                                A BSD bemutatasa

  Lehey, Greg

   <grog@FreeBSD.org>

   Verzio: 43184

   A FreeBSD a FreeBSD Foundation bejegyzett vedjegye.

   Az AMD, AMD Athlon, AMD Opteron, Athlon, Elan, Opteron es PCnet az
   Advanced Micro Devices, Inc. vedjegyei.

   Az Apple, AirPort, FireWire, Mac, Macintosh, Mac OS, Quicktime, es
   TrueType az Apple Computer, Inc., bejegyzett vedjegyei az Egyesu:lt
   Allamokban es mas orszagokban.

   Az Intel, Celeron, EtherExpress, i386, i486, Itanium, Pentium es Xeon az
   Intel Corporation vagy leanyvallalatainak vedjegyei vagy bejegyzett
   vedjegyei az Egyesu:lt Allamokban es mas orszagokban.

   A Linux Linus Torvalds bejegyzett vedjegye.

   A Motif, OSF/1 es UNIX a The Open Group bejegyzett vedjegyei, az IT
   DialTone es a The Open Group pedig vedjegyei az Egyesu:lt allamokban
   es/vagy mas orszagokban.

   A SPARC, SPARC64, es UltraSPARC a SPARC International, Inc vedjegyei az
   Egyesu:lt allamokban es mas orszagokban. A SPARC International, Inc
   birtokolja az o:sszes SPARC vedjegyet es annak tagjai ko:zo:tt teszi azok
   megfelelo" hasznalatat elerheto"ve a licencelesi megegyezesek alapjan.

   A Sun, Sun Microsystems, Java, Java Virtual Machine, JDK, JRE, JSP, JVM,
   Netra, OpenJDK, Solaris, StarOffice, SunOS es VirtualBox a Sun
   Microsystems, Inc. vedjegyei vagy bejegyzett vedjegyei az Egyesu:lt
   Allamokban es mas orszagokban.

   A UNIX a The Open Group bejegyzett vedjegye az Egyesu:lt Allamokban es mas
   orszagokban.

   Az XFree86 az XFree86 Project, Inc. vedjegye.

   A gyartok es terjeszto"k altal hasznalt megnevezesek ko:zu:l sok vedjegy
   jogot ko:vetel. Ahol ilyen megnevezes tu"nik fel ebben a dokumentumban, es
   a FreeBSD Projektnek tudomasa volt a vedjegyro"l, a megnevezest a "TM"
   vagy a "(R)" szimbolum ko:veti.

   2013-11-13 07:52:45 irta hrs.
   Kivonat

   A nyilt forrasu vilagban a "Linux(R)" szo majdnem az "operacios rendszer"
   szinonimajava valt, pedig nem ez az egyetlen nyilt forrasu UNIX(R)-szeru"
   operacios rendszer. Az Internet Operating System Counter szerint 1999
   aprilisaban a vilag halozatra kapcsolt szamitogepeinek 31,3%-a Linux(R)ot
   futtat. 14,6% hasznal BSD UNIX(R)-ot. A vilag legnagyobb webes
   szolgaltatasai ko:zu:l nehany, mint peldaul a Yahoo! is BSD-t hasznal. A
   vilag legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (mar halott), az
   ftp.cdrom.com, BSD-t hasznalt a napi 1,4 TB adatforgalom biztositasahoz.
   Ez egyertelmu"en nem egy szu"k piaci reteg: a BSD egy jol mego"rzo:tt
   titok.

   Tehat mi is a titok? Miert nem ismert jobban a BSD? Ez a dokumentum
   to:bbek ko:zo:tt ezt a kerdest hivatott megvizsgalni.

   A dokumentumban a BSD es Linux(R) ko:zo:tti ku:lo:nbsegeket igy
   olvashatja.

