIK ido"ko:zben egy ertekes informacioforrassa is valt.

   Igyekeztu:nk minden megtenni annak erdekeben, hogy a GYIK a leheto"
   legto:bb informaciot szolgaltassa. Ha szeretnenk javaslatokat tenni a
   tovabbfejlesztesere, irjunk batran a FreeBSD Dokumentacios Projekt
   levelezesi lista cimere!

   1.1. Mi az a FreeBSD?

   1.2. Mi a FreeBSD Projekt celja?

   1.3. A FreeBSD licenc tartalmaz valamilyen megszoritast?

   1.4. A FreeBSD kepes kivaltani a jelenleg hasznalt operacios
   rendszeru:nket?

   1.5. Miert hivjak FreeBSD-nek?

   1.6. Mi a ku:lo:nbseg a FreeBSD, a NetBSD, OpenBSD es a to:bbi nyilt
   forraskodu BSD operacios rendszerek ko:zo:tt?

   1.7. Melyik a FreeBSD legujabb valtozata?

   1.8. Mi az a FreeBSD-CURRENT?

   1.9. Mit takar a FreeBSD-STABLE?

   1.10. Mikor keszu:lnek FreeBSD kiadasok?

   1.11. Ki felel a FreeBSD-ert?

   1.12. Honnan lehet a FreeBSD-t beszerezni?

   1.13. Hogyan lehet elerni a hibajelentesek adatbazisat?

   1.14. Honnan tudhatunk meg meg to:bbet?

   1.1.  Mi az a FreeBSD?                                                     
         Ha to:mo:ren akarjuk o:sszefoglalni, akkor a FreeBSD egy AMD64,      
         Intel(R) EM64T, i386TM, PC-98, IA-64, ARM(R), PowerPC(R) es          
         UltraSPARC(R) platformokra fejlesztett UNIX(R)-szeru" operacios      
         rendszer, amely a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) rendszerenek        
         "4.4BSD-Lite" kiadasara epu:l, valamint a "4.4BSD-Lite2" kiadasbol   
         tartalmaz meg nehany tovabbfejlesztest. Tovabba ko:zvetett modon meg 
         felhasznalja a Berkeley "Net/2" kiadasanak i386TM architekturara     
         keszitett portjat, a "386BSD" forrasait is, amit annak idejen        
         William Jolitz keszitett, noha ebbo"l tenylegesen mar csak nagyon    
         keves talalhato a rendszerben. A FreeBSD reszletesebb bemutatasa es  
         annak tulajdonsagai a FreeBSD honlapjan talalhatoak.                 
                                                                              
         A FreeBSD-t munkahoz, oktatashoz es szorakozashoz rengeteg ceg,      
         internetszolgaltato, kutato, informatikus, diak es otthoni           
         felhasznalo hasznalja a vilag minden tajan.                          
                                                                              
         A FreeBSD bo"vebb bemutatasahoz olvassuk el a FreeBSD keziko:nyvet.  
   1.2.  Mi a FreeBSD Projekt celja?                                          
         A FreeBSD Projektnek az a celja, hogy olyan szoftvereket allitson    
         elo", amelyek tetszo"legesen felhasznalhatoak, mindenfele            
         ko:to:ttsegek nelku:l. A fejleszto"k ko:zu:l sokan nagyon sok ido"t  
         es munkat fektetnek a forraskodba (es igy a Projektbe), ami nyilvan  
         megerdemelne nemi anyagi ellensulyozast olykor, de egyaltalan nem    
         ragaszkodunk hozza. Ugy erezzu:k, mindenek elo"tt az a               
         "ku:ldetesu:nk", hogy feltetel nelku:l segitsu:nk mindenkit a        
         munkankkal, fu:ggetlenu:l annak szandekaitol, igy a munkank a        
         leheto" legnagyobb ko:rben keru:l felhasznalasara es igy nyujtja a   
         leheto" legto:bb hasznot. Velemenyu:nk szerint ez az egyik           
         legalapveto"bb celja a szabad szoftvereknek es ezt a hozzaallast     
         tamogatjuk a leginkabb.                                              
                                                                              
         A forrasaink ko:zo:tt talalhato, GNU General Public License (GPL)    
         vagy a GNU Library General Public License (LGPL) licencelesu" munkak 
         azonban mar valamivel to:bb ko:to:ttseggel jarnak, habar ezek inkabb 
         a ko:zzetetelu:kre vonatkoznak, nem pedig annak ellenkezo"jere,      
         ahogy azt altalaban megszokhattuk. A GPL licencu" szoftverek         
         kereskedelmi celu felhasznalasanak tovabbi esetleges nehezsegei      
         miatt azonban leheto"segeink szerint igyekszu:nk ezeket olyan        
         szoftverekkel felvaltani, amelyek a kevesbe szigorubb FreeBSD        
         licencet alkalmazzak.                                                
   1.3.  A FreeBSD licenc tartalmaz valamilyen megszoritast?                  
         Igen. Ezek a megszoritasok azonban nem az adott munka felhasznalasat 
         szabalyozzak, hanem csupan azt, hogy mikent viszonyuljunk a FreeBSD  
         Projekthez. Ha komoly ketsegeink lennenek a licencelessel            
         kapcsolatban, olvassuk a jelenleg ervenyes licencet (angolul). Az    
         egyszeru" kivancsiskodok kedveert nagyjabol igy tudnank              
         o:sszefoglalni a licencet:                                           
                                                                              
           * Ne allitsuk, hogy mi keszitettu:k.                               
                                                                              
           * Ne perelju:k a Projektet, ha nem mu"ko:dik.                      
   1.4.  A FreeBSD kepes kivaltani a jelenleg hasznalt operacios              
         rendszeru:nket?                                                      
         A legto:bb ember szamara igen. A kerdes megvalaszolasa azonban       
         termeszetesen nem ennyire egyertelmu".                               
                                                                              
         Sokan nem is magat az operacios rendszert, hanem inkabb az           
         alkalmazasokat hasznaljak. Valojaban pedig maguk az alkalmazasok     
         azok, amelyek az operacios rendszert hasznaljak. A FreeBSD-t ugy     
         alakitottak ki, hogy az alkalmazasok szamara egy szilard es          
         mindentudo ko:rnyezetet nyujtson. Tamogatja a bo:ngeszo"k, irodai    
         programcsomagok, levelezo" programok, grafikus programok,            
         programozasi ko:rnyezetek, halozati szerverek szeles valasztekat, es 
         szinte minden mast, amire csak szu:ksegu:nk lehet. Az ilyen          
         alkalmazasok legnagyobb resze elerheto" a Portgyu"jtemenyen          
         keresztu:l.                                                          
                                                                              
         Ha viszont olyan alkalmazast kivanunk hasznalni, amely csak bizonyos 
         operacios rendszereken erheto" el, nem tudjuk magat az operacios     
         rendszert egyszeru"en lecserelni alatta. Bizonyos esetekben azonban  
         elo"fordulhat, hogy FreeBSD alatt is talalunk hozza hasonlo          
         alkalmazasokat. Amikor egy stabil irodai vagy internet szerverre van 
         szu:ksegu:nk, esetleg egy megbizhato munkaallomasra, vagy            
         egyszeru"en csak megszakitasok nelku:l szeretnenk vegezni a          
         munkankat, a FreeBSD-ben igenyeinkhez merten szinte minden           
         megtalalhatunk. A vilagon rengeteg felhasznalo, beleertve a          
         kezdo"ket es a tapasztalt UNIX(R) rendszergazdakat egyarant, asztali 
         operacios rendszerkent is a FreeBSD-t hasznalja.                     
                                                                              
         Ha egy masik UNIX(R) ko:rnyezetro"l akarunk FreeBSD-re valtani,      
         akkor a legto:bb dolog mar ismero"s lehet szamunkra. Amennyiben      
         viszont valamilyen grafikus operacios rendszerro"l, peldaul          
         Windows(R)-rol vagy a Mac OS(R) valamelyik regebbi valtozatarol      
         szandekozunk atallni, minden bizonnyal ido"t kell majd szannunk a    
         feladatok UNIX(R) stilusu megvalositasanak megismeresere. Ez a GYIK  
         es a FreeBSD keziko:nyv ehhez to:keletes kiindulasi alapot biztosit. 
   1.5.  Miert hivjak FreeBSD-nek?                                            
           * Szabadon (mint "free") felhasznalhato, akar kereskedelmi celokra 
             is.                                                              
                                                                              
           * Az operacios rendszer teljes forraskodja barki altal szabadon    
             elerheto", minimalis megko:tesekkel arra vonatkozoan, hogy       
             mikent hasznalhato es mas (kereskedelmi vagy nem kereskedelmi)   
             munkak reszekent mikent epitheto" be, terjesztheto".             
                                                                              
           * Barki, akinek fejlesztesi vagy hibajavitasi javaslata van a      
             rendszerrel kapcsolatban, szabadon benyujthatja azt, amely aztan 
             bekeru:l a forrasok ko:ze (egy-ket nyilvanvalo elleno"rzest      
             ko:veto"en).                                                     
                                                                              
         Erdemes valamint ramutatni, hogy a "szabad" szot az iment ket        
         ertelemben is hasznaltuk: az egyik jelentese szerint "ko:ltsegek     
         nelku:l", mig a masik jelentese szerint "tetszes szerint". Egy-ket   
         tiltott dologtol, peldaul azt allitjuk, hogy mi irtuk, eltekintve    
         tenyleg barmit csinalhatunk vele.                                    
   1.6.  Mi a ku:lo:nbseg a FreeBSD, a NetBSD, OpenBSD es a to:bbi nyilt      
         forraskodu BSD operacios rendszerek ko:zo:tt?                        
         James Howard The BSD Family Tree cimmel (angolul) keszitett egy      
         alapos leirast a ku:lo:nbo:zo" projektek ko:zti elteresek            
         bemutatasara.                                                        
   1.7.  Melyik a FreeBSD legujabb valtozata?                                 
         Jelen pillanatban a FreeBSD fejlesztese ket parhuzamos agon folyik,  
         es mind a ketto"bo"l keszu:lnek kiadasok. A 7.X sorozat kiadasai a   
         7-STABLE agbol, mig a 8.X sorozat kiadasai a 8-STABLE agbol          
         keszu:lnek.                                                          
                                                                              
         A 8.0-s kiadas megjeleneseig a 7.X sorozat volt a -STABLE. A 8.0     
         kiadas megjelenesevel azonban a 7.X ag "meghosszabbitott tamogatast" 
         kapott, es mar csak a nagyobb hibakat, peldaul a biztonsagi hibakat  
         javitjak benne. Az 7-STABLE agbol meg varhatoak tovabbi kiadasok is, 
         azonban ezt jelenleg mar "o:ro:ksegi" agnak tekintju:k, es a         
         legto:bb munka mar a 8-STABLE reszekent jelenik meg.                 
                                                                              
         A 8.1 valtozat a 8-STABLE ag legfrissebb kiadasa, amely 2010         
         juliusban jelent meg. Az 7-STABLE agbol a 7.3 a legfrissebb kiadas,  
         amely 2010 marciusban jelent meg.                                    
                                                                              
         Ha ro:viden o:ssze akarjuk foglalni, akkor a -STABLE valtozatokat    
         elso"sorban az internet-szolgaltatok, vallalkozasok szamara          
         ajanljuk, illetve minden olyan felhasznalo szamara, aki a legujabb   
         (es minden bizonnyal meg instabil) -CURRENT pillanatkiadasokhoz      
         viszonyitottan a legkevesebb valtoztatassal kivannak egy megbizhato, 
         stabil verziot hasznalni a rendszerbo"l. Ugyan barmelyik agbol       
         keszu:lhetnek, azonban a -CURRENT eseteben megleheto"sen sok         
         valtozasra kell felkeszu:lnu:nk (a -STABLE aghoz kepest) az egyes    
         kiadasok ko:zo:tt.                                                   
                                                                              
         A kiadasok nehany havonta keszu:lnek. Mivel a legto:bben ennel       
         pontosabban ko:vetik a FreeBSD forrasait (lasd a FreeBSD-CURRENT es  
         FreeBSD-STABLE valtozatokra vonatkozo kerdeseket), ennel valamire    
         to:bbre van szu:ksegu:nk, hiszen a forrasok folyamatosan valtoznak.  
                                                                              
         A FreeBSD egyes kiadasairol a Kiadasok megjelenteteset o:sszefoglalo 
         oldalon tajekozodhatunk a FreeBSD honlapjan.                         
   1.8.  Mi az a FreeBSD-CURRENT?                                             
         A FreeBSD-CURRENT az operacios rendszer aktiv fejlesztes alatt allo  
         valtozata, amely ido"vel az uj FreeBSD-STABLE agga valik. Ez a       
         valtozat tulajdonkeppen csak a rendszeren dolgozo fejleszto"k es a   
         megatalkodott hobbifelhasznalok szamara erdekes. A keziko:nyv erre   
         vonatkozo szakaszaban olvashatunk reszletesebben a -CURRENT          
         hasznalatarol.                                                       
                                                                              
         Ha nem mozgunk otthonosan az operacios rendszerek vilagaban, vagy ha 
         nem tudjuk megmondani a ku:lo:nbseget egy valodi es egy ideiglenes   
         problema ko:zo:tt, akkor nem javasoljuk a FreeBSD-CURRENT            
         hasznalatat. Ez a fejlesztesi vonal nagyon gyorsan fejlo"dik es neha 
         lefordithatatlan allapotba keru:l. A FreeBSD-CURRENT valtozat        
         hasznaloitol elvarjuk, hogy kepesek legyenek felmerni a felbukkano   
         problemakat, es ko:zu:lu:k csak azokat jelenteni, amelyek valoban    
         hibakat takarnak es nem pedig csak apro "bo:kkeno"k". Ezert a        
         FreeBSD-CURRENT levelezesi lista olvasoi altalaban "A make world     
         parancs valami csoportra panaszkodik" tipusu kerdeseket altalaban    
         figyelembe se veszik.                                                
                                                                              
         A -CURRENT es -STABLE agak aktualis allapotarol minden honapban      
         pillanatkiadasok keszu:lnek. Celunk ezzel:                           
                                                                              
           * A telepito" legfrissebb valtozatanak tesztelese.                 
                                                                              
           * Ido"t es savszelesseget szeretnenk megsporolni a -CURRENT vagy   
             -STABLE valtozatok azon felhasznaloinak, akik az imentiek        
             hianyabol fakadoan nem tudjak naponta frissiteni a               
             rendszeru:ket.                                                   
                                                                              
           * Kiindulasi pontokat ro:gzitu:nk a kod aktualis allapota alapjan, 
             ha keso"bb netalan valamilyen szo:rnyu"seg to:rtenne. (Noha a    
             CVS altalaban vedelmet nyujt az ilyen remiszto" dolgok           
             beko:vetkezese ellen.)                                           
                                                                              
           * Az o:sszes tesztelendo" ujitast es javitast ezen a modon         
             kivanjuk a leheto" legszelesebb ko:rben elerheto"ve tenni.       
                                                                              
         Egyik -CURRENT pillanatkiadas sem tekintheto" "hetko:znapi           
         felhasznalasra alkalmasnak". Ha egy megbizhato es szeles ko:rben     
         tesztelt rendszerre van szu:ksegu:nk, akkor vagy maradjunk a         
         kiadasoknal vagy hasznaljuk a -STABLE vonalbol keszu:lt              
         pillanatkiadasokat.                                                  
                                                                              
         A pillanatkiadasok innen erheto"ek el.                               
                                                                              
         Minden aktivan fejlesztett aghoz havonta keszu:lnek hivatalos        
         pillanatkiadasok. A nepszeru"bb i386 es amd64 agakbol azonban napi   
         kiadasok is elerheto"ek a http://snapshots.us.freebsd.org a cimen.   
   1.9.  Mit takar a FreeBSD-STABLE?                                          
         Amikor a FreeBSD 2.0.5 megjelent, a FreeBSD fejlesztese kettevalt.   
         Az egyik ag neve -STABLE, a masike pedig -CURRENT lett. A            
         FreeBSD-STABLE az olyan internet-szolgaltatok es egyeb vallalkozasok 
         szamara keszu:lt, ahol a fejlesztes alatt allo ujitasok vagy a       
         hirtelen valtasok altal okozott problemak gyakran nem engedheto"ek   
         meg. Ide csak olyan hibajavitasok es kisebb modositasok keru:lnek,   
         amelyeket alaposan leteszteltek. A FreeBSD-CURRENT ezzel szemben a   
         2.0 megjelenese ota egyetlen, szakadasmentes fejlesztesi vonalat     
         kepvisel, amely a 8.1-RELEASE es az azon tuli kiadasok fele halad.   
         Ha to:bbet szeretnenk megtudni a jelenlegi agak allapotarol es a     
         ko:vetkezo" kiadasok u:temezesero"l, akkor ezzel kapcsolatban        
         olvassuk el a FreeBSD Release Engineering cimu" cikk kiadasok        
         leagaztatasarol szolo reszet (angolul). Az agak jelenlegi allapota   
         es a jo:vo"beni kiadasok u:temterve a Kiadasok informaciok oldalan   
         talalhato (angolul).                                                 
                                                                              
         A 2.2-STABLE ag a 2.2.8 megjelenesevel nyugdijba vonult. A 3-STABLE  
         ag a 3.5.1 mint az utolso 3.X kiadas megjelenesevel ert veget. A     
         4-STABLE ag a 4.11 mint az utolso 4.X kiadassal fejezo"do:tt be.     
         Ezekbe az agakban a legto:bb esetben mar csak biztonsagi javitasokat 
         vegeznek. Az 5-STABLE ag fejlesztese az utolso 5.X kiadas, az 5.5    
         megjelenesevel lezarult. A 6-STABLE ag fejlesztese meg folytatodik   
         valameddig, de ez alatt leginkabb mar csak a biztonsagi resek es     
         egyeb komoly problemak javitasait kell erteni.                       
                                                                              
         A 8.1-STABLE a jelenleg fejlesztett -STABLE ag. A 8.1-STABLE agbol   
         megjelent legfrissebb kiadas a 8.1-RELEASE, amely 2010 juliusban     
         jelent meg.                                                          
                                                                              
         A 9-CURRENT a -CURRENT ag legfrissebb valtozata, es ez a FreeBSD     
         ko:vetkezo" generacioja. Erro"l az agrol a Mi az a FreeBSD-CURRENT?  
         kerdesnel szolgalunk reszletesebb informaciokkal.                    
   1.10. Mikor keszu:lnek FreeBSD kiadasok?                                   
         A Release Engineering Team <re@FreeBSD.org> atlagosan a FreeBSD egy  
         ujabb nagyobb valtozatat 18 havonta, mig egy kisebb kiadasat 8       
         havonta jelenteti meg. A kiadasok datumat elo"re kihirdetik, igy a   
         rendszeren dolgozo emberek pontosan tudjak, hogy mikorra kell        
         befejezniu:k a munkajukat es letesztelni azt. Minden kiadast egy     
         tesztelesi ido"szak elo"z meg, ahol megbizonyosodnak rola, hogy az   
         elkeszu:lt ujitasok nem veszelyeztetik az uj kiadas megbizhatosagat. 
         A legto:bb felhasznalo pontosan ezt a tipusu elo"vigyazatossagot     
         szereti legjobban a FreeBSD-ben, meg annak aran is, hogy a legujabb  
         finomsagok bekeru:lesere meg a -STABLE ag eseten gyakran sokat kell  
         varni.                                                               
                                                                              
         A kiadasok szerkesztesero"l (valamint a soronko:vetkezo" kiadasok    
         u:temezesero"l) a FreeBSD honlapjan belu:l ezen az oldalon           
         olvashatunk reszletesebben (angolul).                                
                                                                              
         Akik egy kicsivel to:bb izgalomra vagynak, azok reszere az elo"bb    
         emlitett, naponta keszitett binaris pillanatkiadasokat ajanljuk.     
   1.11. Ki felel a FreeBSD-ert?                                              
         A FreeBSD Projektre vonatkozo fontosabb do:nteseket, mint peldaul a  
         Projekt haladasi iranyat vagy hogy vehet reszt a forraskod           
         fejleszteseben, egy 9 fo"s iranyito csoport hozza. Rajtuk kivu:l meg 
         egy to:bb mint 350 fo"s fejleszto"i csapat jogosult ko:zvetlenu:l    
         modositani a FreeBSD forrasait.                                      
                                                                              
         A legto:bb bonyolultabb valtoztatast altalaban azonban a megfelelo"  
         levelezesi listakon is megvitatjak, amiben barki ku:lo:no:sebb       
         korlatozas nelku:l reszt vehet.                                      
   1.12. Honnan lehet a FreeBSD-t beszerezni?                                 
         A FreeBSD o:sszes fontosabb kiadasa elerheto" anonim FTP-n           
         keresztu:l a FreeBSD FTP oldalarol:                                  
                                                                              
           * A legfrissebb 8-STABLE kiadas, a 8.1-RELEASE ebbo"l a            
             ko:nyvtarbol erheto" el.                                         
                                                                              
           * Havonta keszu:lnek pillanatkiadasok a -CURRENT es a -STABLE      
             agakbol, de ezek leginkabb a legujabb valtozatot tesztelo"k es a 
             fejleszto"k szamara fontosak.                                    
                                                                              
           * A legfrissebb 7-STABLE kiadas, a 7.3-RELEASE ebbo"l a            
             ko:nyvtarbol erheto" el.                                         
                                                                              
         Ha a FreeBSD-t CD-n, DVD-n vagy mas egyeb telepito"eszko:zo:n        
         szeretnenk megkapni, akkor ezzel kapcsolatban nezzu:k meg a          
         keziko:nyvet.                                                        
   1.13. Hogyan lehet elerni a hibajelentesek adatbazisat?                    
         A felhasznalok kereseit tartalmazo hibajelentesek adatbazisat a      
         honlap webes hibajelentesekkel foglalkozo felu:leten keresztu:l      
         erhetju:k el.                                                        
                                                                              
         A send-pr(1) parancs segitsegevel tudunk e-mailen keresztu:l         
         hibajelenteseket es egyeb valtoztatasi kereseket ku:ldeni. Emellett  
         meg bo:ngeszo" segitsegevel is tudunk hibajelenteseket ku:ldeni a    
         honlap webes hibabejelento" felu:leten.                              
                                                                              
         Mielo"tt beku:ldenenk egy hibajelentest, olvassuk el a Writing       
         FreeBSD Problem Reports cimu" cikket (angolul), amelybo"l            
         megtudhatjuk, hogyan keszitsu:nk jol hasznosithato hibajelenteseket. 
   1.14. Honnan tudhatunk meg meg to:bbet?                                    
         Nezzu:k meg a FreeBSD Projekt honlapjarol elerheto" dokumentaciokat. 

                    2. fejezet - Dokumentacios es tamogatas

   2.1. Milyen jo ko:nyvek szolnak a FreeBSD-ro"l?

   2.2. A dokumentacio elerheto" mas formatumokban is, peldaul szo:veges
   (ASCII) allomanyban vagy PostScript(R)-ben?

   2.3. Hol talalhato informacio a FreeBSD levelezesi listairol?

   2.4. Milyen FreeBSD hircsoportok leteznek?

   2.5. Vannak FreeBSD-s IRC (Internet Relay Chat) csatornak?

   2.6. Hol kaphatok kereskedelmi szintu" FreeBSD treninget es tamogatast?

2.1. Milyen jo ko:nyvek szolnak a FreeBSD-ro"l?                                                      
     A Projekt igen szeles ko:ru" dokumentacioval rendelkezik, amely a ko:vetkezo" linkro"l erheto"  
     el: http://www.FreeBSD.org/docs.html. Emellett a GYIK vegen szereplo", valamint a keziko:nyvben 
     talalhato irodalomjegyzek tartalmazza az ajanlott ko:nyveket.                                   
2.2. A dokumentacio elerheto" mas formatumokban is, peldaul szo:veges (ASCII) allomanyban vagy       
     PostScript(R)-ben?                                                                              
     Igen. A dokumentacio to:bb ku:lo:nbo:zo" allomany- es to:mo:ritesi formatumban elerheto" az     
     FreeBSD FTP oldalan belu:l a /pub/FreeBSD/doc/ ko:nyvtarbol.                                    
                                                                                                     
     A dokumentaciot to:bb ku:lo:nbo:zo" modon osztalyozhatjuk. To:bbek ko:zt:                       
                                                                                                     
       * A dokumentum neve alapjan, peldaul faq (GYIK), vagy handbook (keziko:nyv).                  
                                                                                                     
       * A dokumentum nyelv es karakterkodolasa alapjan. Ezeket a FreeBSD rendszerekben, a           
         /usr/share/locale ko:nyvtarban megtalalhato nyelvi beallitasok nevei szerint adjuk meg.     
         Jelenleg a ko:vetkezo" nyelveken es kodolasokban erheto" el a dokumentacio:                 
                                                                                                     
                       Nev                                         Leiras                            
         en_US.ISO8859-1                 Angol (Egyesu:lt Allamok)                                   
         bn_BD.ISO10646-1                Bengali vagy bangla (Banglades)                             
         da_DK.ISO8859-1                 Dan (Dania)                                                 
         de_DE.ISO8859-1                 Nemet (Nemetorszag)                                         
         el_GR.ISO8859-7                 Go:ro:g (Go:ro:gorszag)                                     
         es_ES.ISO8859-1                 Spanyol (Spanyolorszag)                                     
         fr_FR.ISO8859-1                 Francia (Franciaorszag)                                     
         hu_HU.ISO8859-2                 Magyar (Magyarorszag)                                       
         it_IT.ISO8859-15                Olasz (Olaszorszag)                                         
         ja_JP.eucJP                     Japan (Japan, EUC kodolas)                                  
         mn_MN.UTF-8                     Mongol (Mongolia, UTF-8 kodolas)                            
         nl_NL.ISO8859-1                 Holland (Hollandia)                                         
         no_NO.ISO8859-1                 Norveg (Norvegia)                                           
         pl_PL.ISO8859-2                 Lengyel (Lengyelorszag)                                     
         pt_BR.ISO8859-1                 Portugal (Brazilia)                                         
         ru_RU.KOI8-R                    Orosz (Oroszorszag, KOI8-R kodolas)                         
         sr_YU.ISO8859-2                 Szerb (Szerbia)                                             
         tr_TR.ISO8859-9                 To:ro:k (To:ro:korszag)                                     
         zh_CN.GB2312                    Egyszeru"sitett kinai (Kina, GB2312 kodolas)                
         zh_TW.Big5                      Hagyomanyos kinai (Tajvan, Big5 kodolas)                    
                                                                                                     
       Megjegyzes:                                                                                   
                                                                                                     
         Nem mindegyik dokumentum ertheto" el mindegyik nyelven.                                     
                                                                                                     
       * A dokumentum formatuma alapjan. A dokumentumok to:bb ku:lo:nbo:zo" formatumban allnak       
         rendelkezesre. Mindegyik formatum hasznalatanak megvannak az elo"nyei es hatranyai. Egyes   
         formatumok inkabb az interneten keresztu:li olvasgatasra megfelelo"ek, masok pedig          
         nyomtatott formaban nyujtanak esztetikus hatast. A to:bb ku:lo:nbo:zo" formatumnak          
         ko:szo:nheto"en az olvasok igenyeik szerint el tudjak olvasni a dokumentacio ku:lo:nbo:zo"  
         reszeit akar a kepernyo"n, akar papiron. Jelenleg a ko:vetkezo" formatumokban erheto"ek el  
         a dokumentumok:                                                                             
                                                                                                     
            Formatum                                       Leiras                                    
         html-split      Kis meretu", hiperhivatkozasokkal ellatott HTML allomanyok gyu"jtemenye     
         html            Egyetlen oriasi, az egesz dokumentumot tartalmazo HTML allomany             
         pdf             Az Adobe-fele Portable Document Format                                      
         ps              PostScript(R)                                                               
         rtf             A Microsoft Rich Text formatuma                                             
         txt             Egyszeru" szo:veges allomany                                                
                                                                                                     
       Megjegyzes:                                                                                   
                                                                                                     
         Amikor egy ilyen dokumentumot beto:ltu:nk a Wordbe, akkor az oldalszamok maguktol nem       
         frissu:lnek. Ehhez a dokumentum beto:ltese utan nyomjuk le a Ctrl+A, Ctrl+End, F9           
         billentyu"ket.                                                                              
                                                                                                     
       * A to:mo:rites es csomagolas tipusa alapjan. Ezek ko:zu:l jelenleg harmat hasznalunk.        
                                                                                                     
           1. Ahol a formatum html-split, ott az allomanyokat a tar(1) segitsegevel csomagoltuk      
              o:ssze. Az igy keletkezo" .tar allomanyt ezek utan az alabbi reszben szereplo"         
              to:mo:ritesi megoldasokkal to:mo:ritettu:k.                                            
                                                                                                     
           2. Az o:sszes to:bbi formatum eseten csak egyetlen allomany keletkezik, amelynek a neve   
              tipus.formatum (tehat peldaul article.pdf, book.html es igy tovabb).                   
                                                                                                     
              Ezeket az allomanyokat azutan ket to:mo:ritesi eljarassal to:mo:ritju:k.               
                                                                                                     
              Eljaras                                     Leiras                                     
              zip     A zip formatum. FreeBSD alatt ezt ugy tudjuk kito:mo:riteni, ha elo"szo:r      
                      telepitju:k a archivers/unzip portot.                                          
                      A bzip2 formatum. Nem olyan elterjedt, mint a zip, de altalaban kisebb meretu" 
              bz2     allomanyokat keszit. Ilyen allomanyokat akkor tudunk kito:mo:riteni, ha        
                      telepitju:k a archivers/bzip2 portot.                                          
                                                                                                     
              Ennek megfelelo"en tehat a keziko:nyv bzip2-vel to:mo:ritett PostScript(R) valtozata a 
              handbook/ ko:nyvtaron belu:l book.ps.bz2 neven talalhato.                              
                                                                                                     
     Miutan kivalasztottuk a szamunkra megfelelo" leto:ltendo" formatumot es to:mo:ritesi modszert,  
     magunknak kell leto:lteni a kivalasztott to:mo:ritett allomanyokat, majd kibontani ezeket es    
     atmasolni a megfelelo" helyre.                                                                  
                                                                                                     
     Peldaul, ha a GYIK fejezetekre darabolt, bzip2(1) segitsegevel to:mo:ritett valtozata a         
     doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.html-split.tar.bz2 allomanyban talalhato meg. A              
     leto:ltesehez es kibontasahoz a ko:vetkezo"ket kell tennu:nk:                                   
                                                                                                     
     # fetch ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.html-split.tar.bz2 
     # bzip2 -d book.html-split.tar.bz2                                                              
     # tar xvf book.html-split.tar                                                                   
                                                                                                     
     A mu"velet befejezo"desevel kapunk nehany .html kiterjesztesu" allomanyt. Ezek ko:zu:l az egyik 
     neve index.html, ebben talalhato a tartalomjegyzek, a bevezetes es a dokumentum to:bbi reszere  
     mutato hivatkozasok. Ezeket az allomanyokat kell szu:kseg szerint atmasolnunk vagy atmozgatnunk 
     a megfelelo" helyre.                                                                            
2.3. Hol talalhato informacio a FreeBSD levelezesi listairol?                                        
     Az o:sszes velu:k kapcsolatos informaciot a keziko:nyv levelezesi listakrol szolo reszeben      
     talaljuk.                                                                                       
2.4. Milyen FreeBSD hircsoportok leteznek?                                                           
     Az o:sszes rajuk vonatkozo informaciot a keziko:nyv hircsoportokrol szolo reszeben talaljuk     
     meg.                                                                                            
2.5. Vannak FreeBSD-s IRC (Internet Relay Chat) csatornak?                                           
     Igen, a legto:bb nagyobb IRC halozaton talalhato FreeBSD-vel foglalkozo csatorna:               
                                                                                                     
       * Az EFNet halozaton talalhato #FreeBSD csatorna lenyegeben egy FreeBSD-vel foglalkozo forum, 
         de itt ne nagyon probalkozzunk segitseget kerni a to:bbiekto"l, ha netalan lustak lennenk   
         elolvasni a man oldalakat vagy eppen kutatunk valamit. Ez a hely elso"sorban csevegesre     
         szolgal, ahol mindenfele tema felmeru:l, a szexto"l kezdve a sportokon keresztu:l a         
         nuklearis fegyverekig eppen ugy, ahogy a FreeBSD-ro"l is. Mi szoltunk elo"re! A szerver a   
         irc.efnet.org cimen erheto" el.                                                             
                                                                                                     
       * Az EFNet halozaton talalhato #FreeBSDhelp csatorna kifejezetten a FreeBSD felhasznalok      
         megsegiteset veszi celba. Az itt levo"k sokkal szivesebben valaszolnak a kerdeseinkre, mint 
         a #FreeBSD csatornan.                                                                       
                                                                                                     
       * A Freenode halozaton talalhato ##FreeBSD csatornan mindig sokan vannak, itt barmilyen       
         temaban kerhetu:nk segitseget. A beszelgetesek ido"nkent ugyan kifutnak a szigoru szakmai   
         temakbol, de a FreeBSD-vel kapcsolatos kerdesek itt mindig elso"bbseget elveznek. Szivesen  
         segitu:nk barkinek, es leheto"seg szerint igyekszu:nk a keziko:nyv megfelelo" reszeire      
         hivatkozni, vagy adni valamilyen utmutatast arra vonatkozoan, hogy merre tajekozodhatunk    
         reszletesebben a problemankkal kapcsolatban. Ez alapveto"en egy angol nyelvu" csatorna,     
         habar a vilag minden tajarol erkeznek tagjaink. Ha az anyanyelvu:nko:n szeretnenk inkabb    
         csevegni, akkor elo"szo:r tegyu:k fel a kerdesu:nket angolul, aztan probalkozzunk a         
         megfelelo" ##freebsd-nyelv csatornan.                                                       
                                                                                                     
       * A DALNET halozaton talalhato #FreeBSD csatorna az Egyesu:lt Allamokbol a irc.dal.net        
         szerveren, Europabol pedig az irc.eu.dal.net szerveren keresztu:l erheto" el.               
                                                                                                     
       * A DALNET halozaton talalhato #FreeBSDHelp csatorna az Egyesu:lt Allamokbol a irc.dal.net    
         szerveren, Europabol pedig a irc.eu.dal.net szerveren keresztu:l erheto" el.                
                                                                                                     
       * Az UNDERNET halozaton talalhato #FreeBSD csatorna az Egyesu:lt Allamokbol a                 
         us.undernet.org, Europabol pedig a eu.undernet.org szerveren keresztu:l erheto" el. Mivel   
         ez a csatornat leginkabb segitsegnyujtasra tartjuk fenn, keszu:lju:nk fel arra, hogy a      
         hivatkozott dokumentumokat is el kell olvasnunk.                                            
                                                                                                     
       * A RUSNET halozaton talalhato #FreeBSD csatorna az oroszul beszelo" FreeBSD felhasznalok     
         szamara igyekszik segitseget nyujtani. Emellett viszont remek hely a nem szakmai jellegu"   
         temak megvitatasahoz is.                                                                    
                                                                                                     
       * A Freenode halozaton talalhato #bsdchat csatorna a hagyomanyos kinai (UTF-8 kodolasu)       
         nyelvet beszelo" FreeBSD felhasznalokat igyekszik segiteni. A nem szakmai jellegu" temak    
         reszere is egy remek hely.                                                                  
                                                                                                     
     Az emlitett csatornak mindegyike egymastol fu:ggetlen, es nem allnak egymassal kapcsolatban.    
     So"t, meg a csevegesi stilusuk is eltero", ezert erdemes a sajat stilusunkhoz leginkabb         
     illeszkedo"t megkeresni. Mint ahogy az o:sszes IRC csatorna eseteben elo"fordul, itt is         
     ko:nnyeden erhetnek bennu:nket szemelyes sertesek vagy egyszeru"en csak sok szobeli sardobalast 
     lathatunk (mivel joval to:bb az ilyen helyeken a balga ifju, mint a higgadtabb ido"s) - ezekkel 
     ne is to:ro"dju:nk!                                                                             
2.6. Hol kaphatok kereskedelmi szintu" FreeBSD treninget es tamogatast?                              
     A FreeBSD Mall is nyujt keresdelmi tamogatast a FreeBSD-hez. Erro"l a honlapjunkon tudhatunk    
     meg to:bbet.                                                                                    
                                                                                                     
     A BSD Certification Group, Inc. DragonFly BSD, FreeBSD, NetBSD es OpenBSD rendszerekhez ad      
     rendszergazdai kepesiteseket. Amennyiben erdekel minket, latogassunk el a honlapjukra.          
                                                                                                     
     Keru:nk minden olyan tovabbi szervezetet, amely treninget vagy tamogatast kivan nyujtani a      
     Projektnek, hogy jelentkezzenek es felvesszu:k o"ket a listankra!                               

                             3. fejezet - Telepites

   Clayton, Nik

   3.1. Milyen allomanyokat kell leto:ltenu:nk a FreeBSD telepitesehez?

   3.2. Mit tegyu:nk, ha a floppy image-ek nem fernek ra egyetlen lemezre?

   3.3. Hol talalhato leiras a FreeBSD telepitesero"l?

   3.4. Mire van szu:kseg a FreeBSD hasznalatahoz?

   3.5. Hogyan lehet sajat telepito"floppyt kesziteni?

   3.6. Windows(R) melle is telepiheto" FreeBSD?

   3.7. A Windows(R) leto:ro:lte a boot managert! Hogyan lehet
   visszaallitani?

   3.8. Az A, T es X sorozatu IBM Thinkpad laptopok lefagynak a FreeBSD
   telepitese utani elso" indulasuk soran. Hogy lehet ezen segiteni?

   3.9. Lehet telepiteni hibas szektorokat tartalmazo lemezre is?

   3.10. Furcsa dolgok to:rtennek a telepito"floppy hasznalata ko:zben! Mi
   okozhatja?

   3.11. ATAPI CD-meghajtorol indult a rendszer, de a telepito" szerint nem
   talalhato semmilyen CD-meghajto. Hova tu"nt?

   3.12. PLIP (Parallel Line IP) hasznalataval lehet laptopra telepiteni?

   3.13. A lemezmeghajtok eseteben milyen geometriai beallitasokat erdemes
   hasznalni?

   3.14. Van valamilyen korlatozas a lemezek felosztasara vonatkozoan?

   3.15. A FreeBSD kompatibilis valamilyen disk managerrel?

   3.16. Amikor a FreeBSD-t telepitese utan elo"szo:r elindul, akkor egy
   Hianyzo operacios rendszer vagy egy Missing Operating System hiba jelenik
   meg. Mi to:rtent?

   3.17. Miert nem lehet tovabblepni a boot manager F? menu:jenel?

   3.18. Az o:sszes forrast telepiteni kell?

   3.19. Kell rendszermagot forditani?

   3.20. A jelszavak tarolasara hasznalhato-e DES, Blowfish vagy MD5, es ha
   igen, akkor hogyan lehet megadni?

   3.21. A rendszerindito lemez elo"szo:r elindul, de aztan miert akad meg a
   Probing Devices... kepernyo"n?

   3.22. A rendszer telepiteset ko:veto" ujrainditas utan miert jelenik meg a
   panic: can't mount root hibau:zenet?

   3.23. Mennyi memoriat tudunk hasznalni?

   3.24. Mik az FFS allomanyrendszerek korlatai?

   3.25. Egy uj rendszermag forditasa utan miert jelenik meg a
   archsw.readin.failed hibau:zenet az inditas soran?

   3.26. A telepites megszakad a rendszer inditasa ko:zben, mit lehet ezzel
   kezdeni?

   3.1.  Milyen allomanyokat kell leto:ltenu:nk a FreeBSD telepitesehez?      
         Ehhez a ko:vetkezo" harom floppy image-re lesz alapveto"en           
         szu:ksegu:nk: floppies/boot.flp, floppies/kern1.flp es               
         floppies/kern2.flp. Ezeket az image-eket az fdimage vagy dd(1)       
         segedprogramokkal kell ramasolnunk lemezekre.                        
                                                                              
         Ha magukat a terjeszteseket akarjuk leto:lteni (mert peldaul egy DOS 
         tipusu allomanyrendszerro"l akarunk telepiteni), akkor az alabbi     
         terjeszteseket kell beszereznu:nk:                                   
                                                                              
           * base/                                                            
                                                                              
           * manpages/                                                        
                                                                              
           * compat*/                                                         
                                                                              
           * doc/                                                             
                                                                              
           * src/ssys.*                                                       
                                                                              
         A teljes folyamatot, valamint a telepitessel kapcsolatos altalanos   
         tudnivalokat valamivel bo"vebben a keziko:nyv FreeBSD telepitesevel  
         foglalkozo reszebo"l ismerhetju:k meg.                               
   3.2.  Mit tegyu:nk, ha a floppy image-ek nem fernek ra egyetlen lemezre?   
         Egy 3,5 colos (1,44 MB kapacitasu) lemezen 1 474 560 byte-nyi adat   
         fer el. A rendszerinditashoz hasznalt image merete is pontosan       
         1 474 560 byte.                                                      
                                                                              
         A rendszerindito lemezek elo"keszitese soran elko:vetett hibak       
         altalaban a ko:vetkezo"k:                                            
                                                                              
           * Amikor az image-eket FTP-n keresztu:l to:ltju:k le, elfelejtu:nk 
             binaris (binary) atviteli modot hasznalni.                       
                                                                              
             Egyes FTP kliensek alapertelmezes szerint szo:veges (ascii)      
             modban viszik at az allomanyokat, es ennek soran megprobaljak a  
             sorvege karaktereket az adott operacios rendszer konvencioi      
             szerint atalakitani. Ilyenkor szinte ketsegtelen, hogy ezzel     
             to:nkreteszik az image-et. Ezert ne felejtsu:k el elleno"rizni a 
             leto:lto:tt image-eket: ha a meretu:k nem egyezik meg pontosan a 
             szerveren levo" valtozatukeval, akkor gyanithatoan a leto:ltes   
             ko:zben to:rtent velu:k valami.                                  
                                                                              
             Megoldas: miutan csatlakoztunk a szerverhez, de meg mielo"tt     
             elkezdu:k volna a leto:ltest, az FTP kliens parancssoraban       
             gepelju:k be, hogy binary.                                       
                                                                              
           * Az image lemezre masolasa a DOS copy parancsanak (vagy hasonlo   
             grafikus eszko:zo:k) hasznalataval.                              
                                                                              
             A copy es a hozza hasonlo programok nem hasznalhatoak erre a     
             celra, mivel az image-eket ko:zvetlenu:l a rendszeinditashoz     
             hoztak letre. Ennek megfelelo"en az egyes image-ek a lemezek     
             teljes tartalmat savrol savra tartalmazzak, es igy nem           
             hetko:znapi allomanykent kell velu:k banni. Ezeket a floppykra   
             alacsonyszintu" eszko:zo:k (peldaul az fdimage vagy rawrite)     
             segitsegevel, "nyers" modban kell felvinni, ahogy azt a FreeBSD  
             telepiteset leiro utmutatoban is olvashatjuk.                    
   3.3.  Hol talalhato leiras a FreeBSD telepitesero"l?                       
         A telepites reszletes leirasa a keziko:nyv FreeBSD telepitesero"l    
         szolo reszeben olvashato.                                            
   3.4.  Mire van szu:kseg a FreeBSD hasznalatahoz?                           
         A FreeBSD hasznalatahoz egy 486-os vagy jobb processzorral           
         rendelkezo" szamitogepre, 24 MB vagy annal to:bb memoriara, es       
         legalabb 150 MB tarhelyre lesz szu:ksegu:nk.                         
                                                                              
         A FreeBSD o:sszes valtozata kepes futni szinte barmilyen olcso MDA   
         tipusu grafikus kartyaval, de az Xorg hasznalatahoz mar VGA vagy     
         annal jobb videokartya szu:ksegeltetik.                              
                                                                              
         Lasd 4. fejezet - Hardverkompatibilitas.                             
   3.5.  Hogyan lehet sajat telepito"floppyt kesziteni?                       
         Jelen pillanatban ennek nincs egyszeru" modja. Minden egyes          
         kiadashoz tartoznak telepito"floppyk, hasznaljuk ezeket.             
                                                                              
         Ha egy modositott kiadast akarunk kesziteni, ko:vessu:k a(z angol    
         nyelvu") Release Engineering cikk utmutatasait.                      
   3.6.  Windows(R) melle is telepiheto" FreeBSD?                             
         Elo"szo:r telepitsu:k a Windows(R)t, majd a FreeBSD-t. A FreeBSD     
         boot managere ekkor kepes lesz a Windows(R) es a FreeBSD inditasara  
         is. Vigyazzunk, mert ha a Windows(R)t telepitju:k fel masodikkent,   
         akkor az minden figyelmeztetes nelku:l durvan felu:lirja az aktualis 
         boot managert. Ha ezt tapasztaljuk, akkor olvassuk el a ko:vetkezo"  
         szakaszt.                                                            
   3.7.  A Windows(R) leto:ro:lte a boot managert! Hogyan lehet               
         visszaallitani?                                                      
         A FreeBSD-hez tartozo boot managert haromfelekeppen tudjuk           
         ujratelepiteni:                                                      
                                                                              
           * Inditsuk el a DOS-t, lepju:nk be a FreeBSD terjeszteshez tartozo 
             tools ko:nyvtarba es keressu:k meg a bootinst.exe nevu"          
             allomanyt. Inditsuk el a ko:vetkezo" modon:                      
                                                                              
          ...\TOOLS> bootinst.exe boot.bin                                    
                                                                              
             Ekkor a boot manager visszakeru:l a helyere.                     
                                                                              
           * Hasznaljuk a FreeBSD-hez letrehozott rendszerindito lemezeket,   
             es a telepito"ben valasszuk a Custom (Egyeni telepites)          
             menu:pontot, majd azon belu:l valasszuk a Partition (Particio)   
             pontot. Itt valasszuk ki azt a meghajtot, ahol korabban a boot   
             manageru:nk volt (ez valoszinu"leg a felsorolasban az elso"      
             lesz) es amikor belepu:nk a particioszerkeszto"be, akkor egybo"l 
             valasszuk a Write (W) opciot (tehat ne valtoztassunk semmit). Ez 
             megero"sitest fog kerni, amire valasszuk a [ Yes ] gombot, es    
             amikor a boot manager kivalasztasa resz jelenik meg, valasszuk a 
             FreeBSD Boot Manager pontot. Ezzel a boot manager ujra a lemezre 
             irodik. Miutan ezzel vegeztu:nk, lepju:nk ki a telepito"bo"l es  
             inditsuk ujra a rendszeru:nket a megszokott modon.               
                                                                              
           * Inditsuk a rendszeru:nket a FreeBSD rendszerindito lemezero"l    
             (vagy CD-jero"l), majd valasszuk a telepito"ben a Fixit          
             (Javitas) menu:pontot. Ezutan valasszuk a javitofloppy vagy a(z  
             "elo"" allomanyrendszerrel rendelkezo") 2. CD hasznalatat, majd  
             lepju:nk be a javitashoz elinditott parancsertelmezo"be. Ezt     
             ko:veto"en adjuk ki az alabbi parancsot:                         
                                                                              
          Fixit# fdisk -B -b /boot/boot0 eszko:z                              
                                                                              
             A parancsban az eszko:z helyere annak az eszko:znek a nevet      
             adjuk meg, amelyro"l a rendszert szoktuk inditani, peldaul ad0   
             (az elso" IDE-lemez), ad4 (az elso" IDE-lemez valamelyik         
             vezerlo"n), da0 (az elso" SCSI-lemez) stb.                       
   3.8.  Az A, T es X sorozatu IBM Thinkpad laptopok lefagynak a FreeBSD      
         telepitese utani elso" indulasuk soran. Hogy lehet ezen segiteni?    
         Ezeken a gepeken az IBM BIOS-anak egy korai hibas valtozata          
         talalhato, amely a FreeBSD altal hasznalt particiokat tevesen        
         "suspend-to-disk" tipusu particioknak tekinti. Ennek ko:vetkezteben  
         amikor a BIOS megprobalja ertelmezni a FreeBSD altal letrehozott     
         particiot, megakad.                                                  
                                                                              
         Az IBM [1] szerint az alabbi tipus/BIOS valtozatokban talalhato meg  
         ez a hiba.                                                           
                                                                              
                   Tipus                              BIOS                    
         T20                       IYET49WW vagy keso"bbi                     
         T21                       KZET22WW vagy keso"bbi                     
         A20p                      IVET62WW vagy keso"bbi                     
         A20m                      IWET54WW vagy keso"bbi                     
         A21p                      KYET27WW vagy keso"bbi                     
         A21m                      KXET24WW vagy keso"bbi                     
         A21e                      KUET30WW                                   
                                                                              
         Ugy ertesu:ltu:nk, hogy az IBM BIOS-ok keso"bbi valtozataiban ismet  
         felbukkant ez a tipusu hiba. Ebben az u:zenetben Jacques Vidrine a   
         FreeBSD laptop computer levelezesi lista tagjainak egy olyan         
         modszert mutat be, ami segithet, ha az ujabb tipusu IBM laptopunk    
         nem tudja elinditani a FreeBSD-t, es igy valtani tudunk a BIOS       
         elo"zo" vagy ko:vetkezo" verziojara.                                 
                                                                              
         Ha regebbi tipusu BIOS-szal rendelkezu:nk es a frissites nem         
         megoldhato, akkor a FreeBSD-t telepithetju:k ugy is, hogy            
         megvaltoztatjuk a FreeBSD altal hasznalt particio azonositojat es    
         egy olyan rendszerindito blokkot telepitu:nk, amelyik kepes ezt      
         kezelni.                                                             
                                                                              
         Ehhez elo"szo:r is a gepet egy olyan allapotba kell visszahoznunk,   
         ahol mar tul tudunk jutni a rendszerindito kepernyo"n. Ezt ugy       
         tudjuk elerni, ha nem engedju:k, hogy a gep indulasa ko:zben         
         eszrevegye az elso"dleges lemezen talalhato FreeBSD particiot. Erre  
         az egyik lehetseges megoldas, ha a gepbo"l ideiglenesen eltavolitjuk 
         a merevlemezt es atrakjuk egy regebbi ThinkPadba (peldaul egy        
         ThinkPad 600-as tipusba) vagy a megfelelo" atalakito hasznalataval   
         az asztali szamitogepu:nkbe. Miutan ezzel megvagyunk, to:ro:lju:k le 
         a FreeBSD particiojat es tegyu:k vissza a lemezt. Ekkor a ThinkPad   
         ujbol mu"ko:do"kepes lesz.                                           
                                                                              
         Ezt ko:veto"en az alabbi utasitasokat ko:vetve tudjuk telepiteni a   
         FreeBSD-t:                                                           
                                                                              
          1. To:ltsu:k le a boot1 es boot2 allomanyokat a                     
             http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/ cimro"l. Olyan helyre  
             tegyu:k ezeket, ahol keso"bb is meg el tudjuk erni.              
                                                                              
          2. A megszokott modon telepitsu:k a FreeBSD-t a ThinkPadre.         
             Ilyenkor ne hasznaljuk a Veszelyesen dedikalt (Dangerously       
             Dedicated) modot. A telepites befejezese utan ne inditsuk ujra a 
             gepet.                                                           
                                                                              
          3. Valtsunk at a veszhelyzetekben hasznalatos parancsertelmezo"re   
             ("Emergency Holographic Shell", Alt+F4) vagy inditsuk el egy     
             javitashoz hasznalt ("fixit") parancsertelmezo"t.                
                                                                              
          4. Az fdisk(8) segitsegevel valtoztassuk meg a FreeBSD-s particio   
             azonositojat a 165 ertekro"l a 166 ertekre (ezt a tipust az      
             OpenBSD hasznalja).                                              
                                                                              
          5. Masoljuk at az iment leto:lto:tt boot1 es boot2 allomanyokat a   
             helyi allomanyrendszerre.                                        
                                                                              
          6. A disklabel(8) segitsegevel ro:gzitsu:k a boot1 es boot2         
             tartalmat a FreeBSD slice-unkra.                                 
                                                                              
          # disklabel -B -b boot1 -s boot2 ad0sn                              
                                                                              
             ahol az n annak a slice-nak a sorszama, ahova a FreeBSD-t        
             telepitettu:k.                                                   
                                                                              
          7. Inditsuk ujra a gepet. A rendszerindito parancssorban ekkora     
             megjelenik az OpenBSD inditasanak leheto"sege. Ezen keresztu:l   
             tudjuk a FreeBSD-t elinditani.                                   
                                                                              
         A kedves Olvasonak meghagytuk azt az esetet, amikor ugyanezen a      
         konfiguracion OpenBSD es FreeBSD rendszereket akarunk egyszerre      
         hasznalni.                                                           
   3.9.  Lehet telepiteni hibas szektorokat tartalmazo lemezre is?            
         Igen, ez lehetseges, de egyaltalan nem ajanlott.                     
                                                                              
         Manapsag ha egy IDE-meghajton hibas szektorokat talalunk, akkor az   
         arra utal, hogy hamarosan to:nkremegy (a meghajto belso" atkepezo"   
         funkcioi mar kepesek megbirkozni a rossz szektorok no:vekvo"         
         szamaval, ami arra enged ko:vetkeztetni, hogy a lemez felu:lete      
         jelento"s mertekben seru:lt). Ezert inkabb egy uj merevlemezes       
         meghajto vasarlasat javasoljuk.                                      
                                                                              
         Ha hibas SCSI-meghajtonk van, ezt a valaszt olvassuk el.             
   3.10. Furcsa dolgok to:rtennek a telepito"floppy hasznalata ko:zben! Mi    
         okozhatja?                                                           
         Ha olyan furcsa dolgokkal talalkozunk a telepito"floppy hasznalata   
         soran, mint peldaul a lemez allando daralasa vagy a rendszer         
         varatlan ujraindulasa, akkor a ko:vetkezo" harom kerdest erdemes     
         feltennu:nk magunknak:                                               
                                                                              
          1. Biztos, hogy uj, frissen formazott, teljesen hibamentes          
             floppykat hasznalunk (tehat olyanokat, amelyeket egy frissen     
             bontott dobozbol vettu:nk ki, es nem olyanokat, amelyeket        
             valamelyik magazin mellekletebo"l szedtu:k ki vagy eppen harom   
             evig az agy alatt taroltunk)?                                    
                                                                              
          2. Biztos, hogy binaris (vagy image) modban to:lto:ttu:k le a       
             lemezek image-eit? (Ne szegyellju:k, mindenki eleteben legalabb  
             egyszer to:lto:tt mar le veletlenu:l binaris allomanyt szo:veges 
             formatumban!)                                                    
                                                                              
          3. Windows(R) 95 vagy Windows(R) 98 alatt DOS modban hasznaltuk az  
             fdimage vagy rawrite parancsot? Ezek az operacios rendszerek     
             altalaban nem fernek o:ssze az olyan programokkal, amelyek       
             ko:zvetlenu:l a hardverrel akarnak kommunikalni, amire a lemezek 
             irasahoz is szu:kseg van. Ez a problema leginkabb akkor          
             meru:lhet fel, amikor a grafikus felu:leten belu:l egy DOS       
             ablakban futtatjuk ezeket a programokat.                         
                                                                              
         Kaptunk olyan visszajelzest is, hogy gondjaink lehetnek, ha          
         Netscape(R)-pel to:ltju:k le a rendszerindito lemezeket, ezert       
         leheto"seg szerint igyekezzu:nk mas FTP klienst hasznalni.           
   3.11. ATAPI CD-meghajtorol indult a rendszer, de a telepito" szerint nem   
         talalhato semmilyen CD-meghajto. Hova tu"nt?                         
         Ezt a problemat altalaban egy rosszul beallitott CD-meghajto okozza. 
         A CD-meghajto rengeteg szamitogepben a masodlagos IDE-vezerlo" slave 
         (szolga) portjan talalhato, a master (mester) port hasznalata        
         nelku:l. Ez az ATAPI specifikacioi szerint nem szabalyos, de a       
         Windows(R) ezzel ku:lo:no:sebben nem to:ro"dik, a BIOS pedig         
         egyszeru"en figyelmen kivu:l hagyja a rendszer inditasa soran. Ezert 
         kepes a BIOS ilyenkor latni a CD-meghajtot, es ezert nem kepes a     
         FreeBSD teljes telepitesnel hasznalni.                               
                                                                              
         Ezen ugy tudunk segiteni, ha a CD-meghajtonkat az IDE-vezerlo"n      
         atallitjuk masterre, vagy arra az IDE-vezerlo"re teszu:nk egy master 
         eszko:zt.                                                            
   3.12. PLIP (Parallel Line IP) hasznalataval lehet laptopra telepiteni?     
         Igen. Ehhez csupan egy szabvanyos Laplink-kabel kell. Amennyiben     
         szu:kseges, a parhuzamos vonali halozatkezeles beallitasahoz         
         olvassuk el keziko:nyv PLIP-ro"l szolo reszet.                       
   3.13. A lemezmeghajtok eseteben milyen geometriai beallitasokat erdemes    
         hasznalni?                                                           
           Megjegyzes:                                                        
                                                                              
         A lemez "geometriaja" alatt a lemezen talalhato cilinderek, fejek es 
         a savonkenti szektorok szamat ertju:k. Ezt a tovabbiakban csak       
         CHS-erteknek nevezzu:k (mint Cylinder/Head/Sector). Ebbo"l allapitja 
         meg a PC-s BIOS, hogy a lemezen honnan kell olvasnia es hova kell    
         irnia.                                                               
                                                                              
         Ez rengeteg felreertest okoz az ujdonsu:lt rendszergazdak szamara.   
         Elo"szo:r is megemlitenenk, hogy egy SCSI-lemez fizikai geometriaja  
         ebben az esetben teljesen lenyegtelen, mivel a FreeBSD               
         lemezblokkokban gondolkozik. Igazabol nem letezik "a" fizikai        
         geometria fogalma, ugyanis a szektorok su"ru"sege a lemezen          
         felu:leten belu:l sem allando. Amit a gyartok altalaban "fizikai     
         geometrianak" hivnak, az altalaban az a geometria, amely a           
         legkevesebb helyveszteseggel jar. Az IDE-lemezek eseteben a FreeBSD  
         ugyan CHS-ertekekkel dolgozik, de ezt minden modernebb meghajto      
         legbelu:l blokkhivatkozasokka alakitja.                              
                                                                              
         Egyedu:l tehat a logikai geometria szamit. Ez a valasz, amikor a     
         BIOS megkerdezi a meghajtonkat: "Mik a geometriai beallitasaid?", es 
         ennek felhasznalasaval kommunikal vele a keso"bbiekben. Mivel a      
         FreeBSD is ezt az erteket hasznalja fel a rendszer inditasanal,      
         fontos, hogy jol adjuk meg. Ez ku:lo:no:sen abban az esetben szamit, 
         amikor to:bb operacios rendszer is talalhato a lemezen, hiszen       
         mindegyiku:knek azonos geometriai beallitasokat kell hasznalniuk.    
         Ellenkezo" esetben komoly gondok lephetnek fel a rendszer inditasa   
         soran!                                                               
                                                                              
         A SCSI-lemezek eseteben a beallitando geometria erteke attol fu:gg,  
         hogy a vezerlo"n hasznaljuk-e a bo"vitett forditas tamogatasat       
         (extended translation support, amelyet gyakran csak ugy neveznek,    
         hogy "Support for DOS disks >1GB" vagy ehhez hasonloan). Ha ezt      
         letiltottuk, akkor hasznaljuk az N cilinder, 64 fej es 32 szektor    
         savonkenti felirast, ahol N a lemez MB-okban szamitott merete. Igy   
         peldaul egy 2 GB meretu" lemez geometriai beallitasa 2048 cilinder,  
         64 fej es 32 szektor savonkent.                                      
                                                                              
         Ha viszont engedelyeztu:k (ami gyakran elo"fordul, mivel igy lehet   
         az MS-DOS(R) bizonyos korlatozasait megkeru:lni) es a lemez          
         kapacitasa 1 GB-nal to:bb, adjunk meg M cilindert, 255 fejet, 63 (es 
         nem 64) szektort savonkent, ahol az M a lemez MB-okban mert          
         kapacitasa osztva 7,844238-al (!). Tehat az imenti peldaban is       
         emlitett 2 GB-os meghajto eseteben 261 cilindert, 255 fejet es       
         savonkent 63 szektort kapunk.                                        
                                                                              
         Ha nem lennenk benne biztosak, vagy a FreeBSD-nek a telepites        
         ko:zben nem sikeru:l megallapitania a lemez geometriai beallitasait, 
         mi magunk is ko:nnyen meg tudjuk hatarozni, ha keszitu:nk egy kis    
         meretu" DOS particiot a lemezen. A BIOS ekkor eszlelni fogja a       
         megfelelo" geometriai beallitasokat, es ha mar nincs ra tovabb       
         szu:ksegu:nk, akkor a particioszerkeszto"ben nyugodtan               
         to:ro:lhetju:k. Halozati kartyak es hasonlo hardverek                
         programozasahoz azonban meg a keso"bbiekben hasznos lehet.           
                                                                              
         Hasznalhatjuk viszont a FreeBSD-hez mellekelt pfdisk.exe             
         segedprogramot is. Ezt a FreeBSD CD vagy a FreeBSD FTP oldalainak    
         tools ko:nyvtaraban talalhatjuk meg. Ennek a programnak a            
         segitsegevel ki tudjuk deriteni, hogy a lemezen levo" to:bbi         
         operacios rendszer milyen geometriai beallitasokat hasznal. Az igy   
         kapott ertekeket fel tudjuk hasznalni a particioszerkeszto"ben.      
   3.14. Van valamilyen korlatozas a lemezek felosztasara vonatkozoan?        
         Igen. A rendszerinditashoz hasznalt (gyo:ker)particionak az 1024.    
         cilinder alatt kell kezdo"dnie, mivel a BIOS csak igy kepes          
         beto:lteni onnan a rendszermagot. (Ez a korlatozas a PC-s BIOS-ok    
         miatt van, nem a FreeBSD miatt.)                                     
                                                                              
         A SCSI-lemezek eseteben ez altalaban azt jelenti, hogy               
         rendszerinditashoz hasznalt particionak az elso" 1024 MB alatt kell  
         kezdo"dnie (vagy az elso" 4096 MB alatt, ha a bo"vitett forditast is 
         engedelyeztu:k - lasd az elo"zo" kerdest). Az IDE-lemezek eseteben   
         ez 504 MB-nak felel meg.                                             
   3.15. A FreeBSD kompatibilis valamilyen disk managerrel?                   
         A FreeBSD felismeri az Ontrack Disk Managert es figyelembe veszi. A  
         to:bbi disk managert nem tamogatja.                                  
                                                                              