   Forditotta: Ko:vesdan Gabor <gabor@FreeBSD.org>

   [ Fejezetekre darabolt dokumentum / Teljes dokumentum ]

     ----------------------------------------------------------------------

   Tartalom

   1. Mi az a BSD?

   2. Micsoda? Egy igazi UNIX(R)?

   3. Miert nem ismert jobban a BSD?

   4. A BSD es a Linux(R) o:sszehasonlitasa

1. Mi az a BSD?

   A BSD "Berkeley Software Distribution" ro:viditese, amely annak a
   disztribucionak a neve, amit a berkeley-i egyetemen fejlesztettek ki
   Californiaban az AT&T UNIX(R) operacios rendszerenek a kiterjesztesekent.
   Szamos nyilt forasu operacios rendszer epu:l a 4.4BSD-Lite neven ismertte
   valt kiadasra. Raadasul tartalmaznak to:bb csomagot mas nyilt forrasu
   projektekbo"l, ku:lo:no:sen a GNU projektbo"l. A teljes operacios rendszer
   a ko:vetkezo"ket tartalmazza:

     * A BSD kernel, amely a processzu:temezest, illetve a memoriakezelest
       vegzi, kezeli a szimmetrikus to:bbprocesszoros rendszereket (SMP), az
       eszko:zmeghajtokat, stb.

       A Linux(R) kernellel ellentetben, BSD kernelbo"l to:bb van,
       ku:lo:nbo:zo" adottsagokkal.

     * A C ko:nyvtar, a rendszer alapveto" API-ja.

       A BSD C ko:nyvtar a Berkeley kodon alapszik, nem a GNU projekten.

     * Segedprogramok, mint shellek, fajlkezelo" eszko:zo:k, forditok es
       linkerek.

       Nehany segedprogram a GNU projektbo"l szarmazik, masok nem.

     * Az X Window rendszer, amely a grafikus megjelenitest kezeli.

       Az X Window rendszert, amelyet a legto:bb BSD rendszer hasznal, ket
       ku:lo:nbo:zo" projekt fejleszti, az XFree86TM projekt es az X.Org
       projekt. A Linux(R) is ezeket hasznalja. A BSD altalaban nem jelo:l ki
       egy "grafikus felu:letet", mint peldaul a GNOME, vagy KDE, de ennek
       ellenere ezek is elerheto"ek.

     * Sok egyeb program es segedeszko:z.

2. Micsoda? Egy igazi UNIX(R)?

   A BSD operacios rendszerek nem klonok, hanem az AT&T's Research UNIX(R)
   operacios rendszer nyilt forraskodu leszarmazottai, amely a modern UNIX(R)
   System V o"se. Talan meglepo"nek talalja, hogy hogyan lehetseges ez,
   amikor az AT&T soha nem tette nyilt forrasuva a kodjat?

   Igaz, hogy az AT&T UNIX(R) nem nyilt forrasu es jogi szempontbol a BSD
   hatarozottan nem UNIX(R), de az AT&T atvett kodot mas projektekbo"l is,
   ku:lo:no:sen a kaliforniai Berkeley egyetemen mu"ko:do" Computer Sciences
   Research Group (CSRG)-tol. 1976-tol a CSRG szalagokon kiadta a szoftveret,
   amelynek neve Berkeley Software Distribution, avagy BSD volt.

   A BSD kezdeti kiadasai leginkabb felhasznaloi programokbol alltak, de a
   helyzet dramaian megvaltozott, amint a CSRG szerzo"do:tt az Advanced
   Research Projects Agency-vel (DARPA) a halozataik ARPANET-re to:rteno"
   aktualizalasaval kapcsolatban. Az uj protokollok, mint Internet
   Protokollok voltak ismertek, keso"bb mint TCP/IP, a protokollcsalad ket
   legfontosabb protokollja utan. A legelso" szelesebb ko:rben hasznalt
   implementacio a 4.2BSD resze volt, 1982-ben.

   Az 1980-as evekben szamos uj munkaallomasokkal foglalkozo ceg tu"nt fel.
   Sokuk a UNIX(R) licenceleset reszesitette elo"nyben egy sajat operacios
   rendszer fejlesztesevel szemben. Ku:lo:no:sen a Sun Microsystems
   licencelte a UNIX(R)-ot es megvalositotta a 4.2BSD egy uj verziojat,
   amelyet SunOSTM-nak nevezett. Amikor az AT&T jogosultta valt arra, hogy
   maguk arusitsak a UNIX(R)-ot kereskedelmi forgalomban, a valamelyest
   merfo:ldko"nek szamito System III rendszeru:ket hamarosan a System V
   ko:vette. A System V kodja nem tartalmazott halozatkezelest, igy minden
   implementaciojukhoz a BSD-bo"l vettek at szoftvereket, ideertve a TCP/IP
   szoftvert es egyeb mas programokat is, mint peldaul a csh shell es a vi
   editor. Ezek az eszko:zo:k kollektivan a Berkeley Extensions (berkeley-i
   kiegeszitesek) neven valtak ismertte.