         Ha egyedu:l csak a FreeBSD-t akarjuk hasznalni, akkor nincs          
         szu:ksegu:nk disk managerre. Egyszeru"en csak allitsunk be egy       
         akkora meretu" lemezt, amivel a BIOS kepes meg megbirkozni (a hatar  
         altalaban 504 MB) es majd a FreeBSD kideriti, hogy valojaban mennyi  
         hely all a rendelkezesere. Ha regebbi gyartmanyu merevlemezu:nk van  
         MFM-vezerlo"vel, akkor a FreeBSD-nek konkretan meg kell mondanunk,   
         hogy mennyi cilindert hasznalhat.                                    
                                                                              
         Ha a FreeBSD mellett mas operacios rendszereket akarunk hasznalni,   
         akkor ezt disk manager nelku:l is megtehetju:k. Egyedu:l arra kell   
         vigyaznunk, hogy a FreeBSD inditasahoz hasznalt particio es a masik  
         operacios rendszer slice-a az elso" 1024 cilinder alatt kezdo"djo:n. 
         Ha nagyon ko:ru:ltekinto"ek akarunk lenni, akkor erre a celra egy    
         20 MB meretu" rendszerindito particio to:keletesen megfelel.         
   3.16. Amikor a FreeBSD-t telepitese utan elo"szo:r elindul, akkor egy      
         Hianyzo operacios rendszer vagy egy Missing Operating System hiba    
         jelenik meg. Mi to:rtent?                                            
         Ez altalaban akkor fordul elo", amikor a FreeBSD es a DOS vagy mas   
         operacios rendszerek nem ertenek egyet a lemez geometriai            
         beallitasaiban. Telepitsu:k ujra a FreeBSD-t es ezuttal figyelmesen  
         ko:vessu:k a fentebb adott utasitasokat!                             
   3.17. Miert nem lehet tovabblepni a boot manager F? menu:jenel?            
         Ez az elo"bbi kerdessel kapcsolatos problema egy masik tu:nete: a    
         BIOS es a FreeBSD altal hasznalt geometriai beallitasok nem          
         egyeznek! Amennyiben a vezerlo" vagy a BIOS tamogatja a cilinderek   
         forditasat (amelyet gyakran ">1GB driver support" neven talalhatunk  
         meg), akkor probaljuk meg atallitani es igy ujratelepiteni a         
         FreeBSD-t.                                                           
   3.18. Az o:sszes forrast telepiteni kell?                                  
         Alapveto"en nem. Etto"l fu:ggetlenu:l azonban javasoljuk legalabb a  
         base forrasok telepiteset, ahol szamos olyan allomany megtalalhato,  
         amelyekre a keso"bbiekben meg hivatkozni fogunk, valamint a sys      
         (rendszermag) forrasok telepiteset, amelyben a rendszermag forrasai  
         talalhatoak. A rendszeren belu:l azonban a mu"ko:deshez semmi sem    
         igenyli ko:zvetlenu:l a forrasok jelenletet, egyedu:l talan a        
         rendszermag beallitasat vegzo" config(8) program. A rendszermag      
         forrasainak kivetelevel a rendszerben a forditas menetet ugy         
         epitettu:k fel, hogy akar egy irasvedett modon csatlakoztatott NFS   
         allomanyrendszerro"l is kepes legyen dolgozni (a rendszermag         
         forrasaira vonatkozo megszoritasok miatt azonban azt javasoljuk,     
         hogy ezt ko:zvetlenu:l ne a /usr/src ko:nyvtarba csatlakoztassuk,    
         hanem egy masik helyre, ahol aztan szimbolikus linkek segitsegevel   
         masoljuk le a forraskod ko:nyvtarszerkezetenek legfelso" szintjet).  
                                                                              
         Ha keznel vannak a forrasok es tisztaban vagyunk a rendszerforditas  
         folyamataval, akkor a keso"bbiekben sokkal ko:nnyebben tudjuk a      
         FreeBSD rendszeru:nket frissiteni.                                   
                                                                              
         A forrasok egyes reszeinek kivalasztasahoz lepju:nk be a             
         telepito"program Custom (Egyeni telepites), majd a Distributions     
         (Terjesztesek) menu:be.                                              
   3.19. Kell rendszermagot forditani?                                        
         Egy uj rendszermag forditasa korabban fontos resze volt a FreeBSD    
         telepitesenek, de a legujabb kiadasok mar kihasznaljak a rendszermag 
         beallitasanak sokkal baratsagosabb modszereit is. A FreeBSD 5.X es   
         az azt ko:veto" valtozatokban mar a beto:lto"bo"l ko:nnyen be tudjuk 
         allitani a rendszermagot a beepitett "hints" (eszko:zo:kre vonatkozo 
         utmutatasok) modszere altal felkinalt rugalmasabb leheto"segeknek    
         ko:szo:nheto"en.                                                     
                                                                              
         Egy uj rendszermag keszitese viszont olyan esetekben meg tovabbra is 
         hasznos lehet, amikor csak azokat a meghajtokat akarjuk megtartani   
         benne, amelyekre tenylegesen szu:ksegu:nk van. Ezzel to:bbnyire      
         memoriat tudunk megsporolni, habar a legto:bb rendszer eseteben erre 
         igazabol nincs szu:ksegu:nk.                                         
   3.20. A jelszavak tarolasara hasznalhato-e DES, Blowfish vagy MD5, es ha   
         igen, akkor hogyan lehet megadni?                                    
         A FreeBSD alapertelmezes szerint MD5-alapu jelszavakat hasznal.      
         Ezeket a DES algoritmuson alapulo hagyomanyos UNIX(R)-os             
         jelszavaknal sokkal megbizhatobbnak tartjak. A DES formatum          
         termeszetesen tovabbra is elerheto" olyan esetekben, amikor a        
         kevesbe biztonsagos jelszavakat hasznalo regi operacios              
         rendszerekkel akarunk egyu:ttmu"ko:dni. Emellett a FreeBSD-ben       
         leheto"segu:nk van a sokkal biztonsagosabb Blowfish jelszoformatum   
         hasznalatara is. Az uj jelszavak formatumat az /etc/login.conf       
         allomanyban talalhato passwd_format bejelentkezesi tulajdonsag adja  
         meg, amelynek erteke des, blf (amennyiben elerheto"), illetve md5    
         lehet. A bejelentkezesi tulajdonsagokkal kapcsolatban a              
         login.conf(5) man oldalt erdemes elolvasni.                          
   3.21. A rendszerindito lemez elo"szo:r elindul, de aztan miert akad meg a  
         Probing Devices... kepernyo"n?                                       
         Ha a rendszeru:nkho:z IDE-s Zip(R) vagy Jaz(R) meghajtot             
         csatlakoztattunk, akkor probalkozzunk ujra az eltavolitasa utan. A   
         rendszerindito floppy ugyanis hajlamos o:sszekeverni a meghajtokat.  
         A rendszer telepitese utan termeszetesen ujra csatlakoztathatjuk a   
         meghajtot. Ezt remelheto"leg egy ko:vetkezo" verzioban mar           
         kijavitjak.                                                          
   3.22. A rendszer telepiteset ko:veto" ujrainditas utan miert jelenik meg a 
         panic: can't mount root hibau:zenet?                                 
         Ez a hiba a rendszerindito blokk es a rendszermag ko:zti             
         felreertesbo"l, a lemezes eszko:zo:k helytelen kezelesebo"l fakad.   
         Ilyen hibat altalaban olyan rendszerekben kapunk, ahol ket masternek 
         beallitott IDE-lemez talalhato vagy ha az egyes IDE-vezerlo"kre csak 
         egy-egy eszko:zt csatlakoztattunk es a FreeBSD-t a masodlagos        
         IDE-vezerlo"re kapcsolodo lemezre telepitettu:k. Ekkor a             
         rendszerindito blokk szerint a rendszert az ad0 (de a BIOS-ban a     
         masodik) lemezre telepitettu:k, miko:zben a rendszermag szerint ez a 
         masodlagos IDE-vezerlo"n elhelyezkedo" elso" lemez, az ad2. Az       
         eszko:zo:k felkutatasa utan a rendszermag megprobalja a              
         rendszerindito blokk altal nyilvantartott eszko:zro"l, az ad0        
         lemezro"l csatlakoztatni a rendszerindito particiot, ami viszont     
         szamara a ad2 eszko:z lesz, igy ez a probalkozasa meghiusul.         
                                                                              
         Ezt a felreertest a ko:vetkezo" modokon lehet helyretenni:           
                                                                              
          1. Inditsuk ujra a rendszert es nyomjuk le az Enter billentyu"t,    
             amikor a Booting kernel in 10 seconds; hit [Enter] to interrupt  
             szo:veg megjelenik. Ezzel a rendszerbeto:lto" parancssoraba      
             keru:lu:nk.                                                      
                                                                              
             Ezutan gepelju:k be a set root_disk_unit="lemezszam" sort. Itt a 
             lemezszam erteke 0 lesz, ha a FreeBSD-t az elso"dleges           
             IDE-vezerlo" master portjan levo" merevlemezre telepitettu:k, 1, 
             ha az elso"dleges IDE-vezerlo" slave portjara, 2, ha a           
             masodlagos IDE-vezerlo" master portjara, es vegu:l 3, ha a       
             masodlagos IDE-vezerlo" slave portjara.                          
                                                                              
             Most mar begepelhetju:k, hogy boot, es igy a rendszernek el is   
             kell indulnia.                                                   
                                                                              
             Ha ezt a valtoztatast veglegesiteni akarjuk (vagyis nem akarjuk  
             ugyanezt eljatszani a FreeBSD minden egyes inditasa soran),      
             akkor a /boot/loader.conf.local allomanyba vegyu:nk fel a        
             root_disk_unit="lemezszam" sort.                                 
                                                                              
          2. Tegyu:k at a FreeBSD-t tartalmazo lemezt az elso"dleges          
             IDE-vezerlo"re, es ezzel megszu"nik az imenti felreertes.        
   3.23. Mennyi memoriat tudunk hasznalni?                                    
         A memoriara vonatkozo korlatozasok platformonkent valtoznak. Egy     
         szabvanyos i386TM telepites eseten peldaul ez a hatar 4 GB, de       
         pae(4) segitsegevel akar meg ennel to:bb is elerheto". Ehhez         
         olvassuk el az i386TM platformon 4 GB-nal to:bb memoria hasznalatara 
         vonatkozo utasitasokat.                                              
                                                                              
         A FreeBSD/pc98 eseten a korlat szinten 4 GB, azonban itt a PAE nem   
         hasznalhato. A FreeBSD altal tamogatott o:sszes to:bbi architektura  
         elmeletileg ennel to:bb memoriat kepes kezelni (to:bb terabyte-ot).  
   3.24. Mik az FFS allomanyrendszerek korlatai?                              
         Az FFS allomanyrendszerek meretenek elmeleti hatara 8 TB (2 milliard 
         blokk), illetve az alapertelmezett 8 KB-os blokkmeret eseten 16 TB.  
         A gyakorlatban azonban szoftveresen ebbo"l 1 TB hasznalhato ki, de   
         kisebb modositasokkal akar 4 TB-os allomanyrendszer is hasznalhato   
         (es letezik).                                                        
                                                                              
         Egyetlen FFS allomanyrendszerbeli allomany merete megko:zelito"leg   
         legfeljebb 1 milliard blokk lehet, ami 4 KB-os blokkmerettel         
         szamolva 4 TB-ot jelent.                                             
                                                                              
         3.1. tablazat - Az allomanyok maximalis merete                       
                                                                              
         +----------------------------------------+                           
         | Blokkmeret | Gyakorlatban | Elmeletben |                           
         |------------+--------------+------------|                           
         | 4 KB       | > 4 GB       | 4 TB - 1   |                           
         |------------+--------------+------------|                           
         | 8 KB       | > 32 GB      | 32 TB - 1  |                           
         |------------+--------------+------------|                           
         | 16 KB      | > 128 GB     | 32 TB - 1  |                           
         |------------+--------------+------------|                           
         | 32 KB      | > 512 GB     | 64 TB - 1  |                           
         |------------+--------------+------------|                           
         | 64 KB      | > 2048 GB    | 128 TB - 1 |                           
         +----------------------------------------+                           
                                                                              
         4 KB-os blokkmeret eseten a haromszoros indirekcioval szarmaztatott  
         blokkok a gyakorlatban is kihasznalhatoak, es az egeszet elmeletben  
         egyedu:l csak az allomanyrendszerben igy abrazolhato blokkok         
         maximalis szama korlatozna (ami kb. 10243 + 10242 + 1024), azonban a 
         gyakorlatban ezt az allomanyrendszeri blokkokra vonatkozo 1 GB - 1   
         meretu" (rossz) hatar korlatozza. Az allomanyrendszeri blokkok       
         szamat ugyanis ki kellene terjeszteni a 2 GB - 1 meretig. 2 GB - 1   
         szamu blokk hasznalata ko:ru:l jelentkezik ugyan nehany hiba, de     
         ezek 4 KB-os blokkmeret eseten nem is erheto"ek el.                  
                                                                              
         A 8 KB-nal nagyobb blokkmeretek eseten mindenre a blokkok 2 GB - 1   
         maximalis mennyisege ervenyes, de a gyakorlatban ezt a blokkok       
         szamanak 1 GB - 1 hatara korlatozza. Az eredeti 2 GB - 1 mennyisegu" 
         blokk hasznalata gondokat okozhat.                                   
   3.25. Egy uj rendszermag forditasa utan miert jelenik meg a                
         archsw.readin.failed hibau:zenet az inditas soran?                   
         Mert a rendszermag es a felhasznaloi programok verzioja elter. A     
         rendszermag frissitesekor feltetlenu:l hasznaljuk a make buildworld  
         es a make buildkernel parancsokat is!                                
                                                                              
         A rendszerinditas masodik fokozataban ko:zvetlenu:l meg tudjuk adni  
         a beto:ltendo" rendszermagot, ha a beto:lto" inditasa elo"tt, a |    
         jel megjelenesekor lenyomunk egy billentyu"t.                        
   3.26. A telepites megszakad a rendszer inditasa ko:zben, mit lehet ezzel   
         kezdeni?                                                             
         Probaljuk meg letiltani az ACPI tamogatast. Ezt ugy tudjuk megtenni, 
         hogy amikor a rendszerto:lto" elindul, lenyomjuk a Szoko:z           
         billentyu"t. Ekkor a ko:vetkezo"t kapjuk:                            
                                                                              
         OK                                                                   
                                                                              
         Itt gepelju:k be az alabbi parancsot:                                
                                                                              
         unset acpi_load                                                      
                                                                              
         Majd ezt:                                                            
                                                                              
         boot                                                                 

     ----------------------------------------------------------------------

   [1] Ahogy Keith Frechette (<kfrechet@us.ibm.com>) irta leveleben.

                       4. fejezet - Hardverkompatibilitas

   Tartalom

   4.1. Altalanos kerdesek

   4.2. Memoria

   4.3. Architekturak es processzorok

   4.4. Merevlemezes, szalagos, CD- es DVD-meghajtok

   4.5. Eger es billentyu"zet

   4.6. Halozati es soros eszko:zo:k

   4.7. Hang

   4.8. Egyeb eszko:zo:k

4.1. Altalanos kerdesek

   4.1.1. A FreeBSD rendszeru:kho:z szeretnenk hardvert vasarolni. Melyik
   gyartmany/marka/tipus a legjobb?

   4.1.1. A FreeBSD rendszeru:kho:z szeretnenk hardvert vasarolni. Melyik     
          gyartmany/marka/tipus a legjobb?                                    
          Ez allando tema a FreeBSD levelezesi listakon. Mivel a hardverek    
          gyorsan valtoznak, nem is szamithatunk masra. Tovabbra is           
          hatarozottan javasoljuk, hogy olvassuk at figyelmesen a FreeBSD 8.1 
          vagy 7.3 valtozatahoz tartozo hardverjegyzeket (Hardware Notes) es  
          nezzu:nk utan a levelezesi listak archivumaban mielo"tt barmire is  
          rakerdezneu:nk a legfrissebb es legjobb hardverek u:gyeben.         
          Ko:nnyen elo"fordulhat, hogy eppen a mult heten esett szo arrol a   
          tipusu eszko:zro"l, amiro"l eppen erdeklo"dni szeretnenk.           
                                                                              
          Ha laptoppal kapcsolatban lenne kerdesu:nk, akkor nezzu:k meg a     
          FreeBSD laptop computer levelezesi lista archivumat. Minden mas     
          esetben erdemes inkabb a FreeBSD general questions levelezesi lista 
          archivumait megnezni vagy az adott hardverhez tartozo levelezesi    
          listat bo:ngeszni.                                                  

4.2. Memoria

   4.2.1. A FreeBSD kepes 4 GB-nal, 16 GB-nal vagy akar 48 GB-nal to:bb
   memoriat (RAM-ot) tamogatni?

   4.2.2. A FreeBSD miert jelez 4 GB-nal kevesebb memoriat i386TM
   architekturaju szamitogepeken?

   4.2.1. A FreeBSD kepes 4 GB-nal, 16 GB-nal vagy akar 48 GB-nal to:bb       
          memoriat (RAM-ot) tamogatni?                                        
          Igen. A FreeBSD operacios rendszerkent kepes az adott platformon    
          kihasznalni az o:sszes rendelkezesre allo fizikai memoriat. Ne      
          felejtsu:k el azonban, hogy az egyes platformokon ennek hatara      
          elter. Peldaul az i386TM platformon a PAE hasznalata nelku:l        
          legfeljebb csak 4 GB memoriat tudunk elerni (amely azonban a PCI    
          szamara fenntartott cimter miatt a valosagban nemileg kevesebb),    
          illetve a PAE hasznalataval legfeljebb 64 GB memoriat. Az AMD64     
          platformokon viszont mar egeszen 1 TB memoriaig is elmehetu:nk.     
   4.2.2. A FreeBSD miert jelez 4 GB-nal kevesebb memoriat i386TM             
          architekturaju szamitogepeken?                                      
          Az i386TM platformon a cimter 32 bites, ami azt jelenti, hogy itt   
          legfeljebb 4 GB memoria cimezheto" meg (es erheto" el). Raadasul a  
          cimter bizonyos tartomanyait a hardvereszko:zo:k szamara tartjak    
          fenn ku:lo:nbo:zo" celokra, peldaul a PCI eszko:zo:k                
          mu"ko:dtetesere es vezerlesere, a videomemoria hozzaferesere stb.   
          Ennelfogva az operacios rendszer es annak rendszermagja altal       
          felhasznalhato teljes memoria merete jelento"sen kevesebb, mint     
          4 GB. Ezen a tipusu konfiguraciokon altalaban 3,2 GB es 3,7 GB      
          ko:zo:tt mozog a maximalisan kihasznalhato fizikai memoria merete.  
                                                                              
          Ha megis 3,2  vagy 3,7 GB-nal to:bb memoriat szeretnenk elerni      
          (4 GB-ot vagy akar annal is to:bbet), akkor ahhoz a PAE nevu"       
          specialis modositasra lesz szu:ksegu:nk. A PAE a "Physical Address  
          Extension" ("Fizikai cimkiterjesztes") ro:viditese, es egy olyan    
          modszerre utal, amellyel a 32 bites x86 tipusu processzorokon       
          tudunk 4 GB-nal to:bb memoriat cimezni. Lenyegeben nem csinal mast, 
          csak 4 GB-os hatar fele kepezi le azokat a memoriateru:leteket,     
          amelyeket egyebkent a hardverek reszere tartanak fenn, ezzel        
          kiegesziti a fizikai memoriat (pae(4)). A PAE hasznalatanak szamos  
          hatranya van: ebben a modban a megszokottnal (vagyis PAE nelku:l)   
          nemileg lassabb a memoria elerese, illetve ilyenkor a beto:ltheto"  
          rendszermag-modulok (lasd kld(4)) sem tamogatottak. Emiatt az       
          o:sszes meghajtot bele kell forditanunk a rendszermagba.            
                                                                              
          A PAE hasznalatat altalaban a PAE nevu", a rendszermaghoz gyarilag  
          mellekelt konfiguracios allomannyal engedelyezhetju:k. Ezt eleve    
          ugy allitottak o:ssze, hogy gond nelku:l kesziteni tudjuk egy ilyen 
          rendszermagot. Erdemes azonban megemliteni, hogy a konfiguracios    
          allomany bizonyos tekintetben egy kisse konzervativ, mivel egyes    
          PAE eseten hasznalhatatlannak megjelo:lt meghajtok valojaban megis  
          minden gond nelku:l hozzaadhatoak a konfiguraciohoz. Ezzel          
          kapcsolatban azt javasoljuk, hogy ha az adott meghajto hasznalhato  
          valamelyik 64 bites architekturan (peldaul AMD64-en), akkor nagy    
          valoszinu"seggel PAE-vel is mu"ko:dni fog. Amennyiben sajat magunk  
          szeretnenk egy PAE-rendszermagot kesziteni, akkor a ko:vetkezo"     
          sort tegyu:k bele a konfiguracios allomanyba:                       
                                                                              
          options       PAE                                                   
                                                                              
          A PAE alkalmazasa napjainkban annyira mar nem jellemzo", mivel az   
          ujabb x86 hardverek mindegyike kepes 64 bites (AMD64 vagy           
          Intel(R) 64) modban futni. Ebben az esetben mar lenyegesen nagyobb  
          cimter hasznalatara nyilik leheto"segu:nk, igy nincs szu:ksegu:nk   
          tovabbi tru:kko:kre. A FreeBSD tamogatja az AMD64 architekturat,    
          igy ha 4 GB-nal to:bb memoriat szeretnenk elerni, akkor inkabb a    
          FreeBSD ezen valtozatat erdemes alkalmazni.                         

4.3. Architekturak es processzorok

   4.3.1. A FreeBSD az x86-on kivu:l tamogat mas architekturaju rendszereket
   is?

   4.3.2. A FreeBSD tamogatja a szimmetrikus to:bbprocesszoros (SMP)
   rendszereket?

   4.3.1. A FreeBSD az x86-on kivu:l tamogat mas architekturaju rendszereket  
          is?                                                                 
          Igen. A FreeBSD jelenleg az Intel x86 es az AMD64 architekturakon   
          mu"ko:dik. A Az Intel EM64T, IA-64, ARM(R), PowerPC(R), sun4v es    
          SPARC64(R) architekturak is tamogatottak. A tovabbi tervezett       
          platformok ko:zo:tt van meg a MIPS(R) es az S/390(R), a MIPS(R)     
          aktualis allapotarol es FreeBSD MIPS levelezesi lista segitsegevel  
          ertesu:lhetu:nk. Az ujabb architekturakhoz kapcsolodo altalanos     
          jellegu" megbeszeleseket a FreeBSD non-Intel platforms levelezesi   
          lista foglalja o:ssze.                                              
                                                                              
          Amennyiben a szamitogepu:nk architekturaja nem szerepel a jelenleg  
          tamogatottak ko:zo:tt, es valamilyen gyors megoldasra lenne         
          szu:ksegu:nk, akkor javasoljuk a NetBSD vagy az OpenBSD             
          hasznalatat.                                                        
   4.3.2. A FreeBSD tamogatja a szimmetrikus to:bbprocesszoros (SMP)          
          rendszereket?                                                       
          A FreeBSD altalanossagban veve tamogatja a to:bbprocesszoros        
          rendszereket, noha egyes esetekben a BIOS vagy az alaplap hibajabol 
          fakadoan problemaink adodhatnak. A FreeBSD symmetric                
          multiprocessing levelezesi lista atolvasasa segithet tisztazni      
          ezeket.                                                             
                                                                              
          A FreeBSD kepes kihasznalni az Intel processzorai altal felkinalt   
          HyperThreading (HTT) tamogatas elo"nyeit. Az options SMP            
          beallitassal forditott rendszermagok alapbol maguktol felismerik a  
          rendszeru:nkben talalhato logikai processzorokat. A FreeBSD         
          alapertelmezett u:temezo"je ezeket a logikai processzorokat a       
          to:bbivel teljesen egyenrangunak tekinti, vagyis semmilyen          
          u:temezesi kerdes eldo:ntesenel nem fogja figyelembevenni az egy    
          processzoron belu:l elhelyezkedo" logikai processzorokat. Ezen naiv 
          u:temezesi felfogas miatt bizonyos esetekben a rendszeru:nk         
          teljesitmenye nem to:keletesen optimalis, ezert adodhatnak olyan    
          helyzetek, amikor a machdep.hlt_logical_cpus sysctl-valtozo         
          segitsegevel szu:kseges lehet a logikai processzorok hasznalatanak  
          letiltasa. Ezenkivu:l meg a machdep.hlt_logical_cpus                
          sysctl-valtozon keresztu:l leheto"segu:nk van leallitani az         
          u:resjaratban mu"ko:do" processzorokat. Ennek reszleteiro"l         
          bo"vebben a smp(4) man oldalon olvashatunk.                         

4.4. Merevlemezes, szalagos, CD- es DVD-meghajtok

   4.4.1. A FreeBSD milyen tipusu merevlemezes meghajtokat ismer?

   4.4.2. Milyen SCSI- vagy SAS-vezerlo"ket ismer?

   4.4.3. Milyen szalagos meghajtokat ismer?

   4.4.4. A FreeBSD tamogatja a szalagok cserejet?

   4.4.5. A FreeBSD milyen CD-meghajtokat ismer?

   4.4.6. A FreeBSD milyen CD-RW meghajtokat ismer?

   4.4.7. A FreeBSD ismeri az Zip(R) meghajtokat?

   4.4.8. A FreeBSD ismeri a Jaz(R), EZ es a to:bbi cserelheto" lemezes
   meghajtot?

   4.4.1. A FreeBSD milyen tipusu merevlemezes meghajtokat ismer?             
          A FreeBSD ismeri az EIDE-, SATA-, SCSI- es SAS-meghajtokat (es a    
          velu:k kompatibilis vezerlo"ket, erro"l bo"vebben lasd a            
          ko:vetkezo" szakaszt), valamint az o:sszes olyan meghajtot, amely   
          az eredeti "Western Digital" (MFM, RLL, ESDI es termeszetesen az    
          IDE) interfeszt hasznalja. Nehany egyedi fejlesztesu" ESDI vezerlo" 
          nem fog mu"ko:dni, ezert leheto"leg maradjunk a WD1002/3/6/7        
          interfeszeknel es azok masolatainal.                                
   4.4.2. Milyen SCSI- vagy SAS-vezerlo"ket ismer?                            
          A teljes listat a FreeBSD hardverjegyzekeben talalhatjuk meg a 8.1  
          vagy 7.3 kiadasban.                                                 
   4.4.3. Milyen szalagos meghajtokat ismer?                                  
          A FreeBSD a SCSI es QIC-36 (QIC-02 interfesszel) szabvanyokat       
          ismeri. Ezek ko:ze ertendo"ek a 8 mm-es (mas neven Exabyte) es      
          DAT-meghajtok is.                                                   
                                                                              
          Bizonyos regebbi 8 mm-es meghajtok nem egeszen kompatibilisek a     
          SCSI-2 szabvannyal, ezert a FreeBSD-vel sem feltetlenu:l kepesek    
          egyu:ttmu"ko:dni.                                                   
   4.4.4. A FreeBSD tamogatja a szalagok cserejet?                            
          A FreeBSD ch(4) eszko:zo:n es a chio(1) parancson keresztu:l        
          tamogatja a SCSI szabvanyu szalagcserelo"ket. A hasznalat pontos    
          reszleteiro"l a chio(1) man oldalan olvashatunk reszletesebben.     
                                                                              
          Ha nem az AMANDA vagy a hozza hasonlo programokat hasznaljuk,       
          amelyek alapbol ismerik a szalagcsereles leheto"seget, akkor ne     
          feledkezzu:nk meg arrol, hogy a szalagot csak az egyik helyro"l a   
          masikra tudjuk mozgatni, ezert neku:nk kell figyelnu:nk arra, hogy  
          melyik rekeszben vannak szalagok es a meghajtonak ezek ko:zu:l      
          melyiket kell hasznalnia.                                           
   4.4.5. A FreeBSD milyen CD-meghajtokat ismer?                              
          Barmilyen tamogatott SCSI-vezerlo"ho:z csatlakoztathato             
          SCSI-meghajtot ismer.                                               
                                                                              
          Ezenkivu:l meg az alabbi CD-interfeszek ismertek:                   
                                                                              
            * Mitsumi LU002 (8 bites), LU005 (16 bites) es FX001D (16 bites,  
              dupla sebessegu").                                              
                                                                              
            * Sony CDU 31/33A                                                 
                                                                              
            * Sound Blaster nem-SCSI CD-meghajtok                             
                                                                              
            * Matsushita/Panasonic CD-meghajtok                               
                                                                              
            * ATAPI kompatibilis IDE CD-meghajtok                             
                                                                              
          Az o:sszes ismert nem-SCSI kartya nagyon lassan mu"ko:dik a         
          SCSI-meghajtokhoz kepest, es bizonyos ATAPI CD-meghajtok nem        
          hasznalhatoak.                                                      
                                                                              
          A Daemon News-tol es a FreeBSD Mall-tol rendelheto" hivatalos       
          FreeBSD CD-kro"l akar ko:zvetlenu:l el is tudjuk inditani a         
          rendszert.                                                          
   4.4.6. A FreeBSD milyen CD-RW meghajtokat ismer?                           
          A FreeBSD barmilyen ATAPI-kompatibilis IDE CD-R vagy CD-RW          
          meghajtot ismer. Ennek reszleteit lasd a burncd(8) man oldalan.     
                                                                              
          A FreeBSD ezeken kivu:l meg tetszo"leges SCSI CD-R vagy CD-RW       
          meghajtot tamogat. A hasznalatukhoz telepitsu:k a cdrecord          
          programot a portok vagy csomagok ko:zu:l, es gondoskodjunk rola,    
          hogy a pass eszko:z tamogatasa benne legyen a rendszermagban.       
   4.4.7. A FreeBSD ismeri az Zip(R) meghajtokat?                             
          A FreeBSD alapbol ismeri a SCSI es ATAPI (IDE) interfeszen          
          kommunikalo Zip(R) meghajtokat. A SCSI ZIP-meghajtok ugyan egyedu:l 
          az 5 es 6 target ID-kro"l hajlandoak mu"ko:dni, de ha a             
          SCSI-kartyank BIOS-a tamogatja, akkor meg a rendszert is el tudjuk  
          inditani roluk. Egyelo"re nem tisztazott, hogy milyen kartyak       
          kepesek a 0 es 1 ID-ken kivu:l mashonnan is rendszert inditani,     
          ezert ennek a hozza tartozo dokumentacioben erdemes utanajarnunk.   
                                                                              
          A FreeBSD ezenkivu:l meg a parhuzamos porton csatlakoztathato       
          ZIP-meghajtokat is ismeri. Ehhez elleno"rizzu:k, hogy a             
          rendszermagunkban megtalalhatoak az scbus0, da0, ppbus0 es vp0      
          meghajtok (a GENERIC rendszermagban a vp0 kivetelevel mindegyik     
          szerepel). Segitsegu:kkel a parhuzamos vonalon csatlakozo meghajto  
          a da0s4 eszko:zo:n keresztu:l erheto" el. Ennek megfelelo"en az     
          allomanyrendszerek a mount /dev/da0s4 /mnt vagy (DOS eseten) a      
          mount -t msdosfs /dev/da0s4 /mnt parancs kiadasaval                 
          csatlakoztathatoak.                                                 
                                                                              
          Emellett meg erdemes a GYIK cserelheto" lemezes meghajtokrol szolo  
          reszet is elolvasnunk ebben a fejezetben, valamint a "formazasrol"  
          szolo megjegyzest az adminisztraciorol szolo fejezetben.            
   4.4.8. A FreeBSD ismeri a Jaz(R), EZ es a to:bbi cserelheto" lemezes       
          meghajtot?                                                          
          Hasznalhatoak. Ezek to:bbsege SCSI eszko:z, ezert a FreeBSD         
          SCSI-lemezkent latja, az IDE csatolos EZ pedig IDE-meghajtokent     
          erheto" el.                                                         
                                                                              
          A rendszer inditasa elo"tt ne felejtsu:k el bekapcsolni a ku:lso"   
          egysegeket.                                                         
                                                                              
          Ha taroloeszko:zt akarunk cserelni a rendszer mu"ko:dese ko:zben,   
          olvassuk el a mount(8), umount(8) es (SCSI eszko:zo:k eseten) a     
          camcontrol(8) vagy (IDE eszko:zo:k eseten) a atacontrol(8) man      
          oldalakat, valamint a GYIK egy keso"bbi reszeben talalhato reszt a  
          cserelheto" lemezes meghajtokrol.                                   

4.5. Eger es billentyu"zet

   4.5.1. A FreeBSD ismeri az USB billentyu"zeket?

   4.5.2. A nem szabvanyos buszos egereket hogyan lehet beallitani?

   4.5.3. Hogyan lehet PS/2 ("egerportos" vagy "billentyu"zetes") egeret
   hasznalni?

   4.5.4. Az egeret az X Window Systemen kivu:l is lehet valamilyen modon
   hasznalni?

   4.5.5. Hogyan lehet szo:veget kijelo:lni es masolni a szo:veges konzolban?

   4.5.6. Az egeren van mindenfele go:rgo" es gomb. Ki lehet ezeket valahogy
   hasznalni FreeBSD alatt is?

   4.5.7. A laptopokon megtalalhato eger/trackball/touchpad hogyan
   hasznalhato?

   4.5.8. A Delete billentyu" hogyan hasznalhato a sh es csh
   parancsertelmezo"kben?

   4.5.1. A FreeBSD ismeri az USB billentyu"zeket?                            
          A FreeBSD alapbol ismeri az USB billentyu"zeket. Miutan             
          engedelyeztu:k rendszeru:nkben az USB billentyu"zet tamogatasat, az 
          AT billentyu"zet /dev/kbd0 lesz es az USB billentyu"zet pedig       
          /dev/kbd1, mar amennyiben mind a ketto"t csatlakoztattuk a          
          szamitogepu:nkho:z. Ha viszont csak USB billentyu"zetu:nk van,      
          akkor az a /dev/ukbd0 lesz.                                         
                                                                              
          Ha az USB billentyu"zetet konzolban akarjuk hasznalni, akkor erre   
          figyelmeztetnu:nk kell a konzolos meghajtot. Ezt ugy tudjuk         
          megtenni, ha a ko:vetkezo" parancsot lefuttatjuk a rendszer         
          inditasa ko:zben:                                                   
                                                                              
          # kbdcontrol -k /dev/kbd1 < /dev/console > /dev/null                
                                                                              
          Amikor viszont csak USB billentyu"zetu:nk van, akkor az /dev/ukbd0  
          eszko:zo:n keresztu:l tudjuk elerni, ezert a parancsnak ilyenkor    
          igy kell kineznie:                                                  
                                                                              
          # kbdcontrol -k /dev/ukbd0 < /dev/console > /dev/null               
                                                                              
            Megjegyzes:                                                       
                                                                              
          Ha veglegesiteni akarjuk ezt a beallitast, akkor tegyu:k a          
          keyboard="/dev/ukbd0" sort az /etc/rc.conf allomanyba.              
                                                                              
          Miutan ezt megcsinaltuk, az USB billentyu"zet X alatt is mu"ko:dni  
          fog minden tovabbi beallitas nelku:l.                               
                                                                              
          Ezzel a paranccsal tudunk visszavaltani az alapertelmezett          
          billentyu"zetre:                                                    
                                                                              
          # kbdcontrol -k /dev/kbd0 > /dev/null                               
                                                                              
          A kbdmux(4) meghajton keresztu:l az alabbi parancsok kiadasaval     
          engedelyezhetju:k az elso"dleges AT billentyu"zet es a masodlagos   
          USB billentyu"zet parhuzamos hasznalatat a konzolon:                
                                                                              
          # kbdcontrol -K < /dev/console > /dev/null                          
          # kbdcontrol -a atkbd0 < /dev/kbdmux0 > /dev/null                   
          # kbdcontrol -a ukbd1 < /dev/kbdmux0 > /dev/null                    
          # kbdcontrol -k /dev/kbdmux0 < /dev/console > /dev/null             
                                                                              
          Reszletesebb informaciokat az ukbd(4), kbdcontrol(1) es kbdmux(4)   
          man oldalakon talalhatunk.                                          
                                                                              
            Megjegyzes:                                                       
                                                                              
          Az USB billentyu"zet menet ko:zbeni csatlakoztatasa es levalasztasa 
          nem feltetlenu:l fog mu"ko:dni. Ezert a problemak elkeru:lese       
          erdekeben azt javasoljuk, hogy a rendszer inditasa elo"tt           
          mindenkeppen csatlakoztassuk a billentyu"zetet es hagyjuk egeszen   
          ugy, amig le nem allitottuk.                                        
   4.5.2. A nem szabvanyos buszos egereket hogyan lehet beallitani?           
          A FreeBSD ismeri a buszos, illetve a Microsoft, Logitech es az ATI  
          altal gyartott InPort buszos egereket. A GENERIC rendszermag        
          azonban ehhez nem tartalmaz meghajtot. A rendszermag konfiguracios  
          allomanyaba a ko:vetkezo" sort kell megadni, ha egy buszos egereket 
          tamogato rendszermagot akarunk kesziteni:                           
                                                                              
          device mse0 at isa? port 0x23c irq5                                 
                                                                              
          A buszos egerekhez altalaban sajat interfeszkartya is tartozik.     
          Ezeket a kartyakat a fentito"l eltero" portcimre es IRQ             
          megszakitasra is beallithatjuk. Reszletesebb informaciokat az       
          egeru:nk man oldalan es a mse(4) man oldalon olvashatunk.           
   4.5.3. Hogyan lehet PS/2 ("egerportos" vagy "billentyu"zetes") egeret      
          hasznalni?                                                          
          Az PS/2 egereket alapbol tamogatjuk. Az ehhez szu:kseges psm        
          meghajto megtalalhato a rendszermagban.                             
                                                                              
          Ha a sajat magunk altal o:sszeallitott rendszermagunk nem           
          tartalmazza ezt a meghajtot, akkor a ko:vetkezo" sort kell          
          felvennu:nk a konfiguracios allomanyba:                             
                                                                              
          device psm0 at atkbdc? irq 12                                       
                                                                              
          Miutan a rendszermag a rendszer inditasa soran helyesen eszlelte a  
          psm0 eszko:zt, magatol letrejo:n.                                   
   4.5.4. Az egeret az X Window Systemen kivu:l is lehet valamilyen modon     
          hasznalni?                                                          
          Ha az alapertelmezett konzolos syscons(4) meghajtot hasznaljuk,     
          akkor a szo:veges felu:letu" konzolokon az egermutato segitsegevel  
          tudunk szo:vegreszeket kijelo:lni es masolni. Ehhez nem kell mast   
          tennu:nk, csupan elinditani a moused(8) egerdemont es engedelyezni  
          az egermutatot a virtualis konzolokon:                              
                                                                              
          # moused -p /dev/xxxx -t yyyy                                       
          # vidcontrol -m on                                                  
                                                                              
          Itt az xxxx az egeret lekepezo" eszko:z neve es az yyyy az egerhez  
          hasznalt protokoll tipusa. Az egerdemon a legto:bb eger eseten      
          kepes magatol megallapitani az alkalmazott protokoll tipusat,       
          kiveve a regebbi soros egereket. Az auto ertek megadasaval tudjuk   
          aktivalni ezt az automatikus felderitest. Amennyiben ez nem         
          mu"ko:dik, a moused(8) man oldalan nezhetu:nk utan a tamogatott     
          protokolloknak.                                                     
                                                                              
          Ha PS/2 egeru:nk van, akkor egyszeru"en csak vegyu:k fel a          
          moused_enable="YES" sor az /etc/rc.conf allomanyba, es az egerdemon 
          elindul a rendszer inditasa ko:zben. Valamint hogy ha az egerdemont 
          a konzol helyett az o:sszes virtualis konzolon is hasznalni         
          akarjuk, akkor az /etc/rc.conf allomanyba tegyu:k bele a            
          allscreens_flags="-m on" sort.                                      
                                                                              
          Miutan az egerdemon elindult, valamilyen modon koordinalni kell az  
          eger hozzafereset az egerdemon es az o:sszes to:bbi program,        
          peldaul az X Window System ko:zo:tt. Erro"l a problemarol a GYIK    
          Miert nem mu"ko:dik X alatt az eger? kerdeseben olvashatunk         
          reszletesebb.                                                       
   4.5.5. Hogyan lehet szo:veget kijelo:lni es masolni a szo:veges konzolban? 
          Ahogy sikeru:lt elinditanunk az egerdemont (lasd az elo"zo"         
          szakaszt), tartsuk lenyomva az eger elso" (bal oldali) gombjat es   
          az eger mozgatasaval jelo:lju:k ki a szo:veget. Ezutan nyomjuk le a 
          masodik (ko:zepso") gombjat, amivel a kurzor mellett megjelenik az  
          iment kijelo:lt szo:veg. A harmadik (jobb oldali) gomb segitsegevel 
          a szo:veg kijelo:leset tudjuk "kiterjeszteni".                      
                                                                              
          Amennyiben az egeru:nko:n nem talalhato ko:zepso" gomb, az          
          egerdemon beallitasainak segitsegevel megprobalkozhatunk emulalni   
          vagy athelyezni a vele kapcsolatos funkciokat egy masik gombra. A   
          moused(8) man oldalan olvashatunk erro"l reszletesebben.            
   4.5.6. Az egeren van mindenfele go:rgo" es gomb. Ki lehet ezeket valahogy  
          hasznalni FreeBSD alatt is?                                         
          A valaszunk erre sajnos csupan annyi, hogy "Attol fu:gg". A         
          ku:lo:nbo:zo" kiegeszito"kkel rendelkezo" egerekhez altalaban egy   
          ku:lo:n meghajto szu:ksegeltetik. Hacsak az eger meghajtoprogramja  
          vagy a hozza tartozo felhasznaloi program nem nyujt valamilyen      
          tamogatast, az eszko:z egyszeru"en csak egy szabvanyos ket- vagy    
          haromgombos egerkent fog funkcionalni.                              
                                                                              
          Ha az X Window ko:rnyezetben akarunk go:rgo"ket hasznalni, esetleg  
          ezt a szakaszt erdemes elolvasnunk.                                 
   4.5.7. A laptopokon megtalalhato eger/trackball/touchpad hogyan            
          hasznalhato?                                                        
          Olvassuk el az elo"zo" kerdesre adott valaszt.                      
   4.5.8. A Delete billentyu" hogyan hasznalhato a sh es csh                  
          parancsertelmezo"kben?                                              
          A Bourne Shell eseteben az alabbi sorokat kell megadnunk az .shrc   
          allomanyunkban. Lasd sh(1) es editrc(5).                            
                                                                              
          bind ^? ed-delete-next-char # a konzolhoz                           
          bind ^[[3~ ed-delete-next-char # az xtermhez                        
                                                                              
          A C Shell eseteben a ko:vetkezo" soroknak kell az .cshrc allomanyba 
          keru:lnie. Lasd csh(1).                                             
                                                                              
          bindkey ^? delete-char # a konzolhoz                                
          bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez                             
                                                                              
          Tovabbi informaciokat ezen az oldalon talalhatunk.                  

4.6. Halozati es soros eszko:zo:k

   4.6.1. A FreeBSD milyen halozati kartyakat ismer?

   4.6.2. A FreeBSD ismer szoftveres modemeket, peldaul winmodemeket?

   4.6.3. Van nativ meghajto a Broadcom 43xx tipusu kartyakhoz?

   4.6.4. A FreeBSD milyen to:bbportos soros vonali kartyakat ismer?

   4.6.5. Hogyan lehet a boot: parancssort elo"hozni soros vonali konzolon?

   4.6.1. A FreeBSD milyen halozati kartyakat ismer?                          
          Ezek teljes listajat a FreeBSD egyes kiadasaihoz tartozo            
          hardverjegyzekben talaljuk meg.                                     
   4.6.2. A FreeBSD ismer szoftveres modemeket, peldaul winmodemeket?         
          A FreeBSD ku:lo:nbo:zo" kiegeszito" szoftvereken keresztu:l to:bb   
          szoftveres modemet is tamogat. A comms/ltmdm port peldaul a         
          szelesebb ko:rben elterjedt Lucent LT chipsetes modemekhez ad       
          tamogatast.                                                         
                                                                              
          A FreeBSD azonban nem telepitheto" szoftveres modemen keresztu:l. A 
          hozza tartozo szoftvert csak az operacios rendszer telepitese utan  
          tudjuk telepiteni.                                                  
   4.6.3. Van nativ meghajto a Broadcom 43xx tipusu kartyakhoz?               
          Nem, es valoszinu"leg nem is lesz.                                  
                                                                              
          A Broadcom nem hajlando nyilvanossa tenni azokat az informaciokat,  
          amik az altaluk gyartott vezetek nelku:li chipsetek programozasahoz 
          lennenek szu:ksegesek, mivel szoftveresen vezerelt radiot           
          hasznalnak. Az alkatreszeik FCC szintu" engedelyeztetesehez ugyanis 
          valamilyen modon gondoskodniuk kell rola, hogy a felhasznalok nem   
          kepesek bizonyos dolgokat modositani vele kapcsolatban, peldaul a   
          mu"ko:desi frekvenciat, a modulacios parametereket vagy a kimeno"   
          teljesitmenyt. A chipsetek programozasanak ismerete nelku:l azonban 
          szinte lehetetlen elkesziteni hozzajuk a megfelelo" meghajtot.      
   4.6.4. A FreeBSD milyen to:bbportos soros vonali kartyakat ismer?          
          Ezek listajat a keziko:nyv Soros vonali kommunikaciorol szolo resze 
          tartalmazza.                                                        
                                                                              
          Bizonyos nevtelen masolatok is hasznalhatok, ku:lo:no:sen azok,     
          amelyek magukat AST-kompatibilisnek nevezik.                        
                                                                              
          Az ilyen kartyak beallitasarol a sio(4) man oldalon olvashatunk     
          reszletesebben.                                                     
   4.6.5. Hogyan lehet a boot: parancssort elo"hozni soros vonali konzolon?   
          Olvassuk el a keziko:nyvben ezt a fejezetet.                        

4.7. Hang

   4.7.1. A FreeBSD milyen hangkartyakat ismer?

   4.7.2. Miert nincs hang a pcm(4) altal tamogatott hangkartyan?

   4.7.1. A FreeBSD milyen hangkartyakat ismer?                               
          A FreeBSD rengeteg hangkartyat ismer, (ennek reszleteit lasd a      
          FreeBSD kiadasait tartalmazo honlapon es a snd(4) man oldalon).     
          Korlatozott modon az MPU-401 es a vele kompatibilis MIDI-kartyakat  
          is tamogatja. A Microsoft(R) Sound System specifikacioinak          
          megfelelo" kartyakat tudjuk hasznalni.                              
                                                                              
            Megjegyzes:                                                       
                                                                              
          Ez azonban csak a hangra vonatkozik! Ez a meghajto a                
          SoundBlaster(R) kivetelevel nem tamogatja a kartyakon talalhato     
          CD-, SCSI- es joystick csatlakozasokat. A SoundBlaster(R) SCSI      
          csatlakozasa es bizonyos nem-SCSI CD-meghajtokat ugyan tamogat, de  
          rendszert peldaul nem tudunk roluk inditani.                        
   4.7.2. Miert nincs hang a pcm(4) altal tamogatott hangkartyan?             
          Egyes hangkartyak eseteben a hangero" minden inditaskor nullara     
          allitodik. Ezert ilyenkor mindig ki kell adni a ko:vetkezo"         
          parancsot:                                                          
                                                                              
          # mixer pcm 100 vol 100 cd 100                                      

4.8. Egyeb eszko:zo:k

   4.8.1. Kepes a FreeBSD kihasznalni az energiagazdalkodasi leheto"segeket
   egy laptopon?

   4.8.2. Hogy lehet letiltani az ACPI tamogatasat?

   4.8.3. Miert fagynak le a Micron tipusu rendszerek indulas ko:zben?

   4.8.4. A rendszerindito lemez nem kepes az ASUS K7V alaplapokkal
   mu"ko:dni. Hogyan lehet ezt orvosolni?

   4.8.5. Miert nem mu"ko:dnek a 3Com(R) PCI halozati kartyak a Micron tipusu
   szamitogepekben?

   4.8.1. Kepes a FreeBSD kihasznalni az energiagazdalkodasi leheto"segeket   
          egy laptopon?                                                       
          A FreeBSD bizonyos gepeken kepes az APM hasznalatara. Erro"l az     
          apm(4) man oldalon talalunk pontosabb leirast.                      
                                                                              
          A FreeBSD ezenkivu:l meg a legujabb hardverekben megtalalhato ACPI  
          leheto"segeit is igyekezik kihasznalni. Erro"l reszletesebben az    
          acpi(4) man oldalon olvashatunk. Amennyiben a rendszeru:nk egyarant 
          tartalmazza az APM es az ACPI tamogatasat, barmelyiket              
          hasznalhatjuk. Ilyen esetben javasoljuk mind a ketto" kiprobalasat  
          es az igenyeinkhez leginkabb illeszkedo" megoldas kivalasztasat.    
   4.8.2. Hogy lehet letiltani az ACPI tamogatasat?                           
          Tegyu:k bele az alabbi sort az /boot/device.hints allomanyba:       
                                                                              
          hint.acpi.0.disabled="1"                                            
   4.8.3. Miert fagynak le a Micron tipusu rendszerek indulas ko:zben?        
          Egyes Micron gyartmanyu alaplapokon olyan PCI BIOS talalhato, amely 
          nem felel meg az szabvanyoknak, es ezert a FreeBSD nem tud          
          elindulni, mivel a PCI eszko:zo:k nem jelentik le az altaluk        
          hasznalt cimeket.                                                   
                                                                              
          Ezt a problemat ugy tudjuk megoldani, ha a BIOS-ban kikapcsoljuk    
          (Disabled erteku"re allitjuk) a "Plug and Play Operating System"    
          beallitast.                                                         
   4.8.4. A rendszerindito lemez nem kepes az ASUS K7V alaplapokkal           
          mu"ko:dni. Hogyan lehet ezt orvosolni?                              
          Menju:nk be a BIOS-ba es kapcsoljuk ki (allitsuk Disabled ertekre)  
          a "Boot Virus Protection" beallitast.                               
   4.8.5. Miert nem mu"ko:dnek a 3Com(R) PCI halozati kartyak a Micron tipusu 
          szamitogepekben?                                                    
          Nezzu:k meg az elo"zo" valaszt.                                     

                           5. fejezet - Hibaelharitas

   5.1. Miert allapitja meg rosszul a FreeBSD a memoria mennyiseget i386TM
   hardveren?

   5.2. Mit tegyu:nk, ha meghibasodott szektorokat talalunk a
   merevlemezu:nko:n?

   5.3. A FreeBSD miert nem talalja meg a HP Netserver SCSI-vezerlo"jet?

   5.4. Allandoan ed1: timeout es ahhoz hasonlo u:zenetek jelennek meg. Mi
   lehet velu:k kezdeni?

   5.5. Miert allnak le a 3Com(R) 3C509 kartyak minden ku:lo:no:sebb ok
   nelku:l?

   5.6. A parhuzamos nyomtato nevetsegesen lassu. Mi lehet ezzel kezdeni?

   5.7. A programok miert allnak le ido"nkent Signal 11 hibakkal?

   5.8. A rendszer o:sszeomlik vagy egy Fatal trap 12: page fault in kernel
   mode vagy pedig valamilyen panic: hibau:zenettel es egy halom szamot ir
   ki. Mit tegyu:nk?

   5.9. A rendszer indulasa ko:zben miert so:tetu:l a kepernyo" es megy el
   rajta a kep?

   5.10. A FreeBSD miert csak 64 MB memoriat hasznal, amikor 128 MB van a
   gepben?

   5.11. A szamitogepben to:bb mint 1 GB memoria van, de megis kmem_map too
   small u:zenetek jelennek meg. Mi a gond?

   5.12. A szamitogepben nincs 1 GB memoria, a FreeBSD megis kmem_map too
   small hibaval leall!

   5.13. Miert jelenik meg a kernel: proc: table is full hibau:zenet?

   5.14. Az uj rendszermag inditasakor miert keletkezik CMAP busy
   hibau:zenet?

   5.15. Mit jelent az ahc0: brkadrint, Illegal Host Access at seqaddr 0x0
   u:zenet?

   5.16. Amikor elindul a rendszer, egy ahc0: illegal cable configuration
   hibau:zenet jelenik meg. A kabelek beko:tesevel semmilyen gond nincs.
   Megis akkor mi a baj?

   5.17. Miert ku:ld a sendmail mail loops back to myself hibau:zenetet?

   5.18. A tavoli gepeken miert viselkednek olyan furcsan a teljes kepernyo"s
   alkalmazasok?

   5.19. A Plug and Play kartyakat miert nem talalja meg (vagy unknown
   tipusukent latja) a FreeBSD?

   5.20. Miert keletkezik nlist failed hiba peldaul a top vagy systat
   parancsok futtatasakor?

   5.21. Miert tart olyan sokaig ssh vagy telnet hasznalataval csatlakozni a
   szamitogephez?

   5.22. Mire utal a stray IRQ (kobor megszakitasi keres) u:zenet?

   5.23. Miert jelenik meg folyamatosan a file: table is full u:zenet a
   rendszernaploban?

   5.24. Miert arasztjak el calcru: negative runtime vagy calcru: runtime
   went backwards u:zenetek a konzolt?

   5.25. Miert jar rosszul az ora a szamitogepen?

   5.26. A rendszer laptopon miert nem tudja rendesen megtalalni a
   PC-kartyakat?

   5.27. Miert ad a FreeBSD rendszerto:lto"je Read error hibat es all meg a
   BIOS kepernyo"n?

   5.28. Egy masik operacios rendszer leto:ro:lte a boot managert. Hogyan
   lehet visszaallitani?

   5.29. Mit jelent a swap_pager: indefinite wait buffer: hibau:zenet?

   5.30. Mik azok a UDMA ICRC hibak es hogyan lehet ellenu:k tenni valamit?

   5.31. Mi az a lock order reversal?

   5.32. Mit jelent a Called ... with the following non-sleepable locks held
   u:zenet?

   5.33. A buildworld/installworld miert all le touch: not found hibaval?

5.1.  Miert allapitja meg rosszul a FreeBSD a memoria mennyiseget i386TM hardveren?            
      A valasz nagy valoszinu"seggel a fizikai es virtualis memoriacimek ko:zti ku:lo:nbsegben 
      rejlik.                                                                                  
                                                                                               
      A legto:bb PC-s hardvereszko:z megegyezes szerint a 3,5 GB es 4 GB ko:zti                
      memoriateru:letet specialis celokra tartja fenn (altalaban a PCI szamara). Ezen a        
      cimteru:leten keresztu:l eri a PCI eszko:zo:ket. Ennek egyik ko:vetkezmenye, hogy a      
      fizikai memoria ezen a reszen nem erheto" el.                                            
                                                                                               
      Hogy pontosan mi to:rtenik az itt elhelyezkedo" memoriaval, teljesen a hardverto"l       
      fu:gg. Sajnalatos modon bizonyos eszko:zo:k semmilyen megoldast nem nyujtanak a          
      problemara, es igy lenyegeben az utolso 500 MB-nyi memoria elveszik.                     
                                                                                               
      Szerencsere a legto:bb eszko:z azonban kepes ezt a teru:letet egy felso"bb cimre         
      lekepezni, igy ki tudjuk hasznalni. Ilyenkor azonban tapasztalhatunk nemi felreertest,   
      amikor megnezzu:k a rendszerinditas ko:zben megjeleno" u:zeneteket.                      
                                                                                               
      A FreeBSD 32 bites valtozata eseten ez a memoriateru:let elveszik, mivel a cime a        
      4 GB-os hatar fele keru:l, amelyet a 32 bites modban futo rendszermag mar nem kepes      
      elerni. Ezen egy PAE tamogatassal rendelkezo" rendszermag hasznalataval segithetu:nk. A  
      GYIK-on belu:l ebben a bejegyzesben olvashatunk bo"vebben a memoriakorlatokrol, valamint 
      ebben a reszben lathatjuk a ku:lo:nbo:zo" platformokra vonatkozo memoriakorlatozasokat.  
                                                                                               
      A FreeBSD 64 bites valtozata vagy a PAE hasznalata eseten azonban a FreeBSD rendesen     
      felismeri es lekepezi a fennmarado memoriateru:leteket, igy azok hasznalhatova valnak. A 
      rendszerinditas soran azonban az elo"bb emlitett lekepezes miatt latszolag ugy fog       
      tu"nni, mintha a FreeBSD to:bb memoriat eszlelne, mint amennyivel valojaban              
      rendelkezu:nk. Ez teljesen normalisnak tekintheto" es a tenylegesen elerheto" memoria    
      mennyisege a folyamat vegen be fog allitodni.                                            
5.2.  Mit tegyu:nk, ha meghibasodott szektorokat talalunk a merevlemezu:nko:n?                 
      A SCSI-meghajtok eseteben a meghajto altalaban kepes o:nmagatol atkepezni az ilyen       
      szektorokat. A legto:bb meghajtoban ez a leheto"seg viszont alapbol nem engedelyezett.   
                                                                                               
      A hibas szektorok atkepezesehez az eszko:z elso" lapmodjat kell atirnunk, amelyet (root  
      felhasznalokent) igy tehetu:nk meg:                                                      
                                                                                               
      # camcontrol modepage sd0 -m 1 -e -P 3                                                   
                                                                                               
      Valtoztassuk meg az AWRE (az iras automatikus atkepzese) es ARRE (az olvasas automatikus 
      atkepzese) beallitasok ertekeit 0-rol 1-re:                                              
                                                                                               
      AWRE (Auto Write Reallocation Enbld):  1                                                 
      ARRE (Auto Read Reallocation Enbld):  1                                                  
                                                                                               
      A modernebb IDE-meghajtok is kepesek a vezerlo"ju:kkel nyilvantartani az ido"ko:zben     
      meghibasodott szektorokat, es ezt altalaban alapbol engdelyezik.                         
                                                                                               
      Ha rossz szektorokra figyelmezteto" hibau:zeneteket latunk (akarmilyen tipusu meghajtonk 
      is legyen), az ketsegtelenu:l arra utal, hogy ideje lecserelnu:nk a hardvert. A hibas    
      szektorok hasznalatat esetleg a gyarto sajat diagnosztikai programjaval le tudjuk        
      tiltani, de hosszabb tavon mindenkeppen az lesz a legjobb, ha veszu:nk egy ujat.         
5.3.  A FreeBSD miert nem talalja meg a HP Netserver SCSI-vezerlo"jet?                         
      Ez tulajdonkeppen egy ismert problema. A HP Netserver gepekben egy integralt EISA buszos 
      SCSI-vezerlo" talalhato, amely a 11-es EISA bo"vito"helyen talalhato, ezert az o:sszes   
      "valodi" EISA bo"vito"hely ez elo"tt helyezkedik el. Sajnos a 10 feletti EISA            
      bo"vito"helyek cimei u:tko:znek a PCI eszko:zo:k szamara kiosztott cimekkel, ezert a     
      FreeBSD o:nmagatol nem tudja valami jol kezelni az ilyen helyzeteket.                    
                                                                                               
      Ezert a legjobban akkor jarunk, ha egyszeru"en letagadjuk a cimterek u:tko:zeset :) Ezt  
      ugy tudjuk megtenni, ha a rendszermag EISA_SLOTS nevu" beallitasat a 12 ertekre          
      allitjuk. Ezutan mar csak be kell konfiguralunk es ujra kell forditanunk a               
      rendszermagot, ahogy azt a keziko:nyv megfelelo" resze is targyalja.                     
                                                                                               
      Termeszetesen, amikor egy ilyen gepre akarunk telepiteni, a helyzet tovabb bonyolodik. A 
      telepitest ugy tudjuk megoldani, ha a UserConfig programon belu:l alkalmazunk egy apro   
      tru:kko:t. Most ne a "vizualis" felu:letet hasznaljuk, hanem a parancssoros reszt.       
      Gepelju:k be, majd a megszokottak szerint telepitsu:k a rendszert:                       
                                                                                               
      eisa 12                                                                                  
      quit                                                                                     
                                                                                               
      Etto"l fu:ggetlenu:l termeszetesen tovabbra is javasolt egy, az elo"bbiek szerint        
      modositott rendszermagot forditanunk es telepitenu:nk.                                   
                                                                                               
      A ko:vetkezo" verziokban remelheto"leg mar lesz valamilyen megoldas erre a problemara.   
                                                                                               
        Megjegyzes:                                                                            
                                                                                               
      A HP Netserver eseten nem tudunk a lemezeken Veszelyesen dedikalt (Dangerously           
      Dedicated) modot hasznalni. Erro"l itt olvashatunk bo"vebben.                            
5.4.  Allandoan ed1: timeout es ahhoz hasonlo u:zenetek jelennek meg. Mi lehet velu:k kezdeni? 
      Ezt a hibat altalaban a megszakitasok u:tko:zese okozza (peldaul ket kartya ugyanazt a   
      megszakitast akarja hasznalni). Inditsuk a rendszeru:nket a -c beallitas hasznalataval   
      es az ed0/de0/... bejegyzeseket valtoztassuk meg a kartyaknak megfelelo"en.              
                                                                                               
      Ha a halozati kartyankon BNC tipusu csatlakozo talalhato, akkor meg elo"fordulhat, hogy  
      azert latunk ilyen hibau:zeneteket, mert nem jol zartuk le a csatlakozast. Ezt ugy       
      tudjuk ko:nnyen elleno"rizni, ha a lezarot ko:zvetlenu:l a kartyara dugjuk ra (kabel     
      nelku:l) es figyelju:k, hogy tovabbra is jo:nnek-e a hibau:zenetek.                      
                                                                                               
      Egyes NE2000-kompatibilis kartyak akkor adjak ezt a hibat, ha az UTP portjukon nincs     
      aktiv o:sszeko:ttetes vagy nem dugtuk be a kabelt.                                       
5.5.  Miert allnak le a 3Com(R) 3C509 kartyak minden ku:lo:no:sebb ok nelku:l?                 
      Az ilyen tipusu kartyak neha hajlamosak elfelejteni a beallitasaikat. Frissitsu:k a      
      kartya beallitasait a 3c5x9.exe program segitsegevel.                                    
5.6.  A parhuzamos nyomtato nevetsegesen lassu. Mi lehet ezzel kezdeni?                        
      Ha csupan annyi a problemank, hogy a nyomtato irdatlanul lassan mu"ko:dik, akkor         
      probaljuk meg a keziko:nyv nyomtatasrol szolo reszeben leirtakhoz hasonloan atallitani a 
      nyomtato portkezeleset.                                                                  
5.7.  A programok miert allnak le ido"nkent Signal 11 hibakkal?                                
      Ezek a hibak akkor keletkeznek, amikor a futo programok olyan memoriateru:lethez         
      probalnak meg hozzaferni, amihez eredetileg nem lenne szabad. Ha valami ehhez hasonlo    
      to:rtenik a rendszeru:nkben latszolag teljesen veletlenszeru"en, akkor nagyon ovatosan   
      kezdju:nk el vizsgalodni.                                                                
                                                                                               
      A lehetseges okok az alabbiak lehetnek:                                                  
                                                                                               
       1. Ha csak olyan alkalmazasok eseteben jelentkezik ez a hiba, amelyeket mi magunk       
          fejlesztu:nk, akkor az valoszinu"leg arra utal, hogy valamelyik resze hibasan        
          mu"ko:dik.                                                                           
                                                                                               
       2. Ha a FreeBSD alaprendszerenek valamelyik reszeben tapasztalunk ilyen hibakat, akkor  
          azt szinten okozhatja hibas kod, de az ilyen hibakat altalaban hamarabb meg szoktak  
          talalni es ki szoktak javitani, mint ahogy a GYIK-ot olvasok to:bbsege talalkozna    
          velu:k (a -CURRENT ag pontosan ezt a celt szolgalja).                                
                                                                                               
      Elo"fordulhat, hogy ez egy olyan furcsasag eredmenye, amely nem a FreeBSD hibaja:        
      peldaul ugyanazon program forditasakor mindig mast csinal a forditoprogram.              
                                                                                               
      Peldaul tegyu:k fel, hogy a make buildworld parancsot futtatjuk, es a forditas           
      felbeszakad, amikor az ls.c allomanybol el akarja kesziteni az ls.o allomanyt. Ha ezutan 
      megint megprobaljuk kiadni a make buildworld parancsot, akkor a forditas ugyanazon a     
      helyen ujbol meghiusul - valoszinu"leg hibas a forraskod, frissitsu:k a forrasainkat es  
      probaljuk meg ismet. Ha viszont a forditas ilyenkor mar egy masik helyen akad el, akkor  
      szinte biztos, hogy hardverhibaval akadtunk o:ssze.                                      
                                                                                               
      Amit ilyenkor tenni tudunk:                                                              
                                                                                               
      Az elso" esetben egy nyomko:veto", peldaul a gdb(1) segitsegevel keressu:k meg a program 
      azon pontjat, ahol rossz memoriateru:lethez probal meg hozzaferni es javitsuk ki.        
                                                                                               
      A masodik esetben elleno"rizzu:k, hogy nem a hardver a hibas.                            
                                                                                               
      Ennek okai to:bbek ko:zt a ko:vetkezo"k lehetnek:                                        
                                                                                               
       1. Tulmelegednek a merevlemezeink: elleno"rizzu:k, hogy a gepben talalhato              
          ventillatorok rendesen mu"ko:dnek-e (persze elo"fordulhat, hogy mas eszko:zo:k       
          melegednek tul).                                                                     
                                                                                               
       2. A processzor tulmelegedett: lehet, hogy mert tulsagosan nagy orajelen jaratjuk, vagy 
          mert egyszeru"en leallt a hu"tese. Akarmelyik eset is ko:vetkezett be, legalabb a    
          hiba felderiteseig allitsuk vissza a hivatalos sebessegere.                          
                                                                                               
          Ha feltetlenu:l ragaszkodunk a rendszeru:nk tuningolasahoz, akkor erdemes            
          elgondolkoznunk azon, hogy egy lassabb rendszerrel jobban jarunk, mint egy allandoan 
          cserelendo", ropogosra su:lt rendszerrel. Az emberek altalaban nem is nagyon         
          szeretik az ilyen rendszereket, fu:ggetlen attol, hogy szerintu:nk erdemes-e ilyet   
          csinalni vagy sem.                                                                   
                                                                                               
       3. Hibas memoriamodulok: ha to:bb SIMM es DIMM modul is talalhato a gepu:nkben, akkor   
          vegyu:k ki az o:sszeset es probaljuk ki mindegyiket egyesevel, ezzel is              
          leszu"kithetju:k a problema felderiteset a hibas DIMM/SIMM modulokra vagy azok       
          kombinaciojara.                                                                      
                                                                                               
       4. Az alaplap tulbecslo" ertekei: a BIOS beallitasai ko:zo:tt vagy az alaplapon         
          talalhato jumperekkel szabalyozni tudjuk a ku:lo:nbo:zo" ido"ziteseket, ahol         
          altalaban az alapertelmezett ertekek megfelelnek, de neha elo"fordulhat, hogy a      
          memoriamodulok keslelteteset lassura, vagy eppen turbo sebessegre allitjak ("RAM     
          Speed: Turbo" vagy ehhez hasonlo neven keressu:k a BIOS-ban), ami szinten okozhat    
          furcsa viselkedest. Probaljuk meg visszaallitani az BIOS alapertelmezett ertekeit,   
          de elo"tte erdemes lejegyezni az aktualis beallitasainkat.                           
                                                                                               
       5. Az alaplap zajos vagy keves aramot kap: ha vannak hasznalaton kivu:li I/O kartyaink, 
          merevlemezeink, CD-meghajtoink a rendszeru:nkben, akkor probaljuk meg ideiglenesen   
          eltavolitani ezeket vagy egyszeru"en csak lehuzni roluk a tapkabelt. Ezzel tudjuk    
          vizsgalni, hogy a szamitogepu:nk tapegysege kepes-e megbirkozni a kisebb             
          terhelessel. Esetleg kiprobalhatunk egy masik tapegyseget is, leheto"leg egy         
          kicsivel ero"sebbet (peldaul ha a jelenlegi tapegysegu:nk teljesitmenye 250 watt,    
          akkor hasznaljunk helyette egy 300 wattosat).                                        
                                                                                               
      Tovabba erdemes lehet meg elolvasnunk a SIG11 GYIK-ot (lasd lentebb), ahol mindezeket a  
      problemakat reszletesen kifejtik, noha a Linux(R) nezo"pontjabol. Arrol is olvashatunk   
      benne, hogy egy hibas memoriat miert nem kepesek eszlelni a szoftveres vagy hardveres    
      tesztelo"eszko:zo:k.                                                                     
                                                                                               
      Vegezetu:l, ha az egyik javaslat sem segitett a problema megoldasaban, akkor             
      valoszinu"leg sikeru:lt hibat talalnunk a FreeBSD kodjaban, amiro"l nyugodtan irhatunk a 
      fejleszto"knek egy hibajelentest.                                                        
                                                                                               
      A problemarol minden reszletre kiterjedo" modon A SIG11-es problema GYIK-ja irasban      
      olvashatunk (angolul).                                                                   
5.8.  A rendszer o:sszeomlik vagy egy Fatal trap 12: page fault in kernel mode vagy pedig      
      valamilyen panic: hibau:zenettel es egy halom szamot ir ki. Mit tegyu:nk?                
      A FreeBSD fejleszto"i nagyon kivancsiak az ilyen hibakra, de a felderitesehez sajnos     
      joval to:bb informaciora van szu:ksegu:k, mint amennyit lathattunk. Masoljuk le az       
      o:sszeomlashoz tartozo teljes u:zenetet. Ezutan nezzu:k meg a GYIK-nak azt a reszet,     
      amely a rendszermag o:sszeomlasarol szol, keszitsu:nk egy nyomko:vetesi informaciokkal   
      ellatott rendszermagot es kerju:k le a hivasi lancot. Ez elso"re talan bonyolultnak      
      hangzik, de ehhez igazabol nem igenyel semmilyen programozasi tudast, egyszeru"en csak a 
      megadott utasitasokat kell ko:vetnu:nk.                                                  
5.9.  A rendszer indulasa ko:zben miert so:tetu:l a kepernyo" es megy el rajta a kep?          
      Ez az ATI Mach 64 videokartyak eseteben jelentkezo" problema. Ilyenkor az a gond, hogy a 
      kartya a 0x2e8 cimet hasznalja, akarcsak a negyedik soros port. A sio(4) meghajtoban     
      levo" hiba (vagy netalan beallitas?) miatt azonban a negyedik soros portot meg akkor is  
      hasznalni fogja, ha kikapcsoljuk a sio3 (a negyedik soros port) eszko:zt.                
                                                                                               
      A hibat kijavitasaig igy keru:lhetju:k meg:                                              
                                                                                               
       1. A beto:lto" parancssoraban adjuk meg a -c parametert. (Igy elo" tudjuk hozni a       
          rendszermag konfiguracios modjat.)                                                   
                                                                                               
       2. Kapcsoljuk ki a sio0, sio1, sio2 es sio3 eszko:zo:ket (tehat mindegyiket). Emiatt a  
          sio(4) meghajto nem indul el, es igy nem okoz problemat.                             
                                                                                               
       3. Lepju:nk ki es folytassuk a rendszer inditasat.                                      
                                                                                               
      Ha a soros portokat is hasznalni akarjuk, akkor ko:vetkezo" modositasokkal keszitsu:nk   
      egy uj rendszermagot: a /usr/src/sys/dev/sio/sio.c (vagy pc98 eseten a                   
      /usr/src/sys/pc98/cbus/sio.c) allomanyban keressu:k meg a 0x2e8 karakterlancot es az azt 
      megelo"zo" vesszo"t tavolitsuk el (de az utana ko:vetkezo"t tartsuk meg). Miutan         
      vegrehajtottuk ezt a modositast, a megszokott modon forditsuk ujra a rendszermagot.      
5.10. A FreeBSD miert csak 64 MB memoriat hasznal, amikor 128 MB van a gepben?                 
      Mivel FreeBSD a BIOS-tol probalja megtudni a rendelkezesre allo memoria meretet, ezert   
      csak 16 biten kepes lekerdezni a KB-okban (vagyis 65 535 KByte = 64 MB, vagy meg ennel   
      is kevesebb, mivel egyes BIOS-ok legfeljebb 16 MB memoriat engednek latni). Tehat ha     
      64 MB-nal to:bb memoriaval rendelkezu:nk, akkor a FreeBSD ugyan megprobalja azt          
      felderiteni, de nem feltetlenu:l fog sikeru:lni.                                         
                                                                                               
      Ezt ugy tudjuk megoldani, ha a rendszermag alabbi beallitasat hasznaljuk. Alapveto"en    
      ugyanis letezik egy modszer, amivel le lehet kerdezni a memoria teljes meretet a         
      BIOS-tol, de a hozza tartozo rutin nem fert el a rendszerindito blokkban. Ha egyszer     
      majd sikeru:l neki helyet csinalni, akkor a rendszer kepes lesz kizarolag ezzel a        
      modszerrel dolgozni. Amig viszont ez nem igy van, addig kenytelenek leszu:nk a most      
      ko:vetkezo" megoldast valasztani:                                                        
                                                                                               
      options MAXMEM=N                                                                         
                                                                                               
      ahol N a memoria Kilobyte-okban megadott merete. Tehat egy 128 MB memoriaval rendelkezo" 
      szamitogep eseten ez 131072.                                                             
5.11. A szamitogepben to:bb mint 1 GB memoria van, de megis kmem_map too small u:zenetek       
      jelennek meg. Mi a gond?                                                                 
      A FreeBSD altalaban a rendszermag nehany fontos parameteret, mint peldaul az egyszerre   
      megnyithato allomanyok maximalis szamat a szamitogepben talalhato memoria meretebo"l     
      szarmaztatja. Az 1 GB memorianal to:bb eseten azonban elkepzelheto", hogy ez az          
      "automatikus meretezes" tulsagosan is nagy ertekeket valaszt. Igy a rendszer inditasakor 
      a rendszermag olyan nagy meretu" tablazatokat es egyeb strukturakat foglal le, amelyek   
      beto:ltik a rendelkezesere bocsatott teru:let nagy reszet. Keso"bb, a rendszer futasa    
      ko:zben pedig a rendszermag szepen lassan kifogy a dinamikus memoriateru:letekbo"l es    
      o:sszeomlik.                                                                             
                                                                                               
      Keszitsu:nk egy olyan sajat rendszermagot, ahol a VM_KMEM_SIZE_MAX beallitast            
      megno:velju:k egeszen a maximalis 400 MB-os ertekig (options                             
      VM_KMEM_SIZE_MAX=419430400). 400 MB hasznalata valoszinu"leg eleg lesz egeszen 6 GB      
      memoriaig.                                                                               
5.12. A szamitogepben nincs 1 GB memoria, a FreeBSD megis kmem_map too small hibaval leall!    
      Ez a hibau:zenet arra utal, hogy a rendszer kifogyott a halozati pufferek (ku:lo:no:sen  
      az mbuf klaszterek) szamara kiosztott virtualis memoriabol. Az mbuf klaszterek reszere   
      fenntartott virtualis memoria meretenek beallitasarol a keziko:nyv Halozati korlatozasok 
      cimu" szakaszaban olvashatunk.                                                           
5.13. Miert jelenik meg a kernel: proc: table is full hibau:zenet?                             
      A FreeBSD rendszermagja egyszerre csak bizonyos szamu programot enged futni. Ezek        
      konkret szama a kern.maxusers sysctl(8)-valtozotol fu:gg. A kern.maxusers ezenkivu:l meg 
      hatassal van mas belso" korlatokra is, peldaul a halozati pufferekre (lasd ezt a korabbi 
      kerdest). Ha a szamitogepu:nk tulsagosan leterhelt, akkor erdemes megprobalkoznunk a     
      kern.maxusers ertekenek no:velesevel. Ennek atallitasa a rendszerben egyszerre           
      futtathato maximalis programok szamaval egyu:tt sok mas rendszerszintu" korlatozast is   
      finomit.                                                                                 
                                                                                               
      A kern.maxusers ertekenek beallitasahoz nezzu:k meg a keziko:nyv Az allomanyok es futo   
      programok korlatozasairol szolo szakaszat. (Miko:zben ez a resz a megnyithato allomanyok 
      maximalis szamarol szol, addig ugyanez ervenyes a futo programokra is.)                  
                                                                                               
      Ha viszont a szamitogepu:nk nem eri akkora terheles, de megis szeretnenk egyszerre       
      nagyobb szamu programot is futtatni rajta, akkor ehhez elegendo" csak kern.maxproc       
      valtozot atallitanunk. Ezt ugy tudjuk megtenni, ha felvesszu:k a /boot/loader.conf       
      allomanyba. Ez az ertek termeszetesen addig nem beallitodni, amig a rendszeru:nket ujra  
      nem inditjuk. Ezekro"l a valtozokrol a loader.conf(5) es sysctl.conf(5) man oldalakon    
      tajekozodhatunk reszletesebben. Ha az o:sszes programot egyetlen felhasznaloval akarjuk  
      futtatni, akkor a kern.maxprocperuid valtozot erteket is at kell allitanunk, meghozza a  
      kern.maxproc uj ertekenel eggyel kisebbre. (Ezert kell igy csinalni, mert egy            
      rendszerprogram, az init(8) mindig fut.)                                                 
                                                                                               
      A sysctl valtozok beallitasait ugy is tudjuk veglegesiteni, ha felvesszu:k ezeket az     
      /etc/sysctl.conf allomanyba. A keziko:nyv A rendszermag korlatainak finomhangolasa cimu" 
      szakaszaban reszletesebb is olvashatunk rola, hogy mikent allitsuk be a rendszeru:nket.  
5.14. Az uj rendszermag inditasakor miert keletkezik CMAP busy hibau:zenet?                    
      Az elavult /var/db/kvm_*.db allomanyokat o:sszegyu"jto" rutin ido"nkent nem mu"ko:dik    
      megfelelo"en, es a nem egyezo" allomanyok eseten o:ssze is omolhat.                      
                                                                                               
      Amikor ilyen to:rtenik, inditsuk ujra a rendszert egyfelhasznalos modban es gepelju:k    
      be:                                                                                      
                                                                                               
      # rm /var/db/kvm_*.db                                                                    
5.15. Mit jelent az ahc0: brkadrint, Illegal Host Access at seqaddr 0x0 u:zenet?               
      Ez az Ultrastor SCSI vezerlo"kartya u:tko:zesere utal.                                   
                                                                                               
      A rendszerinditas ko:zben lepju:nk be a rendszermag konfiguracios menu:jebe es tiltsuk   
      le a gondot okozo uha0 eszko:zt.                                                         
5.16. Amikor elindul a rendszer, egy ahc0: illegal cable configuration hibau:zenet jelenik     
      meg. A kabelek beko:tesevel semmilyen gond nincs. Megis akkor mi a baj?                  
      Az alaplapon nem talalhato olyan aramko:r, amely tamogatja az automatikus lezarast       
      ("automatic termination"). A SCSI BIOS-ban az automatikus lezaras helyett adjuk meg a    
      megfelelo" lezarast. Az ahc(4) meghajtoja nem kepes rendesen erzekelni a kabeleket, ha   
      az alaplapon van ilyen erzekeles (es igy automatikus lezaras). A meghajto egyszeru"en    
      annyit feltetelez, hogy ennek tamogatasa csak akkor erheto" el, ha az EEPROM-ban         
      megadtuk az "automatic termination" beallitast. A megfelelo" kabeldetektalo eszko:z      
      nelku:l a meghajto gyakran rosszul allapitja meg a lezarast, ami pedig igy veszelyezteti 
      a SCSI busz megbizhatosagat.                                                             
5.17. Miert ku:ld a sendmail mail loops back to myself hibau:zenetet?                          
      Erro"l reszletesebben a keziko:nyvben olvashatunk.                                       
5.18. A tavoli gepeken miert viselkednek olyan furcsan a teljes kepernyo"s alkalmazasok?       
      Elo"fordulhat, hogy az adott tavoli gepen a terminal tipusa nem cons25, amire viszont a  
      FreeBSD konzolnak a megfelelo" mu"ko:deshez szu:ksege lenne.                             
                                                                                               
      Ezt a problemat to:bbfele modon is meg tudjuk keru:lni:                                  
                                                                                               
        * Mikor bejelentkezu:nk a tavoli gepre, allitsuk a TERM ko:rnyezeti valtozot az ansi   
          vagy sco ertekre, amibo"l kideru:l, hogy egyaltalan ismeri ezeket a                  
          terminaltipusokat.                                                                   
                                                                                               
        * A FreeBSD konzolban hasznaljunk VT100 emulatort, peldaul a screen alkalmazast. A     
          screen segitsegevel egyetlen terminalrol egyszerre to:bb munkamenetet is tudunk      
          inditani, de egyebkent is egy nagyon jo program. Minden screen altal letrehozott     
          ablak VT100-as terminalkent mu"ko:dik, ezert a tavoli gepen a TERM ko:rnyezeti       
          valtozo nyugodtan beallithato a vt100 ertekre.                                       
                                                                                               
        * Tegyu:k hozza a cons25 bejegyzest a tavoli gep terminalokat tarolo adatbazisahoz. Ez 
          pontos modszere jelento"s mertekben fu:gg az adott gepen talalhato operacios         
          rendszerto"l. Ebben leginkabb az adott gepen talalhato man oldalak tudnak segiteni.  
                                                                                               
        * Inditsunk el a FreeBSD rendszert futtato gepen egy X szervert es a tavoli gepro"l    
          egy X rendszerre irodott terminalemulatorral, peldaul az xterm vagy az rxvt          
          programmal jelentkezzu:k be. A tavoli gepen ekkor a TERM valtozo erteke vagy xterm,  
          vagy pedig vt100 lesz.                                                               
5.19. A Plug and Play kartyakat miert nem talalja meg (vagy unknown tipusukent latja) a        
      FreeBSD?                                                                                 
      Ennek az okait a ko:vetkezo" levelben fejtette ki Peter Wemm a FreeBSD general questions 
      levelezesi lista tagjainak, amelyben arra valaszolt, hogy egy belso" modemet miert nem   
      eszlel a rendszer miutan frissitettek FreeBSD 4.X-re (az ertheto"seg kedveert szo:gletes 
      zarojelek ko:zo:tt hozzaadtunk nehany kiegeszitest is).                                  
                                                                                               
        Megjegyzes:                                                                            
                                                                                               
      Az eredeti szo:vegbo"l keszu:lt idezetet frissitettu:k.                                  
                                                                                               
        A PNP BIOS beallitotta [a modemet] es magara hagyta valahol a portok szamara           
        fenntartott cimterben, igy az ISA eszko:zo:k regi tipusu [3.X-ben levo"]               
        eszko:zprobalgatasai ott "talaltak" meg.                                               
                                                                                               
        A 4.0 eseteben azonban az ISA eszko:zo:ket kezelo" kod mar sokkal inkabb a PnP         
        tamogatasara koncentral. Korabban [a 3.X verziokban] elo"fordulhatott az is, hogy az   
        ISA eszko:zo:k keresese soran a rendszer egy "kobor" eszko:zt talalt, majd ugyanazt    
        megtalalta PnP eszko:zkent es u:tko:ztek az igy duplan lefoglalni kivant ero"forrasok. 
        Ennek kivedesere elo"szo:r tehat letiltjuk a programozhato kartyak felderiteset, igy   
        ez a tipusu ketto"s detektalas nem to:rtenhet meg. Ez tovabba azt is jelenti, hogy a   
        tamogatott PnP hardverek azonositoit elo"re ismerni kell. Ennek hangolhatosagat mar    
        tervbevettu:k.                                                                         
                                                                                               
      Tehat egy ilyen eszko:z mu"ko:dtetesehez szu:ksegu:nk lesz a PnP azonositojara, valamint 
      arra, hogy felvegyu:k a felderitendo" PnP eszko:zo:k ISA eszko:zo:k ko:ze. Ezt a         
      pnpinfo(8) segitsegevel kerhetju:k le, amely peldaul egy belso" modem eseten a           
      ko:vetkezo" kimenetet fogja adni:                                                        
                                                                                               
      # pnpinfo                                                                                
      Checking for Plug-n-Play devices...                                                      
                                                                                               
      Card assigned CSN #1                                                                     
      Vendor ID PMC2430 (0x3024a341), Serial Number 0xffffffff                                 
      PnP Version 1.0, Vendor Version 0                                                        
      Device Description: Pace 56 Voice Internal Plug & Play Modem                             
                                                                                               
      Logical Device ID: PMC2430 0x3024a341 #0                                                 
              Device supports I/O Range Check                                                  
      TAG Start DF                                                                             
          I/O Range 0x3f8 .. 0x3f8, alignment 0x8, len 0x8                                     
              [16-bit addr]                                                                    
          IRQ: 4  - only one type (true/edge)                                                  
                                                                                               
      [a to:bbi reszt kihagytuk]                                                               
                                                                                               
      TAG End DF                                                                               
      End Tag                                                                                  
                                                                                               
      Successfully got 31 resources, 1 logical fdevs                                           
      -- card select # 0x0001                                                                  
                                                                                               
      CSN PMC2430 (0x3024a341), Serial Number 0xffffffff                                       
                                                                                               
      Logical device #0                                                                        
      IO:  0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8                             
      IRQ 5 0                                                                                  
      DMA 4 0                                                                                  
      IO range check 0x00 activate 0x01                                                        
                                                                                               
      Innen a Vendor ID kezdetu" sorra lesz szu:ksegu:nk. A zarojelek ko:zo:tt szereplo"       
      hexadecimalis szam (ami a peldaban a 0x3024a341) lesz az eszko:z PnP azonositoja,        
      valamint a ko:zvetlenu:l ez elo"tt szereplo" karakterlanc az egyedi ASCII azonositoja    
      (PMC2430).                                                                               
                                                                                               
      Ha a pnpinfo(8) lefuttatasanak eredmenyekeppen megjeleno" lista nem tartalmazza a        
      kerdeses eszko:zt, akkor helyette a pciconf(8) hasznalataval is probalkozhatunk. Ime a   
      pciconf -vl parancs kimenete egy integralt hangkartya eseteben:                          
                                                                                               
      # pciconf -vl                                                                            
      chip1@pci0:31:5:        class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02 hdr=0x00 
          vendor   = 'Intel Corporation'                                                       
          device   = '82801AA 8xx Chipset AC'97 Audio Controller'                              
          class    = multimedia                                                                
          subclass = audio                                                                     
                                                                                               
      Ebbo"l a chip valtozot, vagyis a 0x24158086 erteket kell felhasznalnunk.                 
                                                                                               
      Ezt az informaciot (a Vendor ID vagy a chip erteket) ezutan a                            
      /usr/src/sys/dev/sio/sio_isa.c allomanyba kell felvennu:nk.                              
                                                                                               
      Ehhez elo"szo:r is keszitsu:nk egy biztonsagi masolatat a sio_isa.c allomanyrol arra az  
      esetre, ha veletlenu:l valami rossz to:rtenne. Ez azert is hasznunkra fog valni, mert    
      igy tudunk egy javitast mellekelni a hibajelentesu:nk melle (mert ugye irni fogunk rola  
      hibajelentest, ugye?). Szoval, keressu:k meg a sio_isa.c allomanyban a ko:vetkezo" sort: 
                                                                                               
      static struct isa_pnp_id sio_ids[] = {                                                   
                                                                                               
      Menju:k lentebb egeszen addig, amig nem talalunk egy helyet, ahova be tudunk szurni egy  
      bejegyzest az eszko:zu:nkho:z. A bejegyzesek megadasanak modja lentebb lathato, es a     
      jobb oldalt megjegyzesbe tett ASCII Vendor ID szerint rendezettek, amelyek mellett meg   
      megtalalhato (amennyiben kifer) a pnpinfo(8) Device Description kimeneteben kapott ertek 
      is:                                                                                      
                                                                                               
      {0x0f804f3f, NULL},     /* OZO800f - Zoom 2812 (56k Modem) */                            
      {0x39804f3f, NULL},     /* OZO8039 - Zoom 56k flex */                                    
      {0x3024a341, NULL},     /* PMC2430 - Pace 56 Voice Internal Modem */                     
      {0x1000eb49, NULL},     /* ROK0010 - Rockwell ? */                                       
      {0x5002734a, NULL},     /* RSS0250 - 5614Jx3(G) Internal Modem */                        
                                                                                               
      A megfelelo" helyre ezutan vegyu:k fel az eszko:zu:nkho:z tartozo hexadecimalis Vendor   
      ID erteket, mentsu:k el az allomanyt, forditsuk ujra a rendszermagot es inditsuk ujra    
      vele a rendszeru:nket. Ha mindent jol csinaltunk, akkor az eszko:z sio eszko:zkent fog   
      megjelenni.                                                                              
5.20. Miert keletkezik nlist failed hiba peldaul a top vagy systat parancsok futtatasakor?     
      A gondot alapveto"en az okozza, hogy a kerdeses alkalmazas valamiert egy olyan           
      rendszermagbeli szimbolumot keres, amit nem talal. Ez a tipusu hiba a ko:vetkezo"kbo"l   
      eredhet:                                                                                 
                                                                                               
        * A rendszermag es a hozza tartozo programok nincsenek szinkronban (vagyis             
          forditottunk egy uj rendszermagot, de nem volt installworld vagy forditva) es emiatt 
          a szimbolumokat tarolo tablazat nem teljesen ugy epu:l fel, ahogy azt az alkalmazas  
          gondolja. Ha erro"l lenne szo, akkor egyszeru"en nincs mas teendo"nk, mint befejezni 
          a frissitest (ennek pontos reszleteit lasd a /usr/src/UPDATING allomanyban).         
                                                                                               
        * Nem a /boot/loader, hanem ko:zvetlenu:l a boot2 (lasd boot(8)) segitsegevel          
          to:ltju:k be a rendszermagot. Noha alapveto"en semmilyen problemat nem nem okoz a    
          /boot/loader kihagyasa, altalanossagban veve azert megis jobban elerheto"ve tudja    
          tenni a rendszermagban talalhato szimbolumokat a felhasznaloi programok fele.        
5.21. Miert tart olyan sokaig ssh vagy telnet hasznalataval csatlakozni a szamitogephez?       
      A tu:net: nagyon sok ido" telik ako:zo:tt, amig a TCP kapcsolat felepu:l es a kliens     
      bekeri a jelszot (vagy a telnet(1) eseteben amig a bejelentkezo" kepernyo" megjelenik).  
                                                                                               
      A betegseg: nagyon valoszinu", hogy a keslekedest az okozza, amikor a szerver            
      megprobalja a kliens IP-cimet feloldani halozati nevve. Sok szerver, ko:ztu:k a          
      FreeBSD-ben is megtalalhato Telnet es SSH szerver is ezt csinalja, to:bbek ko:zt azert,  
      hogy a rendszergazda szamara el tudja tarolni egy naploban ezt a halozati nevet.         
                                                                                               
      Az orvossag: ha az emlitett jelenseg minden olyan esetben jelentkezik, amikor a          
      szamitogepro"l (mint kliensro"l) valamilyen szerverhez csatlakozni akarunk, akkor a      
      kliens oldalan lesz a gond. Ehhez hasonloan, ha csak egy adott szervernel tapasztaljuk,  
      akkor azzal a szamitogeppel to:rtenhetett valami.                                        
                                                                                               
      Amennyiben a problemakat a kliens okozza, nem tehetu:nk mast, a nevoldason kell ugy      
      javitanunk, hogy a szerver normalisan fel tudja oldani. Ha helyi halozaton tapasztaljuk  
      mindezt, akkor ez mar a szerver problemaja es olvassunk tovabb. Ellenkezo" esetben az    
      internet a felelo"s, ezert nagyon valoszinu", hogy fel kell vennu:nk a kapcsolatot az    
      internet-szolgaltatonkkal es segitseget kerni to"lu:k a hiba elharitasaban.              
                                                                                               
      Ha a problemat viszont a helyi halozaton talalhato szerver okozza, akkor ugy kell azt    
      beallitanunk, hogy a helyi neveket kepes legyen rendesen feloldani. Ezzel kapcsolatban a 
      hosts(5) es named(8) man oldalakat erdemes elolvasnunk. Ha a problema viszont az         
      interneten jelenik meg, akkor valoszinu", hogy a szerver nevfeloldasa nem u:zemel        
      rendesen. Nezzu:nk meg egy masik gepet - peldaul a www.yahoo.com cimet. Ha ez sem        
      mu"ko:dik, akkor nalunk van a gond.                                                      
                                                                                               
      A FreeBSD friss telepiteset ko:veto"en az is elkepzelheto", hogy egyszeru"en csak        
      hianyoznak a tartomanyokkal es nevszerverekkel kapcsolatos megfelelo" adatok az          
      /etc/resolv.conf allomanybol. Ez gyakran okoz keslekedest az SSH mu"ko:deseben, mivel az 
      /etc/ssh ko:nyvtarban talalhato sshd_config allomanyban alapertelmezes szerint a UseDNS  
      beallitas erteke yes (tehat a nevfeloldas hasznalata engedelyezett). Ha valoban ez       
      okozza a problemat, akkor a potoljuk az /etc/resolv.conf allomanybol hianyzo adatokat    
      vagy az sshd_config allomanyban a UseDNS erteke ideiglenesen legyen no.                  
5.22. Mire utal a stray IRQ (kobor megszakitasi keres) u:zenet?                                
      A kobor megszakitasi kereseket jelzo" u:zenetek altalaban a hardveres megszakitasi       
      keresek egyenletlensegeire utalnak, ezen belu:l is leginkabb olyan esetekre, amikor az   
      eszko:z egy megszakitasi keres nyugtazasa ko:zepen eltavolitja az adott kerest.          
                                                                                               
      Harom dolgot tehetu:nk ezzel kapcsolatban:                                               
                                                                                               
        * Elviselju:k ezeket a figyelmezteteseket. Megszakitasi keresenkent az elso" o:t       
          u:zenet utan amugy sem jelez to:bbet a rendszer.                                     
                                                                                               
        * Ha platformunkhoz (mint peldaul i386TM) tartozo intr_machdep.c allomanyban talalhato 
          MAX_STRAY_LOG erteket atirjuk 5-ro"l 0-ra es igy ujraforditjuk a rendszermagot,      
          akkor ezzel teljesen letilthatjuk a figyelmezteteseket.                              
                                                                                               
        * Megszu:ntetju:k az u:zeneteket ugy, hogy csatlakoztatunk a rendszerhez egy olyan     
          parhuzamos vonali eszko:zt, amely a 7-es IRQ-t hasznalja, es rakunk fel hozza egy    
          PPP meghajtot (a legto:bb helyen egyebkent ezzel lesz a gond), valamint a 15-o:s     
          IRQ-ra pedig rakunk egy IDE-meghajtot vagy mas hasonlo eszko:zt es telepitju:k hozza 
          a megfelelo" meghajtot.                                                              
5.23. Miert jelenik meg folyamatosan a file: table is full u:zenet a rendszernaploban?         
      Ha ilyen hibau:zenetet latunk, akkor az arra utal, hogy kifogytunk a rendszeru:nkben     
      egyszerre hasznalhato allomanyleirokbol. A problema leirasaval es megoldasaval           
      kapcsolatban olvassuk el a keziko:nyvben a kern.maxfiles valtozorol szolo reszt A        
      rendszermag korlatainak finomhangolasa cimu" szakaszban.                                 
5.24. Miert arasztjak el calcru: negative runtime vagy calcru: runtime went backwards          
      u:zenetek a konzolt?                                                                     
      Ismert egy olyan problema, hogy a BIOS-ban engedelyezzu:k az Intel(R) Enhanced SpeedStep 
      technologiajat, akkor a rendszermag ehhez hasonlo calcru u:zeneteket kezd el             
      ku:ldo:zgetni:                                                                           
                                                                                               
      calcru: runtime went backwards from 6 usec to 3 usec for pid 37 (pagezero)               
      calcru: runtime went backwards from 6 usec to 3 usec for pid 36 (vmdaemon)               
      calcru: runtime went backwards from 170 usec to 138 usec for pid 35 (pagedaemon)         
      calcru: runtime went backwards from 553 usec to 291 usec for pid 15 (swi6: task queue)   
      calcru: runtime went backwards from 15521 usec to 10366 usec for pid 2 (g_event)         
      calcru: runtime went backwards from 25 usec to 12 usec for pid 11 (swi1: net)            
      calcru: runtime went backwards from 4417 usec to 3960 usec for pid 1 (init)              
      calcru: runtime went backwards from 2084385 usec to 1793542 usec for pid 1 (init)        
      calcru: runtime went backwards from 408 usec to 204 usec for pid 0 (swapper)             
                                                                                               
      Ennek oka, hogy az Intel(R) SpeedStep (EIST) egyes alaplapokkal nem kompatibilis.        
                                                                                               
      Megoldas: Tiltsuk le a BIOS-ban az EIST hasznalatat. Ekkor meg az ACPI-alapu             
      processzorfrekvencia-szabalyozas tovabbra is elerheto" a powerd(8) hasznalatan           
      keresztu:l.                                                                              
5.25. Miert jar rosszul az ora a szamitogepen?                                                 
      A szamitogepnek ketto" vagy to:bb ido"mero" eszko:ze van, es a FreeBSD pont a            
      rosszabbikat valasztotta.                                                                
                                                                                               
      Adjuk ki a dmesg(8) parancsot es vizsgaljuk meg a Timecounter kezdetu" sorokat. Ezek     
      ko:zu:l a FreeBSD a legnagyobb "quality" ertekkel rendelkezo"t valasztotta.              
                                                                                               
      # dmesg | grep Timecounter                                                               
      Timecounter "i8254" frequency 1193182 Hz quality 0                                       
      Timecounter "ACPI-fast" frequency 3579545 Hz quality 1000                                
      Timecounter "TSC" frequency 2998570050 Hz quality 800                                    
      Timecounters tick every 1.000 msec                                                       
                                                                                               
      Erro"l a kern.timecounter.hardware sysctl(3) valtozo lekerdezesevel tudunk tenylegesen   
      megbizonyosodni:                                                                         
                                                                                               
      # sysctl kern.timecounter.hardware                                                       
      kern.timecounter.hardware: ACPI-fast                                                     
                                                                                               
      Elo"fordulhat, hogy az ACPI-ido"zito" hibas. Ilyenkor az a legegyszeru"bb, ha az         
      /etc/loader.conf allomanyban letiltjuk az ACPI-ido"zito" hasznalatat:                    
                                                                                               
      debug.acpi.disabled="timer"                                                              
                                                                                               
      Vagy a BIOS is tudja modositani a TSC ido"zito"t - peldaul azert, hogy cso:kkentse a     
      processzor sebesseget, amikor meru:l az akkumulator vagy energiatakarekos modra valt. A  
      FreeBSD sajnos nem figyel ezekre a valtoztatasokra es elcsuszik az ido"meressel.         
                                                                                               
      Ahogy viszont az imenti peldaban is lathato, itt meg az i8254 ido"zito" is hasznalhato,  
      meghozza ugy, hogy a kern.timecounter.hardware sysctl(8) valtozo erteket atallitjuk erre 
      az ertekre:                                                                              
                                                                                               
      # sysctl -w kern.timecounter.hardware=i8254                                              
      kern.timecounter.hardware: TSC -> i8254                                                  
                                                                                               
      Innento"l kezdve a szamitogepu:nk mar sokkal pontosabban mutatja az ido"t.               
                                                                                               
      Ezt a valtoztatast ugy tudjuk minden rendszerinditas soran automatikusan megtenni, ha    
      felvesszu:k a ko:vetkezo" sort az /etc/sysctl.conf allomanyba:                           
                                                                                               
      kern.timecounter.hardware=i8254                                                          
5.26. A rendszer laptopon miert nem tudja rendesen megtalalni a PC-kartyakat?                  
      Ez a problema gyakran megjelenik olyan laptopokon, amelyek egynel to:bb operacios        
      rendszert is futtatnak, egyes nem-BSD tipusu rendszerek ugyanis hajlamosak a hardvert    
      inkonzisztens allapotban hagyni. Emiatt a pccardd(8) parancs az adott kartyat            
      "(null)""(null)" neven eszleli a valos tipusa helyett.                                   
                                                                                               
      A hardvert innen teljesen csak ugy tudjuk alapallapotaba hozni, ha a PC-kartya           
      foglalatat aramtalanitjuk. Ehhez ki kell kapcsolnunk a laptopot. (Tehat ne tegyu:k se    
      keszenleti, se pedig hibernalt allapotba - teljesen ki kell kapcsolni.) A PC-kartya      
      ezutan varhatoan mar mu"ko:dni fog.                                                      
                                                                                               
      Nemely laptopok hazudnak arrol, hogy rendesen ki vannak-e kapcsolva. Amennyiben az       
      elo"bbi modszer nem valna be, probaljuk meg ugy, hogy kikapcsoljuk a gepet, kivesszu:k   
      az akkumulatort, varunk egy keveset, visszarakjuk es ujra bekapcsoljuk.                  
5.27. Miert ad a FreeBSD rendszerto:lto"je Read error hibat es all meg a BIOS kepernyo"n?      
      A FreeBSD rendszerto:lto"je rosszul ismerte fel a merevlemez geometriajat. Ezt a FreeBSD 
      slice-ok letrehozasakor es modositasakor ku:lo:n meg kell adni az fdisk(8)               
      hasznalatakor.                                                                           
                                                                                               
      A meghajtohoz tartozo megfelelo" geometriai beallitasok a szamitogep BIOS-aban           
      talalhatoak. Keressu:k meg az adott meghajto cilinder-fej-szektor (Cylinder/Head/Sector) 
      erteket.                                                                                 
                                                                                               
      A sysinstall(8) particioszerkeszto"jeben a G billentyu" lenyomasaval tudjuk beallitani   
      ezt.                                                                                     
                                                                                               
      Ekkor egy parbeszedablak jelenik meg, ahol meg tudjuk adni a cilinderek, fejek es a      
      savonkenti szektorok szamat. Ide perjelekkel elvalasztva gepelju:k e a BIOS-ban talalt   
      ertekeket. Peldaul ha a merevlemez geometriaja 5000 cilinder, 250 fej es savonkent 60    
      szektor, akkor a 5000/250/60 erteket kell megadnunk.                                     
                                                                                               
      Az Enter billentyu" lenyomasara ezek az ertekek beallitodnak, es a W lenyomasara pedig   
      az uj particios tabla kiirodik a lemezre.                                                
5.28. Egy masik operacios rendszer leto:ro:lte a boot managert. Hogyan lehet visszaallitani?   
      Inditsuk el a sysinstall(8) programot, majd valasszuk a Configure es Fdisk               
      menu:pontokat. A particioszerkeszto"ben a Space billentyu"vel tudjuk kivalasztani azt a  
      particiot, amelyen korabban a boot manager volt. Ezutan az W billentyu" lenyomasaval     
      tudjuk a valtoztatasainkat lemezre menteni. Ekkor egy menu: jelenik meg, ahol a          
      telepiteni kivant rendszerto:lto"t valaszthatjuk ki. Adjuk meg es ekkor visszakeru:l a   
      helyere.                                                                                 
5.29. Mit jelent a swap_pager: indefinite wait buffer: hibau:zenet?                            
      Ez arra utal, hogy egy futo program megprobalt kiirni egy lapot a memoriabol a lemezre,  
      azonban 20 masodperce mar nem tudott hozzaferni a lemezhez. Ezt okozhatjak hibas         
      szektorok a lemezen, a lemez hibas kabelezese vagy esetleg valamilyen lemezmu"veletekkel 
      kapcsolatos hardver meghibasodasa. Amennyiben maga a meghajto a rossz, akkor az ilyen    
      hibau:zenetek mellett meg mas, a lemez hibas mu"ko:desere utalo u:zenetet is latnunk     
      kell a /var/log/messages allomanyban vagy a dmesg kimeneteben. Minden mas esetben        
      erdemes a meghajto csatlakozasait es kabelezeset elleno"rizni.                           
5.30. Mik azok a UDMA ICRC hibak es hogyan lehet ellenu:k tenni valamit?                       
      A ata(4) meghajto jelenti ezeket a UDMA ICRC hibakat olyan esetekben, amikor a           
      merevlemezre vagy a merevlemezro"l erkezo" DMA atvitel hibas. A meghajto ilyenkor meg    
      parszor megprobalja megismetelni a mu"veletet. Amennyiben ezek a mu"veletek is           
      meghiusulnak, a DMA atvitel helyett a lassabb PIO atviteli modra allitja at a merevlemez 
      fele iranyulo kommunikaciot.                                                             
                                                                                               
      Ezt a problemat to:bb tenyezo" is okozhatja, habar ennek a leggyakoribb oka a hibas vagy 
      rossz kabelezes. Ilyenkor mindig elleno"rizzu:k, hogy a merevlemezhez csatlakozo         
      ATA-kabelek sertetlenek es a hasznalni kivant Ultra DMA atviteli modra alkalmasak. Ha    
      cserelheto" lemezes meghajtot hasznalunk, akkor kompatibilisnek is kell lenniu:k. Ez a   
      gond akkor jelentkezhet, amikor ugyanarra az ATA-csatornara egy Ultra DMA 66-os (vagy    
      annal is gyorsabb) es egy regebbi meghajtot csatlakoztatunk. Vegezetu:l ezek a           
      hibau:zenetek arra is utalhatnak, hogy a meghajto meghibasodott. A legto:bb gyarto       
      ku:lo:n szoftver ajanl fel ennek vizsgalatara, ezert ilyenkor erdemes letesztelnu:nk az  
      erintett meghajtot, illetve amennyiben szu:kseges, biztonsagi masolatot kesziteni az     
      adatainkrol es kicserelni az eszko:zt.                                                   
                                                                                               
      Az atacontrol(8) segedprogram hasznalataval elleno"rizni tudjuk, hogy jelenleg az egyes  
      ATA-eszko:zo:k milyen DMA vagy PIO modban mu"ko:dnek. Erre a celra ku:lo:no:sen az       
      atacontrol mode csatorna parancsot javasoljuk, amivel kepesek vagyu:nk megnezni az adott 
      ATA-csatornara csatlakozo eszko:zo:k atviteli modjait. Itt a csatorna erteke nullatol    
      indul.                                                                                   
5.31. Mi az a lock order reversal?                                                             
      Erre a kerdesre a valaszt a FreeBSD-s szakkifejezesek gyu"jtemenyeben talaljuk meg a LOR 
      cimszo alatt.                                                                            
5.32. Mit jelent a Called ... with the following non-sleepable locks held u:zenet?             
      Ez az u:zenet arra utalhat, hogy egy fu:ggveny lepihent miko:zben nala volt egy mutex    
      (vagy mas, nem pihentetheto") tipusu zarolas.                                            
                                                                                               
      Azert keletkezik ilyen hiba, mert a mutexeket nem ugy terveztek, hogy hosszabb ideig is  
      meg lehessen tartani, kizarolag csak ro:vid ido"tartamra vonatkozo szinkronizaciot lehet 
      velu:k vegezni. Ez a programozoi megegyezes leheto"ve teszi az eszko:zmeghajtok szamara, 
      hogy a megszakitasok ko:zben mutexek segitsegevel kepesek legyenek szinkronizalni a      
      rendszermag to:bbi reszevel. A megszakitasok (FreeBSD alatt) pedig nem pihenhetnek.      
      Ezert a rendszermagon belu:l semmilyen olyan alrendszer nem blokkolodhat huzamosabb      
      ideig, amelyik mutexet tart maganal.                                                     
                                                                                               
      Ezeket a hibakat ugy tudjuk elcsipni, ha olyan elleno"rzeseket teszu:nk a rendszermagba, 
      amelyek jeleznek a witness(4) alrendszernek, hogy ku:ldjo:n figyelmeztetest vagy akar    
      vegzetes hibat (a rendszer konfiguraciojatol fu:ggo"en) azokban a helyzetekben, amikor   
      egy sejtheto"en hosszabb ideig blokkolt hivas tart maganal egy mutexet.                  
                                                                                               
      Ro:viden ugy foglalhatnank o:ssze, hogy ezek a hibak alapveto"en nem vegzetesek, de egy  
      kis balszerencsevel az egyszeru" kis megakadasoktol kezdve a teljes lefagyasig szinte    
      barmilyen hibaert felelo"sek lehetnek.                                                   
5.33. A buildworld/installworld miert all le touch: not found hibaval?                         
      Ez a hibau:zenet nem azt jelenti, hogy a touch(1) segedprogram nem talalhato, hanem      
      inkabb azt, hogy az erintett allomanyok datuma a jo:vo"re allitodott be. Ha a CMOS       
      orankat a helyi ido" szerint allitottuk be, akkor egyfelhasznalos modban inditsuk ujra a 
      rendszert es a adjkerntz -i parancs kiadasaval allitsuk be a rendszermag orajat.         

                     6. fejezet - Kereskedelmi alkalmazasok

  Megjegyzes:

   Ez a fejezet meg nagyon ro:vid, de termeszetesen remelju:k, hogy a
   ku:lo:nbo:zo" cegek hamarosan bo"viteni fogjak! :) A FreeBSD
   fejleszto"inek ezzel kapcsolatban semmilyen anyagi erdeku:k nincs, csupan
   szeretnek felsorolni a nyilvanosan is elerheto" szolgaltatasokat (de ugy
   erezzu:k, hogy a FreeBSD kereskedelmi iranyu megko:zelitese a FreeBSD
   fejlo"desere is jo hatassal lehet hosszabb tavon). Javasoljuk minden
   kereskedelmi fejleszto"nek, hogy ku:ldjek be ide is a sajat kerdeseiket. A
   gyartok honlapjan olvashatjuk a teljes listajukat.

   6.1. Honnan lehet a FreeBSD-hez irodai programcsomagokat szerezni?

   6.2. Honnan lehet a Motif(R)-ot szerezni a FreeBSD-hez?

   6.3. Honnan lehet FreeBSD-re CDE-t szerezni?

   6.4. Hasznalhatoak adatbazisrendszerek FreeBSD alatt?

   6.5. Az Oracle(R) fut FreeBSD alatt?

   6.1. Honnan lehet a FreeBSD-hez irodai programcsomagokat szerezni?         
        A nyilt forraskodu OpenOffice.org irodai programcsomag FreeBSD alatt  
        nativan is futtathato. Oracle Open Office linuxos valtozata, amely az 
        OpenOffice.org zart forraskodu, tovabbfejlesztett valtozata, szinten  
        mu"ko:dik FreeBSD alatt.                                              
                                                                              
        A FreeBSD ezeken kivu:l meg szamos szo:vegszerkeszto"t,               
        tablazatkezelo"t es rajzprogramot is tartalmaz a Portgyu"jtemenyeben. 
   6.2. Honnan lehet a Motif(R)-ot szerezni a FreeBSD-hez?                    
        A The Open Group kiadta a Motif(R) 2.2.2 valtozatanak forraskodjat.   
        Ez az x11-toolkits/open-motif csomagbol vagy portbol erheto" el. A    
        telepitesevel kapcsolatban olvassuk el a keziko:nyv portokrol szolo   
        reszet.                                                               
                                                                              
          Megjegyzes:                                                         
                                                                              
        Az Open Motif(R) kizarolag csak nyilt forraskodu operacios            
        rendszereken terjesztheto".                                           
                                                                              
        Ezenkivu:l meg hasznalhatoak a Motif(R) kereskedelmi valtozatai is.   
        Ezek viszont mar nem ingyenesek, de a licencu:k megengedi azt, hogy   
        zart forraskodu szoftverekben is felhasznalhassuk. Az Apps2gonal      
        erdeklo"dju:nk a FreeBSD-re elerheto" legolcsobb Motif(R) 2.1.20 ELF  
        (i386TM) tipusu terjesztesekkel kapcsolatban.                         
                                                                              
        Ketfajta terjesztes letezik, a "fejleszto"i valtozat" es a            
        "futasideju" valtozat" (valamivel olcsobb). Az egyes terjesztesekben  
        a ko:vetkezo"k talalhatoak:                                           
                                                                              
          * OSF/Motif(R) manager, xmbind, panner, wsm                         
                                                                              
          * Fejleszto"i keszlet: uil, mrm, xm, xmcxx, include es Imake        
            allomanyok                                                        
                                                                              
          * Statikus es dinamikus ELF ko:nyvtarak                             
                                                                              
          * Pelda alkalmazasok                                                
                                                                              
        A megrendeles soran ne felejtsu:k el megadni, hogy a Motif(R) melyik  
        FreeBSD verziohoz keszitett valtozatat kerju:k (valamint az           
        architekturat se)! Az Apps2go NetBSD es OpenBSD rendszerekkel is      
        foglalkozik, ezeket a valtozatokat jelenleg csak FTP-n keresztu:l     
        lehet elerni.                                                         
                                                                              
        Tovabbi informaciok                                                   
                                                                              
           Az Apps2go honlapja                                                
                                                                              
        illetve                                                               
                                                                              
           <sales@apps2go.com> vagy <support@apps2go.com>                     
                                                                              
        vagy                                                                  
                                                                              
           telefonon: (817) 431 8775 es +1 817 431-8775                       
   6.3. Honnan lehet FreeBSD-re CDE-t szerezni?                               
        A Xi Graphics korabban kinalt fel CDE-t FreeBSD-hez, de manapsag mar  
        nem foglalkoznak ezzel.                                               
                                                                              
        A KDE a CDE-hez nagyon sok tekintetben hasonlo nyilt forraskodu X11   
        munkako:rnyezet, de erdemes pillanatast vetnu:nk az xfce-re is. A KDE 
        es az xfce egyarant megtalalalhato a portok ko:zo:tt.                 
   6.4. Hasznalhatoak adatbazisrendszerek FreeBSD alatt?                      
        Igen! A FreeBSD hivatalos honlapjan megtalaljuk ezeket a kereskedelmi 
        gyartok ko:zo:tt.                                                     
                                                                              
        Erdemes meg megneznu:nk a Portgyu"jtemenyeben a adatbazisokat         
        tartalmazo szekciot.                                                  
   6.5. Az Oracle(R) fut FreeBSD alatt?                                       
        Igen. A http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/ oldalon talalunk   
        arrol informaciot, hogyan telepithetju:k FreeBSD-re az Oracle(R)      
        Linux(R) valtozatat.                                                  

                     7. fejezet - Felhasznaloi alkalmazasok

   7.1. Hol vannak a felhasznaloi programok?

   7.2. Hogyan tudjuk beallitani az INN (Internet News) szolgaltatast a
   gepu:nko:n?

   7.3. A FreeBSD rendelkezik JavaTM tamogatassal?

   7.4. Miert nem fordul egy port a 6.X-STABLE, 7.X-STABLE vagy 8.X-STABLE
   valtozatot futtato gepeken?

   7.5. A make index paranccsal nem sikeru:lt letrehozni az INDEX allomyant.
   Mi a gond?

   7.6. A CVSup miert nincs a FreeBSD forrasai ko:zo:tt?

   7.7. A forrasokon kivu:l a telepitett portokat is lehet valahogy
   frissiteni?

   7.8. Minden nagyobb verziofrissitesnel ujra kell forditani az o:sszes
   telepitett portot a rendszeren?

   7.9. Minden kisebb verziofrissitesnel ujra kell forditani az o:sszes
   telepitett portot a rendszeren?

   7.10. A /bin/sh miert ilyen egyszeru"? A FreeBSD-ben miert nincs bash vagy
   valamilyen mas rendes parancsertelmezo"?

   7.11. A Netscape(R) es az Opera inditasa miert tart olyan sokaig?

   7.12. Ha a CVSup hasznalataval frissitju:k a Portgyu"jtemenyt, akkor sok
   port nem fordul le mindenfele rejtelyes hibau:zenet kisereteben! Valami
   nagy baj van a Portgyu"jtemennyel?