   A BSD szalagok az AT&T tulajdonaban levo" kodot is tartalmaztak, igy
   hasznalatuk UNIX(R) source licencet igenyelt. 1990-re a CSRG kifogyott a
   tamogatasokbol, igy be kellett szu:ntetniu:k a munkat. A csoport nehany
   tagja ugy do:nto:tt, hogy kiadja a BSD kodjat, amely nyilt forraskodu volt
   az AT&T kod nelku:l. Ez vegu:l a Networking Tape 2 kiadassal valosult meg,
   amely altalaban mint Net/2 ismert. A Net/2 nem volt komplett operacios
   rendszer, a kernel kodjanak kb. 20%-a hianyzott. A CSRG tagok egyike,
   William F. Jolitz megirta a hianyzo kodreszeket es 1992 elejen kiadta a
   386BSD rendszert. Ezzel egyido"ben a volt CSRG tagok egy masik csoportja
   letrehozott egy kereskedelmi ceget Berkeley Software Design Inc. neven es
   kiadtak egy beta verzioju operacios rendszert, a BSD/386-ot, amely
   ugyanarra a kodra epu:lt. Az operacios rendszer neve keso"bb BSD/OS-re
   valtozott.

   A 386BSD soha nem valt stabil rendszerre. Ehelyett ket masik projekt no"tt
   ki belo"le 1993-ban: a NetBSD es a FreeBSD. A ket projekt akkor valt szet,
   amikor a 386BSD fejlo"deset vartak: a NetBSD az ev elejen startolt, a
   FreeBSD elso" kiadasa pedig csak az ev vegere keszu:lt el. Eko:zben a kod
   elegge mas iranyba fejlo"do:tt ahhoz, hogy ko:nnyen egyesihessek azt. Ezen
   kivu:l a projektek ku:o:nbo:zo" celokat tu"ztek ki, ahogyan majd lentebb
   latni fogjuk. 1996-ban az OpenBSD kivalt a NetBSD-bo"l, 2003-ban pedig a
   DragonFlyBSD a FreeBSD-bo"l.

3. Miert nem ismert jobban a BSD?

   Szamos ok miatt, a BSD relative ismeretlen:

    1. A BSD fejleszto"it gyakran jobban erdekli, hogy a kodot javitgassak,
       minthogy marketinget szervezzenek ko:re.

    2. A Linux(R) ismertsege a projekten kivu:li okoknak ko:szo:nheto", mint
       a sajto vagy a cegek, amelyek linuxos szolgaltatasokat kinalnak.
       Ezidaig a nyilt forrasu BSD-k nem rendelkeznek ilyen kivaltsagokkal.

    3. A BSD fejleszto"i gyakran to:bb tapasztalattal rendelkeznek, mint a
       Linux(R) fejleszto"i, igy kevesbe erdekeltek abban, hogy a rendszert
       ko:nnyen hasznalhatova tegyek. Az uj felhasznalok altalaban
       kenyelmesebbnek talaljak a Linux(R)ot.

    4. 1992-ben az AT&T beperelte a BSDI-t, a BSD/386 terjeszto"jet azzal az
       indokkal, hogy a termek az AT&T tulajdonaban levo" kodreszleteket
       tartalmaz. A birosag 1994-ben lezarta az u:gyet, de a per szelleme
       tovabbra is kiserti az embereket. Mostanaban, 2000 marciusaban egy
       webes cikk is azt allitotta, hogy a birosagi u:gy "nemreg fejezo"do:tt
       be".

       A nev volt az egyik kerdes, amit a per tisztazott: az 1980-as evekben
       a BSD mint "BSD UNIX(R)" volt ismert. Az AT&T birtokolta kodok utolso
       nyomainak eltavolitasaval a BSD elvesztette a UNIX(R) nevhez valo
       jogat. Ennek eredmenyekepp olyan hivatkozasok olvashatok a
       ko:nyvcimekben, mint "4.3BSD UNIX(R) operacios rendszer" es "4.4BSD
       operacios rendszer".

    5. Egyes megfigyelesek szerint a BSD projektek szetdarabolodtak es
       ellensegesek egymassal. A Wall Street Journal a BSD projektek
       "balkanizaciojarol" beszel. A perhez hasonloan, ez is nagyreszt o"si
       to:rtenetekre epu:l.