   7.13. Hogyan lehet MIDI allomanyokbol audio CD-t kesziteni?

   7.1.  Hol vannak a felhasznaloi programok?                                 
         Nezzu:nk szet a portok ko:zo:tt es lathatjuk, hogy milyen            
         szoftvereket portoltak eddig FreeBSD-re. A listaban pillanatnyilag   
         20 000 port talalhato es naponta no:vekszik, ezert erdemes           
         folyamatosan figyelni vagy az uj portokrol ugy is ertesu:lhetu:nk    
         rendszeresen, ha feliratkozunk a FreeBSD announcements levelezesi    
         lista cimere.                                                        
                                                                              
         A legto:bb portnak mu"ko:dnie kell a 6.X, 7.X es 8.X agak hasznalata 
         eseten is. Mindegyik FreeBSD kiadas elkeszitesekor keszu:l egy       
         pillanatfelvetel a portokat tartalmazo ko:nyvtarrol es bekeru:l a    
         ports/ ko:nyvtarba.                                                  
                                                                              
         Ezenkivu:l meg "csomagok" is rendelkezesu:nkre allnak, amelyek       
         lenyegeben egy to:mo:ritett binaris terjesztesi format takarnak,     
         nemi plusz informacioval kiegeszitve az egyeni telepitesekhez        
         elvegzesehez. A csomagok ko:nnyen telepitheto"ek es eltavolithatoak  
         anelku:l, hogy pontosan ismernenk a benne talalhato allomanyok       
         o:sszes apro reszletet.                                              
                                                                              
         A ku:lo:nbo:zo" csomagokat a sysinstall(8) programban (a Configure   
         menu:n belu:l) talalhato Packages menu:pontban tudjuk telepiteni,    
         vagy meghivjuk meg a pkg_add(1) parancsot. A csomagokat leginkabb    
         .tbz kiterjesztesu:kro"l lehet megismerni, valamint a telepito"      
         CD-ken a packages/All ko:nyvtarban talalhatoak. Az interneten        
         keresztu:l is le tudjuk to:lteni ezek ko:zu:l a FreeBSD              
         ku:lo:nbo:zo" verzioihoz tartozo valtozatukat a hozzank              
         legko:zelebbi tu:kro:zesekro"l:                                      
                                                                              
         6.X-RELEASE/6-STABLE eseten:                                         
                                                                              
            ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/   
                                                                              
         7.X-RELEASE/7-STABLE eseten:                                         
                                                                              
            ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable    
                                                                              
         8.X-RELEASE/8-STABLE eseten:                                         
                                                                              
            ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable    
                                                                              
         9-CURRENT eseten:                                                    
                                                                              
            ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current   
                                                                              
         Nem mindegyik port erheto" el csomagkent, mivel folyamatosan         
         keszu:lnek az ujabbak. Ezert mindig erdemes bizonyos ido"ko:zo:nkent 
         elleno"rizni a ko:zponti ftp.FreeBSD.org oldalon talalhato           
         csomagokat.                                                          
   7.2.  Hogyan tudjuk beallitani az INN (Internet News) szolgaltatast a      
         gepu:nko:n?                                                          
         Telepitsu:k az news/inn csomagot vagy portot es utana                
         kiindulaskeppen nezzu:k meg az INN GYIK-ot.                          
   7.3.  A FreeBSD rendelkezik JavaTM tamogatassal?                           
         Igen. Latogassunk el a http://www.FreeBSD.org/java/ oldalra.         
   7.4.  Miert nem fordul egy port a 6.X-STABLE, 7.X-STABLE vagy 8.X-STABLE   
         valtozatot futtato gepeken?                                          
         Ha olyan FreeBSD verzionk van, amely egy kicsit lemaradt az aktualis 
         -CURRENT vagy -STABLE agak mo:go:tt, akkor valoszinu"leg             
         frissitenu:nk kell a Portgyu"jtemenyu:nket. Ennek reszleteiro"l a    
         Porterek keziko:nyveben, a Keeping Up cimu" reszben olvashatunk      
         (angolul). Ha viszont rendszeru:nkben minden a leheto" legfrissebb,  
         akkor elo"fordulhat, hogy valaki olyan valtoztatast rakott fel a     
         porthoz, amely a -CURRENT eseten mu"ko:dik, de a -STABLE valtozatban 
         mar nem. Ilyenkor feltetlenu:l ku:ldju:nk egy hibajelentest a        
         send-pr(1) paranccsal, hiszen a Portgyu"jtemenynek a -CURRENT es     
         -STABLE agak eseten egyarant mu"ko:dnie kell.                        
   7.5.  A make index paranccsal nem sikeru:lt letrehozni az INDEX allomyant. 
         Mi a gond?                                                           
         Elso"kent mindig elleno"rizzu:k, hogy a Portgyu"jtemenyu:nk a        
         leheto" legfrissebb. A legfrissebb valtozatnal jelentkezo" INDEX     
         keszitesi hibak mindig szem elo"tt vannak, ezert altalaban gyorsan   
         megjavulnak.                                                         
                                                                              
         Ha viszont egy friss verzioval rendelkezu:nk, akkor elkepzelheto",   
         hogy egy masik hibaval keru:ltu:nk szembe. A make index parancsnak   
         van egy olyan hibaja, amely miatt nem kepes a Portgyu"jtemeny        
         hianyos peldanyaval dolgozni. Feltetelezi ugyanis, hogy az o:sszes   
         olyan port megtalalhato a rendszeru:nkben, amely telepitese          
         szu:kseges az adott porthoz. Ennek megertesehez most kepzelju:k el,  
         hogy megvan az ize/mize port a lemezen, amely fu:gg az aze/maze      
         porttol, es emiatt az aze/maze portnak es fu:ggo"segeinek is rajta   
         kell lennie a lemezu:nko:n. Minden mas esetben a make index nem tud  
         o:sszegyu"jteni elegendo" informaciot ahhoz, hogy letre tudja hozni  
         a fu:ggo"segi grafot.                                                
                                                                              
         Ez ku:lo:no:sen olyan FreeBSD felhasznalokkal fordul elo", akik a    
         cvsup(1) (vagy csup(1)) hasznalataval frissitik a                    
         Portgyu"jtemenyu:ket, de a refuse allomanyokban kizartak nehany      
         kategoriat. Elmeletben termeszetesen ki lehet zarni akarmilyen       
         kategoriat, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez szinte          
         lehetetlen, mivel tulsagosan sok port fu:gg mas kategoriakban        
         talalhato portoktol. Amig valaki meg nem oldja ezt a problemat,      
         addig fogadjuk el altalanos szabalynak, hogy az INDEX letrehozasahoz 
         a teljes Portgyu"jtemennyel rendelkeznu:nk kell.                     
                                                                              
         Nehany ritka esetben meg elo"fordulhat, hogy az INDEX azert nem jo:n 
         letre, mert a make.conf allomanyban megadtunk valamilyen WITH_* vagy 
         WITHOUT_* valtozot. Ha ugy erezzu:k, hogy ez okozhatja a problemat,  
         akkor probaljuk meg elo"szo:r ezen valtozok nelku:l letrehozatni az  
         INDEX allomanyt es csak utana jelenteni a hibat a FreeBSD ports      
         levelezesi lista cimere.                                             
   7.6.  A CVSup miert nincs a FreeBSD forrasai ko:zo:tt?                     
         A FreeBSD alaprendszeret ugy allitottak o:ssze, hogy sajat magat     
         legyen kepes legyen leforditani, vagyis az egesz operacios rendszer  
         elo"allithato legyen nehany alapveto" eszko:z hasznalataval. Ezert a 
         forrasok ko:zo:tt leginkabb csak az talalhato meg, ami feltetlenu:l  
         kell a forrasok leforditasahoz. Ilyen peldaul a C fordito (gcc(1)),  
         a make(1), awk(1) es a to:bbi.                                       
                                                                              
         Mivel a CVSup a Modula-3 programozasi nyelven irodott, csak ugy      
         tudnank beletenni a FreeBSD alaprendszerbe, ha hozzavennenk es       
         karbantartanank egy Modula-3 forditot is. Ezzel egyu:tt viszont      
         no:vekedne a FreeBSD forrasa, amelyet aztan karban is kellene        
         tartani. Ezert mind a fejleszto"k, mind pedig a felhasznalok szamara 
         egyszeru"bb, ha a CVSup egy ku:lo:n portkent erheto" el a            
         rendszerhez. Ez viszont gyorsan telepitheto" a FreeBSD telepito"     
         CD-ken talalhato csomagokbol.                                        
                                                                              
         Azonban a FreeBSD 6.2-RELEASE megjeleneseto"l kezdve a FreeBSD       
         felhasznalok nem maradnak integralt CVSup kliens nelku:l. Maxime     
         Henrion munkajanak ko:szo:nheto"en a CVSup alkalmazasnak elkeszu:lt  
         a C nyelven ujrairt valtozata, a csup(1), amely most mar az          
         alaprendszer resze. Noha jelenleg nem meg nem kepes mindarra, amire  
         a CVSup, elegendo" (es nagyon gyors!) ahhoz, hogy a forrasainkat     
         frissen tartsuk. A 6.2 elo"tt kiadott rendszerek eseteben ezt        
         portbol vagy csomagbol is felrakhatjuk (lasd net/csup).              
   7.7.  A forrasokon kivu:l a telepitett portokat is lehet valahogy          
         frissiteni?                                                          
         A FreeBSD alaprendszere ehhez nem kinal fel semmilyen eszko:zt, de   
         leteznek olyan segedeszko:zo:k, amelyekkel valamennyire meg tudjuk   
         ko:nnyiteni a frissites folyamatat. Tovabbi segedprogramok           
         telepitesevel pedig a portok kezeleset tudjuk tovabb                 
         egyszeru"siteni, amiro"l a FreeBSD keziko:nyv A portok frissitese    
         cimu" szakaszaban olvashatunk bo"vebben.                             
   7.8.  Minden nagyobb verziofrissitesnel ujra kell forditani az o:sszes     
         telepitett portot a rendszeren?                                      
         Mindenkeppen! Noha latszolag a frissitett rendszeren is remeku:l     
         futnak a korabbi verziora telepitett alkalmazasok, ko:nnyen          
         elo"fordulhat, hogy az ujabb portok telepitesekor vagy a meglevo"ek  
         frissitesekor veletlenszeru" o:sszeomlasokat vagy egyeb hibakat      
         tapasztalunk.                                                        
                                                                              
         Ne felejtsu:k el, hogy a rendszer frissitesekor a ku:lo:nfele        
         osztott ko:nyvtarak, beto:ltheto" modulok es a rendszer egyeb        
         komponensei is lecserelo"dnek. Ezert a regebbi valtozataikhoz        
         forditott alkalmazasok egyaltalan nem fognak elindulni vagy nem      
         mu"ko:dnek rendesen.                                                 
                                                                              
         Ezzel kapcsolatban olvassuk el a FreeBSD keziko:nyvenek frissitero"l 
         szolo szakaszat.                                                     
   7.9.  Minden kisebb verziofrissitesnel ujra kell forditani az o:sszes      
         telepitett portot a rendszeren?                                      
         Altalanossagban veve nem. A FreeBSD fejleszto"i ugyanis mindent      
         megtesznek azert, hogy ugyanazon a fo" fejlesztesi agon belu:li      
         verziok ko:zo:tt megmaradjon a binaris szintu" kompatibilitas. Az    
         esetleges kiveteleket pedig dokumentalni szoktak a kiadasokhoz       
         tartozo jegyzetekben, ahol to:bbnyire megadjak az adott              
         valtoztatashoz tartozoan a ko:vetendo" tanacsokat.                   
   7.10. A /bin/sh miert ilyen egyszeru"? A FreeBSD-ben miert nincs bash vagy 
         valamilyen mas rendes parancsertelmezo"?                             
         Mert a POSIX(R) szerint lennie kell egy ilyen parancsertelmezo"nek.  
                                                                              
         A valamivel bonyolultabb valasz: sokan szeretnenek olyan szkripteket 
         irni, amelyek to:bb rendszer ko:zt is atviheto"ek. Ezert a POSIX(R)  
         a parancsertelmezo"kre es a segedprogramokra vonatkozo parancsokat   
         igen reszletesen targyalja. A legto:bb ilyen szkriptet a Bourne-fele 
         parancsertelmezo"ben keszitik, es to:bb fontos programozoi felu:let  
         (make(1), system(3), popen(3) es ezek magasabb szintu", peldaul Perl 
         es Tcl nyelvi megfelelo"i) a Bourne-parancsertelmezo" hasznalatan    
         alapszik. Mivel a Bourne-parancsertelmezo" hasznalata ilyen szeles   
         ko:rben elterjedt, fontos, hogy gyorsan induljon, elo"re             
         megjosolhato legyen a mu"ko:dese es ne foglaljon tulsagosan sok      
         memoriat.                                                            
                                                                              
         A jelenlegi implementacio igyekszik ezek ko:zu:l az elvarasok        
         ko:zu:l egyszerre a leheto" legto:bbet teljesiteni. A /bin/sh        
         programot csak ugy tudjuk a megfelelo" mereten tartani, ha nem       
         tesszu:k bele az o:sszes to:bbi parancsertelmezo"ben megtalalhato    
         kenyelmi funkciot. Pontosan ezert talalhatjuk meg viszont a          
         Portgyu"jtemenyben a to:bbi, peldaul a bash, scsh, tcsh es zsh       
         parancsertelmezo"ket. (Ezek konkret memoriahasznalatat o:ssze is     
         tudjuk vetni, ha a ps -u parancs kimenetenek "VSZ" es "RSS"          
         oszlopait megnezzu:k.)                                               
   7.11. A Netscape(R) es az Opera inditasa miert tart olyan sokaig?          
         Erre az az altalanos valasz, hogy a nevfeloldas valoszinu"leg        
         rosszul mu"ko:dik a rendszeru:nko:n. A Netscape(R) es az Opera is    
         elleno"rzi a nevfeloldast az indulasakor. Ezert a bo:ngeszo" egeszen 
         addig nem jelenik meg az asztalon, amig valaszt nem kap vagy ra nem  
         jo:n, hogy nincs aktiv halozati kapcsolat.                           
   7.12. Ha a CVSup hasznalataval frissitju:k a Portgyu"jtemenyt, akkor sok   
         port nem fordul le mindenfele rejtelyes hibau:zenet kisereteben!     
         Valami nagy baj van a Portgyu"jtemennyel?                            
         Ha ugy korabban ugy frissitettu:k a CVSup hasznalataval a            
         Portgyu"jtemenyt, hogy nem adtuk meg a ports-all CVSup               
         algyu"jtemenyt, akkor a ports-base algyu"jtemenyt is mindig          
         frissitenu:nk kell! Ennek okairol a keziko:nyvben olvashatunk.       
   7.13. Hogyan lehet MIDI allomanyokbol audio CD-t kesziteni?                
         Ha MIDI allomanyokbol akarunk audio CD-t kesziteni, akkor elo"szo:r  
         telepitsu:k fel a Portgyu"jtemenybo"l a audio/timidity++ portot,     
         majd kezzel tegyu:k hozza Eric A. Welsh GUS patch-eit, melyek a      
         http://alleg.sourceforge.net/digmid.html cimro"l to:ltheto"ek le.    
         Miutan a TiMidity++ sikeresen felkeru:lt a rendszeru:nkre, a MIDI    
         allomanyokat a ko:vetkezo" paranccsal tudjuk atkonvertalni WAV       
         allomanyokra:                                                        
                                                                              
         % timidity -Ow -s 44100 -o /tmp/juke/01.wav 01.mid                   
                                                                              
         A WAV allomanyok ezek utan tetszo"leges formatumba konvertalhatoak   
         tovabb vagy keszitheto" belo"lu:k egy audio CD, ahogy azt a FreeBSD  
         keziko:nyvben is olvashatjuk.                                        

                     8. fejezet - A rendszermag beallitasa

   8.1. Nehez testreszabni a rendszermagot?

   8.2. A rendszermag nem fordul le, mert a _hw_float nem talalhato. Hogyan
   lehet megoldani ezt a problemat?

   8.3. Miert ilyen nagy a rendszermag merete (ko:zel 10 MB)?

   8.4. Miert u:tko:znek a megszakitasok, amikor to:bbportos soros vonali
   kartyakat akarunk hasznalni?

   8.5. Miert nem lehet leforditani a rendszermagot, meg a GENERIC
   beallitasaival sem?

   8.6. Honnan tudhatjuk meg milyen u:temezo"vel dolgozik a rendszeru:nk?

   8.7. Mi az a kern.sched.quantum?

   8.1. Nehez testreszabni a rendszermagot?                                   
        Egyaltalan nem! Ezzel kapcsolatban olvassuk el a FreeBSD keziko:nyv   
        rendszermag beallitasairol szolo reszet.                              
                                                                              
          Megjegyzes:                                                         
                                                                              
        Az uj kernel allomany a hozza tartozo modulokkal egyu:tt a            
        /boot/kernel ko:nyvtarba telepu:l, mig a rendszermag korabbi          
        valtozata es a moduljai a /boot/kernel.old ko:nyvtarba keru:l at, igy 
        ha netalan valamit elrontottunk volna, akkor a rendszermag korabbi    
        valtozatanak beto:ltesevel leheto"segu:nk lesz kijavitani a hibat.    
   8.2. A rendszermag nem fordul le, mert a _hw_float nem talalhato. Hogyan   
        lehet megoldani ezt a problemat?                                      
        Ez valoszinu"leg azert ko:vetkezett be, mert eltavolitottuk az npx0   
        (lasd npx(4)) tamogatast a rendszermag beallitasai ko:zu:l, mert a    
        rendszeru:nkben nincs matematikai tarsprocesszor. Az npx0 eszko:z     
        jelenlete azonban ko:telezo". Valahol a gepu:nkben lennie kell olyan  
        eszko:znek, amely a lebego"pontos szamok hardveres kezeleset vegzi,   
        annak ellenere, hogy nem egy ku:lo:nallo eszko:z, ahogy regen a       
        386-osoknal volt. A rendszermagban szerepelnie kell az npx0           
        eszko:znek. Ha netalan meg sikeru:lne is npx0 tamogatas nelku:l       
        forditanunk egy rendszermagot, akkor sem tud elindulni.               
   8.3. Miert ilyen nagy a rendszermag merete (ko:zel 10 MB)?                 
        Nagyon valoszinu", hogy a rendszermagunk debug modban keszu:lt el. A  
        debug modu rendszermagokban rengeteg olyan szimbolum talalhato, amely 
        hasznos lehet a hibak keresese es a rendszer vizsgalata soran, ezert  
        emiatt jelento"s mertekben no:vekszik a merete. Emiatt nem kell       
        aggodnunk, mert egy hibakeresesre felkeszitett rendszermag egyaltalan 
        nem vagy csak egy kicsivel lassabb, mint a hagyomanyos valtozat,      
        illetve a rendszer o:sszeomlasakor mindig mindig szu:ksegu:nk lehet   
        ezekre a debug informaciokra.                                         
                                                                              
        Ha viszont keves a lemezteru:let vagy egyszeru"en csak nem akarunk    
        debug modu rendszermagot akarunk futtatni, akkor a ko:vetkezo"kre     
        kell figyelnu:nk:                                                     
                                                                              
          * Vegyu:k ki a rendszermag konfiguracios allomanyabol a ko:vetkezo" 
            sort:                                                             
                                                                              
         makeoptions DEBUG=-g                                                 
                                                                              
          * A config(8) hasznalata soran ne hasznaljuk a -g beallitast.       
                                                                              
        A fentiek ko:zu:l akarmelyiket is valasztjuk, a rendszermagunk debug  
        modban jo:n letre. Ha azonban sikeru:lt betartani a fentebb javasolt  
        lepeseket, akkor egy normal rendszermagot kapunk, amely merete        
        ilyenkor jelento"s mertekben visszaesik: a legto:bbju:k olyan 1,5 es  
        2 MB ko:ru:l van.                                                     
   8.4. Miert u:tko:znek a megszakitasok, amikor to:bbportos soros vonali     
        kartyakat akarunk hasznalni?                                          
        Ha a rendszermagot a to:bbportos soros vonali kartyak tamogatasaval   
        forditjuk le, akkor a rendszerto"l azt az u:zenetet kapjuk, hogy csak 
        az elso" megszakitast fogja hasznalni, a to:bbit pedig u:tko:zes      
        miatt (interrupt conflict) kihagyja. Hogyan lehet ezen javitani?      
                                                                              
        A gondot alapveto"en az okozza, hogy a FreeBSD a rendszermagban fixen 
        letarolja ezeket, nehogy valamilyen hardveres vagy szoftveres         
        u:tko:zes miatt elkallodjanak. Ezen ugy tudunk segiteni, ha egyetlen  
        IRQ vonal kivetelevel az o:sszes to:bbi beallitasat szabadon hagyjuk. 
        Ime erre egy pelda:                                                   
                                                                              
        #                                                                     
        # To:bbportos nagysebessegu" soros vonali eszko:zo:k - 16550 UART     
        #                                                                     
        device sio2 at isa? port 0x2a0 tty irq 5 flags 0x501 vector siointr   
        device sio3 at isa? port 0x2a8 tty flags 0x501 vector siointr         
        device sio4 at isa? port 0x2b0 tty flags 0x501 vector siointr         
        device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr         
   8.5. Miert nem lehet leforditani a rendszermagot, meg a GENERIC            
        beallitasaival sem?                                                   
        Ennek to:bb oka is lehet. Ezek ko:zu:l nehany, de nem feltetlenu:l    
        ebben a sorrendben:                                                   
                                                                              
          * Nem a make buildkernel es make installkernel parancsokat          
            hasznaltuk es valoszinu"leg a forrasaink sem egyeznek meg a       
            jelenleg futo rendszerevel (peldaul egy 8.1-RELEASE rendszert     
            akarunk forditani egy 7.3-RELEASE rendszeren). Ha frissiteni      
            akarunk, akkor olvassuk el a /usr/src/UPDATING allomanyt,         
            ku:lo:no:s tekintettel a vegen talalhato "COMMON ITEMS" cimu"     
            szakaszra.                                                        
                                                                              
          * A make buildkernel es make installkernel parancsokat hasznaltuk,  
            de elo"tte nem futott le rendesen a make buildworld parancs. A    
            make buildkernel parancs ugyanis ero"sen tamaszkodik a make       
            buildworld altal vegzett munkara.                                 
                                                                              
          * Gyakran a FreeBSD-STABLE valtozat hasznalata eseten is            
            elo"fordulhat, hogy olyan pillanatban to:lto:ttu:k le a           
            forrasokat, amikor modositas alatt voltak vagy valamiert nem      
            mu"ko:dtek rendesen. Kizarolag a kiadasok eseten tudjuk           
            szavatolni a hibatlan forditast, noha a FreeBSD-STABLE verziobol  
            keszu:lt valtozatok is to:bbnyire megfelelo"ek. Probaljuk meg     
            ujra leto:lteni a forrasokat, ha eddig meg nem probalkoztunk      
            volna vele, es nezzu:k meg, hogy ez segit-e megoldani a           
            problemat. Keressu:k masik szervert, ha gondjaink vannak a        
            frissitessel.                                                     
   8.6. Honnan tudhatjuk meg milyen u:temezo"vel dolgozik a rendszeru:nk?     
        Nezzu:k meg, hogy a rendszeru:nkben elerheto"-e a kern.sched.quantum  
        valtozo. Ha van ilyenu:nk, akkor valami ilyesmit kell tapasztalnunk:  
                                                                              
        % sysctl kern.sched.quantum                                           
        kern.sched.quantum: 99960                                             
                                                                              
        Ha letezik a kern.sched.quantum nevu" sysctl valtozo, akkor a 4BSD    
        u:temezo" fut (lasd sched_4bsd(4)). Ha nem, akkor egy ilyen hibat     
        kapunk a sysctl(8) parancstol (ezt nyugodtan figyelmen kivu:l         
        hagyhatjuk):                                                          
                                                                              
        % sysctl kern.sched.quantum                                           
        sysctl: unknown oid 'kern.sched.quantum'                              
                                                                              
        Az aktualisan hasznalt u:temezo" neve ko:zvetlenu:l elerheto" a       
        kern.sched.name sysctl valtozo lekerdezesen keresztu:l:               
                                                                              
        % sysctl kern.sched.name                                              
        kern.sched.name: 4BSD                                                 
   8.7. Mi az a kern.sched.quantum?                                           
        A kern.sched.quantum erteke hatarozza meg, hogy egy futo program      
        legfeljebb mennyi orajelet futhat egyszerre, megszakitas nelku:l. Ezt 
        az erteket a 4BSD u:temezo" hasznalja, ezert a jelenletebo"l vagy     
        hianyabol ko:vetkeztetni tudunk a pillanatnyilag hasznalatban levo"   
        u:temezo"re.                                                          

          9. fejezet - Lemezek, allomanyrendszerek es rendszerto:lto"k

   9.1. Hogyan adjunk lemezeket a FreeBSD rendszeru:nkho:z?

   9.2. Hogyan lehet atteni a rendszert egy nagyobb lemezre?

   9.3. A "Veszelyesen dedikalt" ("Dangerously Dedicated") lemezek
   veszelyesek a felhasznalora?

   9.4. Milyen particiokon lehet Soft Updatest hasznalni? A Soft Updates
   allitolag nem mu"ko:dik rendesen a gyo:kerparticio eseten.

   9.5. Mi to:rtent a ccd(4) eszko:zzel?

   9.6. Miert nem lehet a ccd(4) eszko:z lemezcimkejet szerkeszteni?

   9.7. Lehet mas operacios rendszerek allomanyrendszeret is csatlakoztatni
   FreeBSD alatt?

   9.8. Hogyan lehet masodlagos (logikai) DOS particiokat csatlakoztatni?

   9.9. Hasznalhato titkositott allomanyrendszer FreeBSD alatt?

   9.10. A Windows NT(R) rendszerto:lto"jevel is el lehet inditani a
   FreeBSD-t?

   9.11. A LILO-bol hogyan lehet FreeBSD-t es Linuxot is inditani?

   9.12. Hogyan lehet a GRUB hasznalataval FreeBSD-t es Linuxot is inditani?

   9.13. Hogyan lehet a BootEasy hasznalataval elinditani a FreeBSD-t es a
   Linuxot?

   9.14. A rendszerinditaskor lathato ??? hogyan irhato at valami ertelmesre?

   9.15. Cserelheto" lemezes meghajtokat hogyan lehet hasznalni?

   9.16. Miert ad a rendszer Incorrect super block hibat CD-k
   csatlakoztatasanal?

   9.17. Miert ad a rendszer Device not configured hibau:zenetet CD-k
   csatlakoztatasakor?

   9.18. Miert jelenik meg az o:sszes nemzeti karakter helyen "?", amikor
   FreeBSD alatt csatlakoztatunk egy CD-t?

   9.19. A FreeBSD alatt keszitett CD-ket nem lehet mas operacios
   rendszerekkel olvasni. Miert nem?

   9.20. Hogyan lehet lementeni egy adat CD tartalmat a merevlemezre?

   9.21. Miert nem lehet audio CD-ket csatlakoztatni a mount paranccsal?

   9.22. Hogyan lehet to:bbmenetes (multisession) CD-ket csatlakoztatni a
   mount paranccsal?

   9.23. Hogyan kepesek az egyszeru" felhasznalok floppykat, CD-ket es mas
   egyeb cserelheto" lemezes eszko:zo:ket hasznalni?

   9.24. A du es a df parancsok eltero" mennyisegu" szabad helyet mutatnak.
   Mi okozza ezt?

   9.25. Hogyan lehet no:velni a lapozoteru:letet?

   9.26. A FreeBSD miert latja kisebbnek a lemezeket mint amekkoranak a
   gyarto mondja ezeket?

   9.27. Hogyan lehet egy particio 100 szazaleknal is jobban megtelt?

9.1.  Hogyan adjunk lemezeket a FreeBSD rendszeru:nkho:z?                         
      Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek hozzaadasarol szolo reszt a        
      FreeBSD keziko:nyvben.                                                      
9.2.  Hogyan lehet atteni a rendszert egy nagyobb lemezre?                        
      Ezt legegyszeru"bben ugy tudjuk megcsinalni, ha ujratelepitju:k az          
      operacios rendszert az uj lemezre es ku:lo:n attesszu:k a felhasznaloi      
      adatokat. Ez ku:lo:no:sen ajanlott abban az esetben, ha mar to:bb kiadas    
      ota ko:vetju:k a -STABLE valtozatot, vagy ha korabban mar frissitettu:k a   
      kiadasunkat. A boot0cfg(8) segitsegevel fel tudjuk rakni a booteasyt mind a 
      ket lemezre es igy egeszen addig valtogatni tudjuk a ketto"t, amig teljesen 
      at nem alltunk. Ugorjuk at a ko:vetkezo" bekezdest, es olvassuk el, hogy    
      rakjuk at az adatokat.                                                      
                                                                                  
      Ugy is do:nthetu:nk, hogy nem telepitju:k ujra a rendszert. Ekkor vagy a    
      sysinstall(8), vagy pedig a fdisk(8) es a disklabel(8) hasznalataval osszuk 
      fel es cimkezzu:k meg az uj lemezt. Erdemes meg a boot0cfg(8) segitsegevel  
      felraknunk a booteasyt mind a ket lemezre, igy miutan atmasoltuk a regi     
      rendszeru:nket az uj lemezre, ennek megtartasaval ki tudjuk probalni az uj  
      rendszert.                                                                  
                                                                                  
      Most, miutan sikeresen beallitottuk az uj lemezt, keszen allunk az adatok   
      atmasolasara. Sajnos nem lehet csak ugy vakon atmasolni ezeket egyik        
      lemezro"l a masikra. Ilyenkor ugyanis bizonyos dolgok (peldaul a /dev       
      ko:nyvtarban talalhato eszko:zleirok, az allomanyjelzo"k es a linkek stb.)  
      hajlamosak elromlani. Ezert ehhez olyan eszko:zo:kre lesz szu:ksegu:nk,     
      amelyek ismerik ezeket a dolgokat, mint peldaul a dump(8). Tovabba          
      javasoljuk, hogy egyfelhasznalos modban vegezzu:k el az atvitelt, noha ez   
      nem feltetlenu:l szu:kseges.                                                
                                                                                  
      A rendszerindito allomanyrendszer atmozgatasahoz egyedu:l a dump(8) es      
      restore(8) segedprogramokra lesz szu:ksegu:nk. Esetleg a tar(1) parancs is  
      hasznalhato, de nem minden esetben. A dump(8) es restore(8) paros akkor is  
      remeku:l hasznalhato, ha egy particio tartalmat egy u:res particiora        
      akarjuk atvinni. A ko:vetkezo" lepesek szu:ksegesek ahhoz, hogy a dump      
      parancs segitsegevel atvigyu:k egyik particiorol a masikra az adatokat:     
                                                                                  
       1. Hozzunk letre egy uj particiot.                                         
                                                                                  
       2. Ideiglenesen csatlakoztassuk egy ko:nyvtarba.                           
                                                                                  
       3. Lepju:nk be abba a ko:nyvtarba.                                         
                                                                                  
       4. Mentsu:k le a regi particiot es az eredmenyt ku:ldju:k at az ujra.      
                                                                                  
      Peldaul, ha a /mnt ko:nyvtarba csatlakoztatott /dev/ad1s1a eszko:zro"l      
      akarjuk atvinni a jelenlegi gyo:kerparticionkat, akkor ezeket a parancsokat 
      kell kiadnunk:                                                              
                                                                                  
      # newfs /dev/ad1s1a                                                         
      # mount /dev/ad1s1a /mnt                                                    
      # cd /mnt                                                                   
      # dump 0af - / | restore rf -                                               
                                                                                  
      Tovabbi munkat igenyel, ha a dump parancs segitsegevel a particioinkat is   
      at akarjuk szervezni. Peldaul a /var particiot ugy tudjuk beleolvasztani a  
      to:vebe, ha letrehozunk egy olyan particiot, amely mind a ketto" szamara    
      elegendo" nagy, majd a fentebb leirt modszerrel elo"szo:r atmozgatjuk a     
      to:vet, utana pedig atmozgatjuk az alparticio tartalmat az elso" mozgatas   
      soran letrejo:tt egyik u:res ko:nyvtarba:                                   
                                                                                  
      # newfs /dev/ad1s1a                                                         
      # mount /dev/ad1s1a /mnt                                                    
      # cd /mnt                                                                   
      # dump 0af - / | restore rf -                                               
      # cd var                                                                    
      # dump 0af - /var | restore rf -                                            
                                                                                  
      Egy ko:nyvtarat, peldaul /var tartalmat pedig ugy tudunk levalasztani a     
      to:vero"l, vagyis atrakni egy korabban nem letezo" particiora, ha elo"szo:r 
      letrehozzuk mind a ket particiot, csatlakoztatjuk a leendo" alparticiot az  
      ideiglenes csatlakozasi ponton belu:l a megfelelo" ko:nyvtarba es           
      mindketto"re atmozgatjuk a regi particio teljes tartalmat:                  
                                                                                  
      # newfs /dev/ad1s1a                                                         
      # newfs /dev/ad1s1d                                                         
      # mount /dev/ad1s1a /mnt                                                    
      # mkdir /mnt/var                                                            
      # mount /dev/ad1s1d /mnt/var                                                
      # cd /mnt                                                                   
      # dump 0af - / | restore rf -                                               
                                                                                  
      A felhasznaloi adatok eseten a cpio(1), pax(1), tar(1) es dump(8)           
      eszko:zo:ket ajanljuk. Az iras pillanataban meg ugy tudjuk, hogy nem        
      tartjak meg az allomanyjelzo"kkel kapcsolatos informaciokat, ezert csak     
      ovatosan hasznaljuk ezeket!                                                 
9.3.  A "Veszelyesen dedikalt" ("Dangerously Dedicated") lemezek veszelyesek a    
      felhasznalora?                                                              
      A telepites soran ket ku:lo:nbo:zo" modon tudjuk particionalni a            
      lemezeinket. Alapertelmezes szerint a rendszer igyekszik kompatbilis        
      maradni a gepu:nko:n talalhato to:bbi operacios rendszerrel. Ilyenkor       
      normalis particios tablabeli bejegyzeseket keszit (amelyeket FreeBSD alatt  
      "slice"-oknak hivnak), es egy ilyen slice-ba teszi az o:sszes sajat         
      particiojat. Emelle meg telepiteni tudjuk az operacios rendszerek           
      valasztasanak leheto"seget is a rendszer inditasakor. A masik leheto"seg    
      valasztasa eseten azonban a FreeBSD teljesen kisajatitja a lemezt es nem is 
      probal meg kompatibilis maradni a to:bbi operacios rendszerrel.             
                                                                                  
      Miert is nevezzu:k ezt "veszelyesnek"? A lemez ebben az esetben nem         
      tartalmaz semmi olyat, amelyet a hetko:znapi programok particios tablakent  
      tudnanak beazonositani. Attol fu:ggo"en, hogy mennyire illedelmes, egy      
      ilyen program panaszkodni fog, amikor megprobalja ertelmezni a lemez        
      tartalmat, de rosszabb esetben anelku:l felu:lirja a rendszerbeto:lto"t,    
      hogy barmit is jelzett volna. Raadasul a "veszelyesen dedikalt modon"       
      kiosztott lemezek meg bizonyos BIOS-okat is kepesek megzavarni, to:bbek     
      ko:zt az Award (peldaul amelyek a HP NetServer, Micronics es hasonlo        
      rendszerekben talalhatoak) vagy Symbios/NCR (nepszeru" 53C8xx               
      SCSI-vezerlo"k) tipusuak eseten talalkozhatunk ezzel a problemaval. Ez a    
      lista persze nem teljes, mas gyartok termekeivel is gondok akadhatnak.      
      Ennek a hibanak jellemzo" tu:nete a read error hibau:zenet, amely arra      
      utal, hogy a FreeBSD beto:lto"je nem talalja sajat magat a lemezen, vagy    
      eppen az egesz rendszer megall a rendszer inditasa ko:zben.                 
                                                                                  
      Akkor megis mi ertelme van ennek? Csak nehany kilobyte-tot sporolunk vele,  
      miko:zben komoly gondokat okozhat egy frissen telepitett rendszer eseteben. 
      A "veszelyesen dedikalt mod" eredetileg az uj FreeBSD telepito"ket          
      veszelyezteto" egyik komoly hibat szeretne kiku:szo:bo:lni: a merevlemezek  
      BIOS es lemez o:nmaga altal ismert geometriai beallitasainak egyeztetese.   
                                                                                  
      A "lemezgeometria" fogalma tulajdonkeppen mar egy elavult fogalom, de a     
      PC-k BIOS-a legbelu:l meg mind a mai napig igy kommunikal a lemezekkel.     
      Amikor a FreeBSD telepito"jevel slice-okat hozunk letre, olyan modon kell   
      ro:gzitenu:nk a lemezre ezek poziciojat, hogy a BIOS kepes legyen           
      megtalalni. Ha ez nem sikeru:l, akkor nem tudjuk elinditani a rendszert.    
                                                                                  
      A "veszelyesen dedikalt" mod ezt a problemat az egyszeru"sitesen keresztu:l 
      probalja megoldani, es neha sikeru:l is neki. Ezt azonban csak akkor        
      javasoljuk, ha semmi mas nem mu"ko:dik, hiszen az esetek tulnyomo reszeben  
      mas megoldas is letezik.                                                    
                                                                                  
      Hogy tudjuk tehat akkor elkeru:lni a "veszelyesen dedikalt" mod hasznalatat 
      a telepites soran? Jegyezzu:k fel, hogy mik a BIOS szerint a merevlemezu:nk 
      geometriai beallitasai. Ezt a rendszerinditas ko:zben a rendszermagtol is   
      megkerdezhetju:k ugy, hogy a boot: paranccsoraba megadjuk a -v beallitast,  
      vagy a beto:lto"ben a boot -v parancsot hasznaljuk. Igy pontosan a          
      telepito" inditasa elo"tt a rendszermag ki fogja irni a BIOS altal ismert   
      geometriai beallitasokat. Ne essu:nk panikba, varjuk meg, amig a telepito"  
      elindul, tekerju:nk vissza a szamokhoz es olvassuk le ezeket. A lemezek     
      altalaban a BIOS sorrendjeben jelennek meg, tehat elo"szo:r az IDE aztan a  
      SCSI tipusuak.                                                              
                                                                                  
      A lemez particionalasakor elleno"rizzu:k, hogy az FDISK kepernyo"jen        
      megjeleno" geometriai beallitasok megfelelo"ek (tehat egyeznek a BIOS altal 
      ismert ertekekkel). Ha elterest tapasztalunk, akkor a G billentyu"          
      lenyomasaval tudjuk atjavitani. Erre leginkabb akkor lesz szu:ksegu:nk, ha  
      a lemez teljesen u:res, vagy ha a lemezt egy masik rendszerbo"l hoztuk at.  
      Ez egyebkent csak azoknal a lemezeknel okoz gondot, amelyekro"l a rendszert 
      akarjuk inditani, a FreeBSD a to:bbi lemezzel mar remeku:l elboldogul.      
                                                                                  
      Miutan sikeru:lt egyeztetnu:nk a BIOS es a FreeBSD geometriai beallitasait, 
      szinte biztos, hogy nem kell mar emiatt aggodnunk, igy a "veszelyesen       
      dedikalt" modra sincs szu:ksegu:nk. Ha viszont megis egy read error         
      hibau:zenetet kapnank a rendszer inditasa ko:zben, akkor tegyu:nk egy       
      probat. Semmit sem veszithetu:nk.                                           
                                                                                  
      Ha a "veszelyesen dedikalt" mod hasznalatarol szeretnenk visszaterni a      
      megszokottra, akkor ket leheto"segu:nk van. Elo"szo:r is teljesen le kell   
      nullaznunk az MBR-t, igy biztosra vehetju:k, hogy az ezutan ko:vetkezo"     
      telepitesek soran egy teljesen u:res lemezt latunk. Ezt peldaul igy lehet   
      megtenni:                                                                   
                                                                                  
      # dd if=/dev/zero of=/dev/rda0 count=15                                     
                                                                                  
      A masik modszer egy hivatalosan nem dokumentalt DOS-os "leheto"seg"         
      hasznalata:                                                                 
                                                                                  
      C:\> fdisk /mbr                                                             
                                                                                  
      Ezzel egy uj Master Boot Recordot tudunk telepiteni, ami ezzel egyu:tt      
      felu:lirja a BSD rendszerto:lto"jet is.                                     
9.4.  Milyen particiokon lehet Soft Updatest hasznalni? A Soft Updates allitolag  
      nem mu"ko:dik rendesen a gyo:kerparticio eseten.                            
      A ro:vid valasz: A Soft Updates barmelyik particion minden tovabbi nelku:l  
      hasznalhato.                                                                
                                                                                  
      A hosszabb valasz: Korabban voltak bizonyos ketsegek afelo"l, hogy a Soft   
      Updates jol mu"ko:dik a rendszerindito particiokon is. Ez alapveto"en a     
      Soft Updates ket jellemzo"jere vezetheto" vissza. Elo"szo:r is, a Soft      
      Updatest alkalmazo particiok eseten elo"fordulhat, hogy a                   
      rendszero:sszeomlas soran elveszik valamennyi adat (maga a particio nem     
      lesz hibas, csupan nemi adat tu"nik el), illetve a Soft Updates             
      ideiglenesen kifogyhat a tarhelybo"l.                                       
                                                                                  
      A Soft Updates hasznalata soran a rendszermag legfeljebb harminc masodperc  
      mulva irja ki fizikailag a valtoztatasokat a lemezre. Tehat amikor egy      
      nagyobb allomanyt to:rlu:nk, akkor ez az allomany egeszen addig a lemezen   
      marad, amig a rendszermag tenylegesen el nem vegzi ezt a to:rlest. Ezzel    
      viszont nagyon egyszeru"en letrehozhato egy "u:tko:zes" (race condition) az 
      allomanyrendszeren. Tegyu:k fel, hogy leto:rlu:nk egy nagyobb allomanyt es  
      utana ko:zvetlenu:l letrehozunk egy masik nagyobb allomanyt. Mivel az elso" 
      allomany ilyenkor meg nem to:rlo"dik le valojaban a lemezro"l, ezert a      
      masodik szamara mar nem lesz elegendo" helyu:nk. A rendszer ekkor egy       
      hibau:zenetben fog figyelmeztetni minket, miko:zben pontosan az iment       
      to:ro:ltu:nk le egy oriasi allomanyt! Ha nehany masodperccel keso"bb ujra   
      megprobaljuk letrehozni ezt az allomanyt, akkor mar minden a megfelelo"     
      modon fog zajlani. Ezt regebben sok FreeBSD felhasznalo nem tudta mire      
      velni.                                                                      
                                                                                  
      Ha a rendszeru:nk olyankor omlik o:ssze, amikor a rendszermag mar elkezdte  
      egy nagyobb mennyisegu" adat kiirasat a lemezre, de meg nem fejezo"do:tt    
      be, akkor ko:nnyen elo"fordulhat, hogy ez az adat elveszik vagy             
      meghibasodik. Ennek kockazata nagyon kicsi, es altalaban kezelheto",        
      viszont az IDE-meghajtokban talalhato irasi gyorsitotar hasznalata          
      jelento"sen no:veli ezt. Ezert a Soft Updates alkalmazasa soran nem         
      javasoljuk ennek hasznalatat.                                               
                                                                                  
      Ezek a problemak az o:sszes Soft Updates particiot veszelyeztetik.          
      Mennyiben vonatkoznak viszont ezek a gyo:kerparticiora?                     
                                                                                  
      A gyo:kerparticion nagyon ritkan valtoznak fontos informaciok. A            
      /boot/kernel/kernel es az /etc egyedu:l a rendszer karbantartasa soran      
      frissu:l, vagy peldaul amikor a felhasznalok jelszot valtoztatnak. Ha a     
      rendszer egy ilyen valtoztatas harminc masodperces idejen belu:l omlik      
      o:ssze, akkor megvan ra az eselyu:nk, hogy elvesznek az adataink. Ez a      
      kockazat a legto:bb alkalmazas szamara elfogadhato, de semmikeppen sem      
      szabad figyelmen kivu:l hagynunk. Ha a rendszeru:nk nem kepes vallalni meg  
      ennyi kockazatot sem, akkor a rendszerindito particion tiltsuk le a Soft    
      Updates hasznalatat!                                                        
                                                                                  
      A gyo:kerparticio hagyomanyosan az egyik legkisebb particio. Ha viszont az  
      ideiglenes allomanyok tarolasara szant /tmp ko:nyvtarat is ezen belu:lre    
      tesszu:k es gyakran hasznaljuk, akkor ebbo"l ido"szakosan                   
      tarhelyproblemaink adodhatnak. Ko:nnyen megoldhatjuk azonban ezt a          
      problemat, ha a /tmp ko:nyvtarhoz letrehoznunk egy szimbolikus linket a     
      /var/tmp ko:nyvtarra.                                                       
9.5.  Mi to:rtent a ccd(4) eszko:zzel?                                            
      A hibajelenseg:                                                             
                                                                                  
      # ccdconfig -C                                                              
      ccdconfig: ioctl (CCDIOCSET): /dev/ccd0c: Inappropriate file type or format 
                                                                                  
      Ez altalaban olyankor to:rtenik, amikor olyan c particiokat probalunk meg   
      o:sszefu"zni, amelyek alapertelmezes szerint unused ("nem hasznalt")        
      tipusuak. A ccd(4) meghajto azonban megko:veteli, hogy az erintett          
      particiok FS_BSDFFS tipusuak legyenek. Szerkesszu:k at a lemezeken          
      talalhato cimkeket es valtoztassuk meg a particiok tipusat a 4.2BSD         
      ertekre.                                                                    
9.6.  Miert nem lehet a ccd(4) eszko:z lemezcimkejet szerkeszteni?                
      A hibajelenseg:                                                             
                                                                                  
      # disklabel ccd0                                                            
      (itt valami gondot ir ki, ezert megprobaljuk szerkeszteni a cimket)         
      # disklabel -e ccd0                                                         
      (edit, save, quit)                                                          
      disklabel: ioctl DIOCWDINFO: No disk label on disk;                         
      use "disklabel -r" to install initial label                                 
                                                                                  
      Ezt altalaban azert kapjuk, mert a ccd(4) altal visszaadott lemezcimke      
      valojaban "nem letezik" a lemezen. Ezen ugy tudunk segiteni, ha explicit    
      modon visszairjuk, valahogy igy:                                            
                                                                                  
      # disklabel ccd0 > /tmp/lemezcimke.tmp                                      
      # disklabel -Rr ccd0 /tmp/lemezcimke.tmp                                    
      # disklabel -e ccd0                                                         
      (most mar mu"ko:dni fog)                                                    
9.7.  Lehet mas operacios rendszerek allomanyrendszeret is csatlakoztatni FreeBSD 
      alatt?                                                                      
      A FreeBSD to:bb mas allomanyrendszert is ismer.                             
                                                                                  
      UFS                                                                         
                                                                                  
         Az UFS formatumu CD-k FreeBSD alatt ko:zvetlenu:l csatlakoztathatoak. A  
         Digital UNIX es mas rendszerek UFS particioit nem mar annyira ko:nnyu"   
         csatlakoztatni, ez leginkabb a kerdeses operacios rendszer               
         particionalasi megoldasaitol fu:gg.                                      
                                                                                  
      ext2/ext3                                                                   
                                                                                  
         A FreeBSD tamogatja az ext2fs es ext3fs particiokat. Erro"l bo"vebben    
         lasd a mount_ext2fs(8) man oldalt.                                       
                                                                                  
      NTFS                                                                        
                                                                                  
         A FreeBSD csak olvasni kepes az NTFS particiokat. Ezzel kapcsolatban a   
         mount_ntfs(8) man oldalan talalunk reszletesebb informaciokat. Az        
         irhatosag hasznalatahoz az ntfs-3g portolt valtozatat javasoljuk (lasd   
         sysutils/fusefs-ntfs).                                                   
                                                                                  
      FAT                                                                         
                                                                                  
         A FreeBSD egyarant kepes irni es olvasni a FAT tipusu particiokat.       
         Erro"l a mount_msdosfs(8) man oldalan tudhatunk meg to:bbet.             
                                                                                  
      ReiserFS                                                                    
                                                                                  
         A FreeBSD tudja olvasni a ReiserFS particiokat. Ezt a mount_reiserfs(8)  
         man oldalon olvashatjuk.                                                 
                                                                                  
      ZFS                                                                         
                                                                                  
         A FreeBSD jelen pillanatban a SunTM ZFS meghajtojanak atiratat is        
         tartalmazza. Jelenleg azonban csak elegendo" memoriaval rendelkezo"      
         amd64 platformokon javasoljuk a hasznalatat. Reszletesebb informaciokert 
         lasd a zfs(8) man oldalt.                                                
                                                                                  
      A FreeBSD halozati allomanyrendszereket is tamogat, to:bbek ko:zt az NFS-t  
      (lasd mount_nfs(8)), a NetWare-t (lasd mount_nwfs(8)), es Microsoft-fele    
      SMB allomanyrendszereket (lasd mount_smbfs(8)). Mas egyeb FUSE-alapu        
      allomanyrendszer (sysutils/fusefs-kmod) tamogatasat is megtalalhatjuk a     
      portok ko:zo:tt.                                                            
9.8.  Hogyan lehet masodlagos (logikai) DOS particiokat csatlakoztatni?           
      A logikai DOS particiok az elso"dleges particiok utan talalhatoak. Peldaul, 
      ha van egy "E" betu"jelu" logikai particionk a masodik SCSI-meghajtonkon,   
      akkor lennie kell egy "o:to:dik slice-nak" a /dev ko:nyvtarban, amelyet     
      majd csatlakoztatni tudunk:                                                 
                                                                                  
      # mount -t msdosfs /dev/da1s5 /dos/e                                        
9.9.  Hasznalhato titkositott allomanyrendszer FreeBSD alatt?                     
      Igen. Erre a celra a gbde(8) es a geli(8) is to:keletesen alkalmas. A       
      reszleteket lasd a FreeBSD keziko:nyv A lemezparticiok titkositasa cimu"    
      fejezeteben.                                                                
9.10. A Windows NT(R) rendszerto:lto"jevel is el lehet inditani a FreeBSD-t?      
      Ehhez tulajdonkeppen csak annyit kell csinalnunk, hogy atmasoljuk a FreeBSD 
      rendszerindito particiojanak az elso" szektorat egy allomanyba a            
      DOS/Windows NT(R) particion belu:l. Legyen ez peldaul a C:\BOOTSECT.BSD     
      allomany (a C:\BOOTSECT.DOS mintajara), amelyhez aztan igy igazitjuk a      
      c:\boot.ini allomanyt:                                                      
                                                                                  
      [boot loader]                                                               
      timeout=30                                                                  
      default=multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS                         
      [operating systems]                                                         
      multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS="Windows NT"                    
      C:\BOOTSECT.BSD="FreeBSD"                                                   
      C:\="DOS"                                                                   
                                                                                  
      Ha a FreeBSD ugyanazon a lemezen talalhato, ahonnan a Windows NT(R) is      
      indul, akkor egyszeru"en csak masoljuk at a /boot/boot1 allomanyt           
      C:\BOOTSECT.BSD neven. Ha viszont a FreeBSD egy masik lemezen talalhato,    
      akkor a /boot/boot1 o:nmagaban mar nem elegendo", hanem helyette a          
      /boot/boot0 allomanyra lesz szu:ksegu:nk.                                   
                                                                                  
      A /boot/boot0 allomanyt a sysinstall(8) hasznalataval kell telepiteni abbol 
      a menu:bo"l, ahol a FreeBSD boot manageret kell kivalasztani. Erre azert    
      van szu:kseg, mert a /boot/boot0 allomanyon belu:l a particios tabla        
      teljesen u:res, azonban a sysinstall(8) at fogja masolni a particios tablat 
      mielo"tt a /boot/boot0 allomanyt az MBR-be tenne.                           
                                                                                  
        Figyelem:                                                                 
                                                                                  
      Ne masoljunk at csak ugy egyszeru"en a /boot/boot0 allomanyt a /boot/boot1  
      helyett! Ezzel felu:lirodik a particios tablank es igy a szamitogepet nem   
      tudjuk elinditani!                                                          
                                                                                  
      Amikor a FreeBSD boot managere lefut, az utoljara inditott operacios        
      rendszert a particios tablaban aktivkent jelo:li meg (ezzel lenyegeben      
      megjegyzi), majd ezutan beirja magat az MBR-be. Emiatt, hogy ha csak        
      egyszeru"en atmasoljuk a /boot/boot0 allomanyt a C:\BOOTSECT.BSD            
      allomanyba, akkor csak egy egyetlen aktiv bejegyzest tartalmazo u:res       
      particios tablat fog visszairni az MBR-be.                                  
9.11. A LILO-bol hogyan lehet FreeBSD-t es Linuxot is inditani?                   
      Ha a FreeBSD es a Linux(R) is ugyanazon a lemezen helyezkedik el, akkor     
      nincs mas teendo"nk, mint ko:vetni a LILO telepitesi utmutatojaban a        
      nem-Linux(R) tipusu operacios rendszerek inditasara vonatkozo utasitasokat. 
      Ezek ro:viden o:sszefoglalva a ko:vetkezo"k:                                
                                                                                  
      Inditsuk el a Linuxot es vegyu:k fel a ko:vetkezo" sort az /etc/lilo.conf   
      allomanyba:                                                                 
                                                                                  
      other=/dev/hda2                                                             
              table=/dev/hda                                                      
              label=FreeBSD                                                       
                                                                                  
      (A fentiekben felteteleztu:k, hogy a FreeBSD-t tartalmazo slice a Linux(R)  
      szamara /dev/hda2 neven erheto" el. Ez termeszetesen a sajat                
      konfiguracionkhoz kell szabni.) Ezutan egyszeru"en csak futtassuk le a lilo 
      parancsot root felhasznalokent es mar keszen is vagyunk.                    
                                                                                  
      Ha a FreeBSD egy masik lemezen talalhato, akkor a loader=/boot/chain.b      
      LILO-bejegyzest kell hasznalnunk. Peldaul:                                  
                                                                                  
      other=/dev/dab4                                                             
              table=/dev/dab                                                      
              loader=/boot/chain.b                                                
              label=FreeBSD                                                       
                                                                                  
      Bizonyos helyzetekben elo"fordulhat, hogy a FreeBSD rendszerto:lto"jenek at 
      kell adnunk a meghajto BIOS szerinti sorszamat, mert csak igy tudjuk        
      rendesen elinditani a masodik lemezro"l. Peldaul, ha a FreeBSD szerint a    
      SCSI-lemezu:nk a BIOS-ban az 1-es lemez, akkor ezt kell megadnunk a FreeBSD 
      rendszerto:lto"jenek:                                                       
                                                                                  
      Boot: 1:da(0,a)/boot/kernel/kernel                                          
                                                                                  
      A boot(8) beallithato ugy, hogy a rendszer inditasakor automatikusan mindig 
      ezt a beallitast hasznalja.                                                 
                                                                                  
      A FreeBSD es Linux(R) egyu:ttes hasznalatarol tovabbi reszleteket a         
      Linux(R)+FreeBSD mini-HOWTO cimu" irasbol tudhatunk meg.                    
9.12. Hogyan lehet a GRUB hasznalataval FreeBSD-t es Linuxot is inditani?         
      A FreeBSD-t nagyon ko:nnyu" elinditani a GRUB segitsegevel. Ehhez csupan    
      annyit kell tennu:nk, hogy felvesszu:k a ko:vetkezo" sorokat a GRUB         
      konfiguracios allomanyaba (/boot/grub/menu.lst, vagy bizonyos, peldaul Red  
      Hat-tipusu rendszerekben a /boot/grub/grub.conf):                           
                                                                                  
      title FreeBSD 6.1                                                           
              root (hd0,a)                                                        
              kernel /boot/loader                                                 
                                                                                  
                                                                                  
      Itt a hd0,a az elso" lemezen talalhato rendszerindito particiora mutat. Ha  
      a lemezen belu:l a slice szamat is szeretnenk megadni, akkor irhatjuk igy   
      is: (hd0,2,a). Ha ezt nem adjuk meg, akkor a GRUB alapertelmezes szerint a  
      lemezen levo" elso" a particioval rendelkezo" slice-ot keresi meg.          
9.13. Hogyan lehet a BootEasy hasznalataval elinditani a FreeBSD-t es a Linuxot?  
      A LILO-t ne a Master Boot Recordba, hanem a linuxos particionk elejere      
      telepitsu:k. Ezutan a BootEasybo"l mar el tudjuk inditani a LILO-t.         
                                                                                  
      Abban az esetben is ezt javasoljuk, ha Windows(R) es Linux(R) is van a      
      gepu:nko:n, mivel igy szinten egyszeru"bb lesz elinditani a Linuxot, ha     
      netalan valamikor ujra kellene telepiteni a Windows(R)-t (ami viszont egy   
      "irigy" operacios rendszer, mert nem tu"r meg semmilyen mas operacios       
      rendszert maga mellett a Master Boot Recordban).                            
9.14. A rendszerinditaskor lathato ??? hogyan irhato at valami ertelmesre?        
      Ez az szabvanyos boot managerrel csak ugy lehet megoldani, ha               
      ujratelepitju:k. A portok ko:zo:tt viszont a sysutils kategoriaban rengeteg 
      olyan mas boot managert talalhatunk, amely tud ilyet is.                    
9.15. Cserelheto" lemezes meghajtokat hogyan lehet hasznalni?                     
      Legyen az akar egy Zip(R), EZ drive meghajto (esetleg egy floppy, ha igy    
      akarjuk hasznalni), vagy eppen egy uj merevlemez, miutan mar telepitettu:k  
      es felismerte a rendszert, illetve behelyeztu:k a lemezt, kartyat vagy      
      akarmit, minden esetben szinte ugyanaz a teendo".                           
                                                                                  
      (Ez a valasz leginkabb Mark Mayo ZIP GYIK cimu" irasan alapszik.)           
                                                                                  
      Ha tehat egy ZIP meghajtorol vagy floppylemezro"l beszelu:nk, amelyen egy   
      DOS-os allomanyrendszer talalhato, akkor azt parancssorbol igy erhetju:k    
      el, ha floppy:                                                              
                                                                                  
      # mount -t msdosfs /dev/fd0c /floppy                                        
                                                                                  
      vagy igy, ha egy gyari beallitasokkal rendelkezo" ZIP-lemez:                
                                                                                  
      # mount -t msdosfs /dev/da2s4 /zip                                          
                                                                                  
      A to:bbi lemez eseten a fdisk(8) vagy a sysinstall(8) segitsegevel nezzu:k  
      meg, hogy milyen particiok es hogyan talalhatoak meg rajtuk.                
                                                                                  
      A ko:vetkezo" peldakban egy da2 eszko:zkent, vagyis egy harmadik            
      SCSI-lemezkent megjeleno" ZIP-meghajtot fogunk hasznalni.                   
                                                                                  
      Hacsak nem floppyval van dolgunk, illetve nem tervezzu:k masoknak is        
      odaadni a cserelheto" mediumot, akkor erdemes inkabb BSD tipusu             
      allomanyrendszert telepiteni ra. Igy tamogatottak lesznek a hosszu          
      allomanynevek, es legalabb egy ketszer gyorsabb es egy sokkal megbizhatobb  
      megoldast kapunk. Ehhez elo"szo:r is le kell szednu:nk a DOS-szintu"        
      particiokat es allomanyrendszereket. Erre a celra egyarant megfelel a       
      fdisk(8) vagy a sysinstall(8), illetve kisebb lemezek eseten valoszinu"leg  
      nem is lesz szu:ksegu:nk to:bb operacios rendszer tamogatasara, igy aztan   
      ko:zvetlenu:l is to:ru:lhetju:k ezeket:                                     
                                                                                  
      # dd if=/dev/zero of=/dev/rda2 count=2                                      
      # disklabel -Brw da2 auto                                                   
                                                                                  
      A disklabel(8) vagy a sysinstall(8) hasznalataval ezutan letre tudunk hozni 
      BSD tipusu particiokat. Valoszinu"leg erre lesz szu:ksegu:nk, ha            
      lapozoallomanyt is tenni akarunk a lemezre, noha ennek nem sok ertelme van  
      peldaul egy ZIP-meghajto eseten.                                            
                                                                                  
      Vegezetu:l hozzunk letre egy uj allomanyrendszert. Itt most ez egesz        
      ZIP-lemezen egyetlen particio lesz:                                         
                                                                                  
      # newfs /dev/rda2c                                                          
                                                                                  
      Csatlakoztassuk:                                                            
                                                                                  
      # mount /dev/da2c /zip                                                      
                                                                                  
      Emellett meg hasznos lehet felvenni hozza egy sort az /etc/fstab allomanyba 
      is (lasd fstab(5)), igy a jo:vo"ben elegendo" csak a mount /zip parancsot   
      kiadnunk a csatlakoztatasahoz:                                              
                                                                                  
      /dev/da2c /zip ffs rw,noauto 0 0                                            
9.16. Miert ad a rendszer Incorrect super block hibat CD-k csatlakoztatasanal?    
      Fel kell vilagositanunk a mount(8) parancsot a csatlakoztatando eszko:z     
      tipusarol. Erro"l a keziko:nyv lezeres taroloeszko:zo:kro"l szolo reszeben  
      olvashatunk, innen is ku:lo:no:sen a Adat CD-k hasznalata cimu" szakaszt    
      ajanljuk.                                                                   
9.17. Miert ad a rendszer Device not configured hibau:zenetet CD-k                
      csatlakoztatasakor?                                                         
      Ez altalaban arra utal, hogy nincs CD a meghajtoban, vagy a meghajto nem    
      erheto" el a buszon. Ezzel kapcsolatban a keziko:nyv Adat CD-k hasznalata   
      cimu" szakaszat javasoljuk elolvasasra.                                     
9.18. Miert jelenik meg az o:sszes nemzeti karakter helyen "?", amikor FreeBSD    
      alatt csatlakoztatunk egy CD-t?                                             
      A CD-n valoszinu"leg a "Joliet" kiterjesztes hasznalataval taroljak az      
      allomanyok es ko:nyvtarak adatait. Erre vonatkozoan a keziko:nyvben a       
      Lezeres taroloeszko:zo:k (CD-k) letrehozasa es hasznalata cimu" resz        
      elolvasasat javasoljuk, ku:lo:no:s tekintettel az Adat CD-k hasznalata      
      cimu" szakaszra.                                                            
9.19. A FreeBSD alatt keszitett CD-ket nem lehet mas operacios rendszerekkel      
      olvasni. Miert nem?                                                         
      Ez minden bizonnyal abbol fakad, hogy nem egy ISO 9660 allomanyrendszert    
      vettu:k fel ra, hanem ko:zvetlenu:l maguk az allomanyokat. Olvassuk el a    
      keziko:nyvben a Lezeres taroloeszko:zo:k (CD-k) letrehozasa es hasznalata   
      cimu" fejezetet, de ku:lo:no:sen a Nyers adat CD-k irasa cimu" reszt.       
9.20. Hogyan lehet lementeni egy adat CD tartalmat a merevlemezre?                
      Erro"l a keziko:nyvben talalunk hasznos informaciokat, azon belu:l is az    
      Adat CD-k masolasa cimu" szakaszban. A CD-kkel vegezheto" tovabbi           
      mu"veletekro"l a keziko:nyv Lezeres taroloeszko:zo:k (CD-k) letrehozasa es  
      hasznalata cimu" reszeben talalhatunk reszletes utmutatasokat.              
9.21. Miert nem lehet audio CD-ket csatlakoztatni a mount paranccsal?             
      Ha zenei CD-ket probalunk meg csatlakoztatni, akkor peldaul egy cd9660:     
      /dev/acd0c: Invalid argument hibat fogunk kapni a rendszerto"l. Ez azert    
      to:rtenik, mert a mount parancs csak allomanyrendszerekkel hasznalhato. A   
      zenei CD-ken viszont semmilyen allomanyrendszer nincs, egyszeru"en csak     
      maga az adat. Az olvasasukhoz olyan programra lesz szu:ksegu:nk, amely      
      kepes zenei CD-kkel dolgozni, mint peldaul az audio/xmcd port.              
9.22. Hogyan lehet to:bbmenetes (multisession) CD-ket csatlakoztatni a mount      
      paranccsal?                                                                 
      A mount(8) alapertelmezes szerint az CD-n talalhato utolso adatsavot        
      (menetet, vagy sessiont) probalja meg olvasni. Ha viszont egy korabbi       
      menetet szeretnenk vele beto:ltetni, akkor erre hasznaljuk a -s paranccsori 
      parametert. Erre a mount_cd9660(8) man oldalon talalhatunk ku:lo:nbo:zo"    
      peldakat.                                                                   
9.23. Hogyan kepesek az egyszeru" felhasznalok floppykat, CD-ket es mas egyeb     
      cserelheto" lemezes eszko:zo:ket hasznalni?                                 
      A normal felhasznalok szamara engedelyezni tudjuk az eszko:zo:k             
      csatlakoztatasat. Ime:                                                      
                                                                                  
       1. root felhasznalokent allitsuk be a vfs.usermount sysctl valtozot az 1   
          ertekre:                                                                
                                                                                  
       # sysctl -w vfs.usermount=1                                                
                                                                                  
       2. A cserelheto" eszko:zo:ket kepviselo" eszko:zleirokra allitsuk be root  
          felhasznalokent a megfelelo" engedelyeket.                              
                                                                                  
          Peldaul a felhasznaloknak igy tudjuk engedelyezni az elso"              
          floppymeghajto hasznalatat:                                             
                                                                                  
       # chmod 666 /dev/fd0                                                       
                                                                                  
          Az operator csoportban levo" felhasznalok pedig igy fognak tudni CD-ket 
          csatlakoztatni:                                                         
                                                                                  
       # chgrp operator /dev/acd0c                                                
       # chmod 640 /dev/acd0c                                                     
                                                                                  
       3. Fel kell vennu:nk ezeket a modositasokat az /etc/devfs.conf allomanyba  
          is, mivel csak igy maradnak meg a ko:vetkezo" rendszerinditas utan.     
                                                                                  
          Ehhez root felhasznalokent a vegyu:k fel a megfelelo" sorokat az        
          /etc/devfs.conf allomanyba. Peldaul, ha a felhasznaloknak engedelyezni  
          akarjuk az elso" floppymeghajto hasznalatat, akkor:                     
                                                                                  
       # Barmelyik felhasznalo kepes floppykat csatlakoztatni.                    
       own       /dev/fd0        root:operator                                    
       perm      /dev/fd0        0666                                             
                                                                                  
          Igy engedelyezhetju:k az operator csoport tagjainak a CD-k              
          csatlakoztatasat:                                                       
                                                                                  
       # Az operator csoport tagjai csatlakoztathatnak CD-ket.                    
       own       /dev/acd0       root:operator                                    
       perm      /dev/acd0       0660                                             
                                                                                  
       4. Vegezetu:l tegyu:k a vfs.usermount=1 sort az /etc/sysctl.conf           
          allomanyba, igy a rendszer ko:vetkezo" inditasakor is megmarad ez a     
          beallitas.                                                              
                                                                                  
      Most mar mindegyik felhasznalo kepes csatlakoztatni a /dev/fd0              
      eszko:zleiron keresztu:l elerheto" lemezt a sajat ko:nyvtaraba:             
                                                                                  
      % mkdir ~/az-en-csatlakozasi-pontom                                         
      % mount -t msdosfs /dev/fd0 ~/az-en-csatlakozasi-pontom                     
                                                                                  
      A operator csoport tagjai is kepesek most mar az /dev/acd0c eszko:zleiron   
      keresztu:l elerheto" CD-ket csatlakoztatni a sajat ko:nyvtarukba:           
                                                                                  
      % mkdir ~/az-en-csatlakozasi-pontom                                         
      % mount -t cd9660 /dev/acd0c ~/az-en-csatlakozasi-pontom                    
                                                                                  
      Az eszko:zo:k levalasztasa is hasonloan egyszeru":                          
                                                                                  
      % umount ~/az-en-csatlakozasi-pontom                                        
                                                                                  
      A vfs.usermount engedelyezesevel azonban egyu:ttjar nemi biztonsagi         
      kockazat is. Az MS-DOS(R) formatumu lemezek csatlakoztatasara ezert inkabb  
      a Portgyu"jtemenyben talalhato emulators/mtools csomagot javasoljuk.        
                                                                                  
        Megjegyzes:                                                               
                                                                                  
      A peldakban hasznalt eszko:zneveket termeszetesen a konfiguracionknak       
      megfelelo"en meg kell valtoztatnunk.                                        
9.24. A du es a df parancsok eltero" mennyisegu" szabad helyet mutatnak. Mi       
      okozza ezt?                                                                 
      A valaszhoz meg kell ertenu:nk a du es a df mu"ko:deset. A du vegigmegy a   
      ko:nyvtarszerkezeten es megnezi, hogy mekkorak az egyes allomanyok, majd    
      megjeleniti a vego:sszegu:ket. A df ezzel szemben egyszeru"en csak          
      lekerdezi az allomanyrendszerto"l, hogy mennyi szabad hely maradt rajta.    
      Ezek latszolag ugyanazt a modszer fedik, azonban miko:zben a ko:nyvtar      
      nelku:l allomanyok befolyasoljak a df parancsot, addig a du parancsot nem.  
                                                                                  
      Amikor egy program hasznal egy olyan allomanyt, amelyet eko:zben            
      leto:rlu:nk, egeszen addig letezni fog, amig a program be nem fejezi a      
      hasznalatat. Etto"l fu:ggetlenu:l viszont az allomany azonnal eltu"nik a    
      ko:nyvtarbol. Ezt nagyon ko:nnyen ki is tudjuk probalni egy olyan           
      programmal, mint peldaul a more. Tegyu:k fel, hogy van akkora allomanyunk,  
      amely eleg nagy ahhoz, hogy feltu"njo:n a du es a df kimeneteben. (Mivel    
      manapsag mar nagyok a taroloeszko:zo:k, ennek egy igen nagy allomanynak     
      kell lennie!) Ha leto:ro:lju:k ezt az allomanyt, miko:zben a more           
      paranccsal meg hasznaljuk, a more nem fog ro:gto:n leallni es panaszkodni   
      az allomany hianyara. Egyedu:l csak az allomanyhoz tartozo bejegyzes tu"nik 
      el a ko:nyvtarbol, igy mas program mar nem tud hozzaferni. A du erre mar    
      azt mondja, hogy nem letezik - bejarta a ko:nyvtarat es nem talalta. A df   
      szerint azonban meg mindig ott van, hiszen az allomanyrendszer tudja, hogy  
      a more parancsnak meg szu:ksege van ra. Ahogy a more befejezte a dolgat, a  
      du es a df altal mutatott ertekek ismet egyezni fognak.                     
                                                                                  
      Azt sem szabad elfelejtenu:nk, hogy a Soft Updates hasznalata eseten akar   
      30 masodpercet is varnunk kell, hogy a valtoztatasaink lathatova valjanak!  
                                                                                  
      Ez a helyzet nagyon gyakori webszerverek eseten. Sokan ugy allitanak be a   
      FreeBSD rendszeru:ko:n webszervert, hogy elfelejtik beallitani hozza a      
      naplok archivalasat es valtasat. Ilyenkor a hozzaferesek naplozasa gyorsan  
      meg tudja to:lteni a /var ko:nyvtarat. Ekkor a rendszergazda to:rli az      
      adott allomanyt, de a rendszer meg mindig panaszkodik a szabad hely hianya  
      miatt. A webszerver leallitasa es ujrainditasa ekkor segit felszabaditani   
      az allomanyt, igy az allomanyrendszerro"l is to:rlo"dhet. Ennek             
      megelo"zesere hasznaljuk a newsyslog(8) programot.                          
9.25. Hogyan lehet no:velni a lapozoteru:letet?                                   
      A keziko:nyv Beallitas es finomhangolas cimu" fejezeteben talalhato egyik   
      szakaszban olvashatunk erro"l.                                              
9.26. A FreeBSD miert latja kisebbnek a lemezeket mint amekkoranak a gyarto       
      mondja ezeket?                                                              
      A merevlemezek gyartoi altalaban a gigabyte-okat egy milliard byte-kent     
      szamoljak, miko:zben a FreeBSD pedig 1 073 741 824 byte-nak. Ez remeku:l    
      megmagyarazza, hogy a FreeBSD rendszeru:zenetei ko:zo:tt egy elmeletileg    
      80 GB meretu" lemez miert 76 319 MB-osnak jelenik meg.                      
                                                                                  
      Emellett erdemes meg tisztaban lennu:nk azzal is, hogy a FreeBSD            
      (alapertelmezes szerint) fenntartja a lemezteru:let 8 szazalekat.           
9.27. Hogyan lehet egy particio 100 szazaleknal is jobban megtelt?                
      Az UFS particiok egy reszet (amely alapertelmezes szerint a teljes          
      kapacitas 8 szazaleka) az operacios rendszer fenntartja a sajat es a root   
      felhasznalo szamara. A df(1) ezt a teru:letet nem szamolja a Capacity       
      oszlopban megjeleno" ertekhez, ezert tudja atlepni a 100 szazalekos aranyt. 
      So"t meg azt is lathatjuk, hogy a blokkok szamat jelzo" Blocks oszlopban    
      megjeleno" ertek mindig, altalaban pontosan 8 szazalekkal nagyobb, mint a   
      hasznalt blokkokat jelzo" Used es a rendelkezesre allo blokkokat jelzo"     
      Avail oszlopokban szereplo" ertekek o:sszege.                               
                                                                                  
      A reszleteket a tunefs(8) man oldalon belu:l a -m opcio bemutatasanal       
      olvashatjuk.                                                                

                      10. fejezet - Rendszeradminisztracio

   10.1. Hol vannak a rendszerinditas beallitasaert felelo"s allomanyok?

   10.2. Hogyan lehet felhasznalokat egyszeru"en letrehozni?

   10.3. A crontab szerkesztese utan miert jelennek meg a root: not found es
   a hozza hasonlo hibau:zenetek?

   10.4. Miert jelenik meg a you are not in the correct group to su root
   hibau:zenet, amikor a su paranccsal at akarunk valtani a root
   felhasznalora?

   10.5. Az rc.conf allomanyban vagy valamelyik masik konfiguracios
   allomanyban rosszul adtuk meg a beallitasokat, es nem lehet modositani
   ezeket, mert igy irasvedett lett az allomanyrendszer. Mi a megoldas?

   10.6. Miert nem sikeru:l beallitani a nyomtatot?

   10.7. Hogyan lehet modositani a rendszeru:nkho:z tartozo
   billentyu"kiosztast?

   10.8. Miert jelenik meg az unknown: <PNP0303> can't assign resources
   hibau:zenet a rendszer indulasakor?

   10.9. Miert nem mu"ko:dnek rendesen a kvotak?

   10.10. A FreeBSD tartalmazza a System V IPC alapeszko:zeit?

   10.11. A sendmail helyett milyen mas levelezo" szerver hasznalhato meg?

   10.12. Elveszett a root felhasznalo jelszava! Mit tegyu:nk?

   10.13. Hogyan akadalyozhato meg, hogy a Control+Alt+Delete
   billentyu"kombinacio ujrainditsa a rendszert?

   10.14. Hogyan lehet szo:veges DOS allomanyokat UNIX(R) formatumura
   alakitani?

   10.15. Hogyan lehet futo programokat nev szerint leallitani?

   10.16. A su(1) miert irja folyton, hogy a felhasznalo nincs a root
   ACL-jeben?

   10.17. Hogyan tavolithato el a Kerberos?

   10.18. Mi to:rtent a /dev/MAKEDEV allomannyal?

   10.19. Hogyan lehet meg to:bb pszeudoterminalt letrehozni?

   10.20. Hogyan lehet ujrainditas nelku:l az /etc/rc.conf tartalmat
   ujraolvastatni es ujrainditani az /etc/rc szkriptet?

   10.21. A -STABLE rendszer frissitesekor -BETAx, -RC vagy -PRERELEASE
   verzio jelenik meg! Mi to:rtent?

   10.22. Az uj rendszermag telepitese soran a chflags(1) program hibat
   jelez. Hogyan javithato ez a hiba?

   10.23. A rendszeren nem lehet egyszerre egy masodpercnel to:bbel
   megvaltoztatni az ido"t! Hogyan lehet megkeru:lni ezt a korlatozast?

   10.24. Az rpc.statd parancsnak miert kell 256 MB memoria?

   10.25. Miert nem to:ro:lheto" az schg allomanyjelzo"?

   10.26. Az .shosts allomanyon keresztu:l alapertelmezes szerint miert enged
   hitelesiteni a legujabb FreeBSD verziokban megtalalhato SSH?

   10.27. Mi az a vnlru?

   10.28. Mit jelentenek top parancs altal megjelenitett ku:lo:nbo:zo"
   memoriaallapotok?

   10.29. Mekkora a rendelkezesre allo memoria merete?

   10.30. Mi az a /var/empty? Nem lehet leto:ro:lni!

   10.1.  Hol vannak a rendszerinditas beallitasaert felelo"s allomanyok?     
          Az ezzel kapcsolatos beallitasok elso"sorban az                     
          /etc/defaults/rc.conf allomanyban talalhatoak (lasd rc.conf(5)). A  
          rendszer inditasaert felelo"s szkriptek, mint peldaul az /etc/rc    
          vagy az /etc/rc.d ko:nyvtar tartalma (lasd rc(8)) ezt hasznalja.    
          Ezt az allomanyt tilos ko:zvetlenu:l szerkeszteni! Ha valamit meg   
          akarunk valtoztatni az /etc/defaults/rc.conf allomanyban szereplo"  
          beallitasok ko:zu:l, akkor ehelyett egyszeru"en csak masoljuk le az 
          /etc/rc.conf allomanyba es allitsuk be ott az erteket.              
                                                                              
          Peldaul, ha el akarjuk inditani a beepitett nevfeloldo              
          szolgaltatast, a named(8) demont, akkor ennyit kell tennu:nk:       
                                                                              
          # echo 'named_enable="YES"' >> /etc/rc.conf                         
                                                                              
          Ha helyi szolgaltatasokat akarunk futtatni, akkor tegyu:k a hozza   
          tartozo szkripteket az /usr/local/etc/rc.d ko:nyvtarba. Ezek a      
          szkriptek legyenek vegrehajthatoak es az alapertelmezett            
          allomanymoduk legyen 555.                                           
   10.2.  Hogyan lehet felhasznalokat egyszeru"en letrehozni?                 
          Hasznaljuk a adduser(8), vagy bonyolultabb esetekben a pw(8)        
          parancsot.                                                          
                                                                              
          Felhasznalokat to:ro:lni a rmuser(8), vagy amennyiben szu:kseges, a 
          pw(8) paranccsal tudunk.                                            
   10.3.  A crontab szerkesztese utan miert jelennek meg a root: not found es 
          a hozza hasonlo hibau:zenetek?                                      
          Ilyen altalaban olyankor to:rtenik, amikor a rendszerszintu"        
          crontab allomanyt modositjuk (/etc/crontab), majd a crontab(1)      
          hasznalataval megprobaljuk telepiteni:                              
                                                                              
          # crontab /etc/crontab                                              
                                                                              
          Ezt nem igy kell megoldani. A rendszerszintu" crontab felepitese    
          elter a felhasznalokhoz tartozo crontab allomanyoketol (a           
          crontab(5) man oldal szemlelteti reszletesebben ezeket az           
          eltereseket), amelyet a crontab(1) probal meg ilyenkor telepiteni.  
                                                                              
          Ha igy csinaltuk, akkor a crontab nem lesz to:bb, mint az           
          /etc/crontab hibas formatumu valtozata. To:ro:lju:k le:             
                                                                              
          # crontab -r                                                        
                                                                              
          Legko:zelebb, amikor az /etc/crontab allomanyt modositjuk, nem kell 
          ertesitenu:nk a cron(8) demont, mivel magatol eszre fogja venni az  
          elvegzett valtoztatasokat.                                          
                                                                              
          Ha valamit napi, heti vagy havi rendszeresseggel akarunk futtatni,  
          akkor ehelyett inkabb masoljuk be az /usr/local/etc/periodic        
          ko:nyvtarba, es hagyjuk, hogy a cron hivja meg a periodic(8)        
          parancson keresztu:l az o:sszes to:bbi rendszeresen elvegzendo"     
          feladattal egyu:tt.                                                 
                                                                              
          Ez a hiba egyebkent onnan jo:n, hogy rendszerszintu" crontab        
          allomany eseten van meg egy tovabbi mezo", amely megadja, hogy az   
          adott parancsot melyik felhasznaloval kell futtatni. Az             
          alapertelmezett rendszerszintu" crontab allomany eseten ez          
          mindenhol a root. Amikor ezt a crontab allomanyt a root crontab     
          allomanyakent hasznaljuk (amely nem ugyanaz, mint a rendszerszintu" 
          crontab), akkor a cron(8) a root szot a vegrehajtando parancs       
          reszenek fogja tekinteni, amely viszont nem letezik.                
   10.4.  Miert jelenik meg a you are not in the correct group to su root     
          hibau:zenet, amikor a su paranccsal at akarunk valtani a root       
          felhasznalora?                                                      
          Ez egy biztonsagi megszoritas. Csak ugy tudunk atvaltani a root     
          felhasznalora (vagy barmilyen mas olyan hozzaferesre, amely         
          rendszeradminisztratori jogosultsagokkal rendelkezik), ha a wheel   
          csoport tagjai vagyunk. Ha nem letezne ez a korlatozas, akkor a     
          rendszerben szinte barki kepes lenne rendszeradminisztratori        
          jogosultsagokat szerezni csupan ugy, hogy ha megszerzi valahogy a   
          root jelszavat. Ennek a korlatozasnak ko:szo:nheto"en ez viszont    
          mar nem lesz feltetlenu:l helytallo. A su(1) meg a jelszot sem      
          engedi megadni azoknak, akik nem tagjai a wheel csoportnak.         
                                                                              
          Ha engedelyezni akarjuk valakinek a root felhasznalora valtast,     
          akkor nincs mas teendo"nk, mint egyszeru"en a hozzaadni a wheel     
          csoporthoz.                                                         
   10.5.  Az rc.conf allomanyban vagy valamelyik masik konfiguracios          
          allomanyban rosszul adtuk meg a beallitasokat, es nem lehet         
          modositani ezeket, mert igy irasvedett lett az allomanyrendszer. Mi 
          a megoldas?                                                         
          Inditsuk ujra a rendszert es a rendszerto:lto" parancssoraban adjuk 
          ki a boot -s parancsot, amivel igy egyfelhasznalos modba valtunk.   
          Amikor meg kell adnunk a hasznalni kivant parancsertelmezo" nevet,  
          egyszeru"en csak nyomjuk le az Enter billentyu"t, majd a mount -urw 
          / parancs kiadasaval csatlakoztassuk ujra irhato modban             
          rendszerindito allomanyrendszert. Emellett meg valoszinu"leg a      
          mount -a -t ufs paranccsal azokat az allomanyrendszereket is        
          erdemes lesz csatlakoztatnunk, ahol a kedvenc szo:vegszerkeszto"nk  
          talalhato. Amennyiben az erintett szo:vegszerkeszto" egy halozati   
          allomanyrendszeren talalhato, akkor helyette hasznaljunk egy        
          helyben elerheto" szo:vegszerkeszto"t, peldaul az ed(1) programot,  
          vagy manualisan allitsuk be a halozat elereset a halozati           
          allomanyrendszerek csatlakoztatasahoz.                              
                                                                              
          Ha a vi(1) vagy emacs(1) programokhoz hasonlo teljes kepernyo"s     
          szo:vegszerkeszto"t akarunk hasznalni, akkor elo"tte nem art a      
          export TERM=cons25 parancsot sem kiadnunk, igy a termcap(5)         
          adatbazisbol elerheto"ve valnak az ehhez szu:kseges adatok.         
                                                                              
          Miutan megtettu:k ezeket a lepeseket, mar a szokasos modon at       
          tudjuk szerkeszteni az /etc/rc.conf allomanyt. A rendszermag        
          indulasa utan ko:zvetlenu:l megjeleno" u:zenetekben talalhatjuk meg 
          azon sorok szamait, amelyeket a rendszer nem tudott ertelmezni.     
   10.6.  Miert nem sikeru:l beallitani a nyomtatot?                          
          Olvassuk el a keziko:nyv nyomtatokkal foglalkozo reszet, minden     
          bizonnyal valaszt ad a legto:bb kerdesu:nkre.                       
                                                                              
          Bizonyos nyomtatokat azonban akkor tudunk hasznalni, ha van hozza   
          meghajtonk. Ezeket gyakran csak "WinPrinter" neven emlegetik,       
          amelyeket viszont a FreeBSD nem tamogat. Ha a nyomtatonk nem        
          hasznalhato DOS vagy Windows(R) alatt, akkor valoszinu"leg egy      
          ilyen WinPrinterrel van dolgunk. Ebben az esetben egyedu:l abban    
          remenykedhetu:nk, hogy a print/pnm2ppa port tamogatja.              
   10.7.  Hogyan lehet modositani a rendszeru:nkho:z tartozo                  
          billentyu"kiosztast?                                                
          Olvassuk el a keziko:nyv honositasssal foglalkozo reszet,           
          ku:lo:no:s tekintettel a konzol beallitasaira.                      
   10.8.  Miert jelenik meg az unknown: <PNP0303> can't assign resources      
          hibau:zenet a rendszer indulasakor?                                 
          Erre a FreeBSD-CURRENT levelezesi lista cimere postazott egyik      
          level adja meg a valaszt:                                           
                                                                              
            A "can't assign resources" u:zenetek rendszeru:nkben olyan ISA    
            eszko:zo:k jelenletere utalnak, amelyekhez a rendszermagban PnP   
            tamogatast nem tartalmazo meghajtok tartoznak. Ilyenek to:bbek    
            ko:zt a billentyu"zetvezerlo"k, a programozhato                   
            megszakitas-vezerlo" chip es sok mas alapveto" elem a             
            gepu:nkben. Ezek az ero"forrasok nem oszthatoak ki, mivel mar     
            valamelyik meghajto hasznalatba vette ezeket.                     
                                         --Garrett Wollman, 2001. aprilis 24. 
   10.9.  Miert nem mu"ko:dnek rendesen a kvotak?                             
           1. Elo"fordulhat, hogy a rendszermag nem tamogatja a kvotak        
              hasznalatat. Ha erro"l lenne szo, akkor vegyu:k fel az alabbi   
              sort a rendszermag konfiguracios allomanyaba es forditsuk ujra: 
                                                                              
           options QUOTA                                                      
                                                                              
              Ennek reszleteit a keziko:nyv kvotakkal foglalkozo reszeben     
              talaljuk.                                                       
                                                                              
           2. Az / allomanyrendszeren ne engedelyezzu:k a kvotak hasznalatat. 
                                                                              
           3. Tegyu:nk kvotaallomanyokat azokra az allomanyrendszerekre, ahol 
              be akarjuk vezetni a hasznalatukat, peldaul:                    
                                                                              
                     Allomanyrendszer                 Kvotaallomany           
              /usr                           /usr/admin/quotas                
              /home                          /home/admin/quotas               
              ...                            ...                              
   10.10. A FreeBSD tartalmazza a System V IPC alapeszko:zeit?                
          Igen, a FreeBSD a GENERIC tipusu rendszermagban tamogatja a System  
          V tipusu IPC megoldast, beleertve az osztott memoria, az u:zenetek  
          es a szemaforok hasznalatat. Ha sajat rendszermagunk van, akkor az  
          alabbi beallitasok hasznalataval engedelyezhetju:k a hasznalatukat: 
                                                                              
          options    SYSVSHM          # az osztott memoria engedelyezese      
          options    SYSVSEM          # a szemaforok engedelyeze              
          options    SYSVMSG          # az u:zenetek kezelese                 
                                                                              
          Forditsuk es telepitsu:k ujra a rendszermagot.                      
   10.11. A sendmail helyett milyen mas levelezo" szerver hasznalhato meg?    
          A sendmail a FreeBSD-ben talalhato alapertelmezett levelezo"        
          szerver, de ko:nnyen le tudjuk cserelni masikra (peldaul amelyet a  
          portok ko:zu:l telepitettu:nk).                                     
                                                                              
          A Portgyu"jtemenyben to:bb ku:lo:nbo:zo" levelezo" szerver is       
          megtalalhato, amelyek ko:zu:l a mail/exim, mail/postfix, mail/qmail 
          es a mail/zmailer portok a leginkabb nepszeru"ek.                   
                                                                              
          Szep dolog, hogy lehet valogatni a ku:lo:nbo:zo" megoldasok         
          ko:zo:tt es hogy ilyen sok levelezo" szerver hasznalhato. Ezert     
          leheto"leg a levelezesi listakon ne kerdezzu:nk senkito"l olyat,    
          hogy "De a sendmail akkor most miert jobb, mint a qmail?" Ha ilyen  
          kerdeseink vannak, akkor elo"szo:r inkabb olvassuk at az            
          archivumokat. Szinte biztos, hogy mar szinte az o:sszes levelezo"   
          szerver elo"nyet es hatranyat kiveseztek jo nehanyszor.             
   10.12. Elveszett a root felhasznalo jelszava! Mit tegyu:nk?                
          Ne essu:nk ketsegbe! Inditsuk ujra a rendszeru:nket egyfelhasznalos 
          modban. Ehhez gepelju:k be a boot -s parancsot a rendszerto:lto"    
          Boot: parancssoraban. Amikor a parancsertelmezo"t kell megadnunk,   
          egyszeru"en csak nyomjuk le az Enter billentyu"t. Ekkor kapunk egy  
          # parancssort. A mount -urw / parancs begepelesevel csatlakoztassuk 
          ujra a rendszerindito particionkat irhato modban, majd a mount -a   
          paranccsal csatlakoztassuk az o:sszes to:bbi allomanyrendszert. Ezt 
          ko:veto"en a passwd root parancs kiadasaval valtoztassuk meg a root 
          felhasznalo jelszavat es a exit(1) futtatasaval folytassuk a        
          rendszer inditasat.                                                 
                                                                              
            Megjegyzes:                                                       
                                                                              
          Ha az egyfelhasznalos modra valtas soran a rendszer a root          
          felhasznalo jelszavat kerne, akkor az arra utal, hogy a konzol      
          (/dev/console) az /etc/ttys allomany szerint insecure (nem          
          biztonsagos) tipusu. Ebben az esetben szereznu:nk kell egy FreeBSD  
          telepito"lemezt, elinditanunk rola a rendszert, majd a              
          sysinstall(8) programban a Fixit menu:ponton keresztu:l inditott    
          parancsertelmezo"ben kiadni az elo"bb emlitett parancsokat.         
                                                                              
            Megjegyzes:                                                       
                                                                              
          Ha egyfelhasznalos modban nem tudjuk csatlakoztatni a               
          rendszerindito particiot, akkor ennek ko:nnyen az lehet az oka,     
          hogy a particiokat titkositottak, ezert a megfelelo" kulcsok        
          nelku:l nem tudjuk elerni ezeket. Ez leginkabb adott                
          implementaciotol fu:gg. A FreeBSD-ben elo"fordulo                   
          lemeztitkositasokkal kapcsolatban a keziko:nyv ad bo"vebb           
          utmutatast.                                                         
   10.13. Hogyan akadalyozhato meg, hogy a Control+Alt+Delete                 
          billentyu"kombinacio ujrainditsa a rendszert?                       
          Ha a syscons(4) (vagyis az alapertelmezett) konzolt hasznaljuk,     
          akkor ehhez a ko:vetkezo" beallitasokkal kell forditanunk es        
          telepitenu:nk egy rendszermagot:                                    
                                                                              
          options SC_DISABLE_REBOOT                                           
                                                                              
          Mindezt a rendszermag ujraforditasa es a ujrainditasa nelku:l is le 
          tudjuk tiltani, ha beallitjuk az alabbi sysctl(8)-valtozot:         
                                                                              
          # sysctl hw.syscons.kbd_reboot=0                                    
                                                                              
            Megjegyzes:                                                       
                                                                              
          Az elo"bb emlitett ket modszer kizarja egymast. A sysctl(8) valtozo 
          nem letezik, ha a rendszermagot a SC_DISABLE_REBOOT beallitassal    
          forditjuk ujra.                                                     
                                                                              
          Ha viszont a pcvt(4) konzolt hasznaljuk, akkor a ko:vetkezo"        
          konfiguracios beallitast kell megadnunk a rendszermag               
          ujraforditasakor:                                                   
                                                                              
          options PCVT_CTRL_ALT_DEL                                           
   10.14. Hogyan lehet szo:veges DOS allomanyokat UNIX(R) formatumura         
          alakitani?                                                          
          Hasznaljuk a ko:vetkezo" perl(1) parancsot:                         
                                                                              
          % perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' allomanyok                         
                                                                              
          ahol az allomanyok az atalakitando allomanyok. A konverzio helyben  
          to:rtenik, illetve az eredeti allomanyokrol .bak kiterjesztessel    
          letrejo:n egy biztonsagi mentes.                                    
                                                                              
          Erre a celra viszont ugyanigy megfelel a tr(1) parancs is:          
                                                                              
          % tr -d '\r' < dos-szo:veges-allomany > unix-szo:veges-allomany     
                                                                              
          Ekkor a dos-szo:veges-allomany lesz a DOS formatumu szo:veges       
          allomany, miko:zben a unix-szo:veges-allomany fogja az eredmenyt    
          tartalmazni. Ez valamivel gyorsabb a perl megoldasanal.             
                                                                              
          Ez emlitett megoldasokon kivu:l a DOS szo:veges allomanyait a       
          Portgyu"jtemenyben talalhato converters/dosunix porttal is          
          ko:nnyeden at tudjuk alakitani. Ennek reszleteit a hozza tartozo    
          dokumentaciobol tudjuk meg.                                         
   10.15. Hogyan lehet futo programokat nev szerint leallitani?               
          Lasd killall(1).                                                    
   10.16. A su(1) miert irja folyton, hogy a felhasznalo nincs a root         
          ACL-jeben?                                                          
          Ezt a hibat az elosztott hitelesitest vegzo" Kerberos rendszer      
          adja. Maga a problema nem vegzetes, viszont annal inkabb            
          idegesito". Ilyenkor vagy a -K kapcsoloval kell futtatni a su(1)    
          programot, vagy a ko:vetkezo" kerdesben megadottak szerint el kell  
          tavolitani a Kerberos alkalmazast.                                  
   10.17. Hogyan tavolithato el a Kerberos?                                   
          A Kerberos ugy tavolithato el a rendszerbo"l, ha ujratelepitju:k a  
          base terjesztes tartalmat. Ha CD-ro"l telepitettu:k a rendszert,    
          akkor csatlakoztassuk (most tegyu:k fel, hogy a /cdrom ko:nyvtarba) 
          es futassuk a ko:vetkezo" parancsot:                                
                                                                              
          # cd /cdrom/base                                                    
          # ./install.sh                                                      
                                                                              
          Masik leheto"seg, ha hozzaadjuk a NO_KERBEROS beallitast a          
          /etc/make.conf allomanyhoz es ujraforditjuk az alaprendszert.       
   10.18. Mi to:rtent a /dev/MAKEDEV allomannyal?                             
          A FreeBSD 5.X es a keso"bbi valtozatok mar a devfs(8) altal         
          felkinalt automatikus megoldast alkalmazzak. Ilyenkor az            
          eszko:zmeghajtok igeny szerint hoznak letre eszko:zleirokat, es     
          ezzel lenyegeben szu:ksegtelenne teszik a /dev/MAKEDEV hasznalatat. 
   10.19. Hogyan lehet meg to:bb pszeudoterminalt letrehozni?                 
          Ha sok telnet, ssh, X esetleg screen felhasznalonk van, akkor       
          ko:nnyen elo"fordulhat, hogy kifogyunk a pszeudoterminalokbol. A    
          FreeBSD 6.2 es az azt megelo"zo" valtozatokban alapertelmezes       
          szerint 256 pszeudoterminal, a FreeBSD 6.3 es keso"bbi              
          valtozatokban pedig 512 pszeudoterminal all rendelkezesu:nkre.      
                                                                              
            Tipp:                                                             
                                                                              
          Szu:kseg eseten tovabbi pszeudoterminalok is hozzaadhatoak a        
          rendszerhez. Ehhez azonban modositanunk kell a szabvanyos C         
          fu:ggvenyko:nyvtarakat, a rendszermagot es az /etc/ttys allomanyt.  
          Peldaul a http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch 1152   
          pszeudoterminal hasznalatat teszi leheto"ve. Ez a konkret javitas   
          viszont csak a FreeBSD 6.3 es keso"bbi valtozatok eseten            
          alkalmazhato zo:kkeno"mentesen.                                     
   10.20. Hogyan lehet ujrainditas nelku:l az /etc/rc.conf tartalmat          
          ujraolvastatni es ujrainditani az /etc/rc szkriptet?                
          Valtsunk egyfelhasznalos modba, majd vissza to:bbfelhasznalos       
          modba.                                                              
                                                                              
          Konzolon ez igy oldhato meg:                                        
                                                                              
          # shutdown now                                                      
          (Megjegyzes: nincs -r vagy -h!)                                     
                                                                              
          # return                                                            
          # exit                                                              
   10.21. A -STABLE rendszer frissitesekor -BETAx, -RC vagy -PRERELEASE       
          verzio jelenik meg! Mi to:rtent?                                    
          Ro:viden: Ez csak egy elnevezes. Az RC jelentese "Release           
          Candidate", vagyis "kiadasra jelo:lt". Ez egy ku:szo:bo:n allo      
          kiadasra utal. A FreeBSD-ben a -PRERELEASE elnevezes altalaban      
          egyenlo" a kiadasok elo"tt beko:vetkezo" kodfagyasztassal.          
          (Bizonyos kiadasok eseten pedig a -BETA cimket a -PRERELEASE        
          megjelo:leshez hasonloan hasznaljak.)                               
                                                                              
          Valamivel bo"vebben: A FreeBSD fejleszteseben a kiadasok altalaban  
          ket helyro"l szarmaznak. A nagyobb, un. "nullas" kiadasok, mint     
          peldaul 7.0-RELEASE es 8.0-RELEASE, a fejlesztesi ag legfrissebb    
          allapotabol keszu:lnek, amelyet gyakran csak -CURRENT neven         
          emlegetnek. A kisebb kiadasok, mint peldaul a 6.3-RELEASE vagy az   
          5.2-RELEASE, az aktiv -STABLE agbol szarmaznak. A 4.3-RELEASE       
          kiadastol kezdo"do"en mindegyik kiadas sajat aggal rendelkezik,     
          amelyet elso"sorban olyanoknak ajanlunk, akiknek csak nagyon        
          visszafogott valtoztatasokra van szu:ksegu:k a rendszerben (ezek    
          altalaban csak ku:lo:nbo:zo" biztonsagi javitasokat takarnak).      
                                                                              
          Amikor a fejleszto"k kesziteni akarnak egy ujabb kiadast, az        
          alapjaul szolgalo fejlesztesi agon elvegeznek bizonyos              
          mu"veleteket. Ennek egy resze a forrasok "befagyasztasa". Amikor ez 
          megkezdo"dik, az ag neve megvaltozik, es ezzel jelzik, hogy         
          hamarosan kiadas keszu:l belo"le. Peldaul, ha egy ag a 6.2-STABLE   
          nevet viseli, akkor a 6.3-PRERELEASE nevre valt arra az ido"szakra, 
          amig tart a kodfagyasztas es lezajlik a kiadasok megjelentetesehez  
          szu:kseg tovabbi teszteles. Hibajavitasok ekkor tovabbra is         
          rakhatoak bele. Ahogy a forrasok elerik a kiadashoz szu:kseges      
          szintet, az ag neve 6.3-RC-re valt, es ezzel jelzik, hogy a kiadas  
          elo"keszitese hamarosan befejezo"dik. Az RC allapotban csak a       
          legfontosabb hibakat keresik meg es javitjak. Miutan a kiadas       
          (jelen esetu:nkben a 6.3-RELEASE kiadas) es a hozza tartozo ag      
          elkeszu:lt, az ag neve ismet 6.3-STABLE lesz.                       
                                                                              
          A verzioszamokrol es a CVS-ben talalhato ku:lo:nbo:zo" agakrol a    
          Release Engineering cimu" cikkben olvashatunk (angolul).            
   10.22. Az uj rendszermag telepitese soran a chflags(1) program hibat       
          jelez. Hogyan javithato ez a hiba?                                  
          Ro:vid valasz: A rendszeru:nk valoszinu"leg nullanal nagyobb        
          biztonsagi szinten fut. Inditsuk ujra a rendszeru:nket              
          egyfelhasznalos modban es ugy telepitsu:k a rendszermagot.          
                                                                              
          A hosszabb valasz: A FreeBSD nem engedi megvaltoztatni a            
          rendszerszintu" allomanyjelzo"ket nullatol a nagyobb biztonsagi     
          szinteken. A jelenleg ervenyben levo" biztonsagi szintet a          
          ko:vetkezo" paranccsal lehet lekerdezni:                            
                                                                              
          # sysctl kern.securelevel                                           
                                                                              
          A biztonsagi szintet nem lehet cso:kkenteni. A rendszert            
          egyfelhasznalos modban kell ujrainditani, mert csak ugy tudjuk      
          ujratelepiteni a rendszermagot. Masik leheto"segu:nk, ha atallitjuk 
          a biztonsagi szintet az /etc/rc.conf allomanyban es ugy inditjuk    
          ujra a rendszeru:nket. Az init(8) man oldalan olvashatunk bo"vebben 
          a biztonsagi szintek (securelevel) beallitasarol, az rc.conf        
          hasznalatarol pedig az /etc/defaults/rc.conf allomanybol es a       
          rc.conf(5) man oldalon tudhatunk meg to:bbet.                       
   10.23. A rendszeren nem lehet egyszerre egy masodpercnel to:bbel           
          megvaltoztatni az ido"t! Hogyan lehet megkeru:lni ezt a             
          korlatozast?                                                        
          A ro:vid valasz: A rendszeru:nkben a biztonsagi szintet             
          (securelevel) minden bizonnyal egynel nagyobbra allitottak.         
          Inditsuk ujra a rendszert egyfelhasznalos modban es valtoztassuk    
          meg a datumot.                                                      
                                                                              
          Egy hosszabb valasz: A FreeBSD nem engedi egy masodpercnel to:bbel  
          megvaltoztatni az ido"t, ha az aktualis biztonsagi szint erteke egy 
          felett van. Ezt a ko:vetkezo" parancs kiadasaval tudjuk             
          elleno"rizni:                                                       
                                                                              
          # sysctl kern.securelevel                                           
                                                                              
          A biztonsagi szint futas ko:zben nem cso:kkentheto". A datum        
          megvaltoztatasahoz ezert a rendszert egyfelhasznalos modban kell    
          inditanunk, vagy az /etc/rc.conf allomanyban cso:kkentenu:nk kell a 
          biztonsagi szintet. Az init(8) man oldalon olvashatunk              
          reszletesebben a biztonsagi szintek mu"ko:desero"l, illetve az      
          /etc/defaults/rc.conf allomanybol es az rc.conf(5) man oldalrol     
          tudhatunk meg to:bbet az rc.conf mu"ko:desero"l.                    
   10.24. Az rpc.statd parancsnak miert kell 256 MB memoria?                  
          Nem, itt szo sincs semmifele memoriaszivargasrol, es egyebkent sem  
          hasznal 256 MB memoriat. Az rpc.statd parancs egyszeru"en csak      
          kenyelmi megfontolasokbol iszonyatos mennyisegu" memoriat kepez le  
          a cimterebe. Ebben technikailag semmi kivetnivalo nincsen, ezzel    
          egyedu:l a top(1), ps(1) es a hozza hasonlo programokat zavarja meg 
          egy kicsit.                                                         
                                                                              
          A rpc.statd(8) tehat lekepezi az allapotat ro:gzito" allomanyt      
          (amely a /var ko:nyvtarban talalhato a cimterebe. Ilyenkor          
          igyekszik egy kicsit elo"re gondolkodni es felkeszu:lni a           
          megno:vekedesere, ezert viszonylag nagy meretben hozza letre ezt a  
          lekepezest. Ezt nagyon jol megfigyelhetju:k a forraskodjabol is,    
          ahol latszik, hogy a mmap(2) fu:ggvenyt a 0x10000000 ertekkel hivja 
          meg, tehat az 32 bites Intel architekturan megcimezheto" memoria    
          egytizenhatod reszevel, ami pontosan 256 MB.                        
   10.25. Miert nem to:ro:lheto" az schg allomanyjelzo"?                      
          Rendszeru:nkben a biztonsagi szint (securelevel) nagyobb nullanal.  
          Probaljuk meg cso:kkenteni az erteket es probalkozzunk ismet. Ezzel 
          kapcsolatban reszletesebb informaciokat a a biztonsagi szintekro"l  
          szolo kerdesbo"l vagy az init(8) man oldalrol tudhatunk meg.        
   10.26. Az .shosts allomanyon keresztu:l alapertelmezes szerint miert enged 
          hitelesiteni a legujabb FreeBSD verziokban megtalalhato SSH?        
          A legujabb FreeBSD verziokban azert nem tudjuk az .shosts           
          allomanyon keresztu:l hitelesiteni magunkat, mert az ssh(1)         
          alapertelmezes szerint rendszeradminisztratori jogok nelku:l keru:l 
          telepitesre. Ezt a "hibat" to:bbfele modon ki tudjuk "javitani":    
                                                                              
            * Ha tartos megoldasra van szu:ksegu:nk, akkor az /etc/make.conf  
              allomanyban allitsuk az ENABLE_SUID_SSH valtozot a true         
              ertekre, majd forditsuk ujra az ssh(1) programot (vagy          
              futtassuk le a make world parancsot).                           
                                                                              
            * Ha ideiglenesen akarjuk csak javitani, akkor az /usr/bin/ssh    
              allomany engedelyeit root felhasznalokent allitsuk a 4555       
              ertekre a chmod 4555 /usr/bin/ssh parancs kiadasaval. Ezutan    
              vegyu:k fel az ENABLE_SUID_SSH= true sort az /etc/make.conf     
              allomanyt, igy ez a valtoztatas a make world ko:vetkezo"        
              futtatasakor is megmarad.                                       
   10.27. Mi az a vnlru?                                                      
          A vnlru to:rli es szabaditja fel a rendszerben keringo" vnode-okat, 
          amikor a rendszermagban elerik a kern.maxvnodes valtozo altal       
          beallitott hatart. Ez a rendszermagban futo szal to:bbnyire csak    
          tetlenu:l u:l a hatterben, es csak olyankor lep mu"ko:desben,       
          amikor rengeteg memoriat hasznalunk es eppen to:bb tizezernyi apro  
          allomanyhoz akarunk egyszerre hozzaferni.                           
   10.28. Mit jelentenek top parancs altal megjelenitett ku:lo:nbo:zo"        
          memoriaallapotok?                                                   
            * Active (Aktiv): az utobbi ido"ben hasznalt lapok.               
                                                                              
            * Inactive (Inaktiv): az utobbi ido"ben nem hasznalt lapok.       
                                                                              
            * Cache (Tarazott): (leginkabb) azok a lapok, amelyeket meg       
              hasznalnak, de gyakran azonnal ujrafelhasznalodnak (akar a      
              regi, akar egy uj hozzarendelesben). Egyes lapok az active      
              allapotbol ko:zvetlenu:l a cache allapotba valtanak, ha tisztak 
              (nem modositottak), de ez az atmenet fu:gg a hazirendto"l,      
              vagyis a VM alrendszer karbantartoja altal kivalasztott         
              algoritmustol.                                                  
                                                                              
            * Free (Szabad): effektiv tartalom nelku:li lapok, amelyek akar   
              ko:zvetlenu:l fel is hasznalhatoak olyan esetekben, amikor a    
              tarazott lapok erre nem alkalmasak. A szabad lapokat            
              megszakitasokban es a futo programokban is felhasznalhatjuk.    
                                                                              
            * Wired (Ro:gzitett): olyan lapok, amelyek a memoria egy          
              ro:gzitett pontjan foglalnak helyet. Ezeket to:bbnyire a        
              rendszermag hasznalja, de specialis esetekben a programoknak is 
              szu:ksegu:k lehet ra.                                           
                                                                              
          A lapok altalaban akkor keru:lnek ki a lemezre (valamilyen VM       
          alrendszerbeli szinkronizacio soran), amikor inaktiv allapotban     
          vannak, de akar az aktiv lapok is szinkronizalhatoak. Ez attol      
          fu:gg, hogy a processzor kepes-e nyomko:vetni a lapok modositasat,  
          es nemely helyzetekben elo"nyo:s lehet a rendszer szamara, ha annak 
          megfelelo"en szinkronizalja a VM lapjait, hogy azok aktivak vagy    
          inaktivak. A legto:bb esetben itt egyszeru"en csak egy olyan sort   
          kell elkepzelni, ahol a program szamara viszonylag inaktiv lapok    
          talalhatoak, amelyeket a rendszer tetszo"legesen a lemezre irhat. A 
          tarazott lapok altalaban mar eleve szinkronizaltak, nem             
          lekepzettek, ko:zvetlenu:l a programok regi es uj hozzarendelesei   
          hasznaljak ezeket. A szabad lapokat akar a megszakitasok szintjen   
          is lehet hasznalni, miko:zben a tarazott vagy szabad lapokat a futo 
          programokban erthetju:k el. A tarazott lapok zarolasa nem           
          megfelelo" ahhoz, hogy megszakitasokban is el lehessen erni ezeket. 
                                                                              
          Vannak meg bizonyos jelzesek (peldaul a foglaltsagot vagy           
          foglaltsag merteket jelzo" ertekek), amelyek meg hatassal vannak a  
          fentebb leirt szabalyokra.                                          
   10.29. Mekkora a rendelkezesre allo memoria merete?                        
          A "rendelkezesre allo memorianak" rengeteg tipusa letezik. Ezek     
          ko:zu:l egyik az a memoria, amely ko:zvetlenu:l anelku:l elerheto", 
          hogy barmi mast ki kellene hozza lapoznunk. Ennek a merete          
          nagyjabol a tarazott es a szabad lapokat tarolo sorok hosszaval     
          aranyos (amelyet meg a rendszer beallitasaitol fu:ggo" tovabbi      
          tenyezo"k is modosithatnak). A "rendelkezesre allo memoria" masik   
          tipusa a teljes VM teru:let merete. Ezt nem olyan ko:nnyu"          
          meghatarozni, de leginkabb a lapozoteru:let es a fizikai memoria    
          mereteto"l fu:gg. A "rendelkezesre allo memoria" to:bb mas          
          lehetseges megfogalmazasa is letezik, de szinte teljesen felesleges 
          beszelni roluk. Egyedu:l az a fontos, hogy a igyekezzu:nk           
          mersekelni a lapozast es mindig legyen elegendo"                    
          lapozoteru:letu:nk.                                                 
   10.30. Mi az a /var/empty? Nem lehet leto:ro:lni!                          
          A /var/empty ko:nyvtarat az sshd(8) program hasznalja a             
          privilegiumok elku:lo:nitesehez. A /var/empty ko:nyvtarnak u:resnek 
          kell lennie, legyen a root tulajdonaban es legyen rajta a schg      
          allomanyjelzo".                                                     
                                                                              
          Noha semmikeppen sem javasoljuk a ko:nyvtar to:rleset, ugy tudjuk   
          elvegezni, ha elo"szo:r az schg allomanyjelzo"t to:ro:lju:k rola. A 
          chflags(1) man oldalan olvashatunk ezzel kapcsolatban reszletesebb  
          informaciokat (azonban ne felejtsu:k el szamitasba venni az         
          esetleges nehezsegeket).                                            

      11. fejezet - Az X Window System es a virtualis konzolok hasznalata

   11.1. Mi az X Window System?

   11.2. FreeBSD alatt milyen X implementaciok hasznalhatoak?

   11.3. Megis miert valt szet a ket X projekt?

   11.4. A FreeBSD miert az Xorg valtozatat valasztotta alapertelmezettnek?

   11.5. Hogyan lehet hasznalni az X-et?

   11.6. Az X inditasakor egy KDENABIO failed (Operation not permitted) hiba
   keletkezik, ko:zvetlenu:l a startx parancs kiadasa utan. Mi lehet ezzel
   kezdeni?

   11.7. Miert nem mu"ko:dik X alatt az eger?

   11.8. X alatt lehet hasznalni go:rgo"s egeret?

   11.9. Hogyan lehet tavoli X szervereket elerni?

   11.10. Mi az a virtualis konzol es hogyan lehet belo"le to:bbet
   letrehozni?

   11.11. Hogyan lehet elerni a virtualis konzolokat X-bo"l?

   11.12. Hogyan indithato el az XDM a rendszer inditasakor?

   11.13. Az xconsole inditasakor miert jelenik meg a Couldn't open console
   hibau:zenet?

   11.14. Regebben egyszeru" felhasznalokent is el lehetett inditani az
   XFree86TM szervert. Most miert kell root felhasznalokent inditani?

   11.15. Miert viselkednek furcsan a PS/2-es egerek X alatt?

   11.16. Miert nem mu"ko:dnek a MouseSystems altal gyartott PS/2-es egerek?

   11.17. Hogyan lehet megcserelni a gombokat az egeren?

   11.18. Hogyan lehet beto:lto"kepet telepiteni es hol talalhatoak ilyen
   kepek?

   11.19. X alatt lehet hasznalni a billentyu"zeten talalhato Windows
   billentyu"ket?

   11.20. Hogyan lehet hardveres 3D gyorsitast hasznalni az OpenGL(R)-hez?

   11.1.  Mi az X Window System?                                              
          Az X Window System (vagy gyakran csak X11) a UNIX(R) es             
          UNIX(R)-szeru" operacios rendszereken, igy to:bbek ko:zt a          
          FreeBSD-n is az egyik leginkabb elterjedt ablakozorendszer. A The   
          X.Org Foundation felu:gyeli az X protokoll szabvanyait, azok        
          aktualis referencia implementacioival egyu:tt. Ezek hivatalos       
          megnevezese "Version 11 Release 7.5", de ezt gyakran csak X11 neven 
          ro:viditik.                                                         
                                                                              
          Szamos implementacioja is elerheto" to:bb ku:lo:nbo:zo"             
          architekturara es operacios rendszerre. A protokoll szerver oldali  
          funkcioit megvalosito programokat hivatalosan "X szervereknek"      
          nevezik.                                                            
   11.2.  FreeBSD alatt milyen X implementaciok hasznalhatoak?                
          Kezdetben a FreeBSD alapertelmezett X implementacioja az XFree86TM  
          volt, amelyet a The XFree86 Project, Inc. tartott karban. Ez a      
          valtozat volt hasznalatban alapertelmezes szerint egeszen a FreeBSD 
          4.10 es 5.2 verziojaig. Habar eko:zben az Xorg maga is              
          karbantartotta a sajat valtozatat, kizarolag csak referencia        
          celokat hasznalt es az evek soran teljesen leromlott az allapota.   
                                                                              
          2004 elejen azonban az XFree86 nehany korabbi fejleszto"je elhagyta 
          a projektju:ket, mivel nem ertettek egyet bizonyos kerdesekben,     
          peldaul a forraskod u:temet, a jo:vo"beni iranyokat es egyeb        
          szemelyes konfliktusokat illeto"en, es helyette ko:zvetlenu:l az    
          Xorg kodjat kezdtek el fejleszteni. Ekkor az Xorg hozzaigazitotta   
          forrasait az utolso XFree86TM kiadas forrasaihoz                    
          (XFree86 4.3.99.903), majd megvaltoztatta a licenceleset. es        
          beolvasztott to:bb, korabban ku:lo:n karbantartott valtoztatast,    
          aminek eredmenyekeppen vegu:l megszu:letett az X11R6.7.0. Egy       
          ku:lo:nallo, de velu:k egyu:ttmu"ko:do" projekt, a freedesktop.org  
          (vagy ro:viden csak fd.o) jelenleg is az eredeti XFree86TM forrasok 
          ujraszervezesen dolgozik, aminek celja a napjainkban megjeleno"     
          grafikus kartyak minel nagyobb merteku" kihasznalasa (es ezaltal a  
          rendszer gyorsitasa), a rendszer modularisabba tetele (ezaltal a    
          rendszer karbantarthatosaganak javitasa, ami a kiadasok gyorsabb    
          elo"kesziteset es ko:nnyebb beallithatosagat teszi leheto"ve). Az   
          Xorg a jo:vo"ben tervezi a freedesktop.org fejleszteseit is         
          atvenni.                                                            
                                                                              
          2004 juliusatol kezdo"do"en a FreeBSD-CURRENT valtozatban az        
          XFree86TM helyett az Xorg lett az alapertelmezett X implementacio.  
          A FreeBSD-ben azota is alapbol az Xorg X11 implementacioja          
          talalhato meg.                                                      
                                                                              
          A temaval kapcsolatban a keziko:nyv X11-ro"l szolo fejezeteben      
          kaphatunk reszletesebb felvilagositast.                             
   11.3.  Megis miert valt szet a ket X projekt?                              
          Ezt a kerdest ez a GYIK nem tudja megvalaszolni. Ezzel kapcsolatban 
          viszont erdemes elolvasnunk a ku:lo:nbo:zo" levelezesi listak       
          archivumait szerte az interneten. Keressu:nk ra a valaszra a        
          kedvenc kereso"nkben, de ezzel a kerdessel ne a FreeBSD levelezesi  
          listait zavarjuk. Az is elkepzelheto", hogy ennek a valos okait     
          csak nehanyan ismerik egesz teljesen.                               
   11.4.  A FreeBSD miert az Xorg valtozatat valasztotta alapertelmezettnek?  
          Az Xorg fejleszto"i azt igertek, hogy gyorsabban fognak ujabb       
          verziokat kiadni, amelyek sokkal to:bb ujitast is fognak            
          tartalmazni. Nos, amennyiben tenyleg alljak a szavukat, azzal       
          mindenki jol jar. Emellett az o" valtozatuk tovabbra is a           
          hagyomanyos X licenc alatt erheto" el, miko:zben az XFree86TM       
          licence etto"l nemileg elter.                                       
   11.5.  Hogyan lehet hasznalni az X-et?                                     
          Amennyiben mar egy meglevo" rendszerre szeretnenk telepiteni az     
          X-et, ugy erdemes a x11/xorg metaportot valasztanunk, amely magatol 
          feltelepiti az o:sszes szu:kseges komponenst, vagy egyszeru"en      
          telepitsu:k az Xorg alkalmazast csomagbol:                          
                                                                              
          # pkg_add -r xorg                                                   
                                                                              
          Emellett az Xorg a sysinstall(8) hasznalataval is telepitheto":     
          valasszuk a Configure (Beallitasok), Distributions (Terjesztesek),  
          vegu:l a The X.Org Distribution (Az X.Org terjesztes)               
          menu:pontokat.                                                      
                                                                              
          Az Xorg sikeres telepitese utan ko:vessu:k a keziko:nyv X11         
          beallitasaval foglalkozo szakaszaban leirtakat.                     
   11.6.  Az X inditasakor egy KDENABIO failed (Operation not permitted) hiba 
          keletkezik, ko:zvetlenu:l a startx parancs kiadasa utan. Mi lehet   
          ezzel kezdeni?                                                      
          A rendszeru:nko:n valoszinu"leg tulsagosan magas a biztonsagi szint 
          (securelevel) erteke. Ilyenkor az X-et nem tudjuk elinditani, mivel 
          a mu"ko:desehez szu:ksege van a io(4) eszko:z irasara. Ezzel        
          kapcsolatban az init(8) man oldal ad reszletesebb utmutatast.       
                                                                              
          A kerdes tehat az, hogy mit kellene ezzel csinalni. Alapveto"en ket 
          leheto"segu:nk van: vagy visszaallitjuk a biztonsagi szintet        
          nullara (ezt altalaban az /etc/rc.conf allomanyon keresztu:l lehet  
          megtenni), vagy az xdm(1) programot meg a rendszerinditas soran     
          elinditjuk (mielo"tt a biztonsagi szintet magasabbra allitanank).   
                                                                              
          A K: 11.12 szolgal arrol bo"vebb informacioval, hogy mikent tudjuk  
          hasznalni az xdm(1) programot a rendszer inditasa soran.            
   11.7.  Miert nem mu"ko:dik X alatt az eger?                                
          Ha a syscons(4) (vagyis az alapertelmezett konzol) meghajtot        
          hasznaljuk, akkor be tudjuk ugy allitani a FreeBSD-t, hogy minden   
          virtualis kepernyo"n lathato legyen az egerkurzor. A syscons(4) egy 
          /dev/sysmouse nevu" virtualis eszko:z tamogatasaval igyekszik       
          elkeru:lni azt, hogy o:sszeakadjon az X-szel. A valos egerto"l      
          erkezo" o:sszes esemenyt a moused(8) demon irja folyamatosan a      
          sysmouse(4) eszko:zre. Amennyiben az egeru:nket egy vagy to:bb      
          virtualis konzolon is hasznalni akarjuk az X-szel egyu:tt, akkor    
          nezzu:k meg a K: 4.5.4 valaszat es allitsuk be annak megfelelo"en a 
          moused(8) demont.                                                   
                                                                              
          Ezt ko:veto"en nyissuk meg az /etc/X11/xorg.conf allomanyt es       
          gondoskodjunk rola, hogy a ko:vetkezo" sorok feltetlenu:l           
          szerepeljenek benne:                                                
                                                                              
          Section "InputDevice"                                               
             Option          "Protocol" "SysMouse"                            
             Option          "Device" "/dev/sysmouse"                         
          .....                                                               
                                                                              
          Az Xorg 7.4 valtozatatol kezdo"do"en az xorg.conf allomany          
          InputDevice szekcioi nem keru:lnek feldolgozasra a csatlakoztatott  
          eszko:zo:k automatikus erzekelese eseten. A korabbi viselkedesi mod 
          visszaallitasahoz vegyu:k fel a ko:vetkezo" sort a ServerLayout     
          vagy ServerFlags szekciok valamelyikebe:                            
                                                                              
          Option "AutoAddDevices" "false"                                     
                                                                              
          Nehanyan inkabb a /dev/mouse eszko:zt szeretik hasznalni X alatt.   
          Ha mi is igy akarjuk hasznalni, akkor a /dev/mouse eszko:zho:z      
          hozzunk letre egy szimbolikus linket a /dev/sysmouse eszko:zre      
          (lasd sysmouse(4)). Ezt ugy tudjuk megtenni, ha az /etc/devfs.conf  
          allomanyba (lasd devfs.conf(5)) felvesszu:k a ko:vetkezo" sort:     
                                                                              
          link    sysmouse    mouse                                           
                                                                              
          A link maga ko:zvetlenu:l a devfs(5) ujrainditasaval keletkezik.    
          Ehhez (root felhasznalokent) a ko:vetkezo" parancsot kell kiadnunk: 
                                                                              
          # /etc/rc.d/devfs restart                                           
   11.8.  X alatt lehet hasznalni go:rgo"s egeret?                            
          Igen.                                                               
                                                                              
          Jelezni kell az X-nek, hogy o:tgombos egeru:nk van. Ezt ugy tudjuk  
          megcsinalni, ha az /etc/X11/xorg.conf allomanyba felvesszu:k a      
          Buttons 5 es ZAxisMapping 4 5 sorokat az "InputDevice" szakaszba.   
          Vegyu:k peldaul, hogy az /etc/X11/xorg.conf allomanyunkban a        
          ko:vetkezo" "InputDevice" szakasz talalhato.                        
                                                                              
          11.1. pelda - Egy pelda Xorg konfiguracios allomany "InputDevice"   
          szakasza go:rgo"s egerekhez                                         
                                                                              
          Section "InputDevice"                                               
             Identifier      "Mouse1"                                         
             Driver          "mouse"                                          
             Option          "Protocol" "auto"                                
             Option          "Device" "/dev/sysmouse"                         
             Option          "Buttons" "5"                                    
             Option          "ZAxisMapping" "4 5"                             
          EndSection                                                          
                                                                              
          11.2. pelda - Egy egyszeru" pelda ".emacs" allomany go:rgo"s egerek 
          (opcionalis) hasznalatahoz                                          
                                                                              
          ;; go:rgo"s eger                                                    
          (global-set-key [mouse-4] 'scroll-down)                             
          (global-set-key [mouse-5] 'scroll-up)                               
   11.9.  Hogyan lehet tavoli X szervereket elerni?                           
          Biztonsagi okokbol a szerver alapertelmezes szerint nem             
          engedelyezi, hogy egy tavoli gepro"l ablakot lehessen nyitni rajta. 
                                                                              
          Ha szu:ksegu:nk lenne erre a leheto"segre, akkor nem kell mast      
          tennu:nk, mint az X-et a -listen_tcp parameterrel inditani:         
                                                                              
          % startx -listen_tcp                                                
   11.10. Mi az a virtualis konzol es hogyan lehet belo"le to:bbet            
          letrehozni?                                                         
          A virtualis konzolok ro:viden szolva arra alkalmasak, hogy egyetlen 
          gepen is to:bb parhuzamos munkamenetben tudjunk dolgozni, halozat   
          vagy X beallitasa nelku:l.                                          
                                                                              
          Amikor a rendszer elindul, a rendszeru:zenetek utan altalaban egy   
          bejelentkezo" kepernyo" jelenik meg. Ekkor az elso" virtualis       
          konzolon keresztu:l tudjuk megadni a felhasznaloi nevu:nket es      
          jelszavunkat, majd nekilatni a munkanak (vagy eppen a               
          jatszadozasnak).                                                    
                                                                              
          Keso"bb aztan elo"fordulhat, hogy egy masik munkamenetet is         
          szeretnenk elinditani, peldaul elo"keresni az eppen hasznalt        
          program dokumentaciojat vagy elolvasni a leveleinket, amig FTP-n    
          keresztu:l leto:ltu:nk egy allomanyt. Ehhez nem kell mast           
          csinalnunk, csak le kell nyomni az Alt+F2 (tartsuk lenyomva az Alt  
          billentyu"t miko:zben megnyomjuk az F2 billentyu"t)                 
          billentyu"kombinaciot es maris egy masik virtualis konzolon         
          talaljuk magunkat! Ha innen vissza szeretnenk terni az elo"zo"      
          munkamenetbe, akkor nyomjuk le az Alt+F1 billentyu"kombinaciot.     
                                                                              
          A frissen telepitett FreeBSD rendszerekben alapertelmezes szerint   
          nyolc virtualis konzol engedelyezett. Az Alt+F1, Alt+F2, Alt+F3,    
          stb. lenyomasaval tudunk valtogatni ko:ztu:k.                       
                                                                              
          Ha ennel to:bbet szeretnenk egyszerre hasznalni, akkor nyissuk meg  
          az /etc/ttys allomanyt (lasd ttys(5)) es a "Virtual terminals"      
          reszben vegyu:nk meg fel a ttyv8 eszko:z utan tovabbiakat, egeszen  
          a ttyvc eszko:zig:                                                  
                                                                              
          # Irjuk at az eredeti ttyv8 bejegyzest az /etc/ttys                 
          # allomanyban es engedelyezzu:k.                                    
          ttyv8   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on secure           
          ttyv9   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on secure           
          ttyva   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on secure           
          ttyvb   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on secure           
                                                                              
          Akarmennyit hasznalhatunk belo"lu:k. Ne felejtsu:k el azonban, hogy 
          minel to:bb virtualis terminalunk van, annal to:bb ero"forrasra     
          lesz hozzajuk szu:ksegu:nk. Ezt leginkabb akkor erdemes             
          megfontolni, ha 8 MB memorianal kevesebbel rendelkezu:nk. Emellett  
          meg erdemes a secure erteket is az insecure ertekre atallitani.     
                                                                              
            Fontos:                                                           
                                                                              
          Ha X szervert is akarunk futtatni, akkor legalabb egy virtualis     
          konzolt szabadon (vagy kikapcsolva) kell hagynunk a szamara. Igy    
          tehat, ha mind a tizenket funkciobillentyu"re szeretnenk elinditani 
          egy-egy virtualis konzolt, nos, akkor nincs szerencsenk - ha X      
          szervert is akarunk hasznalni a gepen, akkor legfeljebb csak        
          tizenegyet hasznalhatunk belo"lu:k.                                 
                                                                              
          Az egyes konzolokat legegyszeru"bben ugy tudjuk letiltani, ha       
          kikapcsoljuk ezeket. Peldaul, ha az elo"bb emlitettek szerint       
          tizenket terminalunk van, es X-et akarunk futtatni, akkor a         
          tizenkettedik terminal beallitasait meg kell valtoztatnunk erro"l:  
                                                                              
          ttyvb   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure          
                                                                              
          erre:                                                               
                                                                              
          ttyvb   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  off secure          
                                                                              
          Amennyiben a billentyu"zetu:nko:n csak tiz funkciobillentyu"        
          talalhato, elengedo" ennyi is:                                      
                                                                              
          ttyv9   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  off secure          
          ttyva   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  off secure          
          ttyvb   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  off secure          
                                                                              
          (Ezeket a sorokat akar ki is to:ro:lhetju:k.)                       
                                                                              
          Ezt ko:veto"en a legegyszeru"bben (es egyben a legtisztabban) ugy   
          tudjuk aktivalni a virtualis konzolokat, ha ujrainditjuk a          
          rendszeru:nket. Ha viszont nem akarjuk ezt feltetlenu:l megtenni,   
          akkor allitsuk le az X szervert, majd (root felhasznalokent) adjuk  
          ki az alabbi parancsot:                                             
                                                                              
          # kill -HUP 1                                                       
                                                                              
          Fontos, hogy a parancs vegrehajtas elo"tt teljesen leallitsuk az X  
          szervert, amennyiben az fut. Ha nem tesszu:k meg, akkor ko:nnyen    
          elo"fordulhat, hogy a kill parancs hatasara lemerevedik vagy megall 
          a rendszeru:nk.                                                     
   11.11. Hogyan lehet elerni a virtualis konzolokat X-bo"l?                  
          A virtualis konzolokra a Ctrl+Alt+FN billentyu"kombinacioval lehet  
          visszavaltani. Ennek megfelelo"en tehat a Ctrl+Alt+F1 kombinacioval 
          az elso" virtualis konzolra tudunk visszavaltani.                   
                                                                              
          Ahogy visszajutottunk a szo:veges konzolra, az Alt+Fn               
          billentyu"kombinacioval a megszokott modon tudunk valtani ko:ztu:k. 
                                                                              
          Ha innen az X szerverre akarunk visszavaltani, akkor egyszeru"en    
          csak valtsunk arra a virtualis konzolra, ahol az X fut. Ha az X-et  
          a paranccsorbol inditottuk el (peldaul a startx paranccsal), akkor  
          az X nem arra a virtualis konzolra kapcsolodik automatikusan,       
          amelyen a parancsot kiadtuk, hanem az utana ko:vetkezo",            
          hasznalatban meg nem levo" konzolra. Ha nyolc aktiv virtualis       
          terminalunk van, akkor az X a kilencediken fog futni, ezert ide az  
          Alt+F9 lenyomasaval tudunk visszaterni.                             
   11.12. Hogyan indithato el az XDM a rendszer inditasakor?                  
          Alapveto"en ketfele megko:zelites letezik az xdm(1) elinditasaval   
          kapcsolatban. Az egyik megko:zelites szerint az xdm parancsot az    
          /etc/ttys allomanybol (lasd ttys(5)) tudjuk megadni a megadott      
          pelda alapjan, a masikban pedig egyszeru"en az rc.local allomanybol 
          (lasd rc(8)) vagy a /usr/local/etc/rc.d ko:nyvtarban megadhato X    
          szkripttel. Mind a ketto" ugyanazt kepviseli, de vannak bizonyos    
          helyzetek, ahol a ketto" ko:zu:l csak az egyik mu"ko:dik. Az        
          eredmeny mind a ket esetben azonos, hatasukra az X egy grafikus     
          bejelentkezo" kepernyo"vel jelentkezik.                             
                                                                              
          A ttys(5) modszernek van egy olyan elo"nye, hogy pontosan megadja,  
          melyik virtualis terminalon fog futni az X es a szerver elinditasat 
          az init(8) programra bizza. Az rc(8) hasznalata eseten viszont      
          ko:nnyu" leallitani az xdm programot, ha netalan valamilyen gondunk 
          adodna az X szerver inditasakor.                                    
                                                                              
          Ha az rc(8) allomanybol to:lto:ttu:k be, akkor az xdm futtatasahoz  
          semmilyen parametert nem kell megadni (peldaul, hogy demonkent      
          fusson). Az xdm(1) azonban csak az o:sszes getty(8) elindulasa utan 
          indithato, masku:lo:nben a ket program u:tko:zni fog es a konzol    
          nem tud letrejo:nni. Ezt a legko:nnyebben ugy lehet megakadalyozni, 
          ha az xdm inditasa elo"tt varunk kb. 10 masodpercet a szkriptben.   
                                                                              