4. A BSD es a Linux(R) o:sszehasonlitasa

   Tehat valojaban mi is a ku:lo:nbseg mondjuk a Debian Linux(R) es a FreeBSD
   ko:zt? Az atlag felhasznalo szamara a ku:lo:nbseg meglepo"en csekely:
   mindketto" UNIX(R)-szeru" operacios rendszer. Mindketto"t non-profit
   projektek fejlesztik. (Termeszetesen ez nem igaz sok mas Linux(R)
   disztribuciora.) A ko:vetkezo" fejezetben a BSD es a Linux(R) ko:zo:tti
   ku:lo:nbsegeket tekintju:k at. A leiras leginkabb a FreeBSD-re illik,
   amely a BSD telepitesek kb. 80%-at teszi ki, de a NetBSD, OpenBSD es
   DragonflyBSD nem sokban ku:lo:nbo:zik to"le.

  4.1. Kinek a birtokaban van a BSD?

   A BSD nem egy szemely vagy egy vallalat tulajdona. Egy magasan kepzett es
   elko:telezett ko:zo:sseg fejleszti es terjeszti vilagszerte. A BSD nehany
   o:sszetevo"je ku:lo:nallo nyilt forrasu projekt, amelyet mas fejleszto"k
   tartanak karban.

  4.2. Hogyan fejlesztik es aktualizaljak a BSD-t?

   A BSD kerneleket a nyilt forrasu fejlesztesi modell szerint fejlesztik es
   tartjak naprakeszen. Mind a negy projekt fenntart egy publikusan elerheo"
   forrasfat a Concurrent Versions System (CVS) verziokezelo" rendszer
   segitsegevel, amely a projekt minden forrasfajljat tartalmazza a
   dokumentacioval es egyeb fontos fajlokkal egyu:tt. A CVS segitsegevel a
   felhasznalok lekerhetik ("check out") a rendszer barmely ohajtott
   verziojat.

   Vilagszerte sok fejleszto" jarul hozza a BSD fejlo"desehez. Harom
   kategoriaba soroljuk o"ket:

     * A contributor-ok ("ku:lso" munkatarsak") kodot vagy dokumentaciot
       irnak. Nincs jogosultsaguk a forraskodban ko:zvetlenu:l
       valtoztatasokat vegrehajtani. Ahhoz, hogy a munkajuk bekeru:jo:n a
       rendszerbe, egy hivatalos fejleszto"nek - committernek - kell azt
       atneznie es a kodbazishoz adnia.

     * A Committerek azok a fejleszto"k, akiknek irasi jogosultsaguk van a
       forraskodhoz. Ahhoz, hogy valaki committerre valjon, be kell
       bizonyitania, hogy megfelelo" tudassal rendelkezik azon a teru:leten,
       amelyen dolgozik.

       A committer egyeni do:ntese, hogy el-e a felhatalmazasaval, mielo"tt
       valtoztatast hajt vegre a forraskodon. Altalaban, egy tapasztalt
       committer vegrehajthat olyan valtoztatasokat, amelyek nyilvanvaloan
       helyesek, anelku:l, hogy ehhez mas beleegyezeset kerne. Peldal egy
       dokumentacion dolgozo committer kijavithat helyesirasi, vagy nyelvtani
       hibakat, anelku:l, hogy azt mas megvizsgalna. Masreszt, azoktol a
       fejleszto"kto"l, akik messzemeno" vagy o:sszetett valtoztatasokon
       dolgoznak, elvart, hogy atnezesre ko:zzetegyek a kodot a tenyleges
       valtoztatasok elo"tt. Extrem esetekben a core team egy tagja, mint
       elo:ljaro tervezo", elrendelheti a valtoztatasok to:rleset a
       forraskodbol, azon a folyamaton keresztu:l, amelynek neve backing out.
       Minden committer kap ertesitest minden valtozasrol, igy nem lehet
       titokban valtoztatasokat eszko:zo:lni.