          Amennyiben az /etc/ttys allomanybol adjuk ki az xdm parancsot, ugy  
          tovabbra is fennall az xdm(1) es a getty(8) u:tko:zesenek veszelye. 
          Ezt peldaul ugy tudjuk elkeru:lni, ha felvesszu:k a megfelelo"      
          virtualis terminal sorszamat a /usr/local/lib/X11/xdm/Xservers      
          allomanyba:                                                         
                                                                              
          :0 local /usr/local/bin/X vt4                                       
                                                                              
          A fenti peldaban az X szervert a /dev/ttyv3 eszko:zre iranyitjuk. A 
          szamozast azonban eggyel el kell tolnunk, mert mig az X szerver     
          egyto"l szamozza a virtualis konzolokat, addig a FreeBSD            
          rendszermagja nullatol.                                             
   11.13. Az xconsole inditasakor miert jelenik meg a Couldn't open console   
          hibau:zenet?                                                        
          Ha az X-et a startx paranccsal inditottuk el, akkor a /dev/console  
          eszko:zre nem allitodnak be a szu:kseges engedelyek, ezert az xterm 
          -C es az xconsole parancsok nem fognak mu"ko:dni.                   
                                                                              
          Ez a konzolok engedelyeinek alapertelmezett beallitasi modjatol     
          fu:gg. Egy to:bbfelhasznalos rendszer eseten nem feltetlenu:l van   
          szu:ksegu:nk arra, hogy barmelyik felhasznalo kedvere irhasson a    
          rendszerkonzolra. Az fbtab(5) allomany segitsegevel engedelyezni    
          tudjuk azon felhasznalok szamara, akik a helyi gepen, virtualis     
          konzolon keresztu:l jelentkeznek be.                                
                                                                              
          Diohejban az /etc/fbtab allomanyban (lasd fbtab(5)) kell kivennu:nk 
          a ko:vetkezo" sort a megjegyzesbo"l:                                
                                                                              
          /dev/ttyv0 0600 /dev/console                                        
                                                                              
          Ennek ko:szo:nheto"en barki, aki az /dev/ttyv0 eszko:zo:n           
          keresztu:l jelentkezik be a rendszerbe, el tudja erni a konzolt.    
   11.14. Regebben egyszeru" felhasznalokent is el lehetett inditani az       
          XFree86TM szervert. Most miert kell root felhasznalokent inditani?  
          Az X szerverek csak ugy kepesek ko:zvetlenu:l elerni a              
          videokartyat, ha root felhasznalokent futtatjuk ezeket. Az          
          XFree86TM regebbi (3.3.6 elo"tti) valtozatai az o:sszes szervert    
          ugy telepitettek fel automatikusan, hogy a root felhasznalo         
          jogaival fussanak (setuid bittel). Ennek viszont megvan a maga      
          nyilvanvalo biztonsagi kockazata, hiszen az X szerverek altalaban   
          nagy es bonyolult programok. Az XFree86TM ujabb valtozatai azonban  
          mar pontosan ebbo"l kifolyolag nem allitanak be setuid root bitet a 
          szerverekre.                                                        
                                                                              
          Ertelemszeru"en az a megoldas nem fogadhato el es nem is annyira    
          biztonsagos, hogy az X szervert root felhasznalokent futtassuk.     
          Ketfelekeppen tudjuk egyszeru" felhasznalokent futtatni az X-et.    
          Hasznalhatjuk az xdm vagy mas egyeb bejelentkezteto" kepernyo"      
          (mint peldaul a kdm) megoldasat, vagy az Xwrapper programot.        
                                                                              
          Az xdm egy grafikus bejelentkeztetesert felelo"s demon. Altalaban a 
          rendszer inditasakor aktivalodik, feladata a felhasznalok           
          hitelesitese es a hozzajuk tartozo munkamenetek elinditasa.         
          Lenyegeben a getty(8) es a login(1) grafikus megfelelo"je. Az xdm   
          demonnal kapcsolatban meg az XFree86TM dokumentaciojat, illetve a   
          GYIK-ban ezt a kerdest erdemes elolvasnunk.                         
                                                                              
          Az Xwrapper az X szerverhez tartozo burkoloprogram (wrapper). Ez    
          egy apro segedprogram, amely leheto"ve teszi az X szerver manualis  
          inditasat miko:zben igyekszik u:gyelni a biztonsagra is. Elvegez    
          nehany alapveto" elleno"rzest a parametereken, es ha megfelelo"nek  
          talalja ezeket, akkor elinditja a megfelelo" X szervert. Ha         
          valamiert nem akarunk bejelentkezteto" kepernyo"t inditani, akkor   
          ezt pontosan neku:nk talaltak ki! Ha telepitettu:k a teljes         
          Portgyu"jtemenyt, akkor a /usr/ports/x11/wrapper portban talaljuk   
          meg.                                                                
   11.15. Miert viselkednek furcsan a PS/2-es egerek X alatt?                 
          Valoszinu"leg az eger es az egermeghajto kiesett a szinkronbol.     
                                                                              
          Nagyon ritkan elo"fordul, hogy a meghajto hibasan szinkronizacios   
          hibat jelez, es ekkor a rendszermag a ko:vetkezo" u:zenetet ku:ldi: 
                                                                              
          psmintr: out of sync (xxxx != yyyy)                                 
                                                                              
          Ko:zben termeszetesen azt tapasztaljuk, hogy az egeru:nk nem        
          mu"ko:dik rendesen.                                                 
                                                                              
          Ha ilyen to:rtenne velu:nk, akkor tiltsuk le a meghajto             
          szinkronizacio elleno"rzeseert felelo"s rutinjait. Ezt ugy tudjuk   
          megtenni, ha a meghajtonak beallitjuk a 0x100 erteket. Ehhez a      
          rendszerto:lto" parancssoraban a -c kapcsoloval tudjuk behozni a    
          UserConfig reszt:                                                   
                                                                              
          boot: -c                                                            
                                                                              
          Ezutan a UserConfig parancssoraban gepelju:k be a ko:vetkezo"t:     
                                                                              
          UserConfig> flags psm0 0x100                                        
          UserConfig> quit                                                    
   11.16. Miert nem mu"ko:dnek a MouseSystems altal gyartott PS/2-es egerek?  
          Kaptunk nehany visszajelzest arra vonatkozoan, hogy a MouseSystems  
          altal gyartott PS/2-es egerek bizonyos tipusai csak abban az        
          esetben mu"ko:dnek rendesen, ha "nagy felbontasu" modban hasznaljuk 
          ezeket. Minden mas esetben az eger neha fel-felugrik a kepernyo"    
          bal felso" sarkaba.                                                 
                                                                              
          Ugy tudjuk nagy felbontasu modban hasznalni az egeru:nket, ha a     
          PS/2-es egermeghajtonak a 0x04 beallitast adjuk meg. Ehhez a        
          rendszerto:lto" parancssoraban gepelju:k be a -c kapcsolot:         
                                                                              
          boot: -c                                                            
                                                                              
          Ahogy bejo:n a UserConfig parancssora, gepelju:k be a ko:vetkezo"t: 
                                                                              
          UserConfig> flags psm0 0x04                                         
          UserConfig> quit                                                    
                                                                              
          Az elo"zo" reszben olvashatunk egy masik hasonlo egeres             
          problemarol.                                                        
   11.17. Hogyan lehet megcserelni a gombokat az egeren?                      
          Futtassuk le a xmodmap -e "pointer = 3 2 1" parancsot az .xinitrc   
          vagy .xsession allomanyunkbol.                                      
   11.18. Hogyan lehet beto:lto"kepet telepiteni es hol talalhatoak ilyen     
          kepek?                                                              
          Erre a kerdesre reszletes valaszt a FreeBSD keziko:nyv              
          Rendszerbeto:lto" kepernyo"k cimu" szakaszaban kapunk.              
   11.19. X alatt lehet hasznalni a billentyu"zeten talalhato Windows         
          billentyu"ket?                                                      
          Igen. Ehhez mindo:ssze az xmodmap(1) hasznalataval meg kell adni a  
          hozzajuk tartozo funkciot.                                          
                                                                              
          Felteve, hogy mindegyik "Windows" billentyu"zet szabvanyos, a       
          ko:vetkezo" billentyu"kodok tartoznak ehhez a harom plusz gombhoz:  
                                                                              
            * 115 - Windows billentyu", a bal oldali Ctrl es Alt billentyu"k  
              ko:zo:tt                                                        
                                                                              
            * 116 - Windows billentyu", az AltGr mellett jobbra               
                                                                              
            * 117 - Menu: gomb, a jobb oldali Ctrl mellett balra              
                                                                              
          Peldaul igy lehet beallitani a bal oldali Windows billentyu"t       
          vesszo"re:                                                          
                                                                              
          # xmodmap -e "keycode 115 = comma"                                  
                                                                              
          A valtozatatasok valoszinu"leg csak akkor fognak eletbelepni, ha    
          ujrainditjuk az ablakkezelo"nket.                                   
                                                                              
          Ha azt szeretnenk, hogy a Windows billentyu"kho:z rendelt funkciok  
          az X inditasakor automatikusan beallitodjanak, akkor tegyu:k az     
          xmodmap parancs hivasat az ~/.xinitrc allomanyunkba. Sokkal jobban  
          jarunk viszont, ha ehelyett inkabb az ~/.xmodmaprc allomanyunkba    
          vesszu:k fel az xmodmap beallitasait, soronkent egyesevel, es a     
          ko:vetkezo" sor tesszu:k az ~/.xinitrc allomanyunkba:               
                                                                              
          xmodmap $HOME/.xmodmaprc                                            
                                                                              
          Peldaul ezeket a gombokat be lehet allitani az F13, F14 es F15      
          billentyu"kre is. Ezekre aztan az alkalmazasokban vagy az           
          ablakkezelo"ben tovabbi hasznos funkciokat tudunk beallitani.       
                                                                              
          Ehhez a ko:vetkezo"t kell megadnunk az ~/.xmodmaprc allomanyban:    
                                                                              
          keycode 115 = F13                                                   
          keycode 116 = F14                                                   
          keycode 117 = F15                                                   
                                                                              
          Ha peldaul az x11-wm/fvwm2 ablakkezelo"t hasznaljuk, akkor az F13   
          gombra be tudjuk allitani a kurzor alatt allo ablak                 
          lekicsinyitesere (vagy visszanagyitasara); az F14 billentyu"vel az  
          elo"terbe tudjuk hozni a kurzor alatt levo" ablakot, vagy ha mar    
          elo:l van, akkor hatra tudjuk rakni; az F15 gomb elo"hozza a        
          munkako:rnyezet (alkalmazas) menu:jet meg olyankor is, amikor a     
          kurzor nincs is az asztalon. Ez utobbi abban az esetben lehet       
          hasznos, amikor az asztal egyaltalan nem lathato (es a billentyu"n  
          lathato rajz pontosan is ezt mutatja).                              
                                                                              
          A ko:vetkezo" beallitasok valositjak meg az iment emlitett          
          funkciokat az ~/.fvwmrc allomanyon belu:l:                          
                                                                              
          Key F13        FTIWS    A        Iconify                            
          Key F14        FTIWS    A        RaiseLower                         
          Key F15        A        A        Menu Workplace Nop                 
   11.20. Hogyan lehet hardveres 3D gyorsitast hasznalni az OpenGL(R)-hez?    
          Az Xorg pillanatnyilag hasznalt verziojatol es a videokartyanktol   
          fu:gg, hogy tudunk-e 3D gyorsitast alkalmazni. Ha nVidia kartyank   
          van, akkor a portok ko:zu:l telepiteni tudjuk a FreeBSD-hez         
          keszitett binaris meghajtot:                                        
                                                                              
            * A legujabb nVidia-kartyakat az x11/nvidia-driver port           
              tamogatja.                                                      
                                                                              
            * A GeForce2 MX/3/4 sorozatu nVidia-kartyakat a meghajto 96XX     
              valtozata tamogatja, amely az x11/nvidia-driver-96xx portbol    
              telepitheto".                                                   
                                                                              
            * Az etto"l is regebbi kartyak, peldaul a GeForce vagy Riva TNT   
              eseten a meghajto 71XX valtozata javasolt, amely az             
              x11/nvidia-driver-71xx porton keresztu:l erheto" el.            
                                                                              
          Az nVidia honlapjan reszletes leirast talalhatunk arrol, hogy       
          melyik kartyat melyik meghajto ismeri. Ez az informacio a           
          ko:vetkezo" cimen erheto" el:                                       
          http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm.                          
                                                                              
          A Matrox G200/G400 eseten az x11-servers/mga_hal portot erdemes     
          megneznu:nk.                                                        
                                                                              
          ATI Rage 128 es Radeon kartyak szamara a ati(4), r128(4) es         
          radeon(4) man oldalakat ajanljuk.                                   
                                                                              
          3dfx Voodoo 3, 4, 5 es Banshee kartyak szamara az                   
          x11-servers/driglide port all rendelkezesre.                        

                            12. fejezet - Halozatok

   12.1. Honnan lehet to:bbet megtudni a "lemez nelku:li mu"ko:desro"l"?

   12.2. A FreeBSD hasznalhato kizarolag csak halozati utvalasztokent?

   12.3. FreeBSD-n keresztu:l lehet Windows(R) operacios rendszerrel
   internetre csatlakozni?

   12.4. A FreeBSD tamogatja a SLIP es a PPP hasznalatat?

   12.5. A FreeBSD tamogat halozati cimforditast (NAT) vagy maszkolast?

   12.6. A PLIP segitsegevel hogyan tudok ket FreeBSD rendszert
   o:sszekapcsolni parhuzamos porton keresztu:l?

   12.7. Hogyan lehet alneveket megadni az Ethernet eszko:zo:knek?

   12.8. A 3C503 kartya hogyan allithato masik halozati portra?

   12.9. Miert okoz gondot az NFS hasznalata FreeBSD alatt?

   12.10. Miert nem lehet halozati allomanyrendszereket csatlakoztatni
   Linux(R) alol?

   12.11. Miert nem lehet halozati allomanyrendszereket csatlakoztatni SunTM
   tipusu rendszerek alol?

   12.12. A mountd miert ku:ld folyton can't change attributes hibau:zenetet
   es miert jelenik meg a bad exports list hibau:zenet a FreeBSD alapu NFS
   szerveren?

   12.13. A NeXTStep gepekkel miert nem sikeru:l PPP-n keresztu:l
   kommunikalni?

   12.14. Hogyan lehet engedelyezni a multicast hasznalatat az IP-n belu:l?

   12.15. Milyen halozati kartyak epu:lnek a DEC PCI chipkeszletere?

   12.16. Miert kell teljes halozati neveket megadni?

   12.17. Miert jelenik meg a Permission denied hibau:zenet minden egyes
   halozati mu"velet eseten?

   12.18. Az ipfw "fwd" szabalya miert nem iranyit at mas gepekre
   szolgaltatasokat?

   12.19. Hogyan lehet egyik gepro"l a masikra szolgaltatasokat atiranyitani?

   12.20. Hogyan lehet a savszelesseget szabalyozni?

   12.21. Miert jelenik meg a /dev/bpf0: device not configured hibau:zenet?

   12.22. Hogyan lehet a halozaton elerheto" Windows(R) tipusu particiokat
   csatlakoztatni, mint ahogy az smbmount csinalja Linux(R) alatt?

   12.23. Mik azok az Limiting icmp/open port/closed port response u:zenetek
   a naplokban?

   12.24. Mik azok az arp: unknown hardware address format hibau:zenetek?

   12.25. Miert jelennek meg 192.168.0.10 is on fxp1 but got reply from
   00:15:17:67:cf:82 on rl0 u:zenetek a konzolon es hogyan lehet ezeket
   kikapcsolni?

   12.26. A CVSup programot telepitese utan nem lehet elinditani, mert
   hibakat jelez. Mi a gond?

12.1.  Honnan lehet to:bbet megtudni a "lemez nelku:li mu"ko:desro"l"?             
       A "lemez nelku:li mu"ko:des" kifejezes arra utal, hogy a FreeBSD            
       rendszeru:nk halozaton keresztu:l indul el, valamint a mu"ko:desehez        
       szu:kseges allomanyokat nem merevlemezro"l, hanem egy szerverro"l olvassa   
       be. Ennek reszleteiro"l keziko:nyv lemez nelku:li mu"ko:desro"l szolo       
       reszeben olvashatunk.                                                       
12.2.  A FreeBSD hasznalhato kizarolag csak halozati utvalasztokent?               
       Igen. Ezzel kapcsolatban a keziko:nyv Egyeb halado halozati temak cimu"     
       fejezetet javasoljuk elolvasasra, ku:lo:no:s tekintettel az utvalasztas es  
       az atjarok bemutatasara.                                                    
12.3.  FreeBSD-n keresztu:l lehet Windows(R) operacios rendszerrel internetre      
       csatlakozni?                                                                
       Ezt a kerdest altalaban olyanok teszik fel, akiknek ket szamitogepu:k van   
       otthon, es ezek ko:zu:l az egyiken a FreeBSD, a masikon pedig a Windows(R)  
       valamelyik valtozata fut. A FreeBSD rendszer fog az internethez             
       csatlakozni, es ezen keresztu:l szeretnenk a windowsos gepro"l is elerni    
       azt. Ez tulajdonkeppen az elo"zo" kerdes egy specialis esete, es remeku:l   
       megoldhato.                                                                 
                                                                                   
       Ha betarcsazos kapcsolattal csatlakozunk az internethez, akkor erdemes      
       tudnunk, hogy a felhasznaloi modban futo ppp(8) tartalmaz egy -nat          
       kapcsolot. A ppp(8) programot ugy tudjuk a -nat kapcsoloval futtatni, ha az 
       /etc/rc.conf allomanyban a gateway_enable beallitast a YES ertekre          
       allitjuk. Ezutan allitsuk be a windowsos gepu:nket ennek megfelelo"en es    
       minden mu"ko:dni fog. A tovabbi reszletekro"l a ppp(8) man oldalan vagy a   
       keziko:nyv felhasznaloi PPP-ro"l szolo bejegyzeseben olvashatunk.           
                                                                                   
       Amennyiben rendszerszintu" PPP-t hasznalunk vagy Ethernettel csatlakozunk   
       az internethez, akkor a natd(8) demonra lesz szu:ksegu:nk. Erre vonatkozoan 
       a keziko:nyv natd demonrol szolo szakaszaban talalhatunk reszletesebb       
       informaciokat.                                                              
12.4.  A FreeBSD tamogatja a SLIP es a PPP hasznalatat?                            
       Igen. Erdemes elolvasnunk az slattach(8), sliplogin(8), ppp(8) es pppd(8)   
       man oldalakat. A ppp(8) es a pppd(8) egyarant tamogatja a beerkezo" es      
       kimeno" kapcsolatokat, miko:zben a sliplogin(8) kizarolag csak beerkezo"    
       kapcsolatokkal dolgozik, valamint a slattach(8) pedig csak kimeno"          
       kapcsolatokkal.                                                             
                                                                                   
       Ezek pontos hasznalatarol olvassuk el a keziko:nyv PPP-ro"l es a SLIP-ro"l  
       szolo fejezetet.                                                            
                                                                                   
       Ha viszont csak egy "shellen" keresztu:l erju:k el az internetet, akkor     
       hasznos lehet megneznu:nk a net/slirp csomagot. Segitsegevel a helyi        
       gepro"l (korlatozott modon) hozza tudunk ferni ku:lo:nbo:zo" FTP es HTTP    
       szolgaltatasokhoz.                                                          
12.5.  A FreeBSD tamogat halozati cimforditast (NAT) vagy maszkolast?              
       Igen. Ha egy felhasznaloi PPP kapcsolat eseten szeretnenk halozati          
       cimforditast alkalmazni, akkor olvassuk el a keziko:nyv felhasznaloi        
       PPP-vel foglalkozo reszet. Ha viszont mas tipusu halozati kapcsolatok       
       eseten kivanunk cimforditast hasznalni, akkor ahhoz a keziko:nyv natd       
       demonnal kapcsolatos reszet kell fellapoznunk.                              
12.6.  A PLIP segitsegevel hogyan tudok ket FreeBSD rendszert o:sszekapcsolni      
       parhuzamos porton keresztu:l?                                               
       Ezt illeto"en a keziko:nyv PLIP-ro"l szolo szakaszat erdemes megneznu:nk.   
12.7.  Hogyan lehet alneveket megadni az Ethernet eszko:zo:knek?                   
       Amennyiben az alnev ugyanazon az alhalozaton talalhato, mint a hozza        
       tartozo interfesz, akkor egyszeru"en csak adjuk meg a netmask 0xffffffff    
       parametert az ifconfig(8) parancs meghivasakor, peldaul igy:                
                                                                                   
       # ifconfig ed0 alias 192.0.2.2 netmask 0xffffffff                           
                                                                                   
       Minden mas esetben a hagyomanyos modon adjunk meg egy halozati cimet es egy 
       halozati maszkot:                                                           
                                                                                   
       # ifconfig ed0 alias 172.16.141.5 netmask 0xffffff00                        
                                                                                   
       Erro"l bo"vebben a FreeBSD keziko:nyvben olvashatunk.                       
12.8.  A 3C503 kartya hogyan allithato masik halozati portra?                      
       Ha a kartyan egy masik portot szeretnenk hasznalni, akkor ahhoz meg kell    
       adnunk egy tovabbi parametert a ifconfig(8) meghivasakor. Itt az            
       alapertelmezett port a link0. Ha a BNC helyett az AUI portot akarjuk        
       hasznalni, akkor ennek a link2 erteket kell megadnunk. Az ilyen tipusu      
       beallitasok az /etc/rc.conf allomany (lasd rc.conf(5)) ifconfig_*           
       valtozoival adhatoak meg.                                                   
12.9.  Miert okoz gondot az NFS hasznalata FreeBSD alatt?                          
       A szemelyi szamitogepekben talalhato bizonyos halozati kartyak (szepen      
       szolva) u:gyesebbek a to:bbieknel, ami az olyan komolyabb halozati          
       alkalmazasok, mint peldaul az NFS eseten gondokat okozhat.                  
                                                                                   
       Ezzel kapcsolatban keziko:nyv NFS-ro"l szolo reszet erdemes megneznu:nk.    
12.10. Miert nem lehet halozati allomanyrendszereket csatlakoztatni Linux(R) alol? 
       A Linux(R) egyes valtozataiban talalhato NFS kod csak bizonyos              
       privilegizalt portokrol fogad el kereseket. Probaljuk meg a ko:vetkezo"t:   
                                                                                   
       # mount -o -P linux:/valami /mnt                                            
12.11. Miert nem lehet halozati allomanyrendszereket csatlakoztatni SunTM tipusu   
       rendszerek alol?                                                            
       A SunOSTM 4.X valtozatait futtato munkaallomasok csak privilegizalt         
       portokrol fognak el kereseket. Probalkozzunk az alabbi paranccsal:          
                                                                                   
       # mount -o -P sun:/valami /mnt                                              
12.12. A mountd miert ku:ld folyton can't change attributes hibau:zenetet es miert 
       jelenik meg a bad exports list hibau:zenet a FreeBSD alapu NFS szerveren?   
       Ez leginkabb azert to:rtenik, mert nem jol adtuk meg az /etc/exports        
       allomany tartalmat. Olvassuk at a exports(5) man oldalt es a keziko:ny      
       NFS-ro"l szolo reszet, ku:lo:no:s tekintettel az NFS beallitasara.          
12.13. A NeXTStep gepekkel miert nem sikeru:l PPP-n keresztu:l kommunikalni?       
       Probaljuk meg az /etc/rc.conf allomanyban (lasd rc.conf(5)) kikapcsolni a   
       TCP kiterjesztesek hasznalatat ugy, hogy az alabbi valtozot a NO ertekre    
       allitjuk:                                                                   
                                                                                   
       tcp_extensions=NO                                                           
                                                                                   
       A Xylogic altal gyartott Annex tipusu gepek eseten is javasolt megtenni a   
       fenti valtoztatast.                                                         
12.14. Hogyan lehet engedelyezni a multicast hasznalatat az IP-n belu:l?           
       A FreeBSD alapertelmezes szerint tamogatja a multicast mu"veleteket.        
       Amennyiben egy multicast ku:ldeseket ko:zvetito" utvalasztot szeretnenk     
       beallitani, akkor ujra kell forditanunk a rendszermagunkat a MROUTING       
       beallitas hasznalataval es elinditani a mrouted(8) demont. Ez a demon ugy   
       aktivalhato a rendszer minden egyes inditasakor, ha az /etc/rc.conf         
       allomanyban az mrouted_enable valtozot YES erteku"re allitjuk.              
                                                                                   
         Megjegyzes:                                                               
                                                                                   
       A FreeBSD ujabb valtozataiban az mrouted(8) multicast utvalaszto demon, a   
       map-mbone(8) valamint az mrinfo(8) segedprogramok mar nem szerepelnek az    
       alaprendszerben. Ezek a programok mar a FreeBSD Portgyu"jtemenyeben az      
       net/mrouted portban talalhatoak meg.                                        
                                                                                   
       Az MBONE hasznalatahoz tovabbi eszko:zo:k talalhatoak a ku:lo:n mbone       
       kategoriaban a Portgyu"jemenyen belu:l. Ha a vic es vat nevu"               
       konferenciaszervezo" eszko:zo:ket keressu:k, akkor itt erdemes              
       szetneznu:nk!                                                               
12.15. Milyen halozati kartyak epu:lnek a DEC PCI chipkeszletere?                  
       Glen Foster (<gfoster@driver.nsta.org>) a ko:vetkezo" listat allitotta      
       o:ssze roluk, amelyet kiegeszitettu:nk meg nehany tovabbi elemmel:          
                                                                                   
       12.1. tablazat - A DEC PCI chipkeszletere epu:lo" halozati kartyak          
                                                                                   
       +-------------------------------------------------------------------------+ 
       |    Gyarto    |                          Tipus                           | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | ASUS         | PCI-L101-TB                                              | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Accton       | ENI1203                                                  | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Cogent       | EM960PCI                                                 | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Compex       | ENET32-PCI                                               | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | D-Link       | DE-530                                                   | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Dayna        | DP1203, DP2100                                           | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | DEC          | DE435, DE450                                             | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Danpex       | EN-9400P3                                                | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | JCIS         | Condor JC1260                                            | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Linksys      | EtherPCI                                                 | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Mylex        | LNP101                                                   | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | SMC          | EtherPower 10/100 (Model 9332)                           | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | SMC          | EtherPower (Model 8432)                                  | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | TopWare      | TE-3500P                                                 | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Znyx (2.2.x) | ZX312, ZX314, ZX342, ZX345, ZX346, ZX348                 | 
       |--------------+----------------------------------------------------------| 
       | Znyx (3.x)   | ZX345Q, ZX346Q, ZX348Q, ZX412Q, ZX414, ZX442, ZX444,     | 
       |              | ZX474, ZX478, ZX212, ZX214 (10mbps/hd)                   | 
       +-------------------------------------------------------------------------+ 
12.16. Miert kell teljes halozati neveket megadni?                                 
       Erre a FreeBSD keziko:nyvben talaljuk meg a valaszt.                        
12.17. Miert jelenik meg a Permission denied hibau:zenet minden egyes halozati     
       mu"velet eseten?                                                            
       Amennyiben a rendszermagot az IPFIREWALL beallitassal forditottuk le, akkor 
       nem szabad elfelejtenu:nk, hogy ez alapertelmezes szerint minden olyan      
       csomagot eldob, amelyet ku:lo:n nem engedelyeztu:nk.                        
                                                                                   
       Ha veletlenu:l rosszul allitottuk volna be a rendszeru:nko:n futo           
       tu"zfalat, akkor a halozat mu"ko:deset ugy tudjuk visszaallitani, ha root   
       felhasznalokent kiadjuk a ko:vetkezo" parancsot:                            
                                                                                   
       # ipfw add 65534 allow all from any to any                                  
                                                                                   
       Az /etc/rc.conf allomanyban is megadhatjuk ehhez a firewall_type="open"     
       sort.                                                                       
                                                                                   
       Ha a tu"zfalak beallitasarol szeretnenk to:bbet megtudni FreeBSD alatt,     
       akkor olvassuk el a keziko:nyv erre vonatkozo fejezetet.                    
12.18. Az ipfw "fwd" szabalya miert nem iranyit at mas gepekre szolgaltatasokat?   
       Valoszinu"leg azert, mert nem egyszeru"en a csomagok tovabbitasara          
       (forward) van szu:ksegu:nk, hanem halozati cimforditasra. Az "fwd" szabaly  
       pontosan azt csinalja, amiro"l a nevet kapta: csomagokat tovabbit, de       
       azokon belu:l semmit sem valtoztat meg. Tegyu:k fel, hogy van egy ilyen     
       szabalyunk:                                                                 
                                                                                   
       01000 fwd 10.0.0.1 from any to ize 21                                       
                                                                                   
       Amikor egy csomag az ize celcimmel megerkezik a 10.0.0.1 gepre, akkor benne 
       a cel cime tovabbra is az ize lesz! A csomag celcime nem fog magatol        
       megvaltozni a 10.0.0.1 cimre. A legto:bb gep altalaban eldobja azokat a     
       csomagokat, amelyeket nem egyenesen neki cimeztek. Emiatt a "fwd" szabaly   
       hasznalata nem minden esetben ugy mu"ko:dik, ahogy arra a felhasznalo       
       szamit. Ez viszont ilyen, semmilyen hiba nincs benne.                       
                                                                                   
       Reszletesebb informaciokat a szolgaltatasok atiranyitasaval foglalkozo      
       GYIK-ban, a natd(8) man oldalan vagy a Portgyu"jtemeny valamelyik port      
       atiranyitassal foglalkozo portjanak dokumentaciojaban talalhatunk.          
12.19. Hogyan lehet egyik gepro"l a masikra szolgaltatasokat atiranyitani?         
       Az FTP (vagy mas egyeb szolgaltatas-) kereseket a Portgyu"jtemenyen belu:l  
       talalhato sysutils/socket porttal tudunk atiranyitani. Az adott             
       szolgaltatas helyett egyszeru"en csak adjuk meg a socket parancsot es annak 
       parametereit, valahogy igy:                                                 
                                                                                   
       ftp stream tcp nowait nobody /usr/local/bin/socket socket ftp.minta.com ftp 
                                                                                   
       ahol az ftp.minta.com az a gep, ahova at akarjuk iranyitani a               
       szolgaltatast, az ftp pedig a konkret szolgaltatas.                         
12.20. Hogyan lehet a savszelesseget szabalyozni?                                  
       FreeBSD alatt alapveto"en harom eszko:z szolgal erre a celra. A dummynet(4) 
       a FreeBSD reszekent megtalalhato ipfw(4) egyik komponense. Az ALTQ a        
       FreeBSD-ben talalhato pf(4) rendszer resze, az Emerging Technologies altal  
       fejlesztett Bandwith Manager pedig egy kereskedelmi termek.                 
12.21. Miert jelenik meg a /dev/bpf0: device not configured hibau:zenet?           
       Olyan programot akarunk futtatni, amelynek szu:ksege van a Berkeley Packet  
       Filter (bpf(4)) hasznalatara, azonban a rendszermag ezt nem tartalmazza.    
       Ugy tudjuk aktivalni, ha a rendszermag konfiguracios allomanyaba            
       felvesszu:k a ko:vetkezo" sort, majd forditunk egy uj rendszermagot:        
                                                                                   
       device bpf        # Berkeley Packet Filter                                  
12.22. Hogyan lehet a halozaton elerheto" Windows(R) tipusu particiokat            
       csatlakoztatni, mint ahogy az smbmount csinalja Linux(R) alatt?             
       Erre az SMBFS eszko:zeit hasznalhatjuk, amely tartalmazza az ehhez          
       szu:kseges rendszermagbeli modositasokat es a hozza tartozo felhasznaloi    
       programokat. Ezek a programok es a hozzajuk tartozo mount_smbfs(8) man      
       oldal az alaprendszer reszei.                                               
12.23. Mik azok az Limiting icmp/open port/closed port response u:zenetek a        
       naplokban?                                                                  
       Ilyen u:zeneteket akkor kapunk a rendszermagtol, ha valaminek a hatasara    
       to:bb ICMP vagy TCP reset (RST) valaszt ku:ld, mint amennyit kellene. Az    
       ICMP valaszok sokszor olyankor generalodnak, amikor hasznalaton kivu:li UDP 
       portokat akarnak elerni a rendszeru:nko:n. A TCP reset pedig altalaban      
       olyankor keletkezik, amikor meg nem nyitott TCP porthoz akarnak             
       csatlakozni. To:bbek ko:zt ilyenek okozhatjak:                              
                                                                                   
         * A rendszer tulterheleset celzo, nyers ero"vel inditott Denial of        
           Service (Dos) tamadasok (ellentetben az egycsomagos, adott              
           sebezheto"seg kihasznalo tamadasokkal).                                 
                                                                                   
         * A portok szisztematikus letapogatasa, amelynek soran egyszerre nagy     
           mennyisegu" portot probalnak meg atvizsgalni (ellentetben azzal, amikor 
           csak nehany jol ismert portot nyitnak meg).                             
                                                                                   
       Az u:zenetben olvashato elso" szam azt mondja meg, hogy a rendszermag       
       mennyi csomagot ku:ldo:tt volna, ha nem korlatoztuk volna, a masodik pedig  
       magat a hatart jelzi. Ezt a net.inet.icmp.icmplim sysctl valtozo            
       segitsegevel tudjuk beallitani, ahogy peldaul most megno:velju:k az erteket 
       300-ra:                                                                     
                                                                                   
       # sysctl -w net.inet.icmp.icmplim=300                                       
                                                                                   
       Amennyiben le szeretnenk tiltani az ilyen jellegu" u:zeneteket a naplokban, 
       viszont meg tovabbra is szu:ksegu:nk lenne a valaszku:ldes korlatozasara, a 
       net.inet.icmp.icmplim_output sysctl valtozo segitsegevel igy tudjuk ezt     
       megtenni:                                                                   
                                                                                   
       # sysctl -w net.inet.icmp.icmplim_output=0                                  
                                                                                   
       Vegezetu:l, ha teljesen ki akarjuk kapcsolni a valaszku:ldes korlatozasat,  
       akkor allitsuk a net.inet.icmp.icmplim sysctl valtozot (lasd az elo"bbi     
       peldaban) a 0 nulla ertekre. A korlat to:rlese azonban a fenti okok miatt   
       egyaltalan nem ajanlott.                                                    
12.24. Mik azok az arp: unknown hardware address format hibau:zenetek?             
       Ez arra utal, hogy valamelyik gep a helyi Ethernet-alapu halozatunkon olyan 
       MAC-cimet hasznal, amelynek a FreeBSD nem ismeri a formatumat.              
       Valoszinu"leg olyankor kapjuk ezt a hibau:zenetet, amikor valaki mas        
       kiserletezik az Ethernet kartyaja beallitasaival valahol a halozaton.       
       Leggyakrabban kabelmodemes halozatokon tapasztalhatunk ilyet.               
       Megnyugodhatunk, teljesen veszelytelen, semmilyen hatassal nincs a FreeBSD  
       gepu:nk teljesitmenyere.                                                    
12.25. Miert jelennek meg 192.168.0.10 is on fxp1 but got reply from               
       00:15:17:67:cf:82 on rl0 u:zenetek a konzolon es hogyan lehet ezeket        
       kikapcsolni?                                                                
       Ilyen u:zeneteket akkor kapunk, amikor a halozaton kivu:lro"l erkezik       
       hozzank varatlanul egy csomag. A letiltasukhoz allitsuk a                   
       net.link.ether.inet.log_arp_wrong_iface erteket 0-ra.                       
12.26. A CVSup programot telepitese utan nem lehet elinditani, mert hibakat jelez. 
       Mi a gond?                                                                  
       Elo"szo:r is nezzu:k meg, hogy az imenti hibau:zenet mellett nem latunk-e   
       valami hasonlot:                                                            
                                                                                   
       /usr/libexec/ld-elf.so.1: Shared object "libXaw.so.6" not found             
                                                                                   
       Az ilyen jellegu" hibak altalaban olyankor keletkeznek, amikor olyan gepre  
       telepitju:k a net/cvsup portot, amelyen viszont nem talalhato meg a Xorg    
       programcsomag. Amennyiben szu:ksegu:nk lenne CVSup programhoz mellekelt     
       grafikus felu:letre, akkor kenytelenek leszu:nk melle az Xorg programjait   
       is telepiteni. Ha viszont egyszeru"en csak parancssorbol szeretnenk         
       hasznalni a CVSup leheto"segeit, to:ro:lju:k le a korabban telepitett       
       csomagot, majd helyette rakjuk fel a net/cvsup-without-gui vagy a net/csup  
       portot. A FreeBSD ujabb valtozataiban megprobalkozhatunk a csup(1)          
       hasznalataval is. Ezzel a temaval reszletesebban a keziko:nyv CVSup         
       hasznalatarol szolo resze foglalkozik.                                      

                            13. fejezet - Biztonsag

   13.1. Mi az a "jaroka" (sandbox)?

   13.2. Mi az a biztonsagi szint (securelevel)?

   13.3. A BIND (named) ku:lo:nfele nagyobb sorszamu portokat hasznal. Miert?

   13.4. A sendmail a szabvanyos 25-o:s port mellett az 587-es portot
   hasznalja! Miert?

   13.5. Kie az a nullas felhasznaloi azonositoju toor fiok? Beto:rtek a
   gepre?

   13.6. A suidperl parancs miert nem mu"ko:dik rendesen?

   13.1. Mi az a "jaroka" (sandbox)?                                          
         A jaroka alapveto"en egy biztonsagi szakkifejezes. Ket dolgot        
         jelenthet:                                                           
                                                                              
           * Egy virtualis falak ko:zo:tt futo programot, melyeket azert      
             emeltek a program ko:re, hogy a felto:reset ko:veto"en           
             megakadalyozzak a rendszer to:bbi reszenek elereset.             
                                                                              
             A program csak a falon belu:l "jatszhat". Ilyenkor semmilyen     
             olyan kodot nem kepes futtatni, amellyel at tudna lepni a        
             falakon, igy a hasznalatahoz nem kell elo"zetesen atvizsgalni a  
             forrasait ahhoz, hogy meg tudjuk gyo"zo"dni a                    
             biztonsagossagarol.                                              
                                                                              
             Ez a fal lehet peldaul egy felhasznaloi azonosito. A security(7) 
             es named(8) man oldalakon is ezt a definiciot talaljuk meg.      
                                                                              
             Vegyu:k peldaul az ntalk szolgaltatast (lasd inetd(8)). Ezt a    
             szolgaltatast korabban a root felhasznalo azonositojaval         
             futtattak, de manapsag viszont mar a tty felhasznaloval fut. A   
             tty felhasznalo lenyegeben egy olyan jaroka, amely az ntalk      
             szolgaltatas felto:resekor nem engedi, hogy a rendszer to:bbi    
             reszehez is hozza lehessen ferni.                                
                                                                              
           * A valodi gepet utanzo rendszerben futo programot. Ez mar egy     
             sokkal kifinomultabb megoldas. Ha ilyenkor valakinek sikeru:l    
             beto:rnie a programba, akkor ko:nnyen azt hiheti, hogy sikeru:lt 
             a rendszer to:bbi reszet is elernie, de valojaban csak egy       
             szimulalt gepen van, es semmilyen valos adatot nem kepes         
             modositani.                                                      
                                                                              
             Leggyakrabban ezt ugy szoktak elerni, hogy egy ko:nyvtarban      
             letrehoznak egy szimulalt ko:rnyezetet, majd itt futtatjak az    
             adott programot a chroot(8) segitsegevel. (Ekkor az imenti       
             ko:nyvtar lesz a gyo:kerko:nyvtar az adott folyamat szamara, nem 
             pedig a rendszer igazi gyo:kere.)                                
                                                                              
             Masik szinten gyakori megoldas a hasznalt allomanyrendszerek     
             irasvedett csatlakoztatasa, amely felett aztan kialakitanak a    
             program szamara egy latszolag irhato reteget. Ilyenkor a program 
             teljesen ugy erzekeli, hogy kepes a rendszerben elerheto"        
             allomanyokat modositani, azonban egyedu:l csak sajat maga latja  
             ezeket, a rendszerben futo to:bbi program viszont nem            
             feltetlenu:l.                                                    
                                                                              
             Ezeket a jarokakat altalaban ugy szoktak felepiteni, hogy a      
             felhasznalok (vagy a tamadok) szamara teljesen eszrevetlenek     
             legyenek.                                                        
                                                                              
         A UNIX(R) ket alapveto" jarokat valosit meg. Az egyik a futo         
         programok, a masik pedig a felhasznaloi azonositok szintjen          
         mu"ko:dik.                                                           
                                                                              
         Futasa ko:zben minden UNIX(R) program teljesen elszigetelt minden    
         mas UNIX(R) programtol, igy az egyik nem kepes modositani a masik    
         memoriaban tarolt adatait. A Windows(R)-tol eltero"en, ahol ugyebar  
         az egyik program ko:nnyeden el tudja erni egy masik                  
         memoriateru:letet, ezert a program nem kepesek egymasban kart tenni. 
                                                                              
         A UNIX(R) alatt futo programok mindig egy adott felhasznalohoz       
         tartoznak. Ha ez nem a root felhasznalo, akkor azzal lenyegeben egy  
         tu"zfalat hozunk letre a ku:lo:nbo:zo" felhasznalok altal birtokolt  
         folyamatok ko:zo:tt. A felhasznalok azonositoi emellett segitenek a  
         lemezen tarolt adatokat is elszigetelni egymastol.                   
   13.2. Mi az a biztonsagi szint (securelevel)?                              
         A biztonsagi szintek egy rendszermagon belu:l megvalositott vedelmi  
         modszert kepviselnek. A pozitiv erteku" biztonsagi szintek eseten a  
         rendszermag korlatoz bizonyos feladatokat, amelyeket ilyenkor meg a  
         rendszeradminisztrator (vagyis a root felhasznalo) sem kepes         
         elvegezni. Az iras pillanataban a biztonsagi szintek, to:bb mas      
         dolog mellett, a ko:vetkezo"k szabalyozasara alkalmasak:             
                                                                              
           * a ku:lo:nbo:zo" allomanyjelzo"k, peldaul az schg (a "system      
             immutable" jelzes) to:rlese;                                     
                                                                              
           * a rendszermag memoriajanak elerese a /dev/mem es /dev/kmem       
             eszko:zo:ko:n keresztu:l;                                        
                                                                              
           * a rendszermag moduljainak beto:ltese;                            
                                                                              
           * a tu"zfal szabalyainak modositasa.                               
                                                                              
         A jelenleg futo rendszer biztonsagi szintjet a ko:vetkezo" parancs   
         segitsegevel lehet lekerdezni:                                       
                                                                              
         # sysctl kern.securelevel                                            
                                                                              
         A parancs eredmenye az adott sysctl(8) valtozo (vagyis esetu:nkben a 
         kern.securelevel) es annak erteke lesz, amely egy szam. Ez utobbi    
         adja meg a biztonsagi szint aktualis erteket. Amennyiben ez pozitiv  
         (vagyis nullanal nagyobb), akkor ervenyben vannak a biztonsagi       
         szintekhez kapcsolodo bizonyos korlatozasok.                         
                                                                              
         Egy mu"ko:do" rendszer biztonsagi szintjet nem lehet cso:kkenteni,   
         hiszen ezzel tulajdonkeppen hatastalanna tennenk. Ha olyan feladatot 
         akarunk vegrehajtani, amely nem pozitiv biztonsagi szintet igenyel   
         (peldaul az alaprendszer frissitese vagy a datum atallitasa), akkor  
         ahhoz elo"szo:r modositanunk kell az /etc/rc.conf allomanyt (lasd    
         kern_securelevel es kern_securelevel_enable valtozok), majd          
         ujrainditani a rendszert.                                            
                                                                              
         A biztonsagi szintekkel es rajuk vonatkozo informaciokkal            
         kapcsolatban olvassuk el az init(8) man oldalt.                      
                                                                              
           Figyelem:                                                          
                                                                              
         A biztonsagi szintek nem feltetlenu:l jelentenek minden problemara   
         to:keletes megoldast. Rentegeg ismert hatulu:to"vel rendelkeznek, es 
         gyakran a biztonsag hamis erzetet keltik.                            
                                                                              
         Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond, hogy csak abban az      
         esetben mu"ko:dik rendesen a rendszer, ha a rendszerinditas soran a  
         biztonsagi szintek beallitasaig minden allomanyt levedu:nk. Ha a     
         tamado kepes lefuttatni a sajat programjat meg a biztonsagi szint    
         beallitasa elo"tt (amely viszont eleg keso"n to:rtenik meg, hiszen a 
         rendszerinditas soran szamos olyan dolog feladat van, amely nem      
         vegezheto" el magasabb biztonsagi szinteken), akkor azzal az egesz   
         vedelmi modszer hatastalanithato. Habar a rendszerinditas folyaman   
         felhasznalt allomanyok biztonsagba helyezese technikailag egyaltalan 
         nem lehetetlen, nehezebbe valik to"le a rendszer karbantartasa,      
         mivel ilyenkor az egesz rendszert at kell allitanunk legalabb        
         egyfelhasznalos modba es ugy modositani a konfiguracios              
         allomanyokat.                                                        
                                                                              
         Ezt es az ehhez hasonlo problemak gyakran felmeru:lnek a levelezesi  
         listakon, ku:lo:no:sen a FreeBSD security levelezesi lista           
         archivumaiban. Ezen a funkcion keresztu:l nezhetu:nk utan a tema     
         reszletesebb targyalasanak. Nehanyan remenykednek, hogy a biztonsagi 
         szinteket hamarosan levaltja valami sokkal finomabb beallitasi       
         leheto"segekkel rendelkezo" megoldas, azonban a dolgok meg elegge    
         homalyosak ebbo"l a szempontbol.                                     
                                                                              
         Figyelmeztettu:nk mindenkit!                                         
   13.3. A BIND (named) ku:lo:nfele nagyobb sorszamu portokat hasznal. Miert? 
         A BIND a kimeno" keresekhez veletlenszeru"en kivalaszt egy nagyobb   
         sorszamu portot. A legujabb valtozataiban mar minden egyes kereshez  
         ku:lo:n veletlenszeru"en keres uj UDP portot. Ez bizonyos halozati   
         konfiguraciok eseten problemakhoz vezethet, ku:lo:no:sen olyankor,   
         amikor a beerkezo" UDP csomagokat egy tu"zfal megallitja. A          
         tu"zfalak altal blokkolt porttartomanyok hasznalatat az              
         avoid-v4-udp-ports vagy az avoid-v6-udp-ports beallitassal           
         tilthatjuk le a program szamara.                                     
                                                                              
           Figyelem:                                                          
                                                                              
         Ha ezt a portot (mint peldaul az 53) az /etc/namedb/named.conf       
         allomanyban a query-source vagy a query-source-v6 beallitasokkal     
         adjuk meg explicit modon, akkor a program nem fogja veletlenszeru"en 
         valtogatni a portokat. Hatarozottan javasoljuk, hogy ezekkel az      
         opciokkal ne adjunk meg elo"re ro:gzitett portokat.                  
                                                                              
         Mindenesetre o:ru:lu:nk, hogy ezt is valaki megkerdezte! Hiaba, nem  
         art neha nezegetni a sockstat(1) kimenetet es eszrevenni benne       
         nehany furcsasagot.                                                  
   13.4. A sendmail a szabvanyos 25-o:s port mellett az 587-es portot         
         hasznalja! Miert?                                                    
         A sendmail ujabb verzioiban felfedezheto" levelku:ldesi leheto"segek 
         az 587-es portot hasznaljak. Jelenleg ezt meg nem sokan hasznaljak   
         ki, de no:vekszik a nepszeru"sege.                                   
   13.5. Kie az a nullas felhasznaloi azonositoju toor fiok? Beto:rtek a      
         gepre?                                                               
         Ne aggodjunk! A toor egy "alternativ" rendszergazdai hozzaferes (a   
         "toor" a "root" visszafele). Korabban csak a bash(1)                 
         parancsertelmezo" telepitesekor jo:tt letre, azonban manapsag mar    
         alapertelmezes szerint letrejo:n. A nem szabvanyos                   
         parancsertelmezo"k szamara talaltak ki, igy nem a root               
         alapertelmezett parancsertelmezo"jet kell megvaltoztatnunk. Ez       
         ku:lo:no:sen olyan parancsertelmezo"k eseten fontos, amelyek nem     
         reszei az alaprendszernek (peldaul a portkent vagy csomagkent        
         telepitett parancsertelmezo"k eseten) es ezert a /usr/local/bin      
         ko:nyvtarba fognak keru:lni. Ez a ko:nyvtar alapertelmezes szerint   
         azonban egy ku:lo:n allomanyrendszeren talalhato. Ha a root          
         parancsertelmezo"je viszont a /usr/local/bin ko:nyvtarban lenne,     
         miko:zben a /usr (vagy barmelyik mas allomanyrendszer, amely az      
         iment emlitett ko:nyvtarat tartalmazza) nem csatlakoztathato         
         valamilyen oknal fogva, akkor a root nem lenne kepes bejelentkezni   
         es kijavitani a problemat. (Noha amikor ujrainditjuk a               
         rendszeru:nket egyfelhasznalos modban, akkor a rendszer ra fog       
         kerdezni, hogy melyik parancsertelmezo"t akarjuk hasznalni.)         
                                                                              
         Egyesek nem szabvanyos parancsertelmezo"n keresztu:l a toor          
         felhasznaloval vegzik el a root mindennapi teendo"it, igy a          
         szabvanyos parancsertelmezo"t csak a veszhelyzetekre tartogatjak.    
         Alapertelmezes szerint a toor felhasznaloval nem tudunk              
         bejelentkezni, mivel nincs jelszava, ezert ha hasznalni akarjuk,     
         akkor elo"szo:r jelentkezzu:nk be a root felhasznaloval, majd        
         allitsunk be neki egy jelszot.                                       
   13.6. A suidperl parancs miert nem mu"ko:dik rendesen?                     
         Biztonsagi okokbol a suidperl parancs alapertelmezes szerint nem     
         keru:l telepitesre. Ha forrasbol frissitju:k rendszeru:nket es azt   
         szeretnenk, hogy ennek soran a suidperl is leforduljon, akkor a perl 
         forditasanak megkezdese elo"tt vegyu:k fel a ENABLE_SUIDPERL=true    
         sort az /etc/make.conf allomanyba.                                   

                               14. fejezet - PPP

   14.1. Nem mu"ko:dik a ppp(8). Mit lehet a gond?

   14.2. A ppp(8) miert bontja a vonalat, amikor elindul?

   14.3. A ppp(8) miert nem tarcsaz -auto modban?

   14.4. Mit jelent a No route to host hibau:zenet?

   14.5. Miert szakad meg a kapcsolat 3 perc utan?

   14.6. A kapcsolat miert szakad meg nagyobb terhelest alatt?

   14.7. A kapcsolat miert szakad meg veletlenszeru"en?

   14.8. A kapcsolat miert fullad le veletlenszeru"en?

   14.9. A vonal tulso vegero"l nem erkezik valasz. Mi lehet tenni?

   14.10. A ppp(8) teljesen megallt. Mi lehet tenni?

   14.11. Miert nem to:rtenik semmi a "Login OK!" u:zenet utan?

   14.12. Folyamatosan Magic is same hibak jelennek meg. Ez mire utal?

   14.13. Az LCP beallitasa egeszen a kapcsolat befejezo"deseig folytatodik.
   Mi lehet a problema?

   14.14. Miert akad meg a ppp(8), ha egy ku:lso" parancsot adunk ki alatta?

   14.15. A ppp(8) null-modem kabel hasznalatakor miert nem lep ki soha?

   14.16. A ppp(8) miert tarcsaz latszolag minden ku:lo:no:sebb ok nelku:l
   -auto modban?

   14.17. Mit jelentenek a CCP hibak?

   14.18. A ppp(8) miert nem naplozza a kapcsolat sebesseget?

   14.19. A ppp(8) miert hagyja figyelmen kivu:l a \ karaktereket a
   szkriptekben?

   14.20. A ppp(8) miert ku:ld Segmentation Fault hibat, miko:zben nem is
   keletkezik ppp.core allomany?

   14.21. Miert nem csatlakozik soha az a program, amely a hivast
   kezdemenyezte -auto modban?

   14.22. A legto:bb jatek miert nem mu"ko:dik a -nat kapcsolo megadasaval?

   14.23. Valaki o:sszeirta mar a hasznosabb portok sorszamait?

   14.24. Mik azok az FCS hibak?

   14.25. A Mac OS(R) es Windows(R) 98 alol inditott kapcsolatok miert allnak
   le, ha PPPoE fut az atjaron?

   14.26. Ezek ko:zu:l egyik sem hasznalt - segitseg! Mit lehetne meg tenni?

14.1.  Nem mu"ko:dik a ppp(8). Mit lehet a gond?                                       
       Elso"kent mindenkeppen olvassuk el a ppp(8) man oldalt es a keziko:nyv PPP-vel  
       foglalkozo reszet. A ko:vetkezo" paranccsal engedelyezzu:k a naplozast:         
                                                                                       
       set log Phase Chat Connect Carrier lcp ipcp ccp command                         
                                                                                       
       Ezt a parancsot a ppp(8) parancssoraban vagy az /etc/ppp/ppp.conf konfiguracios 
       allomanyban kell megadnunk (leginkabb a default szakasz elejere erdemes         
       betennu:nk). Gondoskodjunk rola, hogy az /etc/syslog.conf allomany (lasd        
       syslog.conf(5)) tartalmazza az alabbi sort, illetve az /var/log/ppp.log         
       allomany letezzen:                                                              
                                                                                       
       !ppp                                                                            
       *.*        /var/log/ppp.log                                                     
                                                                                       
       A naplo segitsegevel mar to:bb mindent ki tudunk deriteni a ppp(8)              
       mu"ko:desero"l. Ne aggodjunk, ha nem ertu:nk belo"le semmit. Kerju:nk           
       segitseget masoktol, nekik minden bizonnyal segiteni fog a problema             
       felderiteseben.                                                                 
14.2.  A ppp(8) miert bontja a vonalat, amikor elindul?                                
       Ilyen altalaban azert to:rtenik, mert nem tudta feloldani a halozati nevet. Ezt 
       a legko:nnyebben ugy tudjuk orvosolni, ha az /etc/host.conf allomanyba elo"re   
       rakjuk a hosts sort, igy a nevfeloldo elo"szo:r az /etc/hosts allomannyal fog   
       probalkozni. Ezutan a /etc/hosts allomanyba vegyu:k fel a helyi gepet. Ha nincs 
       helyi halozatunk, akkor igy irjuk at a localhost sort:                          
                                                                                       
       127.0.0.1        ize.minta.com ize localhost                                    
                                                                                       
       Minden mas esetben egyszeru"en csak vegyu:nk fel egy ujabb bejegyzest a         
       gepu:nkho:z. Ennek pontosabb reszleteivel kapcsolatban nezzu:k meg a megfelelo" 
       man oldalakat.                                                                  
                                                                                       
       Ha mindent jol csinaltunk, akkor a ping -c1 `hostname` parancs hiba nelku:l ter 
       vissza.                                                                         
14.3.  A ppp(8) miert nem tarcsaz -auto modban?                                        
       Elo"szo:r is elleno"rizzu:k, hogy letezik az alapertelmezett utvonal. A netstat 
       -rn parancs (lasd netstat(1)) kiadasa utan nagyjabol a ko:vetkezo" ket          
       bejegyzest kell latnunk:                                                        
                                                                                       
       Destination        Gateway            Flags     Refs     Use     Netif Expire   
       default            10.0.0.2           UGSc        0        0      tun0          
       10.0.0.2           10.0.0.1           UH          0        0      tun0          
                                                                                       
       Feltetelezzu:k, hogy a keziko:nyvbo"l, a man oldalrol vagy ppp.conf.sample      
       allomanybol masoltuk ki ezeket a cimeket. Ha nincs alapertelmezett utvonalunk,  
       akkor annak az lehet az oka, hogy a ppp.conf allomanyba elfelejtettu:k felvenni 
       a HISADDR kulcsszot.                                                            
                                                                                       
       Az alapertelmezett utvonal hianyanak masik oka lehet meg, ha az /etc/rc.conf    
       allomanyban (lasd rc.conf(5)) beallitottunk egy alapertelmezett atjarot, de     
       elfelejtettu:k az ppp.conf allomanyba betenni a ko:vetkezo" sort:               
                                                                                       
       delete ALL                                                                      
                                                                                       
       Ebben az esetben menju:nk vissza a keziko:nyv A rendszer vegso" beallitasa      
       cimu" reszehez.                                                                 
14.4.  Mit jelent a No route to host hibau:zenet?                                      
       Altalaban azert jelentkezik, mert az /etc/ppp/ppp.linkup allomanyban nem adtuk  
       meg az alabbiakat:                                                              
                                                                                       
       MYADDR:                                                                         
         delete ALL                                                                    
         add 0 0 HISADDR                                                               
                                                                                       
       Erre csak akkor van szu:ksegu:nk, ha dinamikus IP-cimu:nk van, vagy nem         
       ismerju:k az atjaro cimet. Ha az interaktiv modot hasznaljuk, akkor ehhez a     
       ko:vetkezo"ket kell begepelni csomag modba lepes utan (a csomag modot a csupa   
       nagybetu"s PPP jelzi a parancssorban):                                          
                                                                                       
       delete ALL                                                                      
       add 0 0 HISADDR                                                                 
                                                                                       
       A keziko:nyv A PPP es a dinamikus IP-cimek cimu" reszeben olvashatunk erro"l    
       bo"vebben.                                                                      
14.5.  Miert szakad meg a kapcsolat 3 perc utan?                                       
       A PPP alrendszer alapertelmezett lejarati ideje 3 perc. Ezt a beallitast a      
       ko:vetkezo" sor megadasaval tudjuk modositani:                                  
                                                                                       
       set timeout NNN                                                                 
                                                                                       
       ahol az NNN masodpercekben megadja a kapcsolat lezarasa elo"tti inaktivitas     
       maximalis idejet. Ha az NNN erteke nulla, akkor a kapcsolat ido"tullepes miatt  
       soha nem fog magatol megszakadni. Ezt a parancsot a ppp.conf allomanyba tudjuk  
       felvenni, vagy interaktiv modban a parancssorban gepelhetju:k be. Emellett      
       menet ko:zben is allitani tudjuk ezt az erteket, ha a ppp szerverre a telnet(1) 
       vagy a pppctl(8) segitsegevel racsatlakozunk. Erro"l a ppp(8) man oldal ad      
       reszletesebb tajekoztatast.                                                     
14.6.  A kapcsolat miert szakad meg nagyobb terhelest alatt?                           
       Ha beallitottuk a Link Quality Reporting (LQR) hasznalatat, akkor               
       elo"fordulhat, hogy tulsagosan sok csomag veszik el a gepu:nk es a masik oldal  
       ko:zo:tt. A ppp(8) ezert a vonalat rossznak erzekeli es bontja. A FreeBSD 2.2.5 
       valtozata elo"tt az LQR alapertelmezes szerint engedelyezett volt. Az LQR igy   
       tilthato le:                                                                    
                                                                                       
       disable lqr                                                                     
14.7.  A kapcsolat miert szakad meg veletlenszeru"en?                                  
       Neha elo"fordulhat, hogy a zajos telefonvonal eseten vagy a hivasvarakoztatas   
       hasznalatakor a modem bontja a vonalat, mivel (helytelenu:l) azt hiszi, hogy    
       nincs kapcsolat.                                                                
                                                                                       
       Manapsag a legto:bb modemen altalaban be lehet valahogy allitani, hogy mennyire 
       legyenek elnezo"ek a kapcsolat ideiglenes megszakadasaval szemben. Peldaul egy  
       U.S. Robotics(R) Sportster(R) eseten ezt tizedmasodpercekben merik az S10       
       regiszter segitsegevel. A modemu:nk ilyenkor tehat ugy teheto" sokkal           
       toleransabba, ha a ko:vetkezo" hivasi beallitast adjuk:                         
                                                                                       
       set dial "...... ATS10=10 OK ......"                                            
                                                                                       
       Tovabbi reszleteket a modem keziko:nyvebo"l tudhatunk meg.                      
14.8.  A kapcsolat miert fullad le veletlenszeru"en?                                   
       Sokan tapasztaljak, hogy a kapcsolat minden ku:lo:no:sebb magyarazat nelku:l    
       lefullad. Ilyenkor elso"kent azt erdemes tisztazni, hogy az o:sszeko:ttetes     
       melyik oldalan to:rtent a vonal bontasa.                                        
                                                                                       
       Ha belso" modemet hasznalunk, akkor probaljuk meg a ping(8) paranccsal          
       elleno"rizni, hogy a modem TD lampaja villog-e az adatok ku:ldesekor.           
       Amennyiben igen (miko:zben az RD lampa viszont nem), akkor a gond a vonal masik 
       vegen lesz. Ha viszont a TD nem villog, akkor a problema a mi oldalunkon all    
       fenn. A belso" modemek eseteben a ppp.conf allomanyban a set server parancsot   
       is erdemes megadnunk, igy amikor a kapcsolat leallasat tapasztaljuk, a          
       pppctl(8) segitsegevel ra tudunk csatlakozni a ppp(8) demonra. Ha a halozati    
       kapcsolat ekkor hirtelen ero"re kapna (mivel racsatlakoztunk kivu:lro"l) vagy   
       egyaltalan nem tudunk csatlakozni (feltetelezve, hogy a set socket parancs      
       sikeresen lefutott az indulaskor), akkor a problema meg mindig nalunk lesz. Ha  
       viszont sikeru:l csatlakoznunk es a vonallal meg mindig gondok vannak, akkor    
       probaljuk a set log local async parancs hasznalataval engedelyezni a helyi      
       aszinkron naplozast, majd egy masik konzolbol a ping(8) parancs segitsegevel    
       kezdju:k el hasznalni az o:sszeko:ttetest. Az aszinkron naplozas jelezni fogja, 
       ha sikeru:l adatokat atvinni es fogadni a kapcsolaton keresztu:l. Ha ilyenkor   
       nem latunk visszafele erkezo" adatokat, akkor az arra utal, hogy a gond a vonal 
       tavoli vegen van.                                                               
                                                                                       
       Miutan sikeresen kideritettu:k, hogy az adott problema helyi vagy tavoli, ket   
       leheto"segu:nk van:                                                             
                                                                                       
         * Amennyiben tavoli, olvassuk el a K: 14.9 valaszat.                          
                                                                                       
         * Amennyiben helyi, olvassuk el a K: 14.10 valaszat.                          
14.9.  A vonal tulso vegero"l nem erkezik valasz. Mi lehet tenni?                      
       Ezzel szemben nagyon keveset tudunk mi, felhasznalok tenni. A legto:bb          
       internetszolgaltato egyszeru"en nem hajlando segitseget nyujtani abban az       
       esetben, ha nem valamelyik Microsoft(R) operacios rendszert hasznaljuk. A       
       ppp.conf allomanyunkban a enable lqr sor megadasaval engedelyezni tudjuk a      
       ppp(8) szamara, hogy eszlelhesse a tavoli hibakat es bontsa a vonalat, de ez a  
       vizsgalat viszonylag ido"igenyes es ennelfogva nem tulsagosan hasznos. A        
       szolgaltatonknak pedig ne nagyon emlegessu:k, hogy felhasznaloi PPP-t           
       futtatunk.                                                                      
                                                                                       
       Elo"szo:r probaljunk meg letiltani mindenfele to:mo:ritest a ko:vetkezo" sor    
       megadasaval:                                                                    
                                                                                       
       disable pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj                   
       deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj                      
                                                                                       
       Kapcsolodjunk ujra es elleno"rizzu:k, hogy tovabbra is mu"ko:do"kepes a         
       kapcsolat. Ha ennek hatasara javul a helyzet vagy a problema teljesen           
       megoldodik, akkor a beallitasok egyenkenti probalgatasaval keressu:k meg, hogy  
       melyik okozta a gondot. Ez mar elegendo" lesz ahhoz, hogy komolyabban           
       felvegyu:k a kapcsolatot a szolgaltatonkkal (habar ebbo"l gyorsan ki fog        
       deru:lni, hogy nem Microsoft(R) termeket hasznalunk).                           
                                                                                       
       Mielo"tt szolnank a szolgaltatonknak, a gepu:nko:n engedelyezzu:k az aszinkron  
       naplozast es varjuk meg, amig a kapcsolat ujra megszakad. Erre nem art          
       felkeszu:lnu:nk, mert viszonylag sok tarhelyet igenyel. Innen majd a portrol    
       utoljara olvasott adat lesz a lenyeges. Ez altalaban szo:veges adat es akar a   
       problema konkret okara is utalhat (Memory fault, Core dumped?).                 
                                                                                       
       Ha segito"kesz szolgaltatot valasztottuk, akkor a naplozast akar az o"          
       oldalunkon is engedelyezhetju:k, igy amikor a vonal megszakad, az o"            
       szemszo:gu:kbo"l is kepesek leszu:nk elemezni a problemat. Ilyen esetben        
       nyugodtan ku:ldju:nk egy levelet Brian Somers cimere vagy kerju:k meg a         
       szolgaltatonkat, hogy ko:zvetlenu:l vele targyaljon.                            
14.10. A ppp(8) teljesen megallt. Mi lehet tenni?                                      
       A legjobban ugy jarunk, ha a ppp(8) programot nyomko:vetesi informaciokkal      
       forditjuk ujra, majd a gdb(1) segitsegevel lekeru:nk egy hivasi lancot az eppen 
       megakadt ppp peldanytol. A ppp alkalmazast a ko:vetkezo" parancsokkal tudjuk    
       ugy ujraforditani, hogy tartalmazza a kivant informaciokat:                     
                                                                                       
       # gdb ppp `pgrep ppp`                                                           
                                                                                       
       Ezt ko:veto"en a gdb parancssoraban a bt es where parancsok segitsegevel hozza  
       tudunk jutni a hivasi lanchoz. Mentsu:k el valahova a gdb altal kinyert         
       adatokat, majd a detach paranccsal valjunk le a futo programrol es a quit       
       begepelesevel lepju:nk ki a gdb programbol.                                     
                                                                                       
       Vegezetu:l az elmentett eredmenyeket ku:ldju:k el Brian Somers cimere.          
14.11. Miert nem to:rtenik semmi a "Login OK!" u:zenet utan?                           
       A FreeBSD 2.2.5 elo"tti kiadasaiban a ppp(8) az o:sszeko:ttetes letrejo:tte     
       utan megvarta, hogy a tavoli pont kezdemenyezze a kapcsolatvezerlo" protokoll   
       (Line Control Protocol, LCP) hasznalatat. Sok szolgaltato azonban nem csinal    
       ilyet, ehelyett inkabb a kliensto"l varjak mindezt. Az LCP kezdemenyezeset igy  
       kenyszerithetju:k ki a ppp(8) hasznalata soran:                                 
                                                                                       
       set openmode active                                                             
                                                                                       
         Megjegyzes:                                                                   
                                                                                       
       Altalaban semmilyen gond nem szarmazik abbol, ha a mind a ket oldal             
       kezdemenyez, igy az openmode alapertelmezes szerint active erteku". A           
       ko:vetkezo" szakaszban azonban bemutatjuk mikor gondot okoz a hasznalata.       
14.12. Folyamatosan Magic is same hibak jelennek meg. Ez mire utal?                    
       Csatlakozas utan ido"nkent elo"fordulhat, hogy magic is the same                
       hibau:zeneteket latunk a naploban. Ezek az u:zenetek bizonyos esetekben         
       teljesen artalmatlanok, maskor viszont akar komolyabb problemakat is jelezhet.  
       A legto:bb PPP implementacio nem el tul egy ilyen hibat, es meg ha latszolag    
       letre is jo:n ilyenkor a kapcsolat, folyamatosan konfiguracios keresek es       
       valaszok jo:nnek-mennek a naploban egeszen addig, amig a ppp(8) vegu:l fel nem  
       adja es lezarja a kapcsolatot.                                                  
                                                                                       
       Ez altalaban olyan szervereken jelenik meg, ahol nem eleg gyorsak a lemezek es  
       minden kapcsolathoz elinditanak egy getty(8) es a bejelentkezeskor vagy azt     
       ko:vetkezo" elinditjak a ppp(8) programot. Egyes visszajelzesek szerint ilyen   
       egyebkent gyakran elo"fordul a slirp hasznalatakor. A problemat egyebkent a     
       getty(8) es a ppp(8) inditasa ko:zo:tt eltelt ido" okozza, amikor a kliens      
       oldalan futo ppp(8) elkezdi ku:ldeni a kapcsolatvezerlo" (Line Control          
       Protocol, LCP) csomagokat. Mivel ilyenkor az ECHO meg mindig aktiv a szerver    
       adott portjan, a kliens ppp(8) a sajat csomagjainak "tu:kro:zo"deset" fogja     
       latni.                                                                          
                                                                                       
       Az LCP beallitasanak resze az o:sszeko:ttetes ket oldalan egy-egy bu"vo:s szam  
       ("magic number") megallapitasa, amellyel ezutan eszlelheto"ek az ilyen          
       "tu:kro:zo"desek". A protokoll szerint amikor a ket pont megprobalja ugyanazt a 
       bu"vo:s szamot hasznalni, akkor visszautasitja (NAK jelzest ku:ld) es egy       
       masikat valaszt. Ha ilyenkor meg a szerver portjan aktiv az ECHO, akkor a       
       kliens oldali ppp(8) azt tapasztalja, hogy elkezd LCP csomagokat ku:ldeni, majd 
       mivel ugyanazt kapja vissza, erre egy NAK jelzest valaszol. Ugyanigy latja      
       magat a NAK jelzest (aminek hatasara a ppp(8) megvaltoztatja a bu"vo:s szamat)  
       is. Ennek eredmenyekeppen hirtelen nagy mennyisegu" bu"vo:sszam-valtas          
       keletkezik, ami pedig szepen felhalmozodik a szerver terminalpuffereben. Ahogy  
       a ppp(8) vegre elindul a szerveren, elo:nti ez a rengeteg informacio, aminek    
       alapjan sikertelennek iteli meg az LCP beallitasat es feladja a tovabbi         
       probalkozast. Eko:zben a kliens szamara megszu"nnek a visszavero"do" csomagok   
       es csak annyit lat, hogy a szerver bontja a kapcsolatot.                        
                                                                                       
       Ezt ugy tudjuk elkeru:lni, ha a ppp.conf allomanyban a tavoli pontra bizzuk az  
       beallitas kezdemenyezeset:                                                      
                                                                                       
       set openmode passive                                                            
                                                                                       
       Ennek hatasara a ppp(8) megvarja, hogy a szerver kezdemenyezze az LCP           
       beallitasat. Egyes szerverek azonban sosem teszik meg ezt. Ilyenkor valami      
       ilyesmit tudunk tenni:                                                          
                                                                                       
       set openmode active 3                                                           
                                                                                       
       Igy a ppp(8) 3 masodpercig passziv marad, majd csak ezutan kezd el LCP keresket 
       ku:ldeni. Ha a tavoli pont eko:zben ku:ld valamilyen kerest, az ppp(8) azonnal  
       valaszol ra es nem varja vegig a 3 masodperces ido"tartamot.                    
14.13. Az LCP beallitasa egeszen a kapcsolat befejezo"deseig folytatodik. Mi lehet a   
       problema?                                                                       
       A ppp(8) programban jelenleg van egy olyan hibasan implementalt jellemzo", ahol 
       az LCP, CCP es IPCP valaszokat nem tarsitja az eredeti keresekhez. Ennek        
       ko:vetkezmenyekeppen, ha az egyik PPP implementacio 6 masodperccel lassabb a    
       masik oldalnal, akkor az meg ket tovabbi LCP konfiguracios kerest is ku:ld, ami 
       viszont vegzetesnek bizonyul.                                                   
                                                                                       
       Vegyu:nk peldaul ket implementaciot, az A es a B pontokat. Az A mar             
       ko:zvetlenu:l a csatlakozas utan LCP kereseket kezd el ku:ldeni, miko:zben a B  
       csak 7 masodperc mulva tud elindulni. Mire vegre a B pont is elindul, addigra   
       az A mar kiku:ldo:tt 3 LCP kerest. Most feltetelezzu:k, hogy nincs ECHO,        
       masku:lo:nben az elo"zo" szakaszban leirt, bu"vo:s szamokkal kapcsolatos        
       problemaba u:tko:znenk. A B ekkor tehat ku:ld egy kerest, majd nyugtazza az A   
       ponttol kapott korabbi kerest. Ennek hatasara az A pont OPENED allapotba megy   
       at, ujra ku:ld es nyugtazza az elo"zo" kerest B fele. Eko:zben a B tovabbi ket  
       nyugtazast ku:ld az A pontrol kapott tovabbi ket keresre, a B indulasa          
       elo"ttro"l. A B ekkor megkapja az A elso" nyugtajat es atvalt OPENED allapotba. 
       Az A ekkor megkapja a masodik nyugtat a B ponttol es visszavalt REQ-SENT        
       allapotba, majd az RFC szerint elku:ld (elo"re) egy ujabb kerest. Ekkor         
       megkapja a harmadik nyugtat es OPENED allapotba valt. Eko:zben a B megkapja     
       elo"re ku:ldo:tt kerest a A ponttol, amelynek hatasara ACK-SENT allapotba valt  
       vissza, es az RFC szerint ismet ku:ld egy (masodik) kerest es egy nyugtazast.   
       Az A erre megkapja a kerest, visszavalt REQ-SENT allapotban es ku:ld egy ujabb  
       kerest. Ekkor ko:zvetlenu:l megkapja a rako:vetkezo" nyugtazast es atvalt       
       OPENED allapotba.                                                               
                                                                                       
       Ez egeszen addig folytatodik, amig az egyik oldal ra nem eszmel, hogy ennek     
       nincs tulsagosan sok ertelme es feladja a probalkozast.                         
                                                                                       
       Ez legko:nnyebben ugy keru:lheto" el, ha ilyenkor az egyik oldalt passive       
       tipusura allitjuk, vagyis az egyik oldalon varunk egy keveset a beallitas       
       kezdemenyezesere. Ezt a ko:vetkezo" paranccsal lehet megoldani:                 
                                                                                       
       set openmode passive                                                            
                                                                                       
       Ovatosan banjunk ezzel a parameterrel! A beallitas kezdemenyezesenek            
       varakoztatasi idejet a ko:vetkezo" parameterrel tudjuk megadni:                 
                                                                                       
       set stopped N                                                                   
                                                                                       
       Hasznalhatjuk viszont ezt a parancsot is (ahol N adja meg, hogy mennyi          
       masodperc teljen el a beallitas megkezdese elo"tt):                             
                                                                                       
       set openmode active N                                                           
                                                                                       
       Az ezzel kapcsolatos tovabbi reszleteket a man oldalon olvashatjuk.             
14.14. Miert akad meg a ppp(8), ha egy ku:lso" parancsot adunk ki alatta?              
       A shell vagy ! parancsok vegrehajtasakor a ppp(8) elindit egy                   
       parancsertelmezo"t (illetve ha parametereket is adtunk meg, akkor a ppp(8)      
       atadja azokat is), majd megvarja annak befejezo"deset. Ha a parancs futtatasa   
       ko:zben eppen egy PPP kapcsolatot akartunk hasznalni, akkor erre az ido"re az   
       elo"bbiek miatt latszolag meg fog allni. Ez tehat azert to:rtenik, mert a       
       ppp(8) megvarja a parancs lefutasat.                                            
                                                                                       
       Ha nem akarjuk megvarni a parancs befejezo"deset, akkor inkabb hasznaljuk a !bg 
       parancsot. Ennek hatasara az adott parancs a hatterben fog lefutni es a ppp(8)  
       kepes lesz folyamatosan szemmel tartani az o:sszeko:ttetest.                    
14.15. A ppp(8) null-modem kabel hasznalatakor miert nem lep ki soha?                  
       A ppp(8) ilyen esetekben nem kepes magatol megallapitani, hogy mikor bontottak  
       a vonalat. Ennek oka a tu"k null-modem kabelben kiosztott szerepeben            
       keresendo". Amikor ilyen tipusu kapcsolattal dolgozunk, a ko:vetkezo" sor       
       megadasaval ne felejtsu:k el engedelyezni az LQR hasznalatat:                   
                                                                                       
       enable lqr                                                                      
                                                                                       
       Ha a tavoli pont LQR csomagokat ku:ld, akkor a ppp(8) alapertelmezes szerint    
       fogadja azokat.                                                                 
14.16. A ppp(8) miert tarcsaz latszolag minden ku:lo:no:sebb ok nelku:l -auto modban?  
       Amennyiben a ppp(8) szandekainkkal szemben varatlanul kezdene el tarcsazni,     
       akkor keressu:k meg kivalto okat es hasznaljunk hivasi szu"rest (Dial filter,   
       dfilter) ennek megelo"zesere.                                                   
                                                                                       
       A tarcsazas okat a ko:vetkezo" sor hasznalataval tudjuk kideriteni:             
                                                                                       
       set log +tcp/ip                                                                 
                                                                                       
       Ennek hatasara a kapcsolaton keresztu:laramlo o:sszes forgalmat naplozni        
       fogjuk. Igy a legko:zelebb, amikor a vonal hirtelen aktiv lesz, a hozza tartozo 
       ido"belyegek alapjan ko:nnyen elo" tudjuk keresni, hogy pontosan miert is       
       to:rtent.                                                                       
                                                                                       
       Az automatikus tarcsazast bizonyos esetekben le tudjuk tiltani. Ez altalaban    
       egy olyan problema, amely a nevfeloldasok miatt keletkezik. Ugy tudjuk          
       megakadalyozni, hogy a nevfeloldasok felepitsek a kapcsolatot (ami viszont nem  
       gatolja abban a ppp(8) programot, hogy egy mar meglevo" kapcsolaton keresztu:l  
       ku:ldjo:n ilyen csomagokat), ha az alabbi beallitasokat adjuk meg:              
                                                                                       
       set dfilter 1 deny udp src eq 53                                                
       set dfilter 2 deny udp dst eq 53                                                
       set dfilter 3 permit 0/0 0/0                                                    
                                                                                       
       Ezek az ertekek nem minden esetben megfelelo"ek szamunkra, hiszen ezzel egyu:tt 
       az igeny szerinti tarcsazas kenyelmet is szu"kitju:k, mivel a legto:bb program  
       ko:zvetlenu:l nevfeloldassal kezd, mielo"tt komolyabb halozati forgalmat        
       bonyolitana le.                                                                 
                                                                                       
       A nevfeloldas eseteben igyekezzu:nk kideriteni, hogy pontosan melyik program is 
       probal halozati neveket feloldatni. Az esetek to:bbsegeben valoszinu"leg a      
       sendmail(8) lesz a bu"no:s. Amennyiben ez a helyzet, akkor az sendmail demonnak 
       a sajat konfiguracios allomanyaban kell beallitanunk, hogy ne oldasson fel      
       halozati neveket. Az erintett konfiguracios allomany modositasanak pontos       
       reszleteiro"l a keziko:nyv Levelezes betarcsazos kapcsolattal cimu" szakszaban  
       olvashatunk bo"vebben. Tovabba az .mc allomanyunkba a ko:vetkezo" sort is       
       erdemes felvennu:nk:                                                            
                                                                                       
       define(`confDELIVERY_MODE', `d')dnl                                             
                                                                                       
       Ezzel a sendmail beinditasaig mindent egy sorban fog eltarolni (altalaban a     
       sendmail demont a -bd -q30m parameterekkel szoktak meghivni, ami arra utasitja, 
       hogy 30 percenkent dolgozza fel a sorat) vagy amig a sendmail -q parancs le nem 
       fut (peldaul a ppp.linkup allomanybol).                                         
14.17. Mit jelentenek a CCP hibak?                                                     
       A naploban folyamatosan a ko:vetkezo" u:zeneteket lehet latni:                  
                                                                                       
       CCP: CcpSendConfigReq                                                           
       CCP: Received Terminate Ack (1) state = Req-Sent (6)                            
                                                                                       
       Ilyenek azert keletkeznek, mert a ppp(8) a Predictor1 to:mo:ritesi eljarast     
       probalja meg beallitani, azonban a tavoli pont egyaltalan semmilyen             
       to:mo:ritest nem akar hasznalni. Az ilyen u:zenetek to:bbnyire artalmatlanok,   
       de ha el akarjuk tu:ntetni ezeket, akkor probaljuk meg a ko:vetkezo" modon      
       kikapcsolni a Predictor1 to:mo:rites hasznalatat:                               
                                                                                       
       disable pred1                                                                   
14.18. A ppp(8) miert nem naplozza a kapcsolat sebesseget?                             
       A modemmel vegzett teljes "beszelgetes" szo:vegenek ro:gzitesehez a             
       ko:vetkezo"ket kell engedelyezni:                                               
                                                                                       
       set log +connect                                                                
                                                                                       
       Ennek eredmenyekeppen a ppp(8) egeszen az utolsokent lekert karakterlancig      
       naploz mindent.                                                                 
                                                                                       
       Ha PAP vagy CHAP hitelesitest hasznalunk (ezert a CONNECT parancs kiadasa utan  
       mar nincs semmi "mondanivalonk" a hivoszkriptben, tehat nincs set login         
       szkript), es szeretnenk latni a csatlakozasi sebesseget, ne felejtsu:k el       
       utasitani a ppp(8) programot, hogy a teljes CONNECT sort kerje le, valahogy     
       igy:                                                                            
                                                                                       
       set dial "ABORT BUSY ABORT NO\\sCARRIER TIMEOUT 4 \                             
         \"\" ATZ OK-ATZ-OK ATDT\\T TIMEOUT 60 CONNECT \\c \\n"                        
                                                                                       
       Itt most megkapjuk a CONNECT sort, ezutan nem ku:ldu:nk semmit, majd varunk egy 
       soremelest, aminek hatasara a ppp(8) arra kenyszeru:l, hogy a teljes CONNECT    
       valaszt beolvassa.                                                              
14.19. A ppp(8) miert hagyja figyelmen kivu:l a \ karaktereket a szkriptekben?         
       A ppp a konfiguracios allomanyokbol minden sort ku:lo:n beolvas, ezert a set    
       phone "123 456 789" es hozza hasonlo karakterlancok eseten kepes felismerni,    
       hogy a megadott szamok valojaban egyetlen parametert formaznak. A " megadasahoz 
       a visszaper karaktert (\) kell hasznalnunk.                                     
                                                                                       
       Amikor tarcsazasert felelo"s ertelmezo" beolvassa az egyes parametereket,       
       ujraertelmezi ezeket olyan specialis helyettesitesi szekvenciak utan kutatva,   
       mint peldaul a \P vagy \T (reszletesebben lasd a man oldalon). A ketto"s        
       elemzes miatt neku:nk is a megfelelo" szamban kell megadnunk ezeket a           
       helyettesitendo" karaktereket.                                                  
                                                                                       
       Ha tehat egy \ karaktert szeretnenk atku:ldeni a modemu:nknek, akkor nagyjabol  
       valami ilyesmit kellene irnunk:                                                 
                                                                                       
       set dial "\"\" ATZ OK-ATZ-OK AT\\\\X OK"                                        
                                                                                       
       Ennek az eredmenye a ko:vetkezo" lesz:                                          
                                                                                       
       ATZ                                                                             
       OK                                                                              
       AT\X                                                                            
       OK                                                                              
                                                                                       
       Vagy:                                                                           
                                                                                       
       set phone 1234567                                                               
       set dial "\"\" ATZ OK ATDT\\T"                                                  
                                                                                       
       Ez pedig a ko:vetkezo" szekvenciat adja:                                        
                                                                                       
       ATZ                                                                             
       OK                                                                              
       ATDT1234567                                                                     
14.20. A ppp(8) miert ku:ld Segmentation Fault hibat, miko:zben nem is keletkezik      
       ppp.core allomany?                                                              
       A ppp (vagy mas hasonlo program) elmeletileg soha nem hoz letre .core           
       allomanyt. Mivel a ppp(8) tulajdonkeppen a nullas felhasznaloi azonositoval     
       fut, az operacios rendszer soha nem fogja a ppp(8) memorialenyomatat leallitasa 
       elo"tt a lemezre menteni. Ha viszont ppp(8) mu"ko:dese valoban leall egy        
       szegmentacios hiba vagy barmilyen mas .core allomanyt eredmenyezo" jelzes       
       miatt, es valoban a legfrissebb valtozatat hasznaljuk (lasd a fejezet elejet),  
       akkor a ko:vetkezo"t tehetju:k:                                                 
                                                                                       
       # cd /usr/src/usr.sbin/ppp                                                      
       # echo STRIP= >> /etc/make.conf                                                 
       # echo CFLAGS+=-g >> /etc/make.conf                                             
       # make install clean                                                            
                                                                                       
       A fenti parancsokkal telepiteni tudjuk a ppp(8) egy nyomonko:vetheto"           
       valtozatat. A ppp(8) futtatasahoz root felhasznalonak kell lennu:nk, mivel      
       minden korabbi engedelyet felu:lirtuk az elo"bbiek soran. A ppp(8) inditasakor  
       ne felejtsu:k el megjegyezni pontosan az aktualis ko:nyvtarat sem.              
                                                                                       
       Innento"l kezdve, amikor a ppp(8) kap egy szegmentacios hibara vonatkozo        
       jelzest, letre fog hozni egy ppp.core nevu" allomanyt. Ennek birtokaban a       
       ko:vetkezo"t kell csinalnunk:                                                   
                                                                                       
       % su                                                                            
       # gdb /usr/sbin/ppp ppp.core                                                    
       (gdb) bt                                                                        
       .....                                                                           
       (gdb) f 0                                                                       
       ....                                                                            
       (gdb) i args                                                                    
       ....                                                                            
       (gdb) l                                                                         
       .....                                                                           
                                                                                       
       Az igy beszerzett informaciokat mellekelve nagyobb valoszinu"seggel kaphatunk   
       valaszt az ezzel kapcsolatos kerdesu:nkre.                                      
                                                                                       
       Ha jaratosak vagyunk a gdb(1) hasznalataban, akkor a .core allomanyban tovabbi  
       reszletek es informaciok utani is kutathatunk, peldaul mi okozta a hibat,       
       milyen valtozoknak ekkor milyen ertekei voltak stb.                             
14.21. Miert nem csatlakozik soha az a program, amely a hivast kezdemenyezte -auto     
       modban?                                                                         
       Ez korabban egy ismert problema volt a ppp(8) hasznalataval kapcsolatban,       
       amikor dinamikus helyi IP-cimet akart beallitani -auto modban. Ez a hiba az     
       ujabb valtozatokban mar nem nincs meg (a man oldalon keressu:nk ra az iface     
       reszre).                                                                        
                                                                                       
       A gondot az okozta, hogy amikor a tarcsazast elindito program meghivja a        
       connect(2) rendszerhivast, akkor a tun(4) interfeszhez tartozo IP-cim a         
       vegpontot kepviselo" sockethez tarsul. A rendszermag letrehozza az elso"        
       kimeno" csomagot es kiirja a tun(4) eszko:zre. A ppp(8) ekkor beolvassa a       
       csomagot es felepiti a kapcsolatot. Ha a ppp(8) dinamikus IP-cim kiosztasanak   
       eredmenyekeppen ilyenkor az interfesz cime megvaltozik, akkor azzal egyido"ben  
       az eredeti socket vegpont ervenytelenne valik. Igy a tavoli vegpont fele        
       ku:ldo:tt tovabbi csomagok altalaban eldobodnak. Ha valahogy megis eljutnanak a 
       celjukhoz, a valasz mar semmikeppen sem erkezhet meg, mivel a ku:ldeshez        
       hasznalt IP-cimnek mar nem az adott gep a tulajdonosa.                          
                                                                                       
       Szamos elmeleti megko:zelites letezik az iment felvazolt problema megoldasara.  
       A legszebb az lenne, ha a tavoli pont leheto"seg szerint a korabban hasznalt    
       IP-cimet osztana ki ujra. A ppp(8) jelenlegi valtozata pontosan ugyanezt teszi, 
       viszont a legto:bbi implementacio mar nem.                                      
                                                                                       
       Reszu:nkro"l az bizonyulna a legegyszeru"bb megoldasnak, ha a tun(4) intefesz   
       IP-cime egyaltalan nem valtozhatna meg, hanem helyette menet ko:zben az o:sszes 
       kimeno" csomag, ko:ztu:k termeszetesen a forras IP-cime az interfesz            
       IP-cimero"l az ido"ko:zben beallitott IP-cimre valtozna. Ez lenyegeben az, amit 
       a ppp(8) legujabb valtozataiban felbukkano iface-alias opcio is csinal (a       
       libalias(3) es a ppp(8) -nat kapcsoloja segitsegevel): karbantartja az o:sszes  
       korabban hasznalt interfesz cimet es atforditja ezeket az utoljara beallitott   
       cimre.                                                                          
                                                                                       
       A masik (es valoszinu"leg a sokkal megbizhatobb) leheto"seg egy olyan           
       rendszerhivas implementalasa lenne, amely kepes az o:sszes hasznalatban levo"   
       socketet egyik IP-cimro"l a masik IP-cimre atallitani. A ppp(8) ekkor fel tudna 
       hasznalni ezt arra, hogy modositsa az o:sszes addig futo program socketjet az   
       uj IP-cim beallitasakor. Ugyanezzel a rendszerhivassal a DHCP kliensek is       
       kepesek lennenek atallitani a socketjeiket.                                     
                                                                                       
       Leheto"segu:nk van meg IP-cim nelku:l is letrehozni interfeszeket. A kimeno"    
       csomagok ekkor a 255.255.255.255 IP-cimet hasznalnak egeszen addig, amig az     
       elso" SIOCAIFADDR ioctl(2) rendszerhivas le nem zajlik. A ppp(8) feladata       
       ilyenkor a forras IP-cim megvaltoztatasa, de ha ez 255.255.255.255, akkor       
       egyedu:l csak az IP-cimnek es az elleno"rzo"o:sszegnek kell megvaltoznia. Ez    
       viszont mar valamilyen mertekben tru:kko:zest a rendszermagon belu:l, mivel igy 
       ko:nnyen tudunk csomagokat ku:ldeni egy rosszul beallitott interfeszre is,      
       feltetelezve, hogy valamilyen modon kepesek vagyunk ilyeneket visszameno"leg    
       helyreallitani.                                                                 
14.22. A legto:bb jatek miert nem mu"ko:dik a -nat kapcsolo megadasaval?               
       A jatekok es a hozzajuk hasonlo alkalmazasok altalaban azert nem mu"ko:dnek,    
       amikor a libalias(3) ko:nyvtarat hasznaljuk, mert a tavoli gep megprobal        
       kapcsolodni a belso" halozatunkon levo" gephez es keretlen UDP csomagokat kezd  
       el ku:ldeni neki. A cimforditast vegzo" programnak fogalma sincs rola, hogy     
       ezeket a csomagokat egy belso" gepnek kell tovabbku:ldenie.                     
                                                                                       
       Akkor lehetu:nk biztosak ebben, ha egyedu:l csak azt a szoftvert inditjuk el,   
       amellyel gondjaink akadtak, majd a vagy az atjaro tun(4) interfeszet kezdju:k   
       el a tcpdump(1) segitsegevel, vagy pedig engedelyezzu:k az atjaron a ppp(8)     
       TCP/IP naplozo funkciojat (set log +tcp/ip).                                    
                                                                                       
       Ahogy elinditjuk a gondokat okozo programot, latnunk kell a csomagjait, ahogy   
       megprobalnak keresztu:ljutni az atjaron. Az erre erkezo" valaszolok eldobodnak  
       (ez jelenti a problemat). Jegyezzu:k fel a csomagokhoz tarsulo portszamokat es  
       allitsuk el a programot. Csinaljuk meg nehanyszor ezt a vizsgalatot, igy        
       elleno"rizni tudjuk, hogy mindig ugyanazokat a portokat hasznalja-e. Amennyiben 
       ugy tapasztaljuk, hogy igen, akkor az /etc/ppp/ppp.conf allomanyba a            
       ko:vetkezo" sort kell betenni a megfelelo" helyre a mu"ko:des                   
       helyreallitasahoz:                                                              
                                                                                       
       nat port protokoll belso"-gep:port port                                         
                                                                                       
       ahol a protokoll lehet tcp vagy udp, a belso"-gep annak a gepnek a cime, ahova  
       tovabb akarjuk ku:ldeni a csomagokat, valamint a port a csomagok celportjat     
       adja meg.                                                                       
                                                                                       
       A fenti parancs megvaltoztatasa nelku:l nem tudjuk ugyanezt a szoftvert mas     
       gepeken is hasznalni, es itt azzal most nem is foglalkozunk, hogy mikent lehet  
       ket belso" gepro"l hasznalni ugyanazt a programot. Mindenesetre annyi biztos,   
       hogy a ku:lvilag fele a belso" halozatunk csupan egyetlen gepnek fog latszani.  
                                                                                       
       Ha azt latjuk, hogy az alkalmazas nem mindig ugyanazt a portot hasznalja, akkor 
       harom valasztasi leheto"segu:nk van:                                            
                                                                                       
        1. Keszitsu:k el a tamogatasat a libalias(3) fu:ggvenyko:nyvtarhoz. A          
           ku:lo:nbo:zo" "szelso"seges esetekre" a                                     
           /usr/src/sys/netinet/libalias/alias_*.c allomanyokban talalhatunk peldakat  
           (az alias_ftp.c to:keletes kiindulasi alap). Ez altalaban annyit jelent,    
           hogy beolvasunk bizonyos ismert kimeno" csomagokat, beazonositjuk benne azt 
           az utasitast, amelynek hatasara a ku:lso" gep csatlakozni probal a belso"   
           gephez egy adott (veletlenszeru"en valasztott) porton, majd beallitunk      
           hozza egy "utvonalat", igy a rako:vetkezo" csomagok mar tudni fogjak, hogy  
           merre menjenek.                                                             
                                                                                       
           Ez ugyan a legnehezebb megoldas, de egyben ez is a legjobb, raadasul igy a  
           szoftver to:bb gepen is mu"ko:dtetheto".                                    
                                                                                       
        2. Proxy hasznalata. Elo"fordulhat, hogy az alkalmazas tamogatja a socks5      
           protokollt vagy (mint ahogy a cvsup is csinalja) rendelkezik "passziv"      
           moddal, es igy leheto"leg igyekszik elkeru:lni azt, hogy a tavoli gepro"l   
           kapcsolatot probaljanak meg inditani a helyi gepre.                         
                                                                                       
        3. A nat addr hasznalataval iranyitsunk at mindent a belso" gepre. Ez viszont  
           egy nagyon durva megko:zelites.                                             
14.23. Valaki o:sszeirta mar a hasznosabb portok sorszamait?                           
       Egyelo"re meg nem, de szandekunkban all o:sszeallitani egy ilyen listat (mar    
       amennyiben igeny lesz ra). Minden itt szereplo" peldaban az belso" helyett      
       mindig annak a gepnek a belso" IP-cimet irjuk, amelyro"l jatszani akarunk.      
                                                                                       
         * Asheron's Call                                                              
                                                                                       
           nat port udp belso" :65000 65000                                            
                                                                                       
           Manualisan valtoztassuk meg a jatekon belu:l a portszamot 65000-re. Ha a    
           belso" halozatunkrol to:bb gepen is szeretnenk jatszni, akkor mindegyiknek  
           adjuk meg egy egyedi portot (vagyis 65001, 65002 stb.), majd vegyu:nk fel   
           mindegyikhez egy-egy nat port sort.                                         
                                                                                       
         * Half Life                                                                   
                                                                                       
           nat port udp belso":27005 27015                                             
                                                                                       
         * PCAnywhere 8.0                                                              
                                                                                       
           nat port udp belso":5632 5632                                               
                                                                                       
           nat port tcp belso":5631 5631                                               
                                                                                       
         * Quake                                                                       
                                                                                       
           nat port udp belso":6112 6112                                               
                                                                                       
         * Quake 2                                                                     
                                                                                       
           nat port udp belso":27901 27910                                             
                                                                                       
           nat port udp belso":60021 60021                                             
                                                                                       
           nat port udp belso":60040 60040                                             
                                                                                       
         * Red Alert                                                                   
                                                                                       
           nat port udp belso":8675 8675                                               
                                                                                       
           nat port udp belso":5009 5009                                               
14.24. Mik azok az FCS hibak?                                                          
       Az FCS jelentese Frame Check Sequence, vagyis az "Adatkeret elleno"rzesenek     
       sorozata". Mindegyik PPP csomaghoz tartozik egy elleno"rzo"o:sszeg, amely arrol 
       gondoskodik, hogy ugyanaz az adat erkezzen meg, mint amit elku:ldtek.           
       Amennyiben egy bejo:vo" csomag FCS erteke ervenytelennek mino"su:l, a csomag    
       eldobodik es a HDLC FCS szamlalo ertekkel eggyel no:vekszik. A HDLC             
       hibaszamlaloi a show hdlc parancs segitsegevel tekintheto"ek meg.               
                                                                                       
       Ha rosszul mu"ko:dik az o:sszeko:ttetes (vagy a soros vonali meghajtonk         
       folyamatosan eldobja a csomagokat), akkor lathatunk helyenkent FCS hibakat.     
       To:bbnyire nem erdemes az ilyenek miatt aggodni, habar ez jelento"s mertekben   
       lassitja a to:mo:ritest vegzo" protokollok munkajat. Ha ku:lso" modemu:nk van,  
       akkor ne felejtsu:k el a megfelelo" modon learnyekolni, mivel ebbo"l is         
       szarmazhat a problema.                                                          
                                                                                       
       Ha a vonal a kapcsolodast ko:veto"en szinte azonnal lemerevedik es hirtelen     
       nagy mennyisegu" FCS hiba jelentkezik, akkor az arra is utalhat, hogy az        
       o:sszeko:ttetes nem tisztan 8 bites. Gondoskodjunk rola, hogy a modem ne a      
       szoftveres forgalomiranyitast (XON/XOFF) hasznalja. Ha viszont az adatok        
       ko:zvetitesehez megis szoftveres forgalomiranyitast kell hasznalnunk, akkor a   
       set accmap 0x000a0000 parancs kiadasaval jelezzu:k a ppp(8) fele, hogy a ^Q es  
       ^S karaktereket helyettesitse.                                                  
                                                                                       
       Nagy mennyisegu" FCS hibat olyan esetekben is tapasztalhatunk, amikor a tavoli  
       pont abbahagyta a PPP u:zenetek ku:ldeset. Ilyenkor javasolt engedelyezni az    
       aszinkron naplozas hasznalatat, aminek segitsegevel gyorsan meg tudjuk          
       allapitani, hogy a beerkezo" adatok bejelentkezo" vagy shell u:zeneteket. Ha a  
       masik oldalon egy shell parancssorat kapjuk meg, akkor a ppp(8) a close lcp     
       megadasaval a vonal eldobasa nelku:l leallithato (az utana ko:vetkezo" term     
       paranccsal pedig a tavoli gepen futo shellre tudunk csatlakozni).               
                                                                                       
       Ha a naplokban latszolag semmi sem indokolja az o:sszeko:ttetes leallasat,      
       probaljunk meg erre rakerdezni a tavoli pont (talan a szolgaltato?)             
       karbantartojanal.                                                               
14.25. A Mac OS(R) es Windows(R) 98 alol inditott kapcsolatok miert allnak le, ha      
       PPPoE fut az atjaron?                                                           
       A problema megoldasat Michael Wozniak (<mwozniak@netcom.ca>) adta meg, valamint 
       Dan Flemming (<danflemming@mac.com>) alkalmazta ugyanezt Macre:                 
                                                                                       
       Ennek oka az un. utvalasztasi "fekete lyuk". A Mac OS(R) es a Windows(R) 98 (de 
       valoszinu"leg az o:sszes to:bbi Microsoft(R) operacios rendszer) olyan nagy     
       meretu" TCP csomagokat ku:ld, amelyek mar nem fernek bele egy PPPoE keretbe     
       (amely merete Ethernet esten 1500 byte alapertelmezes szerint) es beallitja     
       hozza a darabolas letiltasat jelzo" ("do not fragment") bitet (TCP eseten ez    
       alapertelmezett), es a Telco utvalaszto pedig nem ku:ldi el a "must fragment"   
       ("darabolni kell") ICMP csomagot a leto:lteni kivant oldal szolgaltatoja fele.  
       (Masik leheto"seg, hogy az utvalaszto ugyan ku:ld egy ilyen ICMP csomagot, de   
       ezt a tartalomszolgaltatonal talalhato tu"zfal eldobja.) Amikor valaszul a      
       szolgaltato olyan kereteket kezd el ku:ldeni, amelyek nem illeszkednek a PPPoE  
       keresztmetszetebe, a Telco utvalaszto egyszeru"en eldobja ezeket es a lap nem   
       pedig nem lesz elerheto" (egyes kepek es oldalak eseten elo"fordul). Ugy        
       tu"nik, ez az alapbeallitas a legto:bb Telco PPPoE konfiguracio eseteben.       
                                                                                       
       Ezt a hibat ugy javithatjuk, ha a Windows(R) 95/98 rendszerekben megtalalhato   
       regedit segitsegevel felvesszu:k a ko:vetkezo" regisztracios bejegyzest:        
                                                                                       
       HKEY_LOCAL_MACHINE\System\CurrentControlSet\Services\Class\NetTrans\0000\MaxMTU 
                                                                                       
       A karakterlanc erteke legyen 1436, mivel bizonyos ADSL utvalasztok allitolag    
       nem kepesek ennel nagyobb meretu" csomagokat kezelni. Windows(R) 2000 eseten    
       ezt a beallitast a Tcpip\Parameters\Interfaces\a halozati kartya                
       azonositoja\MTU helyen kell keresni es tipusa duplaszo (DWORD).                 
                                                                                       
       A Windows(R) MTU beallitasaival kapcsolatban olvassuk el a Microsoft Knowledge  
       Base cimen talalhato dokumentumokat: Q158474 - Windows TCPIP Registry Entries   
       es Q120642 - TCPIP & NBT Configuration Parameters for Windows NT(R) .           
                                                                                       
       Windows(R) 2000 alatt a regisztracios adatbazisban erdemes meg a                
       Tcpip\Parameters\Interfaces\a halozati kartya azonositoja\EnablePMTUBHDetect    
       duplaszo erteket 1-re allitani, ahogy arra az iment emlitett 120642-es          
       Microsoft(R) dokumentum is hivatkozik.                                          
                                                                                       
       Sajnos a Mac OS(R) nem nyujt semmilyen beallitasi leheto"seget a TCP/IP         
       beallitasok megvaltoztatasara. Leteznek viszont kereskedelmi termekek, amelyek  
       leheto"ve teszi a felhasznalok szamara, hogy igenyeik szerint modositsak        
       rendszeru:k TCP/IP beallitasait. A halozati cimforditast hasznalok keressek meg 
       az MTU beallitasaikat es adjak meg az 1450 erteket az eredeti 1500 helyett.     
                                                                                       
       A ppp(8) ujabb (2.3 vagy afeletti) valtozatai mar tartalmaznak egy enable       
       tcpmssfixup parancsot, amellyel az MSS erteke tetszo"legesen atallithato. Ez    
       alapertelmezes szerint engedelyezett. Ha valamiert megis a ppp(8) egy korabbi   
       valtozataval kellene dolgoznunk, akkor erdemes megneznu:nk net/tcpmssd portot.  
14.26. Ezek ko:zu:l egyik sem hasznalt - segitseg! Mit lehetne meg tenni?              
       Ha eddig minden mas cso"do:tt mondott, akkor probaljuk meg elku:ldeni az        
       o:sszes beszerezheto" informaciot, beleertve a konfiguracios allomanyokat,      
       hogyan inditjuk el a ppp(8) programot, a naplok fontosabb reszeit es a netstat  
       -rn parancs kimenetet (a csatlakozas elo"tt es utan) a FreeBSD general          
       questions levelezesi lista cimere vagy a comp.unix.bsd.freebsd.misc             
       hircsoportba, es valaki talan majd megmutatja a helyes iranyt.                  

                    15. fejezet - Soros vonali kommunikacio

   Ebben a szakaszban a FreeBSD alatti soros vonali kommunikacioval
   kapcsolatos kerdeseket targyaljuk. A PPP es SLIP hasznalatarol a Halozatok
   cimu" reszben esik szo.

   15.1. Honnan deritheto" ki, hogy a FreeBSD felismerte a soros portokat a
   gepben?

   15.2. Honnan deritheto" ki, hogy a FreeBSD felismerte a modemkartyat a
   gepben?

   15.3. Hogyan lehet a soros portokat elerni FreeBSD alatt?

   15.4. Hogyan lehet engedelyezi a to:bbportos soros vonali kartyak
   tamogatasat?

   15.5. A FreeBSD kepes to:bb to:bbportos soros vonali kartyat ugyanazon a
   megszakitason keresztu:l hasznalni?

   15.6. Hogyan lehet beallitani a portok alapertelmezett parametereit?

   15.7. Hogyan lehet a modemen betarcsazast beallitani?

   15.8. Hogyan lehet "buta" terminalokat FreeBSD-re csatlakoztatni?

   15.9. Miert nem indul el a tip vagy cu parancs?

   15.10. A rendszerhez csatlakozo Hayes szabvanyu modem tamogatott - mi
   ilyenkor teendo"?

   15.11. Hogyan adjuk meg az AT parancsokat?

   15.12. A pn tulajdonsagnal miert nem lehet @ jelet megadni?

   15.13. Hogyan lehet telefonszamokat tarcsazni parancssorbol?

   15.14. Minden alkalommal meg kell adni az adatatviteli sebesseget?

   15.15. Terminalszerver segitsegevel hogyan lehet ko:nnyen elerni egyszerre
   to:bb gepet is?

   15.16. A tip(1) kepes to:bb vonalat is hasznalni az egyes gepek
   eleresehez?

   15.17. Miert kell ketszer lenyomni a Ctrl+P billentyu"ket, hogy egyszer
   elku:ldju:k ezeket?

   15.18. Miert lett hirtelen minden NAGYBETu"S?

   15.19. Hogyan lehet allomanyokat mozgatni a tip hasznalataval?

   15.20. Hogyan hasznalhato a zmodem protokoll a tip programmal?

15.1.  Honnan deritheto" ki, hogy a FreeBSD felismerte a soros portokat a gepben?    
       Ahogy a FreeBSD rendszermagja az elindulasa utan azokat a soros portokat      
       fogja keresni, amelyeket a konfiguracios allomanyban beallitottunk.           
       Figyelju:k a rendszer indulasa ko:zben megjeleno" u:zeneteket vagy adjuk ki a 
       ko:vetkezo" parancsot a rendszer indulasanak befejeztevel:                    
                                                                                     
       % dmesg | grep -E "^sio[0-9]"                                                 
                                                                                     
       Ime egy pelda az imenti parancs kimenetere:                                   
                                                                                     
       sio0: <16550A-compatible COM port> port 0x3f8-0x3ff irq 4 flags 0x10 on acpi0 
       sio0: type 16550A                                                             
       sio1: <16550A-compatible COM port> port 0x2f8-0x2ff irq 3 on acpi0            
       sio1: type 16550A                                                             
                                                                                     
       Ezen ket soros portot lathatunk. Az elso" a negyedik megszakitast es a 0x3f8  
       cimet hasznalja es egy 16550A tipusu UART chip. A masodik ugyanolyan chip, de 
       a harmadik megszakitast es a 0x2f8 cimet hasznalja. A belso" modemeket a      
       rendszer ugy kezeli, mintha soros portok lennenek, azzal a kivetellel, hogy a 
       modem mindig "kapcsolodik" az adott porthoz.                                  
                                                                                     
       A GENERIC rendszermag alapertelmezes szerint ket soros portot tamogat, a      
       peldaban szereplo" megszakitasi- es memoriaertekek felhasznalasaval. Ha ezek  
       a beallitasok nem felelnek meg a rendszeru:nk szamara, esetleg modemet        
       raktunk a gepu:nkbe vagy a rendszermagban to:bb soros portot is tamogatni     
       szeretnenk, akkor nincs mas teendo"nk, mint ennek megfelelo"en megvaltoztatni 
       a rendszermag parametereit. A rendszermag forditasarol szolo resz targyalja   
       ennek reszleteit.                                                             
15.2.  Honnan deritheto" ki, hogy a FreeBSD felismerte a modemkartyat a gepben?      
       Olvassuk el az elo"zo" kerdesre adott valaszt.                                
15.3.  Hogyan lehet a soros portokat elerni FreeBSD alatt?                           
       A harmadik soros port, a sio2 (lasd sio(4), DOS alatt COM3) a /dev/cuad2      
       eszko:zo:n keresztu:l erheto" el tarcsazo eszko:zkent, es a /dev/ttyd2        
       eszko:zo:n keresztu:l behivo eszko:zkent. Mi a ku:lo:nbseg a ket              
       eszko:zosztaly ko:zo:tt?                                                      
                                                                                     
       A ttydX eszko:zo:ket behivasra hasznaljuk. Amikor tehat a /dev/ttydX eszko:zt 
       blokkolo modban nyitjuk meg, akkor a hivo program egeszen addig varni fog,    
       amig a megfelelo" cuadX eszko:z inaktivva nem valik, majd kivarja, hogy       
       megerkezzen a hivas fogadasat tolmacsolo jelzes. Amikor megnyitjuk a cuadX    
       eszko:zt, gondoskodik rola, hogy a soros portot ekkor ne hasznalja a ttydX    
       eszko:z. Ha a port szabadda valik, egyszeru"en "ellopja" a ttydX eszko:zto"l. 
       So"t, a cuadX eszko:zt egyaltalan nem erdekli a hivas fogadasa jelzes. Ezzel  
       a megoldassal es egy automata modem segitsegevel a tavoli felhasznalok        
       barmikor be tudnak jelentkezni a rendszeru:nkbe, hogy ko:zben ugyanezzel a    
       modemmel tovabbra is tudunk tarcsazni, mivel a rendszer elintezi a to:bbit.   
15.4.  Hogyan lehet engedelyezi a to:bbportos soros vonali kartyak tamogatasat?      
       Ismet megemlitju:k, hogy a rendszermag beallitasaval foglalkozo reszben       
       olvashatunk bo"vebben a rendszermag parameterezesenek mikentjero"l. A         
       to:bbportos soros vonali kartyak eseten a kartyan talalhato mindegyik soros   
       porthoz vegyu:nk fel egy-egy sio(4) bejegyzest a device.hints(5) allomanyaba. 
       Az IRQ es vektor ertekeket azonban csak az egyiknel adjuk meg, mivel a        
       kartyan talalhato o:sszes port egyetlen megszakitason fog osztozni. A         
       ko:vetkezetesseg kedveert az utolso porthoz adjuk meg a megszakitast. Ne      
       felejtsu:k el meg megadni a rendszermag konfiguracios allomanyaban az alabbi  
       opciot sem:                                                                   
                                                                                     
       options COM_MULTIPORT                                                         
                                                                                     
       Az alabbi /boot/device.hints egy AST tipusu negyportos soros vonali kartyat   
       lathatunk a tizenkettedik megszakitason:                                      
                                                                                     
       hint.sio.4.at="isa"                                                           
       hint.sio.4.port="0x2a0"                                                       
       hint.sio.4.flags="0x701"                                                      
       hint.sio.5.at="isa"                                                           
       hint.sio.5.port="0x2a8"                                                       
       hint.sio.5.flags="0x701"                                                      
       hint.sio.6.at="isa"                                                           
       hint.sio.6.port="0x2b0"                                                       
       hint.sio.6.flags="0x701"                                                      
       hint.sio.7.at="isa"                                                           
       hint.sio.7.port="0x2b8"                                                       
       hint.sio.7.flags="0x701"                                                      
       hint.sio.7.irq="12"                                                           
                                                                                     
       A flags parameterrel megadott ertekek azt jelzik, hogy a fo"port 7 alszammal  
       rendelkezik (0x700), valamint az o:sszes port ugyanazon a megszakitason       
       osztozik (0x001).                                                             
15.5.  A FreeBSD kepes to:bb to:bbportos soros vonali kartyat ugyanazon a            
       megszakitason keresztu:l hasznalni?                                           
       Sajnos meg nem. Minden kartyahoz masik megszakitast kell megadni.             
15.6.  Hogyan lehet beallitani a portok alapertelmezett parametereit?                
       Ezzel kapcsolatban olvassuk el a FreeBSD keziko:nyv soros kommunikaciot       
       targyalo reszet.                                                              
15.7.  Hogyan lehet a modemen betarcsazast beallitani?                               
       Erre vonatkozoan olvassuk el a FreeBSD keziko:nyv betarcsazos                 
       szolgaltatasokkal kapcsolatos reszet.                                         
15.8.  Hogyan lehet "buta" terminalokat FreeBSD-re csatlakoztatni?                   
       Az ezzel kapcsolatos informaciokat a FreeBSD keziko:nyv terminalokrol szolo   
       reszeben talalhatjuk meg.                                                     
15.9.  Miert nem indul el a tip vagy cu parancs?                                     
       Elo"fordulhat, hogy rendszeru:nko:n a tip(1) es cu(1) programok csak az uucp  
       felhasznalon es a dialer csoporton keresztu:l tudnak hozzaferni a             
       mu"ko:desu:kho:z szu:kseges /var/spool/lock ko:nyvtarhoz. A dialer csoport    
       segitsegevel lehet szabalyozni, hogy ki ferhessen hozza a modemekhez vagy a   
       tavoli rendszerekhez. Ilyenkor egyszeru"en csak vegyu:k fel magunkat a dialer 
       csoportba.                                                                    
                                                                                     
       A ko:vetkezo" parancs kiadasaval viszont etto"l fu:ggetlenu:l is              
       engedelyezhetju:k a rendszeru:nko:n belu:l, hogy barki hasznalhassa a tip(1)  
       vagy cu(1) parancsokat:                                                       
                                                                                     
       # chmod 4511 /usr/bin/cu                                                      
       # chmod 4511 /usr/bin/tip                                                     
15.10. A rendszerhez csatlakozo Hayes szabvanyu modem tamogatott - mi ilyenkor       
       teendo"?                                                                      
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.11. Hogyan adjuk meg az AT parancsokat?                                           
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.12. A pn tulajdonsagnal miert nem lehet @ jelet megadni?                          
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.13. Hogyan lehet telefonszamokat tarcsazni parancssorbol?                         
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.14. Minden alkalommal meg kell adni az adatatviteli sebesseget?                   
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.15. Terminalszerver segitsegevel hogyan lehet ko:nnyen elerni egyszerre to:bb     
       gepet is?                                                                     
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.16. A tip(1) kepes to:bb vonalat is hasznalni az egyes gepek eleresehez?          
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.17. Miert kell ketszer lenyomni a Ctrl+P billentyu"ket, hogy egyszer elku:ldju:k  
       ezeket?                                                                       
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.18. Miert lett hirtelen minden NAGYBETu"S?                                        
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.19. Hogyan lehet allomanyokat mozgatni a tip hasznalataval?                       
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   
15.20. Hogyan hasznalhato a zmodem protokoll a tip programmal?                       
       A FreeBSD keziko:nyvben lasd ezt a valaszt.                                   

                          16. fejezet - Egyeb kerdesek

   16.1. A FreeBSD miert hasznal sokkal to:bb lapozoallomanyt, mint a
   Linux(R)?

   16.2. A top miert jelez keves szabad memoriat, miko:zben csak nehany
   program fut?

   16.3. A chmod miert nem valtoztatja meg a szimbolikus linkek engedelyeit?

   16.4. A FreeBSD kepes DOS programokat futtatni?

   16.5. Hogyan tudjuk az anyanyelvu:nkre leforditani a FreeBSD
   dokumentaciojat?

   16.6. A FreeBSD.org tartomanyon belu:li e-mail cimekre ku:ldo:tt levelek
   miert pattannak vissza?

   16.7. Hogyan lehet egyszeru"en FreeBSD rendszereket elerni?

   16.8. Mi az a sup es hogyan lehet hasznalni?

   16.9. Hogy hivjak azt a cuki kis vo:ro:s fickot?

   16.10. Felhasznalhato a BSD demon kepe?

   16.11. Talalhato valahol felhasznalhato kep a BSD demonrol?

   16.12. A levelezesi listakon szerepeltek ismeretlen kifejezesek vagy
   ro:viditesek. Hol lehet ezeknek utananezni?

   16.13. Miert fontos annyira a biciklitarolo szine?

   16.1.  A FreeBSD miert hasznal sokkal to:bb lapozoallomanyt, mint a        
          Linux(R)?                                                           
          A FreeBSD csupan latszolag hasznal to:bb helyet a lapozasra, mint a 
          Linux(R), valojaban egyebkent nem. A FreeBSD es a Linux(R) ko:zt az 
          egyik leglenyegesebb ku:lo:nbseg, hogy a FreeBSD valamivel elo"re   
          gondolkodik, es az o:sszes pillanatnyilag nem hasznalt lapot        
          kilapozza a ko:zponti memoriabol a lapozoteru:letre. Ezzel          
          igyekszik minel to:bb memoriat elo"kesziteni az aktiv hasznalatra.  
          A Linux(R) ezzel szemben a lapozast csak vegso" esetben hasznalja.  
          Ennek megfelelo"en a lapozoteru:let gyakoribb hasznalatat remeku:l  
          ellensulyozza a fizikai memoria hatekonyabb kihasznalasa.           
                                                                              
          Habar a FreeBSD igyekszik ebben a tekintetben elo"relato lenni, nem 
          minden esetben tudja pontosan eldo:nteni, hogy a rendszerben mely   
          lapokat nem hasznaljak eppen. Emiatt nem fogja az o:sszes memoriat  
          kilapozni, ha peldaul egesz ejszakara futni hagyjuk a gepu:nket.    
   16.2.  A top miert jelez keves szabad memoriat, miko:zben csak nehany      
          program fut?                                                        
          Ro:viden ugy valaszolhatnank meg ezt a kerdest, hogy a szabad       
          memoria igazabol elvesztegetett memoria. A programok altal szabadon 
          hagyott memoriat a FreeBSD rendszermagja to:bbnyire a lemez         
          gyorsitotarazasara hasznalja fel. A top(1) kimeneteben olvashato    
          Inact, Cache es Buf ertekek a lenyegeben ku:lo:nbo:zo" o:regedesi   
          szintek szerint kategorizalt tarazott adatok. A tarazas lenyegeben  
          arra utal, hogy a rendszernek igy nem a lassu eleresu" lemezen kell 
          a gyakran elerni kivant adatok utan kutatni, aminek ko:szo:nheto"en 
          no:vekszik az o:sszteljesitmeny. A top(1) kimeneteben tehat Free    
          kategoria alacsony erteke alapveto"en jot jelent, felteve, ha nem   
          nagyon keves.                                                       
   16.3.  A chmod miert nem valtoztatja meg a szimbolikus linkek engedelyeit? 
          A szimbolikus linkekhez alapertelmezes szerint nem tartoznak        
          engedelyek, ezert a chmod(1) ilyen esetekben az eredeti allomany    
          engedelyeit valtoztatja meg. Ezert peldaul, ha adott egy ize nevu"  
          allomany, valamint erre egy mize nevu" szimbolikus link, akkor a    
          ko:vetkezo" parancs mindig mu"ko:dni fog:                           
                                                                              
          % chmod g-w mize                                                    
                                                                              
          Ennek ellenere az mize engedelyei nem fognak megvaltozni.           
                                                                              
          Ha egy adott ko:nyvtarszerkezetben elhelyezkedo" allomanyok         
          engedelyeit akarjuk egyszerre modositani, akkor a -R opcio mellett  
          a -H vagy -L opciokat is meg kell adnunk. Erro"l reszletesebb       
          informaciokat a chmod(1) es a symlink(7) man oldalairol tudhatunk   
          meg.                                                                
                                                                              
            Figyelem:                                                         
                                                                              
          A chmod(1) -R opcioja rekurziv mu"ko:dest tesz leheto"ve. Ovatosan  
          banjunk a ko:nyvtarakkal vagy a ko:nyvtarakra mutato szimbolikus    
          linkekkel a chmod(1) hasznalata soran. Ha egy szimbolikus link      
          altal hivatkozott ko:nyvtar engedelyeit akarjuk megvaltoztatni,     
          akkor a chmod(1) parancsnak ne adjunk meg semmilyen parametert es a 
          nevet zarjuk perjellel (/). Peldaul, ha az ize a mize ko:nyvtarra   
          mutato szimbolikus link, es meg akarjuk valtoztatni az ize          
          engedelyeit (ami valojaban a mize engedelyeit jelenti), akkor       
          valami ilyesmit kellene megadnunk:                                  
                                                                              
          % chmod 555 ize/                                                    
                                                                              
          A nev vegen szereplo" perjelbo"l a chmod(1) tudni fogja, hogy       
          ko:vetnie kell a foo szimbolikus linket es igy az altala            
          hivatkozott ko:nyvtar, a mize engedelyeit fogja megvaltoztatni.     
   16.4.  A FreeBSD kepes DOS programokat futtatni?                           
          Igen, a Portgyu"jtemenyben talalhato emulators/doscmd, vagyis egy   
          DOS emulacios program segitsegevel.                                 
                                                                              
          Amennyiben a doscmd o:nmagaban meg nem lenne elegendo", egy masik   
          segedprogram, a emulators/pcemu segitsegevel emulalni tudunk egy    
          8088-as processzort, valamint a BIOS annyi reszet, hogy futtatni    
          tudjunk szo:veges DOS alkalmazasokat. A hasznalatahoz az            
          X Window Systemre is szu:ksegu:nk lesz.                             
                                                                              
          Erdemes ezenkivu:l meg megprobalnunk a FreeBSD Portgyu"jtemenyeben  
          talalhato emulators/dosbox portot is. Ez az alkalmazas elso"sorban  
          a regi DOS-os jatekok futtatasahoz szu:kseges ko:rnyezet            
          emulaciojara koncentral, a helyi allomanyrendszerben talalhato      
          allomanyok felhasznalasaval.                                        
   16.5.  Hogyan tudjuk az anyanyelvu:nkre leforditani a FreeBSD              
          dokumentaciojat?                                                    
          Olvassuk el a FreeBSD Dokumentacios Projekt bevezeto"jeben          
          talalhato Forditoi GYIK-ot.                                         
   16.6.  A FreeBSD.org tartomanyon belu:li e-mail cimekre ku:ldo:tt levelek  
          miert pattannak vissza?                                             
          A FreeBSD.org levelezo"rendszere a bejo:vo" levelekre vonatkozoan   
          atvett nehany szigorubb elleno"rzest a Postfix alkalmazastol, es    
          ezert eldobja azokat a leveleket, amelyek formatuma hibas vagy      
          felteheto"en szemet. A leveleink az alabbi okok miatt pattanhatnak  
          vissza:                                                             
                                                                              
            * A levelet olyan nev- vagy IP-tartomanybol ku:ldtu:k, ahonnan    
              korabban levelszemetet ku:ldtek, ezert feketelistara keru:lt.   
                                                                              
              A FreeBSD levelezo" szerverei eldobnak minden olyan levelet,    
              amelyek feketelistas tartomanyokbol erkeznek. Ha olyan cegen    
              vagy tartomanyon keresztu:l akarunk ku:ldeni, amelyik           
              levelszemetet gyart vagy tovabbit, akkor valtsunk szolgaltatot. 
                                                                              
            * A level to:rzse csak HTML kodot tartalmaz.                      
                                                                              
              A leveleinket egyszeru" szo:veges formatumban ku:ldju:k.        
              Allitsuk be a levelezo" kliensu:nket erre.                      
                                                                              
            * A FreeBSD.org cimen u:zemelo" levelezo" szerver nem tudta a     
              csatlakozo gep IP-cimet szimbolikus nevre feloldani.            
                                                                              
              Az ellenkezo" iranyu nevfeloldas sikeressege alapveto"          
              ko:vetelmeny a levelek fogadasahoz. Gondoskodjunk rola, hogy a  
              levelezo" szerveru:nk IP-cimevel mu"ko:djo:n az inverz          
              nevfeloldas, Sok otthoni szolgaltatas (DSL, kabel, betarcsazos  
              stb. kapcsolat) erre nem ad leheto"seget. Ilyenkor a            
              leveleinket probaljuk meg a szolgaltatonk levelezo" szerverein  
              keresztu:l ku:ldeni.                                            
                                                                              
            * Az SMTP protokoll EHLO/HELO reszeben megadott halozati nev nem  
              oldhato fel valos IP-cimre.                                     
                                                                              
              Egy teljes, feloldhato halozati nev elegendhetetlen a level     
              elfogadasahoz szu:kseges SMTP parbeszed ervenyessegehez. Ha     
              nincs hivatalosan bejegyzett halozati nevu:nk, akkor a          
              szolgaltato levelezo" szervereit kell hasznalnunk a level       
              elku:ldesehez.                                                  
                                                                              
            * A ku:ldo:tt u:zenet azonositoja (Message ID) vegen a localhost  
              szerepel.                                                       
                                                                              
              Egyes levelezo" kliensek rossz azonositonak hoznak letre az     
              u:zenetekhez, ezert a rendszer nem hajlando elfogadni ezeket.   
              Ilyenkor vagy ravesszu:k valahogy a levelezo" kliensu:nket,     
              hogy rendes azonositokat keszitsen, vagy ugy allitjuk be a      
              leveltovabbitonkat, hogy ervenyes azonositokra irja at.         
   16.7.  Hogyan lehet egyszeru"en FreeBSD rendszereket elerni?               
          Habar a FreeBSD maga nem nyujt akarki szamara hozzaferest a sajat   
          szervereihez, masok viszont kinalnak barki altal elerheto" UNIX(R)  
          rendszereket. Ennek ko:ltsege es mino"sege szolgaltatonkent         
          valtozik.                                                           
                                                                              
          Az Arbornet, Inc, vagy masik neven M-Net 1983 ota szolgaltat nyilt  
          hozzaferest UNIX(R) tipusu rendszerekhez. Egy System III alapokon   
          mu"ko:do" Altos rendszerro"l a 1991-ben BSD/OS-re valtottak, majd   
          2000 juliusaban aztan FreeBSD-re valtottak. Az M-Net telnet es SSH  
          szolgaltatasokon keresztu:l is elerheto", es lenyegeben a FreeBSD   
          alatt elerheto" o:sszes programhoz enged egy alapveto" hozzaferest. 
          A halozati hozzaferes azonban csak a tagok es a tamogatok szamara   
          engedelyezett. Ez egy non-profit szervezet. Az M-Net rendelkezik    
          u:zeno"fallal (bulletin board system, BBS) es interaktiv            
          csevego"rendszerrel is.                                             
                                                                              
          A Grex az M-Net szolgaltatasahoz hasonloan ugyanugy kinal           
          u:zeno"falat es csevegesi leheto"seget. To:bbsegeben azonban SunTM  
          4M gepeik vannak, amelyen SunOSTM fut.                              
   16.8.  Mi az a sup es hogyan lehet hasznalni?                              
          A SUP mozaikszo mo:go:tt a "Software Update Protocol"               
          ("Szoftverfrissitesi protokoll") all, amelyet fejlesztesi fak       
          szinkronban tartasara dolgoztak ki a Carnegie-Mellon Egyetemen.     
          Regebben ennek segitsegevel tartottak frissitettek magukat a        
          fejleszto"i forrasok ku:lo:nbo:zo" tu:kro:zesei a FreeBSD Projekten 
          belu:l.                                                             
                                                                              
          A SUP nem kifejezetten egy savszelesseg-takarekos megoldas, es egy  
          ideje mar nyugdijba vonult. A forrasainkat jelen pillanatban a      
          CVSup hasznalataval tudjuk frissiteni.                              
   16.9.  Hogy hivjak azt a cuki kis vo:ro:s fickot?                          
          Igazabol nincs neve, mindenki egyszeru"en csak "BSD demonnak"       
          nevezi. Ha megis hivni szeretnenk valahogy, akkor szolitsuk csak    
          "beastie"-nek, ugyanis a "beastie" kiejtese megegyezik a "BSD"      
          szoeval ("bieszdi").                                                
                                                                              
          A BSD demonrol a sajat honlapjan tudhatunk meg to:bbet.             
   16.10. Felhasznalhato a BSD demon kepe?                                    
          Talan. A BSD demon jogait Marshall Kirk McKusick birtokolja. A      
          felhasznalas pontos leheto"segeivel kapcsolatban olvassuk el        
          Statement on the Use of the BSD Daemon Figure cimu" irast.          
                                                                              
          Ro:viden ugy foglalhatnank o:ssze, hogy izleses stilusban a sajat   
          celjainkra mindaddig nyugodtan felhasznalhatjuk a kepet, amig       
          megemlitju:k az eredeti szerzo"t. Ha kereskedelmi celjaink vannak,  
          akkor irjunk Kirk McKusick cimere. A pontosabb reszleteket a BSD    
          demon honlapjan olvashatjuk.                                        
   16.11. Talalhato valahol felhasznalhato kep a BSD demonrol?                
          EPS es XFig formatumu rajzok a /usr/share/examples/BSD_daemon/      
          ko:nyvtarban vannak.                                                
   16.12. A levelezesi listakon szerepeltek ismeretlen kifejezesek vagy       
          ro:viditesek. Hol lehet ezeknek utananezni?                         
          Olvassuk el a FreeBSD szakkifejezeseinek gyu"jtemenyet.             
   16.13. Miert fontos annyira a biciklitarolo szine?                         
          Erre ro:viden ugy adhatnank valaszt, hogy ezzel igazabol nem kell   
          annyira to:ro"dnu:nk. Ha viszont valamivel terjedelmesebben akarunk 
          valaszolni, akkor azt mondhatnank, hogy azert, mert egy             
          biciklitarolo megepitese meg nem tantorit el senkit sem a valaszott 
          szin kritizalasatol es az atfestesenek fontolgatasatol. Ez a        
          metafora alapveto"en arrol szol, hogy nem kell feltetlenu:l minden  
          apro reszletro"l vitatkoznunk csupan azert, mert jobban ertu:nk     
          hozza. Sokak tapasztalata szerint ugyanis a valtoztatasokhoz        
          kapcsolodo megjegyzesek altal gerjesztett zaj forditottan aranyos   
          az adott valtoztatas bonyolultsagaval.                              
                                                                              
          A meg hosszabb es teljesebb valasz eredetileg egy nagyon hosszu es  
          faraszto vita eredmenyekeppen keletkezett, amikor arrol esett szo,  
          hogy a sleep(1) to:rtekkel dolgozzon-e vagy sem. Erre valaszul      
          ku:ldte Poul-Henning Kamp az azota hiresse valt "A bike shed (any   
          color will do) on greener grass..." ("(Barmilyen szinu")            
          biciklitarolo megfelelne egy zo:ldebb gyepen...") cimu" levelet.    
          Ebbo"l szeretnenk most idezni:                                      
                                                                              
            "Miro"l is szol ez a biciklitarolo?" - kerdeztek to"lem sokan.    
                                                                              
            Ez egy hosszu, vagy meg inkabb regi to:rtenet, amely azonban      
            valojaban megleheto"sen ro:vid. C. Northcote Parkinson            
            "Parkinson to:rvenye" cimmel irt egy ko:nyvet az 1960-as evek     
            elejen, amelyben eleg nagy betekintest adott a vezetes            
            dinamikajaba.                                                     
                                                                              
            [a ko:nyv reszletes bemutatasat most kihagyjuk]                   
                                                                              
            A konkret peldaban egy biciklitarolo szerepel egy                 
            atomero"mu"vel szemben, szoval ez is elegge jol erzekelteti a     
            ko:nyv korat.                                                     
                                                                              
            Parkinson ezen keresztu:l bemutatja, hogyan kell egy igazgatoi    
            tanacs ele jarulni egy to:bb millio vagy akar milliard dollaros   
            atomero"mu" megepitesehez, azonban egy egyszeru" biciklitarolo    
            megepitesekor ko:nnyen veget nem ero" vitatkozasba                
            bonyolodhatunk.                                                   
                                                                              
            Parkinson elmagyarazza, mindez azert van, mert egy atomero"mu"    
            annyira oriasi, draga es bonyolult, hogy az emberek egyszeru"en   
            nem ertik meg. Ezert nem szolnak semmit es megnyugtatjak          
            magukat a feltetelezessel, hogy valaki mas korabban mar           
            biztosan utanajart a reszleteknek. Richard P. Feynmann is         
            ko:nyveiben rengeteg erdekes es nagyon talalo peldat ad ezekre    
            Los Alamossal kapcsolatban.                                       
                                                                              
            Vegyu:nk ezzel szemben most egy biciklitarolot. Barki kepes egy   
            hetvege alatt o:sszetakolni egy ilyet es meg igy is marad ideje   
            megnezni a meccset. Ezert nem szamit, mennyire jol                
            megfogalmazott, elo"keszitett es logikus is a javaslatunk,        
            valaki biztosan meg fogja ragadni a leheto"seget, hogy az         
            orrunk elo"tt fitogtassa a kepessegeit es megmutassa magat: o"    
            bizony itt jart.                                                  
                                                                              
            Daniaban ezt mi ugy hivjuk, hogy "otthagyjuk a kezu:nk nyomat".   
            Ez mindo:ssze a szemelyes bu:szkesegro"l es tekintelyro"l szol,   
            vagyis hogy vegre elmondhassuk: "Ezt nezd! En csinaltam." Ez      
            ugyan leginkabb a politikusokra jellemzo", de alapveto"en         
            minden emberben ott el. Gondoljunk csak a friss betonban          
            hagyott labnyomokra.                                              
                       --Poul-Henning Kamp, freebsd-hackers, 1999. oktober 2. 