     * A Core team ("projektvezeto"k"). A FreeBSD es a NetBSD is rendelkezik
       egy core csapattal, amely a projektet menedzseli. A core csapatok a
       projekt elo"remenetele soran alakultak ki, es a szerepu:k nem mindig
       pontosan meghatarozott. Nem szu:kseges fejleszto"nek lenni ahhoz, hogy
       valaki a core csapat tagja legyen, habar ez a megszokott. A core
       csapat feladata egyik projektro"l a masikra valtozik, de altalaban
       to:bb beleszolasuk van a projekt menetebe, mint a nem core tagoknak.

   Ez a rendszer szamos pontban elter a Linux(R)etol:

    1. Nem egyetlen ember iranyitja a rendszert. A gyakorlatban ez az elteres
       tulertekelt, hiszen az elo:ljaro tervezo" kerheti a kod
       visszaallitasat es meg a Linux(R) projektben is to:bb embernek van
       jogosultsaga valtoztatni.

    2. Masreszt, van egy ko:zponti repository, azaz a teljes operacios
       rendszer forraskodja egy helyen erheto" el, beleertve a regi verziokat
       is.

    3. A BSD projektek az egesz "operacios rendszert" karbantartjak, nemcsak
       a kernelt. Ez a megku:lo:nbo:ztetes csak reszben hasznos: a BSD es a
       Linux(R) is haszontalan alkalmazasok nelku:l. A BSD alatt hasznalt
       alkalmazasok gyakran azonosak a Linux(R)on hasznaltakkal.

    4. A ko:zpontilag karbantartott CVS forrasfanak ko:szo:nheto"en a BSD
       fejlesztese attekintheto", tovabba leheto"seg van arra, hogy barmely
       verziot elerju:nk a kiadasi verzio vagy a datum alapjan. A CVS
       segitsegevel no:vekmenyesen is frissithetju:k rendszeru:nket: peldaul
       a FreeBSD repositoryja kb. 100 alkalommal frissu:l naponta. Ezek
       ko:zu:l a valtozasok ko:zu:l a legto:bb kicsi.

  4.3. A BSD kiadasok

   A FreeBSD, NetBSD es OpenBSD haromfele "kiadason" keresztu:l teszi
   elerheto"ve a rendszert. Ahogyan a Linux(R) eseteben is, a kiadasok kapnak
   egy verzioszamot, mint pl. 1.4.1 vagy 3.5. Tovabba, a verzioszam
   rendelkezik egy utotaggal, amelyik a kiadas celjat jelo:li:

    1. A rendszer fejleszto"i verziojanak neve CURRENT. A FreeBSD egy szamot
       rendel ehhez, pl. 5.0-CURRENT. A NetBSD egy kicsit mas elnevezesi
       konvenciot alkalmaz, egy egybetu"s utotagot fu"z a nevhez, amely azt
       jelzi, hogy csak a belso" interfeszeket erinti a valtozas, ilyen pl. a
       NetBSD 1.4.3G. Az OpenBSD nem hasznal szamokat ("OpenBSD-current").
       Minden uj fejlesztes elo"szo:r ebbe az agba keru:l bele.

    2. Meghatarozott ido"nkent, 2-4 alkalommal evente, a projekt kiad egy
       RELEASE (kiadas) verziot, amely elerheto" CD-ROM-on es szabadon
       leto:ltheto" az FTP szerverekro"l, ilyen pl. az OpenBSD 2.6-RELEASE
       vagy a NetBSD 1.4-RELEASE. A RELEASE verzio vegfelhasznalok szamara
       keszu:l es ez a rendszer normalis verzioja. A NetBSD ezen kivu:l patch
       release kiadasokat is kinal egy harmadik szamjeggyel, pl. NetBSD
       1.4.2.

    3. Ahogy hibak bukkannak fel a RELEASE verzioban es javitasra keru:lnek,
       a javitasok bekeru:lnek a CVS faba. Az igy letrejo:vo" verzio neve a
       FreeBSD-nel STABLE, de a NetBSD es az OpenBSD tovabra is RELEASE neven
       hivja ezt a verziot. Kisebb uj funkciok szinten bekeru:lhetnek ebbe az
       elagazasba, miutan a CURRENT agban mar egy ideje stabilnak
       bizonyultak.