             17. fejezet - Mokas dolgok a FreeBSD-vel kapcsolatban

   17.1. Mennyire hu"sit a FreeBSD?

   17.2. Mi mocorog a memoriamodulokban?

   17.3. Hany FreeBSD fejleszto" kell egy villanyko:rte kicserelesehez?

   17.4. Hova keru:l a /dev/null eszko:zre ku:ldo:tt adat?

   17.1. Mennyire hu"sit a FreeBSD?                                           
         Kerdes: Merte mar valaki, hogy a FreeBSD futasa ko:zben mennyire     
         melengeti meg a szamitogepet? Ugy hirlik, a Linux(R) ebben a         
         tekintetben sokkal jobb, mint a DOS, de FreeBSD-ro"l meg nem ismert  
         ezzel kapcsolatban semmi. Mondjuk, eleg tu:zesnek tu"nik.            
                                                                              
         Valasz: Nem, de korabban mar szamos tesztet vegeztu:nk beko:to:tt    
         szemu" o:nkenteseken, akiknek elo"zetesen 250 mikrogram LSD-25-o:t   
         adagoltak. A tesztalanyok 35 szazaleka szerint a FreeBSD kisse       
         narancsos izu" volt, mig a Linux(R) inkabb a rozsaszin ko:dho:z      
         hasonlitott. A ho"merseklettel kapcsolatban azonban egyik csoport    
         sem eszlelt komolyabb valtozast. Vegu:l aztan teljesen el kellett    
         vetnu:nk a kiserlet eredmenyeit, mert menet ko:zben tulsagosan sok   
         o:nkentes koborolt el, es ezzel torzitottak a meresek eredmenyeit. A 
         legto:bb o:nkentes azota is Apple-nel van, es azota is egy uj        
         "szines, szagos" grafikus felu:leten dolgoznak. Szep kis             
         felfordulas!                                                         
                                                                              
         Komolyan: a FreeBSD es a Linux(R) is egyarant a processzorokban      
         talalhato HLT (halt) utasitast hasznalja arra, hogy az u:resjaratban 
         levo" rendszer energiafogyasztasat es ezaltal ho"termeleset is       
         valamennyire mersekelje. Emellett meg az APM (Advanced Power         
         Management) is tamogatott, igy a FreeBSD akar tetszes szerint        
         alacsonyabb energiafogyasztasu modba is tudja tenni a processzort.   
   17.2. Mi mocorog a memoriamodulokban?                                      
         Kerdes: A FreeBSD csinal valami "szokatlan" a rendszermag forditasa  
         ko:zben, ami miatt a memoriak felo"l mocorgast lehet hallani? Amikor 
         forditok (vagy egy ro:vid ideig, amikor az inditaskor a rendszer     
         keresi a floppymeghajtot) valamilyen furcsa mocorgasszeru" hang jo:n 
         a memoriamodulokbol.                                                 
                                                                              
         Valasz: Igen! Gyakran utalnak a BSD rendszerek dokumentacioiban      
         mindenfele "demonokra", es ezzel kapcsolatban a legto:bb ember nem   
         is tudja, hogy ezek valojaban apro, o:ntudatos, fizikailag nem       
         letezo" lenyek, amelyek a rendszer indulasa utan megszalljak a       
         szamitogepu:nket. A memoriabol kiszu"ro"do" mocorgas hangja igazabol 
         a demonok ko:zti magas frekvencias beszelgetesbo"l ered, amikor      
         eppen arrol egyeztetnek, hogy mikent birkozzanak meg a ku:lo:nbo:zo" 
         rendszeradminisztracios feladatokkal.                                
                                                                              
         Ha teljesen mego"rjit minket ez a zajongas, akkor ugy tudunk to"lu:k 
         megszabadulni, ha kiadjuk DOS-bol a jo o:reg fdisk /mbr parancsot.   
         Ekkor viszont ne lepo"dju:nk meg, ha netalan visszalo"nenek es       
         probalnak minket megallitani. Ha eko:zben a hangszoroinkbol Bill     
         Gates satani kacaja harsanna fel, akkor rohanjunk es ne is nezzu:nk  
         to:bbet vissza! A BSD demonok tamogatasatol mentesen a Windows(R) es 
         a DOS ikero:rdo:gei ilyenkor gyakran visszaszerzik gepu:nk felett a  
         teljes iranyitast es ezzel o:ro:k szenvedesre karhoztatjak gyarlo    
         lelku:nket. Ennek tudataban lehet, hogy megis csak jobb lenne, ha    
         egyszeru"en csak hozzaszoknank azokhoz a furcsa hangokhoz, nem?      
   17.3. Hany FreeBSD fejleszto" kell egy villanyko:rte kicserelesehez?       
         Ezeregyszazhatvankilenc:                                             
                                                                              
         Huszonharman panaszkodnak a -current listan, hogy mar megint kiment  
         a villany.                                                           
                                                                              
         Negyen erre azt valaszoljak, hogy ez csak konfiguracios problema,    
         ezert ennek a -questions listan a helye.                             
                                                                              
         Harman irnak rola hibajelentest, de ezek ko:zu:l az egyik raadasul   
         tevesen a doc kategoriaba keru:l, es csak annyi all benne, hogy      
         "so:tet van".                                                        
                                                                              
         Erre az egyiku:k beszerel egy kiprobalatlan villanyko:rtet, amito"l  
         nem mu"ko:dik a rendszer to:bbi resze, igy o:t perc mulva ki is      
         szereli.                                                             
                                                                              
         Nyolcan leszidjak a hibajelentesek iroit, hogy nem mellekeltek a     
         javitast a jelenteseik melle.                                        
                                                                              
         O:ten sirankoznak, hogy nem mu"ko:dik a rendszer.                    
                                                                              
         Harmincegyen erre azt valaszoljak, hogy nekik minden remeku:l        
         mu"ko:dik, es az erintettek minden bizonnyal pont rosszkor           
         frissitettek.                                                        
                                                                              
         Egy ku:ld egy uj villanyko:rtet a -hackers listara.                  
                                                                              
         Erre egy raszol, hogy o" mar harom evvel ezelo"tt megcsinalta        
         ugyanezt, de amikor beku:ldte a -current listara, akkor senki sem    
         foglalkozott vele, es egyebkent sem szereti a hibajelenteseket.      
         Emellett raadasul az uj villanyko:rte egyebkent sem tetszik.         
                                                                              
         Huszonheten nekiallnak skandalni, hogy a villanyko:rtek nem          
         tartoznak az alaprendszerbe, ezert a committerek a ko:zo:sseg        
         megkerdezese nelku:l nem csinalhatnak semmit, es ku:lo:nben is: Mi   
         erro"l a -core velemenye?                                            
                                                                              
         Ketszazan eko:zben megvitatjak, milyen szinu" legyen a               
         biciklitarolo.                                                       
                                                                              
         Harman jelzik, hogy a javitas nem felel meg a style(9)               
         elo"irasainak.                                                       
                                                                              
         Tizenheten megjegyzik, hogy az ujonnan javasolt villanyko:rte GPL    
         licenccel rendelkezik.                                               
                                                                              
         O:tszazhatvankilencen valosagos vitao:zo:nt inditanak a GPL, a BSD,  
         MIT es NPL licencek elo"nyeit illeto"en, majd megjegyzeseket tesznek 
         ku:lo:nfele meg nem nevezett FSF alapitok szemelyes higeniajara.     
                                                                              
         Heten a vita bizonyos reszeit atviszik a -chat es -advocacy          
         listakra.                                                            
                                                                              
         Egy vegu:l beszereli a javasolt villanyko:rtet, de az valamivel      
         mintha halvanyabban vilagitani, mint az elo"zo".                     
                                                                              
         Ketten leszoljak a szerelest, es o:sszekapnak azon, hogy most akkor  
         a FreeBSD inkabb maradjon so:tetsegben vagy erje be a halvanyabb     
         vilagitassal.                                                        
                                                                              
         Negyvenharman rikacsolva ko:vetelik a halvanyan vilagito             
         villanyko:rte kiszereleset es panaszukat megirjak a -core listara.   
                                                                              
         Tizenegyen egy kisebb villanyko:rtet kernek, mert ha majd portolni   
         akarjak a Tamagotchijukra a rendszert, akkor ott is hasznalhato      
         legyen.                                                              
                                                                              
         Hetvenharman felemelik a szavukat a -hackers es -chat listakon       
         felero"so:do:tt zaj miatt, es tiltakozasul leiratkoznak ezekro"l a   
         listakrol.                                                           
                                                                              
         Tizenharman erre egy "leiratkozom", " Hogyan kell innen              
         leiratkozni?" vagy "Kerlek, vegyetek le erro"l a listarol" temaju    
         levelet ku:ldenek a megszokott stilusban.                            
                                                                              
         Egy eko:zben beszerel vegre egy mu"ko:do" villanyko:rtet, miko:zben  
         mindenki azzal van elfoglalva, hogy szidja a masikat, igy szinte     
         eszre sem veszik.                                                    
                                                                              
         Harmincegy ezutan hozzateszi, hogy az uj villanyko:rte               
         0,364 szazalekkal jobban vilagitana, ha TenDRA-val csinaltak volna   
         (akkor viszont kocka alaku lenne) es a FreeBSD-nek ezert a GCC       
         helyett TenDRA-t kellene hasznalnia.                                 
                                                                              
         Egy valaki megemliti, hogy az uj villanyko:rten nincs is burkolat.   
                                                                              
         Kilencen (beleertve a hibajelentesek iroit) azt kerdezgetik folyton, 
         hogy "Mi az az MFC?".                                                
                                                                              
         O:tvenheten ket het mulva kezdenek el panaszkodni, hogy a            
         villanyko:rte kiment.                                                
                                                                              
         Nik Clayton hozzateszi:                                              
                                                                              
         Nagyon jot nevettem ezen.                                            
                                                                              
         Ko:zben az jutott az eszembe, hogy "Varjunk csak, nem kellene        
         valahol a felsorolasban lennie egy >>egy, aki pedig ledokumentalja<< 
         resznek?"                                                            
                                                                              
         Es akkor vegre megertettem :-)                                       
                                                                              
         Thomas Abthorpe szerint: "Egy sem, mert a valodi FreeBSD fejleszto"k 
         nem felnek a so:tetben!"                                             
   17.4. Hova keru:l a /dev/null eszko:zre ku:ldo:tt adat?                    
         A processzoron talalhato specialis adatsu:llyeszto"be keru:l, majd   
         ho"ve alakul es elszallitja a felszerelt hu"to"borda es ventillator. 
         Ezert is annyira fontos a processzor hu"tese: az emberek minel       
         gyorsabb geppel rendelkeznek, annal inkabb gondatlanna valnak es     
         annal to:bb adat ko:t ki a /dev/null eszko:zben. Ha sikeru:l         
         leto:ro:lnu:nk a /dev/null eszko:zt (amivel igy lenyegeben letiltjuk 
         a processzor adatsu:llyeszto"jet), akkor a processzorunk ugyan       
         kevesbe fog melegedni, viszont gyorsan eldugul a sok adattol es      
         furcsan kezd el viselkedni. Ha nagyon gyors halozati kapcsolattal    
         rendelkezu:nk, akkor ugy is le tudjuk hu"teni a processzorunkat, ha  
         folyamatosan olvassuk a /dev/random eszko:zt es valahova elku:ldju:k 
         az eredmenyt. Ekkor viszont vigyazzunk arra, hogy ezzel a modszerrel 
         ko:nnyen tulmelegedhet a halozati kartyank es a gyo:ker              
         allomanyrendszeru:nk, valamint a szolgaltato sem fog o:ru:lni ennek, 
         mert akkor a felesleges ho" naluk keletkezik. Altalaban viszont jo a 
         hu"tesu:k, ezert ha okosan csinaljuk, akkor semmi gondunk nem        
         szarmazik belo"le.                                                   
                                                                              
         Paul Robinson hozzateszi:                                            
                                                                              
         Vannak meg mas modszerek is. Minden jo rendszergazda tudja, hogy     
         szokas a kepernyo"re is folyamatosan adatot ku:ldeni, mert igy a     
         pixik is vidamabbak lesznek. A kepernyo"t formazo pixik (melyek      
         gyakran tevesen es hibasan "pixeleknek" hivnak) a feju:ko:n viselt   
         kalapok szerint harom csoportba sorolhatoak (vo:ro:s, zo:ld vagy     
         kek), es annak megfelelo"en bujnak elo" (illetve mutatjak meg a      
         kalapjukat), hogy kapnak-e enni. A videokartyak felelo"sek azert,    
         hogy a kapott adatokbol pixietel keszu:ljo:n es hogy az eljusson a   
         pixikhez - minel dragabb a kartya, annal jobb mino"segu" az          
         elo"allitott etel, es annal fegyelmezettebben viselkednek a pixik.   
         Allando cirogatasra is szu:ksegu:k van - ez a kepernyo"vedo"k        
         feladata.                                                            
                                                                              
         Az elo"bbi javaslatot azzal tudnam meg kiegesziteni, hogy a          
         /dev/random eszko:zto"l szarmazo adatokat akar a konzolra is         
         ku:ldhetju:k, igy a pixiket is jol tudjuk lakatni. Ezzel egyu:tt nem 
         jar semmilyen ho"termeles, viszont a pixik boldogok lesznek es igy   
         ko:nnyen meg tudunk szabadulni a felesleges adatoktol is, meg ugy    
         is, ha kisse zavarosnak tu"nik ko:zben a kep.                        
                                                                              
         Mellesleg mint az egyik nagy szolgaltato egykori rendszergazdaja     
         elmondhatom, hogy mivel tapasztalatom szerint a szerverszobaban      
         nehez tartani a megfelelo" ho"mersekletet, ezert nem ajanlom         
         senkinek a felesleges adatok atku:ldeset a halozaton. A csomagok     
         ko:zvetitesevel es iranyitasaval foglalkozo tu:nderek sem            
         ku:lo:no:sebben szoktak o:ru:lni ennek.                              

                         18. fejezet - Temak haladoknak

   18.1. Honnan lehet to:bbet megtudni a FreeBSD belso" felepitesero"l?

   18.2. Hogyan lehet bekapcsolodni a FreeBSD fejlesztesebe?

   18.3. Mik azok a pillanatkiadasok es kiadasok?

   18.4. Hogyan lehet sajat kiadast kesziteni?

   18.5. A make world parancs miert irja felu:l a korabban telepitett
   binarisokat?

   18.6. Miert nem forgo ("round robin") nevfeloldassal lehet elerni a CVSup
   szervereket es igy megosztani ko:ztu:k a terhelest?

   18.7. A -CURRENT forrasait korlatozott interneteleressel is lehet
   ko:vetni?

   18.8. Hogyan lehet 1392 KB-os darabokra felosztani az egyes
   terjeszteseket?

   18.9. Hova lehet ku:ldeni a rendszermaghoz irt kiegesziteseket?

   18.10. A rendszer hogyan erzekeli es inicializalja a Plug and Play ISA
   kartyakat?

   18.11. Hogyan lehet fo"eszko:zazonositot rendelni egy altalunk fejlesztett
   meghajtohoz?

   18.12. A ko:nyvtarakra vonatkozoan milyen mas kiosztasi hazirendek
   leteznek meg?

   18.13. Hogyan lehet kinyerni a legto:bb informaciot a rendszermag
   o:sszeomlasabol?

   18.14. A dlsym() fu:ggveny miert nem mu"ko:dik mar az ELF allomanyokra?

   18.15. Hogyan no:velheto" vagy cso:kkentheto" a rendszermag cimtere i386TM
   architekturan?

18.1.  Honnan lehet to:bbet megtudni a FreeBSD belso" felepitesero"l?                     
       Jelen pillanatban csak egyetlen mu" foglalkozik az operacios rendszerek            
       felepitesevel a FreeBSD szemszo:gebo"l, nev szerint a Marshall Kirk McKusick es    
       George V. Neville-Neil altal irt "The Design and Implementation of the FreeBSD     
       Operating System" cimu" ko:nyv (ISBN 0-201-70245-2), amely a FreeBSD 5.X           
       valtozatara koncentral.                                                            
                                                                                          
       Emellett a UNIX(R) tipusu rendszerek hasznalataval kapcsolatos ismeret remeku:l    
       alkalmazhato a FreeBSD eseten is.                                                  
                                                                                          
       A temahoz tartozo to:bbi ko:nyvet a keziko:nyv Az operacios rendszerek belso"      
       mu"ko:desevel foglalkozo irodalomjegyzekben talalhatjuk meg.                       
18.2.  Hogyan lehet bekapcsolodni a FreeBSD fejlesztesebe?                                
       Pontosabb tanacsokat akkor kapunk, ha elolvassuk a FreeBSD fejlesztesero"l szolo   
       cikket. Nagyon is szamitunk mindenki segitsegere!                                  
18.3.  Mik azok a pillanatkiadasok es kiadasok?                                           
       Jelenleg harom aktiv es felig aktiv ag van a FreeBSD CVS repositoryjaban. (A       
       korabbi agakat mar csak nagyon ritkan modositjak, ezert is csak harom aktiv        
       fejlesztesi agon fejlesztenek):                                                    
                                                                                          
         * RELENG_7 avagy 7-STABLE                                                        
                                                                                          
         * RELENG_8 avagy 8-STABLE                                                        
                                                                                          
         * HEAD avagy -CURRENT avagy 9-CURRENT                                            
                                                                                          
       A HEAD nem olyan ag, mint a masik ketto". Ez egyszeru"en csak "a jelenlegi, meg el 
       nem agaztatott fejlesztesi irany" jelentessel bir, amire pedig sokszor ro:viden    
       csak -CURRENT neven hivatkoznak.                                                   
                                                                                          
       Jelen pillanatban a -CURRENT a 9.X fejlesztesi iranyat kepviseli; az 6-STABLE ag,  
       a RELENG_6, 2005 novembereben, a 7-STABLE ag, a RELENG_7, 2008 februarjaban, mig a 
       8-STABLE ag, a RELENG_8, 2009 novembereben valt le a "-CURRENT" agbol.             
18.4.  Hogyan lehet sajat kiadast kesziteni?                                              
       Olvassuk el a kiadasok keszitesero"l szolo cikket.                                 
18.5.  A make world parancs miert irja felu:l a korabban telepitett binarisokat?          
       Mert alapveto"en ez lenne a cel: ahogy a neve is sugallja, a rendszer              
       ujraforditasa, vagyis a make world parancs feladata a rendszerben talalhato        
       o:sszes binaris ujraforditasa, aminek eredmenyekeppen egy tiszta es o:sszefu:ggo"  
       ko:rnyezetet kapunk (ezert is tart ilyen sokaig).                                  
                                                                                          
       Ha a make world vagy a make install parancs futtatasa elo"tt megadjuk a DESTDIR    
       ko:rnyezeti valtozot, akkor a frissen letrehozott binarisok az altala mutatott     
       ko:nyvtarba fognak keru:lni pontosan ugy, ahogy az eredeti rendszer. Az osztott    
       ko:nyvtarak bizonyos modositasai es egyes programok forditasa azonban ko:nnyen     
       terdre kenyszeritheti a make world futasat.                                        
18.6.  Miert nem forgo ("round robin") nevfeloldassal lehet elerni a CVSup szervereket es 
       igy megosztani ko:ztu:k a terhelest?                                               
       Habar a CVSup tu:kro:zesek orankent frissitik magukat a ko:zponti CVSup            
       szerverro"l, maga a frissites azonban barmikor megto:rtenhet. Ennek                
       ko:vetkezmenyekeppen egyes szervereken frissebb kod talalhato, miko:zben a to:bbin 
       meg az egy oraval ezelo"tti allapot szerepel. Ha a cvsup.FreeBSD.org forgo         
       nevfeloldassal mu"ko:dne, akkor a felhasznalok mindig egy veletlenszeru"en         
       valasztott CVSup szervert kapnanak, es ezert a CVSup egymas utani futtatasakor     
       ko:nnyen elo"fordulhatna, hogy a rendszer regebbi forrasait kapjuk vissza.         
18.7.  A -CURRENT forrasait korlatozott interneteleressel is lehet ko:vetni?              
       Igen, ezt a CTM hasznalataval anelku:l is megtudjuk tenni, hogy le kellene         
       to:ltenu:nk az egesz forrasfat.                                                    
18.8.  Hogyan lehet 1392 KB-os darabokra felosztani az egyes terjeszteseket?              
       Az ujabb BSD alapu rendszerekben a split(1) parancsnak mar van egy -b parametere,  
       amellyel tetszo"leges meretu"re fel tudunk darabolni allomanyokat.                 
                                                                                          
       Ime erre egy pelda a /usr/src/release/Makefile allomanybol:                        
                                                                                          
       ZIPNSPLIT=              gzip --no-name -9 -c | split -b 1392k -                    
18.9.  Hova lehet ku:ldeni a rendszermaghoz irt kiegesziteseket?                          
       Erre vonatkozoan vessu:nk egy pillantast a FreeBSD tovabbfejlesztesero"l szolo     
       cikkre.                                                                            
                                                                                          
       Ko:szo:nju:k, hogy gondolt rank!                                                   
18.10. A rendszer hogyan erzekeli es inicializalja a Plug and Play ISA kartyakat?         
       Frank Durda IV (<uhclem@nemesis.lonestar.org>) valasza:                            
                                                                                          
       Diohejban ugy tudnam ezt elmagyarazni, hogy van nehany I/O port, amelyet           
       lekerdezve a PnP kartya kepes valaszolni, hogy elerheto"-e. Ezert a PnP eszko:zo:k 
       keresese azzal kezdo"dik, hogy a rendszer felteszi a kerdest, van-e PnP kartya a   
       szamitogepben. Erre aztan a ku:lo:nbo:zo" kartyak a tipusuk megjelo:lesevel        
       valaszolnak, amelyet ugyanezen az I/O porton kell visszaolvasni, igy ha mar        
       legalabb egy bitet beallit valaki, akkor folytathato a kereses. Ezutan a keresest  
       vegzo" kodresz letiltja az X alatti (a Microsoft(R) es az Intel(R) altal           
       kiosztott) azonositoval rendelkezo" kartyakat, majd ismet megnezi, hogy valaki     
       tovabbra is valaszol-e. Amennyiben a valasz 0, az arra utal, hogy mar nincs aktiv  
       kartya az X azonosito felett. Ezt ko:veto"en a rendszer megprobalkozik az X alatti 
       azonositok lekerdezesevel. Vegu:l folytatja az X alatti keresest az                
       X -(korlat / 4) feletti azonositok letiltasaval, majd megismetli az imenti         
       kerdest. Ezzel a felig-meddig binaris keresesi modszerrel aztan kepes 264 lepesnel 
       joval kevesebbo"l felderiteni a rendszeru:nkben megtalalhato PnP kartyakat.        
                                                                                          
       Az azonositok ket 32 bit hosszusagu mezo"bo"l (ezert irtunk az elo"bb 264 lepest)  
       es egy 8 bites elleno"rzo"o:sszegbo"l allnak. Az elso" 32 bit a gyartot            
       azonositja. Ugyan soha nem valljak be, de ugy tu"nik, hogy meg ugyanannak a        
       gyartonak is lehetnek eltero" gyartoazonositoval rendelkezo" kartyai. A gyartok    
       szamara fenntartott 32 bites mezo" ezert valamennyire tulzas.                      
                                                                                          
       A masodik 32 bit lehet a kartya sorozatszama vagy barki mas, amely alapjan         
       egyertelmu"en beazonosithato. A gyarto ugyanazzal a 32 bites ertekkel nem gyarthat 
       egy masik kartyat, csak abban az esetben, ha a masik 32 bit is elter. Ennek        
       ko:szo:nheto"en egy gepen belu:l meg az azonos tipusu kartyak is el fognak terni   
       64 biten.                                                                          
                                                                                          
       Az imenti 32 bites csoportok nem lehetnek teljesen nullak, ezert lehetseges, hogy  
       a binaris kereses soran a valaszban legalabb egy bit mindig aktiv lesz.            
                                                                                          
       Miutan a rendszer sikeresen beazonositotta a rendelkezesre allo kartyakat,         
       egyenkent ujra elinditja ezeket (ugyanazon az I/O porton keresztu:l), es           
       megprobalja kitalalni, hogy az adott eszko:zo:knek milyen ero"forrasokra van       
       szu:ksege, milyen megszakitast akarnak hasznalni stb. Az o:sszes kartyatol         
       lekerdezi ezeket az informaciokat.                                                 
                                                                                          
       Az igy megszerzett informaciokat aztan meg kiegesziti a merevlemezen vagy az MLB   
       BIOS-ban talalhato ECU allomanyok tartalmaval. Az ECU es az MLB BIOS PnP           
       tamogatasa altalaban viszont nem valodi, es az ilyen eszko:zo:k igazabol nem is    
       allitanak be semmit maguktol. A BIOS es az ECU atvizsgalasa azonban segit a        
       felderitest vegzo" rutinnak ertesiteni a tenyleges PnP eszko:zo:ket, hogy ne       
       foglaljanak el olyan ero"forrasokat, amelyeket a rendszer nem tud athelyezni.      
                                                                                          
       Ezutan a PnP eszko:zo:ket a kod meg egyszer vegigjarja es atadja nekik a           
       mu"ko:desu:kho:z szu:kseges I/O, DMA, IRQ es memoracimek hozzarendeleseit. Az      
       eszko:zo:k ekkor a megadott helyeken elerheto"ve valnak es ugy is maradnak a       
       rendszer ko:vetkezo" inditasaig, de igazabol semmi sem ro:gziti ezeket.            
                                                                                          
       Talan tulsagosan is egyszeru"sitettem a fentieket, de szerintem mar ennyi is       
       elegendo" az alapok megertesehez.                                                  
                                                                                          
       A Microsoft(R) nehany elso"dleges nyomtatasi allapotot jelzo" portot atrakott      
       PnP-re, azzal a cimszoval, hogy egyik kartya sem kodolta at ezeket a cimeket az    
       ellenkezo" I/O ciklusok szamara. Talaltam is egy eredeti IBM nyomtatokartyat,      
       amely valoban at tudta irni az allapotjelzo" portot a PnP kezdeti valtozataiban,   
       de arra a Microsoft(R) csak annyit mondott, hogy "fogos". Ezert a nyomtatasi       
       allapotot jelzo" portot a cimek beallitasara hasznalja, illetve meg a 0x800-as     
       portot es egy harmadik I/O portot valahol a 0x200 es a 0x3ff ko:rnyeken.           
18.11. Hogyan lehet fo"eszko:zazonositot rendelni egy altalunk fejlesztett meghajtohoz?   
       2003 februarja ota a FreeBSD kepes dinamikusan es o:nmu"ko:do"en futas ko:zben     
       lefoglalni fo"eszko:zazonositokat a meghajtoknak (lasd devfs(5)), ezert erre       
       tulajdonkeppen mar nincs szu:kseg.                                                 
18.12. A ko:nyvtarakra vonatkozoan milyen mas kiosztasi hazirendek leteznek meg?          
       A ko:nyvtarak mas fajta kiosztasara vonatkozoan annyit tudok valaszolni, hogy a    
       jelenleg is alkalmazott semat az 1983-ban megalkotott valtozata ota valtozatlanul  
       hasznaljuk. Eredetileg a gyors allomanyrendszerhez keszitettem, de soha nem        
       ragaszkodtam hozza. Remeku:l megoldja a cilindercsoportok betelesenek problemajat, 
       azonban sokan megjegyeztek mar, hogy a find(1) eseten gyengen mu"ko:dik. A         
       legto:bb allomanyrendszert melysegi bejarassal hozzak letre, igy a ko:nyvtarak     
       szetszorodnak a cilindercsoportok ko:zt es ezzel a keso"bbi melysegi keresesek     
       szamara a leheto" legrosszabb helyzetet alakitjak ki. Ha valaki peldaul tudja      
       elo"re a letrehozni kivant ko:nyvtarak szamat, akkor ezt ugy lehet megoldani, ha a 
       mu"velet soran (o:sszes / cilindercsoportok) mennyisegu" ko:nyvtarat hozunk letre  
       az egyes cilindercsoportokban. Ennek meghatarozasara nyilvanvaloan lehet adni      
       valamilyen heurisztikat. Mar egy kisebb elo"re ro:gzitett szam, mint peldaul a 10  
       kivalasztasa is legalabb egy nagysagrendnyi javulast jelent. Ha szeretnenk         
       megku:lo:nbo:ztetni az allomanyrendszerek visszaallitasat a hagyomanyos            
       mu"ko:desto"l (amire a jelenlegi algoritmus sokkal erzekenyebb), akkor erdemes     
       tizes csoportokba o:sszefogni a ko:nyvtarakat, felteve, hogy 10 masodpercen belu:l 
       hoztuk letre ezeket. Mindenesetre elmondhato, hogy ezzel nyugodtan lehet           
       kiserletezni.                                                                      
                                                                                          
       Kirk McKusick, 1998 szeptembere                                                    
18.13. Hogyan lehet kinyerni a legto:bb informaciot a rendszermag o:sszeomlasabol?        
       Altalaban igy nez ki a rendszermag o:sszeomlasa:                                   
                                                                                          
       Fatal trap 12: page fault while in kernel mode                                     
       fault virtual address   = 0x40                                                     
       fault code              = supervisor read, page not present                        
       instruction pointer     = 0x8:0xf014a7e5                                           
       stack pointer           = 0x10:0xf4ed6f24                                          
       frame pointer           = 0x10:0xf4ed6f28                                          
       code segment            = base 0x0, limit 0xfffff, type 0x1b                       
                               = DPL 0, pres 1, def32 1, gran 1                           
       processor eflags        = interrupt enabled, resume, IOPL = 0                      
       current process         = 80 (mount)                                               
       interrupt mask          =                                                          
       trap number             = 12                                                       
       panic: page fault                                                                  
                                                                                          
       Amikor egy ilyen u:zenetet latunk, akkor nem elegendo" ujra elo"csalni a hibat es  
       beku:ldeni. Az utasitasszamlalo ("instruction pointer") erteke ugyan nagyon        
       fontos, de sajnos konfiguraciok szerint elterhet. Mas szoval ugy fogalmazhatnek,   
       hogy ennek az erteke a hasznalatban levo" rendszermag erteketo"l fu:ggo"en         
       valtozhat. Ha a GENERIC rendszermagot hasznaljuk valamelyik kiadasbol, akkor       
       viszont mar elkepzelheto", hogy valaki mas is le tudja nyomozni a hibat okozo      
       fu:ggvenyt. Ha viszont egy sajat beallitasokkal rendelkezo" rendszermagot          
       hasznalunk, akkor egyedu:l csak mi vagyunk kepesek megmondani a hiba pontos        
       helyet.                                                                            
                                                                                          
       Ezert a javaslatom a ko:vetkezo":                                                  
                                                                                          
        1. Jegyezzu:k le az utasitasszamlalo erteket. A 0x8: resz ebben az esetben        
           annyira nem fontos, egyedu:l csak a 0xf0xxxxxx reszre van szu:ksegu:nk.        
                                                                                          
        2. A rendszer ujrainditasakor irjuk be a ko:vetkezo"t:                            
                                                                                          
        % nm -n /a.hibat.okozo.rendszermag | grep f0xxxxxx                                
                                                                                          
           ahol az f0xxxxxx az utasitasszamlalo erteke. Ko:nnyen elo"fordulhat, hogy      
           ilyenkor meg nem talalunk egyezest, mivel a rendszermag szimbolumtablajaban    
           csak az egyes fu:ggvenyek belepesi pontjai talalhatoak, es ha az               
           utasitasszamlalo altalaban valamelyiku:k belsejebe mutat, nem az eleju:kre. Ha 
           tehat nem meg latunk semmit, akkor egyszeru"en hagyjuk el az utolso szamjegyet 
           es probalkozzunk igy:                                                          
                                                                                          
        % nm -n /a.hibat.okozo.rendszermag | grep f0xxxxx                                 
                                                                                          
           Ha meg ez sem hoz eredmenyt, akkor vagjunk le a vegero"l egy ujabb szamjegyet. 
           Egeszen addig csinaljuk, amig nem kapunk valami ertekelheto" eredmenyt.        
           Ilyennek tekintju:k peldaul azokat a fu:ggvenyeket, amelyek a hibat            
           okozhattak. Ez ugyan egy nem annyira pontos felderitesi eszko:z, viszont meg   
           ez is jobb a semminel.                                                         
                                                                                          
       A legjobb viszont megis az, amikor sikeru:l lementeni a hiba beko:vetkezesekor a   
       memoria tartalmat, majd a kgdb(1) hasznalataval elo"banyaszni belo"le egy hivasi   
       lancot.                                                                            
                                                                                          
       Ehhez to:bbnyire a ko:vetkezo" modszer javasolt:                                   
                                                                                          
        1. A rendszermag konfiguracios allomanyaba                                        
           (/usr/src/sys/arch/conf/RENDSZERMAGKONFIG) vegyu:k fel a ko:vetkezo" sort:     
                                                                                          
        makeoptions     DEBUG=-g          # A rendszermag forditasa gdb(1) szimbolumokkal 
                                                                                          
        2. Lepju:nk be a /usr/src ko:nyvtarba:                                            
                                                                                          
        # cd /usr/src                                                                     
                                                                                          
        3. Forditsuk le a rendszermagot:                                                  
                                                                                          
        # make buildkernel KERNCONF=RENDSZERMAGKONFIG                                     
                                                                                          
        4. Varjuk meg, amig a make(1) befejezi a forditast.                               
                                                                                          
        5. # make installkernel KERNCONF=RENDSZERMAGKONFIG                                
                                                                                          
        6. Inditsuk ujra a gepet.                                                         
                                                                                          
         Megjegyzes:                                                                      
                                                                                          
       A KERNCONF hasznalata nelku:l a GENERIC rendszermag fordul es telepito"dik.        
                                                                                          
       A make(1) programnak a folyamat vegeredmenyekent ket rendszermagot kell            
       keszitenie: a /usr/obj/usr/src/sys/RENDSZERMAGKONFIG/kernel es a                   
       /usr/obj/usr/src/sys/RENDSZERMAGKONFIG/kernel.debug. Ezek ko:zu:l a kernel         
       /boot/kernel/kernel neven mento"dik el, miko:zben a kernel.debug hasznalhato       
       nyomonko:vetesre a kgdb(1) programmal.                                             
                                                                                          
       A rendszer csak akkor fogja elmenteni o:sszeomlaskor a memoria tartalmat, ha az    
       /etc/rc.conf allomanyban beallitjuk a dumpdev erteket a lapozoallomanyt tarolo     
       particiora (vagy az AUTO ertekre). Ennek hatasara az rc(8) szkriptek a dumpon(8)   
       paranccsal kepesek engedelyezni a memoria lementeset. A dumpon(8) termeszetesen    
       manualisan is elindithato. Az o:sszeomlast ko:veto"en a memoria lementett          
       tartalmahoz a savecore(8) programmal ferhetu:nk hozza. Amikor viszont az           
       /etc/rc.conf allomanyban megadjuk a dumpdev erteket, az rc(8) szkriptek maguktol   
       lefuttatjak a savecore(8) parancsot es atrakjak a mentest a /var/crash             
       ko:nyvtarba.                                                                       
                                                                                          
         Megjegyzes:                                                                      
                                                                                          
       A FreeBSD altal letrehozott memoriamentesek merete altalaban a szamitogepu:nkben   
       levo" fizikai memoria mennyisegevel egyezik meg. Tehat ha 512 MB RAM van a         
       gepu:nkben, akkor egy 512 MB meretu" mentest fogunk kapni. Ezert gondoskodjunk     
       rola, hogy a /var/crash ko:nyvtarban mindig legyen elegendo" hely az allomany      
       tarolasahoz. A savecore(8) kezzel is lefuttathazo, es ilyenkor a memoriat akar egy 
       masik ko:nyvtarba is menthetju:k. A mentes meretet options MAXMEM=N beallitassal   
       is korlatozhatjuk, ahol az N erteke a rendszermag altal hasznalhato memoria merete 
       KB-okban. Peldaul, ha 1 GB RAM van a gepu:nkben, de a rendszermag altal            
       hasznalhato memoriat lekorlatozzuk 128 MB-ra, akkor a mentes merete sem 1 GB lesz, 
       hanem csak 128 MB.                                                                 
                                                                                          
       Ahogy sikeru:lt hozzajutnunk a memoriamenteshez, azonnal is kerhetu:nk a kgdb(1)   
       hasznalataval egy hivasi lancot belo"le:                                           
                                                                                          
       % kgdb /usr/obj/usr/sys/RENDSZERMAGKONFIG/kernel.debug /var/crash/vmcore.0         
       (kgdb) backtrace                                                                   
                                                                                          
       Elo"fordulhat, hogy ilyenkor to:bb oldalnyi informacio o:zo:nlik hirtelen a        
       kepernyo"re, ezert javasolt ezeket lementeni a script(1) programmal. A             
       nyomko:vetesi szimbolumokat is tartalmazo rendszermag eseten meg akar azt a sort   
       is megkapjuk a rendszermagon belu:l, ahol a hiba to:rtent. A hivasi lancot         
       altalaban alulrol felfele kell olvasni, es ebbo"l deritheto", hogy pontosan milyen 
       esemenyek is vezettek az o:sszeomlashoz. A kgdb(1) hasznalataval meg a             
       ku:lo:nbo:zo" valtozok es strukturak ertekeit is meg tudjuk vizsgalni, igy meg     
       to:bbet megtudhatunk a rendszer allapotarol az o:sszeomlas pillanataban.           
                                                                                          
         Tipp:                                                                            
                                                                                          
       Ha az imentiek menten nagyon fellelkesu:ltu:nk volna es van egy masik              
       szamitogepu:nk is, akkor a kgdb(1) akar tavoli nyomko:vetesre is beallithato,      
       aminek ko:szo:nheto"en a kgdb(1) hasznalataval az egyik rendszeren meg tudjuk      
       allitani a masikon futo rendszermagot, elleno"rizhetju:k a viselkedeset, akarcsak  
       barmelyik mas felhasznaloi program eseteben.                                       
                                                                                          
       Ha netalan engedelyeztu:k volna a DDB beallitast, es a rendszermag beleall a       
       nyomko:veto"be, akkor a rendszert mi magunk is o:ssze tudjuk omlasztani (es igy a  
       memoriat elmenteni) a ddb parancssoraban a panic parancs kiadasaval. Ilyenkor a    
       nyomko:veto" altalaban meg egyszer megall az o:sszeomlaskor. Ekkor a continue      
       paranccsal fejeztethetju:k be a memoria lementeset.                                
18.14. A dlsym() fu:ggveny miert nem mu"ko:dik mar az ELF allomanyokra?                   
       Az ELF allomanyokhoz tartozo segedprogramok alapertelmezes szerint nem teszik      
       lathatova a dinamikus linker szamara a vegrehajthato allomanyban definialt         
       szimbolumokat. Ennek eredmenyekeppen a dlsym() a dlopen(NULL, flags) fu:ggvenyto"l 
       kapott informaciok alapjan nem talalja meg a keresett szimbolumokat.               
                                                                                          
       Ha szu:ksegu:nk lenne ilyen keresesekre a dlsym() hasznalata soran a program       
       vegrehajthato allomanyan belu:l, akkor az adott programot a --export-dynamic opcio 
       megadasaval kell linkelni (lasd ld(1)).                                            
18.15. Hogyan no:velheto" vagy cso:kkentheto" a rendszermag cimtere i386TM architekturan? 
       Az i386TM platformon a rendszermag cimtere alapertelmezes szerint 1 GB (PAE eseten 
       2 GB). Ha komolyabb halozati forgalmat bonyolito szerveru:nk van (peldaul egy      
       nagyobb FTP vagy HTTP szerver) vagy rendszeru:ko:n hasznalni akarjuk a ZFS         
       allomanyrendszert, akkor ko:nnyen kifuthatunk a cimterbo"l.                        
                                                                                          
       A cimter meretenek megvaltoztatasahoz vegyu:k fel a ko:vetkezo" sort a rendszermag 
       konfiguracios allomanyaba, majd forditsuk ujra a rendszermagot:                    
                                                                                          
       options KVA_PAGES=N                                                                
                                                                                          
       Az N megfelelo" ertekenek megallapitasahoz osszuk el a beallitani kivant cimter    
       (MB-okban megadott) meretet neggyel. (Tehat peldaul 2 GB eseten ez 512 lesz.)      

                      19. fejezet - Ko:szo:netnyilvanitas

   Ezt a szegeny kis artatlan GYIKocskat to:bb szazan, ha nem is eppen to:bb
   ezren irtak, ujrairtak, szerkesztettek, hajtogattak, tekergettek,
   csonkitgattak, kibeleztek, nezegettek, o:sszekutyultak, emlegettek,
   felo:klendeztek, ujraepitettek, javitgattak es felpezsditettek az utobbi
   evekben. Folyamatosan.

   Ezuton is szeretnenk ko:szo:netet mondani mindazoknak, akik gondozasukba
   vettek, es mindenkit csak batoritani tudunk, hogy csatlakozzon hozzajuk a
   GYIK tovabbfejleszteseben.

                                Irodalomjegyzek

   [biblio-unleashed] FreeBSD Unleashed. Urban, Michael es Tiemann, Brian.
   Sams. elso" kiadas. 992 oldal. 2001 oktober. ISBN 0-67232-206-4.

   [biblio-44sysman] 4.4BSD System Manager's Manual. Computer Systems
   Research Group, University of California, Berkeley. O'Reilly and
   Associates. elso" kiadas. 1994 junius. 804 oldal. ISBN 1-56592-080-5.

   [biblio-44userman] 4.4BSD User's Reference Manual. Computer Systems
   Research Group, University of California, Berkeley. O'Reilly and
   Associates. elso" kiadas. 1994 junius. 905 oldal. ISBN 1-56592-075-9.

   [biblio-44suppman] 4.4BSD User's Supplementary Documents. Computer Systems
   Research Group, University of California, Berkeley. O'Reilly and
   Associates. elso" kiadas. 1994 junius. 712 oldal. ISBN 1-56592-076-7.

   [biblio-44progman] 4.4BSD Programmer's Reference Manual. Computer Systems
   Research Group, University of California, Berkeley. O'Reilly and
   Associates. elso" kiadas. 1994 junius. 866 oldal. ISBN 1-56592-078-3.

   [biblio-44progsupp] 4.4BSD Programmer's Supplementary Documents. Computer
   Systems Research Group, University of California, Berkeley. O'Reilly and
   Associates. elso" kiadas. 1994 junius. 596 oldal. ISBN 1-56592-079-1.

   [biblio-44kernel] The Design and Implementation of the 4.4BSD Operating
   System. McKusick, M. K., Marshall, Kirk, Bostic, Keith, Karels, Michael J,
   es Quarterman, John. Addison-Wesley. Reading MA . 1996. ISBN
   0-201-54979-4.

   [biblio-freebsdkernel] The Design and Implementation of the FreeBSD
   Operating System. McKusick, M. K. es Neville-Neil, George V..
   Addison-Wesley. Boston MA . 2004. ISBN 0-201-70245-2.

   [biblio-nemeth3rd] Unix System Administration Handbook. Nemeth, Evi,
   Snyder, Garth, Seebass, Scott, Hein, Trent R., es Quarterman, John.
   Prentice-Hall. harmadik kiadas. 2000. ISBN 0-13-020601-6.

   [lehey3rd] The Complete FreeBSD. Lehey, Greg. Walnut Creek. harmadik
   kiadas. 1999 junius. 773 oldal. ISBN 1-57176-246-9.

   [biblio-handbook] The FreeBSD Handbook. FreeBSD Dokumentacios Projekt.
   BSDi. elso" kiadas. 1999 junius. 489 oldal. ISBN 1-57176-241-8.

   [McKusick et al, 1994] Berkeley Software Architecture Manual, 4.4BSD
   Edition. McKusick, M. K., Karels, M. J., Leffler, S. J., Joy, W. N., es
   Faber, R. S.. 5:1-42.

   [biblio-ja-fbsdpc98] FreeBSD for PC 98'ers (Japanul). SHUWA System Co,
   LTD.. ISBN 4-87966-468-5 C3055 P2900E.

   [biblio-ja-fbsd] FreeBSD (Japanul). CUTT. ISBN 4-906391-22-2.

   [biblio-ja-compintro] Complete Introduction to FreeBSD (Japanul). Shoeisha
   Co., Ltd. ISBN 4-88135-473-6 P3600E.

   [biblio-ja-unixstarterkit] Personal UNIX Starter Kit FreeBSD (Japanul).
   ASCII. ISBN 4-7561-1733-3 P3000E.

   [biblio-ja-fbsdhb] FreeBSD Handbook (Japan forditas). ASCII. ISBN
   4-7561-1580-2 P3800E.

   [biblio-ge-fbsdmitmeth] FreeBSD mit Methode (Nemetu:l). Computer und
   Literature Verlag/Vertrieb Hanser. 1998. ISBN 3-932311-31-0.

   [biblio-ja-fbsdinstandutil] FreeBSD install and Utilization Manual
   (Japanul). Mainichi Communications Inc..

   [biblio-indo-intserv] Building Internet Server with FreeBSD (Indonez
   nyelven). Elex Media Komputindo. Purbo, Onno W, Maryanto, Dodi, Hubbany,
   Syahrial, es Widodo, Widjil.

   [biblio-fbsdcorpnetguide] The FreeBSD Corporate Networker's Guide.
   Addison-Wesley.

   [biblio-unixnutshell] UNIX in a Nutshell. O'Reilly & Associates, Inc..
   1990. ISBN 093717520X.

   [biblio-cantfindadmin] What You Need To Know When You Can't Find Your Unix
   System Administrator. O'Reilly & Associates, Inc.. 1995. Mui, Linda. ISBN
   1-56592-104-6.

   [biblio-ja-fbsdusrrefman] FreeBSD User's Reference Manual (Japan
   forditas). Mainichi Communications Inc.. Jpman Project, Japan FreeBSD
   Users Group. 1998. ISBN 4-8399-0088-4 P3800E.

   [biblio-newcomeunix] "Online Guide for newcomers to the UNIX environment".
   Edinburgh University.

   [biblio-dnsandbind] DNS and BIND. O'Reilly & Associates, Inc. ISBN
   1-56592-512-2. Albitz, Paul Albitz es Liu, Cricket. 1998. harmadik kiadas.

   [biblio-sendmail] Sendmail. O'Reilly & Associates, Inc. 1997.
   masodik kiadas. Costales, Brian. ISBN 1-56592-222-0.

   [biblio-esssysadmin] Essential System Administration. Frisch, AEleen.
   masodik kiadas. O'Reilly & Associates. 1995. ISBN 1-56592-127-5.

   [biblio-tcpipnetworkadministration] TCP/IP Network Administration. Hunt,
   Craig. masodik kiadas. O'Reilly & Associates, Inc. 1997. ISBN
   1-56592-322-7.

   [biblio-managingnfsandnis] Managing NFS and NIS. Stern, Hal. O'Reilly &
   Associates, Inc. 1991. ISBN 0-937175-75-7.

   [biblio-jpmanprojectjfug] FreeBSD System Administration's Manual. Jpman
   Projekt, Japan FreeBSD Felhasznalok Csoportja. Mainichi Communications
   Inc.. 1998. ISBN 4-8399-0109-0 P3300E.

   [biblio-xwinsystoolkit] X Window System Toolkit. Digital Press. Asente,
   Paul. ISBN 1-55558-051-3.

   [biblio-carefman] C: A Reference Manual. Prentice Hall. 1995.
   negyedik kiadas. Harbison, Samuel P.. Steele, Guy L. Jr.. ISBN
   0-13-326224-3.

   [biblio-thecproglang] The C Programming Language. Prentice Hall. 1998.
   Kernighan, Brian es Ritchie, Dennis. ISBN 0-13-110362-9.

   [biblio-portingunixsoft] Porting UNIX Software. Lehey, Greg. O'Reilly &
   Associates, Inc.. 1995. ISBN 1-56592-126-7.

   [biblio-thestandardclibrary] The Standard C Library. Prentice Hall. 1992.
   Plauger, P. J.. ISBN 0-13-131509-9.

   [biblio-advprogintheunixenv] Advanced Programming in the UNIX Environment.
   Addison-Wesley. 1992. Stevens, W. Richard. ISBN 0-201-56317-7.

   [biblio-unixnetprog] UNIX Network Programming. Stevens, W. Richard.
   Prentice Hall. 1998. masodik kiadas. ISBN 0-13-490012-X.

   [biblio-writeserialdriverforunix] Writing Serial Drivers for UNIX. Wells,
   Bill. 1994 december. Dr. Dobb's Journal. 68-71, 97-99.

   [biblio-unixsysarch] UNIX System Architecture. Prentice-Hall, Inc. 1990.
   Andleigh, Prabhat K.. ISBN 0-13-949843-5.

   [biblio-portingunixtothe386] Porting UNIX to the 386. Jolitz, William. Dr.
   Dobb's Journal. 1991 januar - 1992 julius.

   [biblio-tcpipillv1theprotocols] TCP/IP Illustrated, Volume 1: The
   Protocols. Stevens, W. Richard. Addison-Wesley. 1996. ISBN 0-201-63346-9.

   [biblio-unixsysformodrnarch] Unix Systems for Modern Architectures.
   Addison-Wesley. Schimmel, Curt. 1994. ISBN 0-201-63338-8.

   [biblio-tcpipillvol3] TCP/IP Illustrated, Volume 3: TCP for Transactions,
   HTTP, NNTP and the UNIX Domain Protocols. Addison-Wesley. 1996. Stevens,
   W. Richard. ISBN 0-201-63495-3.

   [biblio-unixinternthenewfrontiers] UNIX Internals -- The New Frontiers.
   Vahalia, Uresh. Prentice Hall. 1996. ISBN 0-13-101908-2.

   [biblio-tcpipillvol2theimplementation] TCP/IP Illustrated, Volume 2: The
   Implementation. Wright, Gary R. es Stevens, W. Richard. 1995.
   Addison-Wesley. ISBN 0-201-63354-X.

   [biblio-firewallsandinternetsecurity] Firewalls and Internet Security:
   Repelling the Wily Hacker. Cheswick, William R. es Bellovin, Steven M..
   Addison-Wesley. 1995. ISBN 0-201-63357-4.

   [biblio-practicalunixsecurity] Practical UNIX Security. Garfinkel, Simson
   es Spafford, Gene. 1996. masodik kiadas. O'Reilly & Associates, Inc. ISBN
   1-56592-148-8.

   [biblio-pgpprettygoodprivacy] PGP Pretty Good Privacy. Garfinkel, Simson.
   O'Reilly & Associates, Inc. 1995. ISBN 1-56592-098-8.

   [biblio-pentiumprocarch] Pentium Processor System Architecture. Anderson,
   Don es Shanley, Tom. Addison-Wesley. 1995. masodik kiadas. ISBN
   0-201-40992-5.

   [biblio-progguidetothesvgacards] Programmer's Guide to the EGA, VGA, and
   Super VGA Cards. Ferraro, Richard F.. harmadik kiadas. Addison-Wesley.
   1995. ISBN 0-201-62490-7.

   [biblio-80486] 80486 System Architecture. Shanley, Tom. Addison-Wesley.
   1995. harmadik kiadas. ISBN 0-201-40994-1.

   [biblio-isasysarch] ISA System Architecture. Shanley, Tom. Addison-Wesley.
   harmadik kiadas. 1995. ISBN 0-201-40996-8.

   [biblio-pcisysarch] PCI System Architecture. Shanley, Tom. Addison-Wesley.
   1995. harmadik kiadas. ISBN 0-201-40993-3.

   [biblio-theundocumentedpc] The Undocumented PC. Van Gilluwe, Frank.
   Addison-Wesley. 1994. ISBN 0-201-62277-7.

   [biblio-bellsystemtechnicaljournal] Bell System Technical Journal, Unix
   Time-Sharing System. American Telephone & Telegraph Company. 1978 julius -
   augusztus. Vol 57, No 6, Part 2. ISSN0005-8580.

   [biblio-commentaryonunix] Lion's Commentary on UNIX. Lion, John. ITP Media
   Group. 1996. hatodik kiadas. ISBN 1573980137.

   [biblio-newhackerdict] The New Hacker's Dictionary. Raymond, Eric S.. MIT
   Press. 1996. harmadik kiadas. ISBN 0-262-68092-0.

   [biblio-aqtrcentofunix] A quarter century of UNIX. Salus, Peter H..
   Addison-Wesley. 1994. ISBN 0-201-54777-5.

   [biblio-unixhatershandbook] The UNIX-HATERS Handbook. Strassman, Steven,
   Weise, Daniel, es Garfinkel, Simon. IDG Books Worldwide, Inc. 1994. ISBN
   1-56884-203-1.

   [biblio-lifewithunix] Life with UNIX - Special Edition. Libes, Don.
   Ressler, Sandy. Prentice-Hall. 1989. ISBN 0-13-536657-7.

   [biblio-bsdfamilytree] The BSD Family Tree. 1997.

   [absolutebsd] Absolute BSD. Lucas, Michael. No Starch Press. June 2002.
   ISBN 1-886411-74-3.

   [biblio-ccppusersjournal] The C/C++ Users Journal. R&D Publications Inc..
   ISSN 1075-2838.

   [biblio-sysadminthejournalforunixsysadmins] Sys Admin - The Journal for
   UNIX System Administrators. Miller Freeman, Inc. ISSN 1061-2688.