   Ezzel ellenteben a Linux(R) ket ku:lo:nbo:zo" forrasfat tart fenn: a
   stabil- es a fejleszto"i verziot. A stabil verzioknak egy paros minor
   szamuk van, mint pl. 2.0, 2.2 vagy 2.4. A fejleszto"i verziok minor szama
   paratlan, mint pl. 2.1, 2.3 vagy 2.5. Ezt a verzioszamot minden esetben
   egy harmadik szam ko:veti, ez adja meg a pontos verziot. Ezen kivu:l,
   minden terjeszto" sajat programokat es segedeszko:zo:ket mellekel, igy a
   disztribucio neve is meghatarozo. Minden disztributor ku:lo:n
   verzioszammal latja el a disztribuciot is, tehat egy teljes meghatarozas
   valahogy igy hangzana: "TurboLinux 6.0 2.2.14-es kernellel".

  4.4. Milyen BSD verziok vannak?

   A rengeteg Linux(R) disztribucioval ellentetben csak negy jelento"sebb
   nyilt forrasu BSD van. Minden BSD projekt karbantartja a sajat forrasfajat
   es sajat kernelet. A gyakorlatban azonban kevesebb az elteres a userland
   kodokban, mint a Linux(R) eseteben.

   Nehez kategorizalni a projektek celjait, mert a ku:lo:nbsegek nagyon
   szubjektivak. Alapveto"en a ko:vetkezo"ek ervenyesek:

     * A FreeBSD a nagy teljesitmenyt es a ko:nnyu" hasznalhatosagot celozza
       meg, a webszolgaltatok kedvence. Szamos platformon fut, ide ertve az
       i386TM alapu rendszereket ("PC-ket"), az AMD 64-bites processzorait,
       az UltraSPARC(R) rendszereket, a Compaq Alpha rendszereit, illetve a
       NEC PC-98 specifikaciojan alapulo rendszereket. A FreeBSD Projekt
       jelento"sen to:bb felhasznaloval rendelkezik, mint mas projektek.

     * A NetBSD a leheto" legnagyobb hordozhatosagra to:rekszik, ahogyan az
       idezet is mutatja: "of course it runs NetBSD". Elfut a palmtopokon es
       a nagy szervereken egyarant, es a NASA is hasznalja az u"rkutatasai
       soran. Ku:lo:no:sen jo valasztas regi, nem Intel(R) alapu hardverhez.

     * Az OpenBSD a biztonsagra es a kod egyszeru"segere koncentral: a nyilt
       forrasu koncepciot kombinaljak a szigoru elleno"rzesekkel, hogy igy
       egy bizonyitottan korrekt rendszert hozzanak letre, megoldast kinalva
       ezzel a biztonsagot megko:vetelo" szervezeteknek, mint peldaul
       bankoknak, to"zsdeknek es amerikai kormanyu:gyi szervezeteknek.
       Ahogyan a NetBSD, az OpenBSD is to:bb platformon fut.

     * A DragonFlyBSD a nagy teljesitmenyt es a skalazhatosagot celozza meg
       az egyszeru" UP rendszerekto"l kezdve a hatalmas, fu:rto:zo:tt
       rendszerekig. Szamos hosszutavu technikai celja van, de a
       legfontosabb, hogy egy olyan SMP-kepes infrastrukturat hozzon letre,
       amely ko:nnyen ertheto" es karbantarthato, valamint ko:nnyu" ra
       fejleszteni.

   Letezik meg ket masik BSD UNIX(R), amelyek azonban nem nyilt forrasuak: a
   BSD/OS es az Apple Mac OS(R) X:

     * A BSD/OS volt a legregebbi leszarmazottja a 4.4BSD-nek. Nem volt ugyan
       nyilt forrasu, de viszonylag alacsony aron lehetett licencet vasarolni
       a forraskodhoz. Sok tekintetben hasonlitott a FreeBSD-hez. Ket evvel
       azutan, hogy a Wind River Systems megvette a BSDi-t, a BSD/OS, mint
       o:nallo termek megszu"nt letezni. Tamogatas es a forraskod meg mindig
       elerheto" a Wind Rivernel, de az uj fejlesztesek mar a VxWorks
       beagyazott operacios rendszerre iranyulnak.

     * A Mac OS(R) X az Apple Computer Inc. operacios rendszerenek legujabb
       verzioja a Macintosh(R) termekvonalhoz. Ennek a rendszernek a BSD
       magja, a Darwin egy teljes erteku" nyilt forrasu operacios
       rendszerkent erheto" el x86 es PPC szamitogepekhez. Az Aqua/Quartz
       grafikus rendszer es a Mac OS(R) X par egyeb sajat fejlesztese zart
       forrasu maradt. Szamos Darwin fejleszto" egyben FreeBSD committer is,
       es forditva.

  4.5. Hogyan ter el a BSD licenc a GNU General Public licencto"l?

   A Linux(R) a GNU General Public Licenc (GPL) alatt erheto" el, amely azert
   jo:tt letre, hogy felszamolja a zart forraskodu szoftverfejlesztest.
   Konkretan, minden olyan munkanak, amely GPL licenc alatt kiadott termekre
   epu:l, szinten nyilt forrasunak kell lennie. Ezzel szemben a BSD licenc
   kevesbe korlatozo: tisztan binaris terjesztest is megenged. Ez
   ku:lo:no:sen vonzo a beagyazott alkalmazasok szamara.

  4.6. Mi mast kell meg tudnom?

   Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazas erheto" el, mint a Linux(R)hoz, ezert
   a BSD fejleszto"i keszitettek egy Linux(R) kompatibilitasi csomagot,
   amellyel Linux(R) programok futtathatok BSD rendszeren. A csomag egyarant
   tartalmaz kernel modositasokat a Linux(R) rendszerhivasok megfelelo"
   vegrehajtasahoz, es kompatibilitasi fajlokat, mint peldaul a C ko:nyvtar.
   A BSD rendszeren futtatott Linux(R) alkalmazasok es a nativ Linux(R)
   ko:rnyezetben futo Linux(R) alkalmazasok ko:zo:tt nincs eszreveheto"
   sebessegku:lo:nbseg.

   A BSD "mindent egyu:tt" termeszetenek ko:szo:nheto"en a frissitesek
   sokszor sokkal ko:nnyebben kezelheto"ek, mint a Linux(R) eseteben. A BSD
   ugy kezeli a ko:nyvtarak verzioit, hogy kompatibilitasi modulokat bizosit
   a regebbi ko:nyvtarakhoz, igy to:bb eves programok is problema nelku:l
   futtathatoak.

  4.7. Melyiket hasznaljam, a BSD-t, vagy a Linux(R)ot?

   Mit jelent mindez a gyakorlatban? Kinek valo a BSD es kinek a Linux(R)?

   Ezt a kerdest nagyon nehez megvalaszoli. Par iranyelv:

     * "Ha nem romlott el, ne javitsd meg": Ha mar egy olyan nyilt forrasu
       operacios rendszert hasznal, amellyel elegedett, varhatoan nincs semmi
       nyomos oka, hogy valtson.

     * A BSD rendszerek, ku:lo:no:sen a FreeBSD jelento"sen nagyobb
       teljesitmenyt produkalhatnak, mint a Linux(R). Ez azonban nem
       mindenkire ervenyes. Sok esetben kicsi a ku:lo:nbseg, vagy egyaltalan
       nincs ku:lo:nbseg a teljesitmenyben. Nehany esetben pedig a Linux(R)
       teljesit jobban a FreeBSD-nel.

     * Altalaban a BSD rendszerek nagyobb tiszteletnek o:rvendenek a
       megbizhatosag teren, amely leginkabb a kiforrottabb kod eredmenye.

     * A BSD projektek nagyobb tiszteletnek o:rvendenek a mino"segi es atfogo
       dokumentaciojukert. A ku:lo:nbo:zo" dokumentacios projektek celja,
       hogy jol karbantartott dokumentaciot biztositsanak sok nyelven es a
       rendszer minden teru:letet targyaljak.

     * A BSD licenc vonzobb lehet, mint a GPL.

     * A BSD a legto:bb Linux(R) programot kepes futtatni, amig a Linux(R)
       nem kepes BSD programokat futtatni. Ezenkivu:l sok BSD implementacio
       mas UNIX(R)-szeru" operacios rendszerek programjait is kepes futtatni,
       igy a BSD rendszerekre ko:nnyebb migralni mas rendszereket, mint a
       Linux(R)ra.

  4.8. Ki kinal termektamogatast es treninget a BSD-hez?

   A BSDi / FreeBSD Mall, Inc. ko:zel egy evtizede kinal termektamogatasi
   szerzo"deseket a FreeBSD-hez.

   Ezen kivu:l minden projekt rendelkezik egy listaval a konzultansairol:
   FreeBSD, NetBSD, es OpenBSD.
